Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-23 / 198. szám

Herényi Imre, a színház új igazgatója ismerteti az év programját A szolnoki Számítástechnikai és Ügyvitelszervezés! Vállalat legújabb R-22-es számítógépe is bekapcsolódott a megye vállalatainak végzett gépi adatfeldglgozásos nyilvántartási rendszerébe. Képünkön Orosz Tiborné a két műszakban dolgozó R-22-es egyik kezelője Szabadalom Az egyoldalú műszaki szemlélet, amely figyelmen kívül hagyja a piac követel­ményeit, a torz kutatói fef- fogás, amely a külföldi ku­tatási eredmények hazai al­kalmazási lehetőségeinek vizsgálatát magához méltat­lannak találja, ma gyakori és jellemző. Nyilvánvaló, hogy a ter­melés és tudomány mainál harmonikusabb kapcsolata esetén sem lenne mód a gyártásfejlesztést csak ha­zai tapasztalatokra alapoz­ni. A kutatási eredmények hasznosításában a legna­gyobb országok sem képesek az önellátásra. Nem vélet­len, hogy az utóbbi időben terjed a licenc- és know­how vásárlás gondolata. Mindkettő közös jellemzője: a műszaki ismeret átadója a vásárlót olyan helyzetbe hozza, hogy az a szerződés­ben szereplő terméket ké­pes legyen a megállapodás­nak megfelelő módon gyár­tani, illetve valamilyen technológiáját, vagy szerve­zési módszert eredményesen felhasználni. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság ebben az évben kidolgozta a licenc- forgalom növelésére vonat­kozó irányelveit. E szerint a külföldi ismeretek megvá­sárlása —, ha az a beruhá­zási lehetőségekkel és a ha­zai lehetőségekkel összhang­ban történik — az esetek többségében olcsóbban, gyor­sabban és biztonságosabban teszi lehetővé korszerű ter­mékek gyártását és értéke­sítését, mint a saját erőből történő fejlesztés. A licenc- ben ugyanis rendszerint nemcsak műszaki, hanem szervezési és piaci ismeret is megtestesül. A hazai kutató­fejlesztő kapacitást úgy használhatjuk fel leghatéko­nyabban, há mindazt az is­meretanyagot, melyre szük­ségünk van, és amely kül­földről ésszerű feltételek mellett megszerezhető, meg­vásároljuk, a hazai kutató­kapacitást pedig jelentős részben ezeknek az ismere­teknek kiválasztására, mi­előbbi továbbfejlesztésére fordítjuk. Csak szűkebb te­rületen — ahol adottságaink és hagyományaink a legfej­lettebb országok megközelí­tését is reálissá teszik — célszerű önálló kutatást és fejlesztést folytatni. Az OMFB irányelvei sze­rint a nagy erőkoncentrá­ciót igénylő feladatok (pél­dául központi fejlesztési programok) esetében a li- cencvásárlási döntést a vál­lalatinál magasabb - szinten kell meghozni, ez esetben is ösztönözni kell azonban a vállalatok vállalkozó ked­vét. A szűkebb területet érintő fejlesztések esetében a vállalatoknak kell eldön­teniük, vásárolnak-e, s ha igen, milyen licencet. A licencvásárlás — reális lehetőség a hazai kutatások­nál magasabb színvonalú tudományos eredmények ter­melésben való felhasználásá­ra. Az azonban, hogy a le­hetőséggel miképpen élnek a vállalatok, attól is függ, hogy gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesz­tésével sikerül-e elterjeszte­ni a vállalkozói magatar­tást. — ai — Az eredeti határidő előtt 1979. március 31-ig felépül a két­emeletes vágóhídi szociális épület — Kétemeletes szociális létesítmény épül az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat szolnoki központjában — mondja Kisiván Géza főmér­nök. — Tulajdonképpen csak szociális épület lesz ez; há­romszáz dolgozó fekete-fe­hér öltözője, egy hatszáz ada­gos üzemi konyha és egy fél óra alatt kétszáz ember ebédjét lehetővé tevő étte­rem. Csörögi Erzsébet, a KISZ- bizottság titkára folytatja a sort, nem is véletlenül: — Mintegy négyszáz fia­tal dolgozónk is nagyon vár­ja, hogy elkészüljön, mert lesz benne KISZ-klub és ok­tatószoba is. A mintegy 34 millió fo­rintos beruházás az eredeti tervek szerint 1979. július elsejére készült volna el. Ez azt jelenti, hogy a legjobb esetben csak a jövő év má­sodik felétől használhatják a dolgozók. ^ Jelent azonban mást is. Az új elkészültével a régi szociális helyiségek a ter­melést szolgálják majd — mondja Kisiván Géza. — Az egyre növekvő megyei igé­nyek vállalatunkat mind­inkább a több és jobb áru termelésére ösztönzik. Ezért gondoltuk, hogy a régi épü­letek átalakításával, eszkö­zök, berendezések cseréjével bővítjük, korszerűsítjük a termelésünket. Nem titok, hogy egyre növekvő marha­exportunk is a korszerűsítés­re, az egészségügyi követel­mények szigorú teljesítésére késztet bennünket. Ezért jó előre megterveztük, hogyan hasznosíthatjuk a felszaba­duló helyiségeket. A tervek elkészülte után megállapí­tottuk, a jövő év derekán már nem sokat nyerünk a termelésben az újjal, hiszen a szokásos évi karbantartó üzemszünet most is április­ban lesz. Akkor a három hét alatt az átalakításokkal is időt nyernénk, különben egy évet vesztenénk. Ezért kér­tük a közelmúltban a gene­rálkivitelező, a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat vezetőit: látogassanak el hozzánk, nézzék meg, mennyire szükség van ná­lunk az új felépülésére. A vállalat vezetői helyszíni tár­gyaláson megértették a ja­vaslatunkat. Azt ígérték, a szociális épületet 1979. már­cius 31-én átadják. A vágóhídon tisztelik, el­ismerik az építők munkáját. A határidő-módosítésért, a megértő intézkedésért pedig még jobb, szebb termékkel látják el a szolnokiakat, az építőket is. A terméklistán most 63 féle áru szerepel. Évente 151 ezer sertést, 14 500 marhát vágnak, 537 vagon húskészítményt bizto- csátanak ki az üzemből. A termelés az építőipar jóvol­tából jövőre tovább bővülhet. KOSZORÚZÁSOK ROMANIA FELSZABADULASANAK ÉVFORDULÓJÁN 'Románia felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkal­mából Victor Bolojan, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete teg­nap megkoszorúzta a román hősök sírját a rákosligeti te­metőben. A koszorúzásnál jelen voltak a Külügymi­nisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Fővárosi Tanács és a 17. kerületi ta­nács képviselői. Az ünnep alkalmából a román nagy- követség képviselői elhelyez­ték a kegyelet koszorúit az ország több más helységé­ben is. KGST-ÜLÉS A soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetemen tegnap megkezdődött a KGST fa­ipari állandó munkacso­portjának 15. ülése. A pénteken záruló ta­nácskozáson, amelyet Dob- rotka László könnyűipari miniszterhelyettes nyitott meg a KGST-tagországok képviselői egyebek között megtárgyalták a hosszú tá­vú célprogram bútoripart érintő kérdéseit, a közösen végzett faipari kutatások eredményeit és feladatait, valamint egyeztetik a követ­kező év munkatervét is. JOGASZOK KONGRESSZUSA Mától hat napon át a Ma­gyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székháza ad otthont a X. nemzetközi összehasonlító jogi kong­resszusnak. A négyévenként összeülő kongresszuson mélyreható­an elemzik a különböző jog­rendszerek fejlődését, sajá­tos vonásait. Markója Imre igazságügy­miniszter nyitja meg a Nemzetközi összehasonlító Jogi Akadémia és az MTA Állam- és Jogtudományi In­tézete által rendezett tudo­mányos értekezletet, amely­re mintegy 60 országból 700 tudós érkezik. A Szigligeti Színházban Évadnyitó társulati ülés Tegnap délután évadnyitó társulati ülést tartottak a szolnoki Szigligeti Színház­ban, amelyen megjelent Tóth Dezső kulturális miniszter- helyettes, Barta László, a megyei tanács elnöke, Majo­te, hogy Schwajda Györgyöt színházigazgatói beosztásából — saját kérésére — felmen­tették. A színház új igazga­tójává Kerényi Imrét, a Ma­dách Színház volt rendező­jét nevezték ki. Az új igazgató körvona­lazta az ifjúsági — diák — színpad létesítésével össze­függő elképzeléseit is. Ez is örvendetesen egybeesik azok véleményével, akik a szín­házat évek óta sokkal inkább ros Károly, a megyei párt- bizottság titkára. Tari Kálmán, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője az üdvözlő szavak elhangzása után bejeleatet­GEORGIKON NAPOK Az iparszerű termelés új követelményeket támaszt és új lehetőségeket biztosít a talajerő utánpótlásban — hangoztatták tegnap Keszt­helyen a 20. Georgikon na­pok megnyitó ülésén. Varga János, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora megnyitójában hang­súlyozta, hogy az évenként megrendezésre kerülő Geor­gikon napokon mindig a mezőgazdaság gyakorlati kérdéseivel, a termelést köz­vetlenül , érintő témákkal foglalkoztak. Az idén a hal­lei Martin Luther Egyetem­mel és a nyitrai Mezőgaz­dasági Főiskolával közösen folytatott kísérletek alapján értékelik az iparszerű nö­vénytermelés trágyázási rendszerét. A háromnapos tudomá­nyos ülésen több mint 50 előadás hangzik el. EGY MONDATBAN — Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke kedden fo­gadta és vacsorán látta ven­dégül Fülöp edinburghi her­ceget, aki a IV. fogathajtó világbajnokság alkalmával tartózkodik hazánkban. Ezt követően Kerényi Im­re ismertette műsortervi el­képzeléseit. Albert Albee Nem félünk a farkastól cí­mű drámája szeptember 29- én kerül a közönség elé Pál István rendezésében — a próbákat tegnap este meg­kezdték — a Legenda a ló­ról című L. Tolsztoj mű szín­padi adaptációját pedig ok­tóber 13-án mutatják be Ke­rényi Imre rendezésében. Ez utóbbi bemutatót követően a színház repertoár rend­szerben játszik. November 17-én lesz az örkény-komédia — Vérro­konok — bemutató előadása, december elsején pedig már Mrozek Tangójának tapsol­hat a közönség. A hagyományos télapó ün­nepség előtt egy gyermek­darab kerül színre — va­lószínűleg a Pomádé király új ruhája prózai változatban — Keleti István rendezésé­ben, szilveszter éjszakáján pedig a Bacchus című régi, magyar paraszti hangnem­ben megírt vígjátékot mu­tatja be a társulat. A ren­dezője Horváth Jenő. A jövő év első premierje február 2-án lesz, Shakes­peare Macbeth című tragé­diáját Csiszár Imre állítja ezúttal színpadra. Március 2- án hagyományos Gorkij-be- mutató, A hamis pénz kerül az idén a közönség e'é. Az idényzáró egy zen ás darab lesz, valószínűleg Bernstein-musical. a közművelődés szolgálatá­ban állónak kívánják látni. Kerényi Imre a továbbiak­ban az új évad szervezeti, technikai lebonyolítását is­mertette, kérte a társulat egészének segítségét. Tóth Dezső felszólalásában hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli az évadnyitó társu­lati ülés munkaértekezlet hangulatát, meggyőződése, hogy ezt művészi sikerekben gazdag szezon követi. Majoros Károly felszóla­lásában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a tár­sulat művészi ereje, szinház- szeretete biztosíték arra, hogy úrrá lesznek a nehéz­ségeken és az induló évad sikeres lesz. Kiemelte, hogy az új műsorterv teljes szink­ronban van közművelődési politikánkkal: A társulat tagjainak hoz­zászólásai után Kerényi Im­re bemutatta a színház új tagjait. Margittal Ági a Jó­zsef Attila Színháztól, Koós Olga Kecskemétről, Pákozdy János és Pogány György Pécsről, Szabó Ildikó a Nem­zeti Színháztól, Rajna Mi­hály a Népszínháztól, Koszta Gabriella Temesvárról, Var­ga Tamás Veszprémből, Jut- kovics Krisztina, Medgyessy Pál, Seres Gabriella, Szo- boszlai Éva, Udvaros Dorot­tya, Csák György, Vas Ga­bor a Színművészeti Főisko­láról, Najmányi László dísz­lettervező pedig Pécsről szer­ződött a szolnoki Szigligeti Színházhoz. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4. oldal A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT 5. oldal Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 198. szóm, 1978. augusztus 23., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ HúsiparI fejlesztések munkakörülmények, több termelés

Next

/
Oldalképek
Tartalom