Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

1978. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Háromezer-ötszáz csirke az óránkénti kapacitása annak a holland gépsornak, amely a tö­rökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál jelentős munkaerő-megtakarítással gyorsítja a termelést Képünkön részlet a zsigerelő gépsorról 30 éves a Duna-egyezmény Európa folyója VI. kerü­letében, a csendes Benczúr utca egyik szürké­re festett épületének kapuja mellett márványtábla jelzi: ez a Dunabizottság székhá­za. Kevesen, tudják, hogy a bizottság az egyetlen olyan nemzetközi kormányközi szervezet, melynek központ­ja hazánkban van. A talán legeurópaibb folyó ügyeivel, a nemzetközi folyami hajó­zás gondjával-bajával fog­lalkozó bizottság a Duna- medence legnagyobb városá­ban székel. A Dunabizottságot a fo­lyó menti államok képvise­lőinek 1948. augusztus 18-án Belgrádban megkötött nem. zetközi jogi szerződése hív­ta életre. A szerződést akkor Magyarország, Románia, Ju­goszlávia, Bulgária és Uk­rajna magasrangú diploma­tái írták alá. Azóta Ukrajna helyét a Szovjetunió képvi­selője foglalta el, 1960-ban pedig csatlakozott a szerző­déshez Ausztria is, (Szakér­tői szinten az NSZK közle­kedési minisztériuma is részt vesz ai bizottság mun­kájában.) A belgrádi egyezmény nagy jelentőségű volt a part­menti országok számára, mi­vel végre nemzetközi jogi érvénnyel szabályozta a du­nai haljózást. A Duna ugyanakkor nem csupán a bizottság tagországainak fo­lyója. Jelenleg közel har­minc állam zászlaja alatt közlekednek a folyamon rendszeresen hajók. A bel­grádi egyezmény aláírásakor az államok kötelezték ma­gukat arra, hogy saját Du- na-szakaszukat hajózható ál­lapotban tartják, s gondos­kodnak arról hogy a csak­nem 2400 kiiométeres vízi úton biztonságos és zavarta­lan legyen a hajózás. Az egyezmény értelmében jött létre a Dunabizottság is. A nemzetközi szervezet fel­adatai természetesen évről- évre bonyolultabbak lettek. Az elmúlt évtizedekben fo­lyamatosán növekedett a Du­na vizén szállított árumeny- nyiség, s valószínűleg a jö­vőben még nagyobb fejlő­dés előtt áll a vízi szállítás. (Elég csak arra gondolnunk: hamarosan hajózhatóvá lesz a Duna—Rajna—‘Majna csa­torna, s ezzel Budapest köz­vetlen kapcsolatba kerül az Atlanti-óceánnal.) Ugyanak­kor további csatornáik épí­tése is folyamatban van, a gazdasági tervezők szerint ugyanis célszerű az áruszál­lítás egyre nagyobb száza­lékát a vízi utakra terelni. A Duna azonban nem csupán vízi országút. A part­jai mentén élők számára létfontosságú a folyam vi­ze. Mind több Duna-vizet fogyaszt a mezőgazdaság, s több erőmű építését is tervbe vették. Jelenleg már működik a román—jugo­szláv együttműködéssel épült Vaskapu erőmű, hazánk és Csehszlovákia hasonló nagy közös beruházást valósit meg a Gabcikovo és Nagymaros közötti vízlépcsővel. Más nemzetközi szerveze­tekhez hasonlóan a Duna­bizottság állandó munkatár­sai is a tagállamok pol­gárai közül kerülnek ki. Sok­nyelvű gárda dolgozik a Benczúr utcai palotában, akik valamennyien szakmá­juk legkiválóbb ismerői. (A bizottságban természetesen nem lehet valamennyi tag. állam nyelvét hivatalossá tenni. Ezért a szervezet hi­vatalos munkanyelvvé a franciáit és az oroszt nyil­vánította.) A Dunabizottság tisztségviselőit, az apparátus munkatársait plenáris ülé­seken választják — három, illetve hat esztendőre. Leg­utóbb ez év tavaszán volt tisztújítás, a XXVI. üléssza­kon. Ezen a tanácskozáson a Dunabizottság több fontos határozatot is hozott. Így például rendezte a dunai hajók és parti állomások rá­dióforgalmának problémáit. Erre azért volt szükség, mert korábban az egyes or­szágok különböző frekven­ciákon működő rádiókészü­lékeket használtak s gyak­ran nem tudtak egymással és a parti állomásokkal ösz- szeköttetést létesíteni.' A márciusi budapesti ta­nácskozások magyar elnö­köt választott a Dunabizott­ság — az- elkövetkező há­rom esztendőben Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes áll a szervezet élén. A bizottság alefnöke V. Pav­lov, budapesti szovjet nagy­követ, titkára pedig Victor Bolojan, Románia magyaror­szági nagykövete lett. A bi­zottság igazgatója Csehszlo­vákiát képviseli, helyettesei között van magyar, szovjet és osztrák szakember. után Ros­ka István a követke­zőket nyilatkozta: „A Duna­bizottság erőfeszítéseket tesz arra is, hogy — a tagorszá­gok közös érdekeinek meg­felelően — széles körű nem­zetközi kapcsolatokat épít­sen ki. B tevékenységben a jüunai hajózási egyezmény előírásait követi és szem előtt tartja az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Konferencia szellemét. A helsinki záróokmány felhív­ja a Dunabizottság és a Rajnabizottság tagországait, hogy az egységes nemzetkö­zi érdekű európai víziút­rendszer kialakításának szol­gálatában törekedjenek egy­séges jogi szabályozásra. A Dunabizottság a záróokmány szellemében fogadott ei ha­tározatot tevékenységének aktivizálására.” M. G. Budapest Megválasztása Könnyebb szállítási csúcs A szokásosnál valamivel könnyebb őszi szállítási csúcsra számít a szombathe­lyi vasútigazgatóság. Fuvaro­zási kötelezettsége teljesíté­sében ugyanis jócskán előre­haladt, mindenekelőtt az el­ső félévi sikeres előszállítá­sokkal. Így a szeptember 1. és december 31. közötti őszi csúcsforgalmi időben a ko­rábbi évekénél kevesebb, 2 863 000 tonna árut kell fu­varoznia ami ez évi tervé­nek 29,5 százaléka. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az öt megye területén működő igazgató­ság 13 000 dolgozója akár egy kicsit is „lazíthat”. Ez az igazgatóság ugyanis tipiku­san feladó jellegű, vagyis na­ponta több százzal több ko­csit kell megrakni áruval, mint amennyi vagon kirakás­ra érkezik. Így szinte soha­sem elég a szállítóeszköz. Eb­ből adódik, hogy hétközna­pokon nem képesek minden kocsiigényt kielégíteni. A vasutasoknak nagy feladat ilyen helyzetben a szállítá­sok lebonyolítása. Éppen ezért sorolják az árukat fon­tosságuk szerint. Elsőnek kapnak zöld utat az energia- hordozók, amelyeket az élő és romlandó mezőgazdasági termények követnek. Ezután az egyéb ipari anyagok, alap­anyagok következnek. Hetenként nyolcvanezer naposcsibe Csehszlovákiába A Szolnok megyei Baromfi­keltető Vállalatitól minden héten 80 ezer naposcsibe „utazik” speciális gépkocsival Prágába és környékére. A ke­reskedelmi szerződés értel­mében összesen egymillió kis- csibe talál majd új gazdára a baráti országban. A vállalat eddig csaknem 600 ezer csi­bét szállított már Csehszlo­vákiába. Berendezések atomerőművekhez Az Aprítógépgyárat, mint egyedi berendezéseket gyártó üzemet sokoldalú technoló­giai adottságok jellemzik, ezen belül is kiemelkedő, hogy az elmúlt ötéves terv­időszakban korszerű acélön­tődével bővülve nagy rugal­masságra tett szert. Export dollárért Az elmúlt négy-öt évben termékszerkezete fokozato­san átalakult, egyre korsze­rűbb gyártmányok léptek az elavultak helyére, s a gyár­tás tömegszerűsége is foko­zódott. Nemrégiben fejlesz­tették ki például a csőegyen­gető gépek készítését — eh­hez licencet vásároltak a nyu­gatnémet Kieserling und Albrecht cégtől. Tavaly már a Szovjetunióba, s a környe­ző szocialista országokba 87 millió forint értékű csőegyen- getőt szállítottak. Az igények növekedésével további típu­sokat is kialakítanak a jász­berényi üzemben. A vállalat rendszeresen keresi a lehető­ségét olyan tőkés exportnak is. amely több éven át biztos piaoot jelent az Aprító tér-' mékeinek. így került kapcso­latba a nyugatnémet Stetter céggel, ennek betonkeverő kocsijaihoz szállít dobokat. Az együttműködés tartósnak látszik, s ez fémjelzi a mun­ka minőségét. Érdemes szót ejteni az osztrák Purátor cég s az Ap­rítógépgyér együttműködésé­ről. Ehhez tudnunk kell: napjainkban két .tendencia figyelhető meg a világgazda­ságban. Egyrészt a fokozódó ipari tevékenységek mellett védeni kell környezetünket a képződő hulladékoktól, más­részt ismét előtérbe kerül a szén felhasználása az ener­giatermelésben. Magyarorszá­gon ma még nem elterjedt a hulladék szervezett megsem­misítése, de mint várható igényre, az Aprítógépgyárat kijelölték a technikai háttér megteremtésére. A hulladé­kok vegyileg szennyeződés­mentes elégetéséhez korsze­rű berendezés szükséges — ilyet állít elő az Aprítógép­gyár az osztrák céggel együtt­működve. A gyors üzembe helyezés biztosítéka, hogy a berndezés telepítésének fő- vállalkozója maga a gyár. Most már a felhasználókon a sor. hogy a berendezés árát költségeikbe bekalkulálják. Említettük, hogy a szén­nek, mint energiahordozónak megnőtt a szerepe. A szak­emberek úgy vélik, hogy a Gyártmányfejlesztés az flprftögépgyárban fejlődő országokiban sokáig megtartja jelentőségét. Az Aprítógépgyáir a Magyar Ha­jó- és Darugyár által gyár­tott széntüzelésű hőerőmű­vekhez nagy teljesítményű szénörlő malmókat fejleszt ki, s ehhez ugyancsak licen­cet vásárolt az NSZK-bői. A gyártás technikai hátterének megteremtéséért pedig hitelt vett fel. A malmok mérete, súlya — 120—160 tonna — s a fokozott műszaki követel­mények miatt ugyanis spe­ciális gyártóterületet kell ki­alakítani, gyorsított beruhá­zással. így jövőre az igények­nek megfelelően a vállalat havonta képes kibocsájtani egy malmot. Á beruházások — a magas szerelőcsamoktér kialakítása, a nagy teherbírá­sú daru felszerelése, a próba- állomás és az erőátviteli be­rendezések beállítása — be­fejeztével már az idén elké­szül a szénőrlő malmok null­szériája. A vállalat hitelt vett fel faipari gépek és csőgyári gépek fejlesztéséhez is. Áfa- ipari gépeket a nyugatnémet Festő cég dokumentációi alapján alakítják ki, az igény évenként húsz gyártására szól. Egy milliárd Az elmúlt két esztendőben a tőkés export árualapjának bővítése mellett fokozódott a vállalat érdeklődése a KGST- integráció iránt. A vállalati piackutatás eredményeként tavaly pályázatot nyújtottak be a Kohó. és Gépipari Mi­nisztériumhoz — részt ven­nének az atomenergetikai gépgyártásban. Az idén év elején az államtitkár kijelöl­te több hazai vállalattal együtt az Aprítógépgyárat is ezekre a munkákra. így a jászberényi üzem a 440 és az 1000 megawattos reaktorok­hoz készít kiszolgáló és kar­bantartó berendezéseket. Há­rom év múlva előrelátható­lag már szállítanak ezekből szerelésre. Az atomerőfnűvi gépgyár­tás kifejlesztése és bevezeté­se nagy előrelépés a gyár életében. Várhatóan 1982— 1983-ban a vállalat termelési értéke meghaladja az 1 mil­liárd forintot, szemben a je­lenlegi félmiűliárddal. A gyártást olyan technikai szín­vonalnak kell jellemeznie, amelyhez a legkorszerűbb szocialista és tőkés relációjú gépek, műszerek szükségesek. Az 1978. június 30-i KGST végrehajtó bizottsági ülésen megszületett a határozat, hogy a Magyar Népköztársa­ság is fejlessze ki az atom­energetikai gépgyártást, amely a magyar népgazdaság történelmében űj iparág megszületését jelenti. .Ehhez az első aprítógépgyári lépé­sekről: az államtitkári dön­tés után a vállalat kidolgoz­ta az új termékek gyártásá­nak pontos feltételrendszerét, és azt elküldte a KGM-nek. Az ágazati irányító szerv egyetértett a kidolgozott fel­tételekkel, a további pontosí­tást kívánó részeket kiegészí­tésként a vállalat elkészítet­te. Az elsők között A korszerű technikai hát­tér mellett fontos a személyi feltételek megteremtése. A vállalathoz kerülő fiatal dip­lomásokat szakmailag vonzó feladatok várják, de kellenek szakemberek az új irányító posztokra is. Segítséget nyújt a vállalat a friss diplomá­soknak nemcsak a beillesz­kedéshez, hanem a letelepe­déshez is. A gyár saját szel­lemi kapacitásának bővíté­séhez az elmúlt években több esetben igénybe vette az or­szágos tudományos és kuta­tásfejlesztési intézmények munkáját. Jelenleg többel is kapcsolatban áll, így példá­ul a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemmel vagy a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemmel. A vállalati feladatok ismereté­ben a KOM meghatározta az Aprítógépgyámak, vegyen részt a kutatásfejlesztési munkálatokban, így ezek a kapcsolatok tovább bővül­nek. A jászberényi gyár muta­tói ágazati szinten az elsők között vannak évek óta. A termelés nagyságát tekintve azonban még mindig a kis vállalatok csoportjába tarto­zik, amelynek hátrányai is­mertek. A lehetőség adott a fejlődéshez, ha erőfeszítései­ket siker koronázza, a hato­dik ötéves terv elejére a KOM jelentősebb vállalatai között tarthatjuk számon megyénk ismert és megbe­csült gépipari üzemét. H. J. Csepeli kerékpárok exportra A Csepel Müvek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárának kerékpárgyárában az idén 280 ezer kerékpárt állítanak elő tőkésországok Megrendelésére. Ez százezer darabbal több a tavalyinál. A kemping-, a verseny- és a félv erseny-kerékpárokból legtöbbet Irán, Hollan­dia, Anglia, Svédország, Finnország, Kanada és Görögország vásárol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom