Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

I Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. éyf. 194. szóm, 1978. augusztus 18., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Daruk a Szovjetuniónak (Tudósítónktól.) Amikor Tiszafüredre telepítették a nemzetközi hírnévnek ör­vendő Magyar Hajó- és Da­rugyár egyik gyáregységét, sokan úgy vélték, az anya- vállalattól az „isten háta mö­gé’ került üzem, amolyan szürke szerepkört kap majd a vállalati munka egészéből. A tények azonban hamar rá­cáfoltak a hitetlenkedőkre. A Tisza mentére telepített gyáregység kezdettől fogva, egyenletesen és dinamikusan fejlődik. Az első időszakban kizárólag daru-részegysége­ket gyártott. Az itt előállí­tott elemeket Budapestre szállították, és ott szerelték össze komplett berendezéssé. 1977 óta azonban a sze­repköre megváltozott, elké­szült az 50 millió forint ér­tékű daruszerelőtér és meg­nyílt a lehetősége annak, hogy megfelelő munkaszer­vezéssel a füredi gyáregység komplett kikötői portáldaru­kat állítson elő. Tavaly csu­pán öt berendezés készült el, az idén pedig már 21 darut szerelnek össze az év végé­ig. Az üzem munkásgárdája pontos, fegyelmezett munká­val bizonyítja, hogy rászol­gált az előrelépésre, a ter­mékstruktúra-váltásra. Az év eddig eltelt időszakában 12, öttonnás kikötői darut szereltek össze. A berende­zéseket a Szovjetunióba ex­portálták, ahol folyami és tengeri kikötőben teljesíte­nek majd szolgálatot. Gya­korlatilag Tiszafüreden ké­szül a vállalat öttonnás da­ruinak a fele. Ezenkívül je­lentős mennyiségű részegysé­geket is gyártanak az öt-, il­letve tizenhat tonnás portál, daruhoz, amelyeknek azösz- szeszerelése már a vállalat egyik budapesti gyárában történik. A tiszafüredi gyáregység idei termelési terve 213 mil­lió forint. A kitűzött célok teljesítéséért 28 brigád 400 tagja szocialista munkaver­senyben dolgozik. Törekvő, jó munkájuknak köszönhető, hogy az első félévi árbevételi tervet 122 százalékra teljesí­tették. A következő esztendő a fejlődés újabb nagy állo­mását jelenti: 1979. január 1-től a tiszafüredi üzem tel­jesen átveszi a hazai ötton­nás portáldaruk gyártását. Egy év alatt 44 kikötői be­rendezést szerelnek készre, és a 16 tonnás nagy teljesít­ményű emelő egységekhez is gyártanak tartozékokat. A növekvő feladatot jól tükrö­zi a termelési érték emelke­dése is; 1979-ben mintegy 360 millió forint lesz az elő­állított termékek értéke, csaknem 150 millió forinttal több az ideinél. Ahhoz, hogy a gyáregység megoldhassa növekvő feladatát, újabb fej­lesztést hajtanak végre. Új előkészítő csarnok készül, az elavult szerszámgépeket, ter­melő berendezéseket korsze­rű, újakkal cserélik ki. Az új csarnok építésére mint­egy 20 millió forintot, a szerszámgépek beszerzésére körülbelül 10 millió forintot fordítanak. Dr. Marx György felszólalása a megnyitón Anyagfejlődés ’78 címmel természettudományi oktatási konferencia kezdődött teg­nap Jászberényben. A váro­si tanács dísztermében tar­tott megnyitón az elnökség­ben foglalt helyet dr. Gosz- tonyi János, az Oktatási Mi­nisztérium államtitkára, Bar- ta László, a megyei tanács elnöke, dr. Majoros Károly, az MSZMP megyei Bizott­ságának titkára, dr. Marx György akadémikus, egyete­mi tanár, Szívós Antal, az MSZMP jászberényi bizott­ságának első titkára, s a ren­dező szervek képviselői. A Lehel vezér Gimnázium vegyeskaránek rövid műso­ra után Kárpáti József, a városi tanács elnöke köszön­tötte a megjelenteket, az or­szág középiskoláinak kémia, biológia, fizika szakos peda­gógusait, majd Barta Lász­ló, a megyei tanács elnöke mondott megnyitót. Beszédében nagy jelentő­ségűnek értékelte, hogy a pár évv^l ezelőtti országos fizikatanári ankét és a föld­rajzi vándorgyűlés után most ismét országos tudományos tanácskozás házigazdája le­het Szolnok megye. A vá­lasztás nem véletlenül esett Jászberényre, hiszen a Le­hel vezér Gimnázium immár harmadik éve vesz részt a kí­sérleti jellegű integrált ter­mészettudományos oktatás­ban. Elismeréssel szólt az iskola oktató-nevelő munká­járól, a diákok nagyszerű szerepléséről az országos ta­nulmányi versenyeken. A gimnázium pedagógusai, akárcsak a megye többi al­só- és középfokú oktatási in­tézmények nevelői, aktí­van vették ki részüket, s működnek közre ma is az új tankönyvek elkészítésében. Végül azokról az eredmé­nyekről tett említést, amelye­ket az iskoláinkban termé­szettudományi tantárgyakat tanító pedagógusok, de kü­lönösen a fizikatanárok ér­tek el az újítási mozgalom­ban. A megyei tanács elnökének beszéde után dr. Marx György akadémikus, egyete­mi tanár emelkedett szólás­ra. Értékelte az eddigi kon­ferenciák eredményeit, je­lentőségét, az új oktatási-ne­velési tervek összeállításá­ban, az új tankönyvek meg­írásában, majd a konferen­cia témája: az élet keletke­zése kérdéseiről beszélt. A megnyitót követően dr. Vida Gábor egyetemi tanár előadásával kezdetét vette az egyhetes tudományos ta­nácskozás, amelyen olyan neves szakemberek tartanak előadásokat, mint dr. Marx György, Károlyházi Frigyes, Csányi Vilmos, Gánti Tibor, Kőrös Endre és Garzó Ta­más. Az előadásokat mód­szertani megbeszélések kö­vetik ,s gyárlátogatások, ki­rándulások, kulturális ren­dezvények teszik színesebbé a konferencia programját. BERENDEZÉSEK ATOMERŐMÜVEKHEZ Gyó rtmó nyfej lesztés az Aprítógépgyárban EURÓPA FOLYÓJA 30 éves a Duna-egyezmény 3. oldal JOVŐHETI RÁDIÓ- ÉS TÉVÉ MŰSOR 4. oldal FOGLALKOZÁSUK: PORTAS Három portás, három portré 5. oldal Losonczi Pál Somogy megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap a kora délutáni órák­ban kétnapos látogatásra Somogy megyébe érkezett. A megye székhelyén — Kapos­várott — Varga Péter, a megyei pártbizottság első tit­kára és Bőhm József, a me­gyei tanács elnöke fogadta. Losonczi Pál részt vett a megyei párt-végrehajtóbi­zottság kibővített ülésén, majd az Egyesült Izzó ka­posvári elektroncsőgyárát ke­reste fel. Meghallgatta Simkó Antal igazgató tájékoztató­ját a gyár helyzetéről, ter­veiről, azt követően pedig megtekintette a gyár több részlegét, eközben találko­zott és elbeszélgetett a több­szörösen kitüntetett Oszta- penko aranykoszorús brigád tagjaival. (MTI) A kunmadarosi Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet több éve dolgozik az Április 4. Gépgyár megrendelésére. Az idén például közel 3 millió forint értékben csőidomokat készítenek a gépgyárnak Közmüvek a város alatt Ezer kilométernyi vezeték Vajon ki gondolná, hogy Szolnokon mintegy ezer ki­lométer hosszúságú közmű találhat, főként a város bel­területén és elsősorban a föld alatt. A Tiszántúli Gázszolgáltai tó és Szerelő Vállalatnak pél­dául mintegy 45 kilométer hosszúságú kisnyomású veze­téke húzódik meg a megye- székhely talajában. Nem kis gond,ot okoz ez a szolnoki üzemegységnek — ugyanígy a hozzá hasonló közműtulaj­donosoknak — de az építők­nek sem alapozásnál, legye­nek azok közületek vagy ma­gánosok. A gázszolgáltatás megindításának kezdeti sza­kaszában a lehetőségekhez képest, igaz, még elfogadható helyszínrajzok készültek ezekről a közművekről. A jrajzok karbantartása, a vál­toztatások bejelölése azon­ban nem minden esetben tör­tént meg. A beruházások szá­mának rohamos növekedésé­vel egyre kevesebb gondot fordítottak a pontos, hasz­nálható térképek készítésére. Kilenc évvel ezelőtt tröszti utasítás, 1970-ben pedig az úgynevezett gáztörvény írta elő, hogy a gázvezetékekről helyszínrajzokat kell készí­teni, s a határozatok köte­lezték az illetékeseket az iratok nyilvántartására, ezen dokumentációk rendszerezé­sére. A törvény végrehajtása nem volt egyszerű, az erre KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ratkó Annának, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezete tiszteletbeli elnö­kének, több évtizedes mun­kásmozgalmi és közéleti tevé­kenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke teg­nap adta át a Parlamentben. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. * *- * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Andrásfi Gyula nyu­galmazott nagykövetnek több évtizedes, eredményes mun­kásmozgalmi és közéleti tevé­kenységéért — 70. születés­napja alkalmából — a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrend kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Győri Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára adta át. * * * Szakasits Antalt, a párt és a munkásmozgalomban vég­zett több évtizedes munká­jáért 85. születésnapja alkal­mából a Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrend­del tüntette ki. 30 éve államosították A MAGYAR FILMGYÁRTÁST Tegnap este a Vörös Csil­lag filmszínházban díszelő­adással emlékeztek meg 'a magyar filmipar államosítá­sának 30. évfordulójáról. Az ünnepségen — amelyen je­len volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kultu­rális osztályának vezetője — Molnár Ferenc kulturális államtitkár mondott köszön­tőt. SZOBORAVATÓ A MÉM ÁRKÁDJAI ALATT Tegnap a MÉM-ben kettős ünnepségre került sor. A minisztérium épületének Kossuth Lajos téri árkádjai alatt Soós Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi állam­titkár ünnepélyesen felavatta Mathiász Jánosnak, a világ­hírű magyar szölőnemesítö- nek és dr. Marek Józsefnek, a magyar állatorvostudomány egyik legjelentősebb képvise­lőjének szobrát, Nyírő Gyula illetve Englert Judit szob­rászművészek alkotásait. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A ROMÁN NAGYKÖVETSÉGEN A Román Szocialista Köz­társaság közelgő nemzeti ün­nepe alkalmából tegnap a román nagykövetségen sajtó- tájékoztatót tartott Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. EGY MONDATBAN — A Nemzetközi Kémiai Unió (IUPAC) két, az élel­miszerek tulajdonságával és szennyező anyagaival foglal­kozó bizottsága ült össze teg­nap Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián. — Tegnap bezárta kapuit az 54. debreceni nyári egye­tem. kijelölt csoport a régi tér­képek karbantartásával kezd­te, majd, később folyamato­san végezte a vezetékek fel­mérését. Közben adódtak bő­ségesen gondok, ugyanis a közműtulajdonosoktól alig kaptak adatokat, így kevés információ jutott tudomá­sukra más vezetékekről. A felmérési munkákat átadták a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat szak­embereinek, akik néhány te­lepülés vezetékeinek térké­pét — így például Karcagét, Berekfürdőét — már el is készítették, s dolgoznak Szol­nok városén is. A közműterkép készítése nem olcsó dolog, a TIGÁZ részéről előirányzott beruhá­zási költség a megyeszékhe­lyen például 1 millió 500 ezer forint. A Szolnok me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat ugyanakkor erre a célra az elmúlt években 2,6 millió forintot fordított, s várható­an még 1,2 milliót ki tesznek a felkutatás költségei. Szol­nokon több mint 90 kilomé­ter hosszúságú az ivóvíz-ge­rincvezeték, a bekötővezeté­kek nagysága összesen majd­nem eléri a 40 kilométert, a csatornahálózat gerincveze­téke pedig 38,4 kilométer hosszúságú. A települések vi­zet adó ereit a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat közműkutató osz­tályának szakemberei mérik fel, nagy pontossággal, szak- szerűséggel. Munkájukat mű­szerek segítik, amelyek az egymáshoz közel fekvő veze­tékeket is képesek kimutat­ni anélkül, hogy az őket bo­rító földréteget meg kellene bontani. A régi nyomvona­lak felmérésénél azonban még mindig szükség van az úgynevezett helyszíni felül­vizsgálatokra, s a korábbi feltárások adatainak felku­tatására. A legtöbb építkező — fő­leg közületekre értendő — takarékoskodik, érthetően, a munkaerővel — gépek ala­poznak, ezért kell elenged­hetetlenül a közműtérkép. Különösen veszélyesek a vil­lamoskábelek. Szolnokon je­lenleg 110 kilométernyi hosz- szúságú középfeszültségű ve­zetéket üzemeltetnek. A kis-' feszültségű kábeleknek — ezek hossza 150 kilométer — csak egy részét fektette le a TIGÁZ, a többit más vál­lalatok, a róluk készült- tér­képek ezért nem pontosak. A dokumentációk elkészí­tésének szükségességét nem kell magyarázni, megvalósí­tásukhoz viszont a közmű­tulajdonosok összefogása szükséges. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom