Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-23 / 198. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 23. 4 Fényképezőgéppel Szolnokon Az első fontos alkotótelep tagjaként, fényképezőgéppel a kezemben — 28 fotós társaságában — tíz napot töltöttem Szolnokon. Életemben először jártam a városban és környékén, de most már tudom, hogy nem utol-, jára. Visszavonz a város gyönyörű festői környezete éppen úgy, mint a benne élők tiszta, őszinte ember- szeretete. Alkotó-fotós számára ez a legigazibb csemege. Az élményt még inkább mélyítette és színezte a tábort szervező, rendező és vezető emberek önzetlen, fáradhatatlan, áldozatkész munkája. így Csík Ferenc táborvezető, Három Sándor, a TVM művelődési ház igazgatója, akik barátokká váltak, akiknek munkája a fotós csoport tevékenységének meghatározója volt. Zádor Béla muzeológus, igazgató- helyettes már a telep megnyitóján olyan „tükröt” adott kezünkbe a város szemléléséhez, megismeréséhez, amellyel az épületek, terek, utcák mögé láthattunk .. . Nem mindennapi élmény volt fiatal fotósok számára a Tabák Lajos bácsival való találkozás, mert ő azon kevesek közé tartozó fotóművész, akinek kezében a fényképezőgép harcostárs a jó ügy érdekében. Kedves, személyes ismerősökké váltak a művésztelep lakói; a Vegyiművek központi meólabor szocialista brigádja, akik szintén sokat tettek azért, hogy városukban, üzemükben otthon érezzük magunkat. Jártam a várost, találkoztam. beszélgettem még számtalan emberrel. Megnéztem, amire időmből futotta — optikán át és anélkül, őszinte szeretettel tölt el. ha visz- azagondolok a tíz nap eseményeire. Mert találkoztam olyan emberekkel, akik a távlatból egy nagy családként maradtak meg emlékezetemben; öszeforrva a várossal, a folyókkal, a kistavakkal, akik szimpatizálnak a fotóssal, szeretik, igénylik a fotót — úgy érzem, ezért érdemes, kell fotografálni! Bodnár Barnabás Miskolc . Ritka találkozó Karcagon, a volt főgimnáziumban az 1923- ban érettségizettek augusztus 12-én tartották 55 éves találkozójukat. Osztályunk létszáma huszonnégy volt. Jelenleg — legjobb tudomásom szerint — tízen élünk közülük. A ritka találkozón — 55 év nagy idő! — heten vettünk részt. Vidám hangulatban egész nap a diákévekre emlékeztünk, illetve baráti beszélgetés közben számoltunk be egymásnak életünkről, éveinkről. Bele is fáradtunk a nagy beszélgetésbe, éppen ezért esett jól az ízletes birkapörkölt. J. Nagy István Karcag Levélváltás... Varga Endre székesfehérvári lakos a Fehérvár Áruházban vásárolt egy pantallót, amit szálfutás miatt nem sokáig viselt. Minőségi kifogását elfogadták, kapott egy másik nadrágot, és azt hittej ezzel lezárhatja az ügyet. A cserenadrágnak sem örülhetett azonban sokáig, hasonló ok miatt vált az is hordhatatlanná. Ezzel már nem ment az áruházba, noha biztos volt benne, hogy kifogását ismét elismernék. Ügy gondolta, szerezzen tudomást a minőségi hibás termékről a legilletékesebb, a gyártó. (Mellesleg azt hitte, az a hiba, hogy nem nylon cérnával varrták a nadrágot.) Levelet írt hát Varga Endre Szolnokra Garamvölgy Mihálynak, a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet elnökének. ,,A minőséghibának nem az az elintézési módja, hogy cserélgessünk, hanem az, hogy tegyünk valamit annak elkerülése érdekében ...” És hamarosan vitle a posta a választ — és az újabb nadrágot — Székesfehérvárra. Az elnök leveléből: „...Egyetértünk panaszával, igaza van, csak azzal a kis különbséggel. hogy nem a nylon cárra hiánya, hanem sajnos, az anyag karaktere a baj okozója, mivel az hurkolt szálú anyag, ezért engedte el a cérna és szaladt fel. Tudjuk, hogy az anyag nem alkalmas nadrággyártásra (sajnos, későn jöttünk rá), ezért elnézését kérjük, és pótlólag küldünk önnek egy másikat, amit — reméljük — már nem kell kifogásolnia. .. színben és méretben is megfelel . . .” „ ... A cserét köszönöm. A pantalló mind méretben, mind színben megfelelő. Külön köszönöm Elnök elvtárs őszinteségét, amit levélben közölt a szövetkezet által termelt termék vásárlójával. Ügy vélem, az ön magatartása, őszintesége minden szocialista vezető tulajdonsága lehetne...” Talán nem is kellene említenünk, utóbbi sorokat Varga Endre írta. Hozzászólás cikkünkhöz Nem minden ember életének tükre a munkakönyvé Engedjék meg, hogy hozzászóljak Földes S. Péternek a Néplapban megjelent „Mivel töltjük a munkaidőt? c. folytatásos cikkéhez. Nehéz elkezdeni, mert én is azok közé tartozom, akik változtatják munkahelyüket, és ezzel magam is veszteséget okozok az államnak. Veszteséget okozok — nem tudok megbarátkozni ezzel a gondolattal. Ezt próbálom leírni. Másfél évtizedig mint tisztviselő dolgoztam megbecsült emberként. Családi problémáim, majd munkahelyi személyi problémák miatt kiléptem állásomból. Ennek már öt esztendeje. Azóta vagyok vándormadár. 1955-ben érettségiztem. El- egyedül, albérletben élek. Az említett rossz emlékű események borút hoztak életemre, s hiába próbálkozom felemelkedni, nem bírok. Nehéz fizikai munkát vállaltam a fizetés miatt. Nem tudtam felvenni a versenyt azokkal, akik már évtizedek óta fizikai munkát végeznek. Erőmet felülmúlta. Könnyebb munkát vállaltam, viszont ott a fizetés volt kisebb. Anyagi gondokkal küszködtem (albérlet, gyerektartás, élni). Üjabb nagyobb pénzű munkahely. Itt is felmondta erőm a szolgálatot. Megoperáltak. Adminisztratív munkakörben próbáltam hirdetés útján elhelyezkedni. Itt kezdődött a baj. Munkakönyvemben a munkahelyek felsorakoztak, elég szép számban. Személyügyön, munkaügyön szinte szóba sem álltak velem. „Felveszem, de csak segédmunkásnak” — mondták. Vállaltam, mert ugye, élni kell az embernek. Nem sokáig bírtam. Az újság hirdetett: „a Tiszamenti Vegyiművek érettségizett férfiakat vesz fel”. Jelentkeztem azonnal. Kezemben íöl- alá emelkedett a munkakönyv az idegességtől. Az arcokat szoktam figyelni könyvem átadásakor. Nagy sóhaj a munkaügyis részéről. Nagy sóhaj, ez már nekem csak rosszat mondhat. Kér- dezősködés — én már elmondtam búmat-bánatomat". Sajnos — szól a válasz — csak segédmunkásnak alkalmazhatom. Vállalom — feleltem. Üjra kezdődik a megszokott metódusban a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat, a munkaközvetítés. Egy hét kiesés a munkából. Hiába végeztem jó munkát. hiába vártam, majd felfigyelnek rám! S az elkeseredés fogott rajtam erőt. az eddig nyugodt idegeim ziláltabbak lettek. „A türelem rózsát terem” — mondják. Bizony, az én rózsáim immár ötödik éve nem virágzanak! Megalázottnak érzem magam. Nem a fizikai munkát szégyellem, sőt nagyra becsülöm, hiszen a derék fizikai munka hiányában a tervek sem valósíthatók meg. Sokat jártam a közvetítőbe, de még ott sem kérdezték: „van-e valami probléma, segíthetünk-e valamit? Igaz, nem kötelességük. A helyzetem pedig már kétségbeejtő. Minden munkahelyen fizikai erőmet próbálják ki, pedig minden bizonnyal szellemileg többet tudnék tenni a társadalomért, mint fizikailag. Nekem sem közömbös így élni egy olyan társadalomban, ahol minden ember megbecsültén, boldogan élhet. Végül a magam esetében nyugodtan elmondhatom, nem minden ember életének tükre a munkakönyvé. A. D. Szolnok A katonák munkajogi érdekvédelméről «• A honvédelemről szóló jogszabályok messzemenően gondoskodnak a katonai szolgálatot teljesítők megbecsüléséről, erkölcsi és anyagi támogatásáról, érdekeik széles körű védelméről. A munkaviszonnyal összefüggő érdekvédelmi rendelkezések szerint a hadkötesek — az azonnali bevonulást kivéve — a sorkatonai szolgálatra, továbbá 20 napot meghaladó tartalékos katonai szolgálatra való bevonulása előtt, kérésére 2 munkanap fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni. A sorkatonai szolgálatra történő bevonulás esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult a dolgozó. A szövetkezeti tagokat is megilleti a bevonulási segély, összege a havi átlagkereset 50 százaléka. Ha a hadkötelesnek olyan gyermeke van, akinek eltartásáról bevonulás előtt maga gondoskodott, a bevonulási segély a teljes havi átlagkereset. A munkáltató a behívóparancs bemutatásakor köteles nyilatkozatot kérni, amelyben a behívott büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy bevonulási segélyben még nem részesült. Ha a behívott személy sorkatonai szolgálatára bármely oknál fogva nem kerül sor, a kifizetett segélyt nem kell visz- szafizetnie, újabb behívás esetén azonban nem kap bevonulási segélyt. Ennek megakadályozását szolgálja a már említett nyilatkozat. Az 1970. évi január hó 1. napján vagy ezt követően sorkatonai szolgálatot teljesítő személyek szolgálati idejét munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a bevonuláskor munkaviszonyban nem álltak, vagy munkaviszonyuk a sorkatonai szolgálat ideje alatt megszűnt — például a próbaidő vagy a határozott idő letelte folytán. Ezt az időt a fegyveres erők illetékes szervétől kapott igazolás alapján a katonai szolgálatot követő munkába lépéskor a vállalatnak kell a dolgozó munkakönyvébe bejegyezni. A dolgozó a katonai szolgálat alatt is jogosult illetményföld használatára, ha arra már a bevonulása előtt jogot szerzett. A mezőgazda- sági szövetkezet tagja pedig háztáji földre jogosult. A földjáradék fizetését sem lehet megtagadni arra hivatkozással, hogy jogosult katonai szolgálatra vonult be. Mind a sorkatonai, mind a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő személyt megilleti a vállalatnál a nyereségrészesedés, az ipari szövetkezeteknél az év végi részesedés, a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagját pedig az év végi kiegészítő részesedés. A részesedés a sorkatonai szolgálatot teljesítőnek bevonulása előtt munkában töltött ideje arányában jár, a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő részére pedig úgy, mintha be sem hívták volna. A tartalékos katonai szolgálatot tehát- e vonatkozásban is teljes egészében munkában töltött időnek kell tekinteni. A katonai szolgálat ideje alatt a szolgálati lakásra fennálló bérleti viszony fennmarad, és azt csak a lakásrendeletben meghatározott esetekben léhet megszüntetni. Felmondási tilalom is védi a bevonult dolgozót s hozzátartozóját is. A vállalat nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt a sor- vagy tartalékos katonai szolgálat ideje, s az azt követő 15 nap alatt sem. A dolgozó nő munkaviszonyát sem lehet felmondással megszüntetni a férj sorkatonai szolgálatának ideje alatt.- A hadkötelesnek a sorkatonai szolgálatból való leszerelés után 14 napon belül, a tartalékos katonai szolgálatból való leszerelés után pedig — ha a szolgálat ideje a 20 napot nem haladja meg — 2 napon belül, ha azt meghaladta, legkésőbb 3 napon belül jelentkeznie kell munkavégzésre. Az ezen idő alatt történt megbetegedésről . az orvosi bizonyítvány megküldésével kell a munkáltatót értesíteni. A sorkatonai szolgálatból leszerelt és a bevonulási helyén tovább foglalkoztatott dolgozót — ha katonai szolgálatát kiemelkedően jól teljesítette — rendkívüli szabadság illeti meg, amelynek mértéke 6—12 munkanap. A rendkívüli szabadság idejére átlagkeresetet kell fizetni. A leszerelést követő két éven belül — munkakörének ellátásához, vagy magasabb munkaköri besoroláshoz szükséges szakmai vizsga megkönnyítésére — az egyébként járó törvényes kedvezményeken túl 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani. Természetesen csak akkor, ha ezt a dolgozó kériA sorkatonai szolgálatból leszerelt és a bevonulás előtti munkahelyen tovább foglalkoztatott dolgozó munkabérének megállapításakor figyelembe kell venni a hasonló munkakörben időközben bekövetkezett béremeléseket. E rendelkezést szövetkezeti tagnál is alkalmazni kell. Lényeges munkavégzéssel kapcsolatos érdekvédelmi szabály az is, hogy a sorkatonai szolgálat, ideje alatt szerzett szakképesítést, szakmai gyakorlatot a polgári munkakör betöltésekor figyelembe kell venni. Dr. Cs. I. Üjjé a ligetben nagyszerű... A népszerű századeleji sanzon sajátos hangulata - megváltozott tartalma ma is érvényes. Nagyszerű ma is a nagyvárosi embernek a szűk utcák, a magas házak közül, a por és a gépkocsik benzingőz- felhőjéből kimenni a ligetbe — élvezni a friss levegőt, a csendet, a pihenést. A Városliget sok-sok pesti felnőttnek a gyermekkor emlékeit idézi, noha a háború óta teljesen megváltozott és csak az elmúlt években, a vásárváros kitelepítése után nyerte vissza nyomokban régi hangulatát. Teljességre azonban nem törekedtek a liget tervezői: a régi híres éttermek, a Wampetics, a Kol- legerszki, a Gundel és a We- ingruber emléke csak az idősek emlékezetében él, — ma gondot okoz, ha a gyereknek egy pohár tejet akarunk venni, vagy éppen a fárasztó sakkparti után egy hideg sörre vágyunk. Hiányzik a liget meghittsége, a sűrű fák alkotta lugas, a Fáskörben —, hiányzik sokminden ami a ligetet valamikor azzá tette, amivel örökre belopta magát a szívünkbe ... Igaz: megújult a Hősök-te- rén — a liget kapujában — a Milléniumi emlékmű, télen most .is működik a Műjégpálya és ismét világhírű a Fővárosi Nagycirkusz, amely néhány éve új épületbe költözött, változatlanul közkedvelt a már felújításra váró Széchenyi-fürdő, melynek 75 A legfiatalabb és legidősebb generáció sítását 1755—57 között kezdték meg fűz-, akác- és eperfákkal. A Városerdő parkosítása Boráros János főbíró kezdeményezésére a múlt század 20-as 30-as éveiben fejeződött be. A liget egykor sokkal nagyobb volt, mint mai területe, mert sajnos a növekvő város minden évtizedben elhódított egy-egy részt a ligetből. Mai formáját a Milléniumi ünnepségek idején alakították ki. A liget ma játszó- és pihe- nöpark. A gyermekek a tollaslabdapályáktól a csúszdáig, a hintától a libikókáig mindent megtalálnak itt. Az Hármasikrek a ligetben fokos gyógyvize számos betegség enyhítője. Valamikor Pest határa húzódott ezen a vidéken a több mint háromszáz holdas, egykor mocsaras, részben futóhomokos terület, melynek fáidősebbek, nyugdíjasok pedig a fák alatt tologatják a sakk- figurákat, vagy végetnemérő kártyacsatákat folytatnak. Ismét éled a liget a pestiek kedvenc pihenőparkja ... B. I.
