Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-27 / 175. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 27. A Volán és a tömegközlekedés Interjú lapolczai Kálmánnal, a Volán íriszt vezérigazgatójával ; Mindenki közlekedik — a lakosság életszínvonalát nemcsak a jövedelem, a lakás, a kereskedelmi ellátás határozza meg, hanem a kultúrált személyszállítás is. Az, hogy milyen körülmények között és mennyi idő alatt jut el a dolgozó munkahelyére, otthonába, a tanuló az iskolába vagy a községekben élők a városokba. Nem nehéz visszaidézni a 10—15 évvel ezelőtti állapotokat, amikor a kis befogadóképességű zsúfolt buszokra legfeljebb a szabadfogású birkózás fogásait ismerők juthattak fel csúcsforgalomban. Ez ma már nem jellemző. A fővárosban és Miskolcon kívül a Volán bonyolítja le a közúti személy- szállítási forgalmat. Tíz év távlatában, hogyan fejlődött a hálózat, milyen a helyi közlekedés városainkban, falvainkban? — Két évvel ezelőtt fejeződött be az ország valamennyi, kétszáz lakáson felüli településének bekapcsolása a közúti személyszállítási hálózatba. Jelenleg 25 ezer 200 kilométeres vonalhosszúságban közlekednek járataink. az érintett helységek száma eléri a 3200-at. Százhetvenhat városban, községben megoldottuk a he_ lyi közlekedést is: tíz év alatt itt az utasok száma megkétszereződött, tavaly 643 millió személyt szállítottak helyi járataink, melyek száma szintén nem csekély — 13 millió 116 ezer. Természetesen autóbusz állományunk is ehhez mérten fejlődött: míg 1968-ban 750 járművel oldottuk meg a helyi közlekedést, addig most 1406 Ikarus bonyolítja le a napi forgalmat. Az országos hálózat fejlesztése legalább ennyire nagymérvű: tavaly 1 milliárd 360 millió utasunk volt, a helyközi járataink száma naponta megközelíti a 40 ezret. Továbbra is előtérbe helyezzük a munkásszállítást és az iskolaévben 142 körzeti iskola több mint 56 ezer tanulójának zavartalan utaztatásáról gondoskodunk. 1977-ben belföldön 120 ezer, külföldön 3400 különjáratunk közlekedett. A növekvő tömegközlekedési igények kielégítése új forgalomászervezési intézkedésekkel jár, mindehhez kiépült már a műszaki-forgalmi háttér? — 1968-tól huszonhét autóbusz-pályaudvarral gazdagodott a hálózat, s negyven műszaki bázis épült, hogy csak párat említsek: Éger, Kazincbarcika, Gyöngyös, Hatvan, Nyíregyháza, Szeged, Kaposvár, Dunaújváros — ahol a legkorszerűbb gépekkel felszereltek a javító-' műhelyek. Zökkenőmentes az alkatrész-utánpótlás; ez köszönhető az Ikarussal való jó együttműködésünknek. A forgalom korszerűsítéséhez hozzátartozik az is, hogy majdnem valamennyi nagyvárosban bevezettük az autóbuszok kalauz nélküli közlekedtetését. Az ötödik ötéves terv végére valamennyi helyi járat jegykiadó automatákkal lesz ellátva. Hogyan hangolják össze a Volán vállalatok feladataikat a tanácsi közlekedésfejlesztési tervekkel? — A telepítések fejlesztési tervébe beletartozik a közlekedés is: új járatok létesítése, a meglévők sűrítése. Ezért a tanácsok és a Volán között rendszeres, állandó kapcsolatra van szükség, hogy egyeztetni tudják az utazási igényeket. Segítséget várunk a tanácsoktól a csúcsforgalmi zsúfoltság megszüntetéséhez. Városonként változó a kép. Ott, ahol sikerült általánosan bevezetni a lépcsőzetes munkakezdést, a tömegközlekedésben is érezhető a javulás. Ha megnézzük a tavalyi csúcsforgalomról készült statisztikát, a városok összehasonlításával azt tapasztalhatjuk, hogy Pécsett, Székesfehérváron, Kaposváron, Egerben a délutáni járatok 20—26 százaléka zsúfoltan közlekedik, míg Nyíregyházán, Nagykanizsán inkább a délelőtti csúcsforgalom idején túltelítettek a járatok. Kiemelkedően jó Győr tömegközlekedése, ahol a délelőtti járatoknak csak 7,7 százalékán, délután pedig mindössze 3,4 százalékán jelentkezik zsúfoltság. Kedvező a helyzet Szombathelyen, Veszprémben Sopronban, Baján, a járatok zsúfoltságát mutató adatok jóval 10 százalék alatt maradnak. Pécsett az idén már érezhető a lépcsőzetes munkakezdés hatása : a 15—20 perces munkakezdési időkülönbségekkel járatonként egy-egy autóbusz-fordulót nyertek, így tízezer utas elszállítására szabadult fel kapacitás. Ha ezt a rendszert mindenütt bevezetnék, országos szinten 18—22 százalékkal enyhítené a tömegközlekedés zsúfoltságát. Tehát az iparvállalatokon van a sor. Gondolom a munkaerő- problémák alól a Volán sem mentes. A személy- szállításban is van létszámhiány? — Lehet, hogy meglepően hangzik, de ebben a tekintetben a tömegközlekedés okoz legkevesebb gondot. Az autóbusz-vezetők kollektívája stabil gárda. Mindössze 8 százalékos a fluktuáció. Budapest elővárosi forgalmát és Debrecent kivéve nincsenek létszámgondjaink. Mindezt kellő anyagi ösztönzéssel, szociálpolitikai kedvezményekkel, a munkahelyi körülmények javításával, s mindenekelőtt a munkaidő 200 órára való lecsökkentésével tudtuk elérni. Gyakorlott. kipróbált, művelt gépkocsivezetők ülnek a volán mellett, akik nemcsak az 1,2 millió forint értékért (eny- nyi egy autóbusz ára), felelnek, hanem ennél sokkal többért: a közutak biztonságáért, és a szállított utasokért is. Tehát többszörös a felelősség. A jövőre nézve, milyen közlekedési változásokra számíthat a lakosság? — Most a tervidőszak második felében megkezdjük a hatodik ötéves terv előkészítését, melyben már nem a hálózatbővítés lesz az elsődleges cél, mert a helyenként még jelentkező igényeket a közületi autóbuszok is ki tudják elégíteni. Sőt jobb kihasználásukkal még enyhíteni is tudnának a csúcsforgalmi zsúfoltságon. Most a mi feladatunk a meglévő hálózat erősítése: a települések közti minőségi különbségek megszüntetése, a tanácsokkal való jó együttműködés. A korszerű szervezési feltételeken, az információ áramlásokon sok múlik. De a munkaerő és a gépkocsi ellátottságon is! Mert a kulturált utazás alapfeltétele: legyenek autóbuszok, s legyenek hozzájuk jói képzett gépkocsivezetők. Horváth Anita Nemcsak az öregek gondja AMIKOR KÉT ESZTENDŐVEL ezelőtt a körzeti ápolónők szétnéztek egy kicsit Törökszentmiklóson, kiderült, hogy szótöven idős és negyvenöt testi vagy szellemi fogyatékos ember él a városban, mindannyian gondozásra szorulnának. Ezzel szemben az öregek napközi otthonában mindössze tíz idős ember tölti napjait, holott harminc számára lenne hely. A szinte üres otthonban — mely reggel nyolctól délután kettőig tart nyitva — naponta kétszer étkezhetnek az öregek. Gondozásukat egy nyugdíjas végzi, naponta négy órát tölt a napközi otthonban, de ez az idő csak a reggeli és az ebéd felszolgálására elég, programok szervezésére, klubfoglalkozások tartására már nem futja. További gond, hogy az öregek napközi otthonában nincs fürdőszoba, mosó- és vasalóhelyiség. Ezeket a problémákat aligha feledteti az óvodások kedves műsora, vagy a vöröskeresztes aktívák évente egyszer átnyújtott apró ajándéka. Nagyobb az érdeklődés a házi szociális gondozó szolgálat iránt. Jelenleg harmincöt arra rászoruló életét teszi könnyebbé a házi Szociális gondozás. Ezt a tevékenységet négy főfoglalkozású házi szociális gondozónő és két társadalmi gondozónő végzi. A házi szociális gondozottaknak naponta házhoz viszik az ebédet, segítenek a bevásárlásban, takarításban. Ez a szolgálat a gondozottak felének ingyen biztosított, a többiek havonta 330 forintot térítenek a házi szociális gondozásért. Negyven idős ember kérte, hogy a volt Petőfi Tsz székházéból hordhassák az ebédet, s a kérdéses épületet a Béke Tsz felajánlotta az ebéd kiosztására. A közelben lakó öregek sorsán köny- nyítő ötlet megvalósításán most fáradozik a törökszentmiklósi Városi Tanács V. B. egészségügyi és szociálpolitikai osztálya. Dicséretes buzgalommal patronálnak néhány idős embert az általános iskolák úttörői és a Bercsényi Miklós Gimnázium KISZ-fiataljai: segítenek a napi munkák elvégzésében. Törökszentmiklóson rendszeres szociális segélyre vonatkozó jogos kérelmet nem utasítottak el. A városban 91 ember kap rendszeres szociális segélyt, melynek összege évről évre nő: míg 1970-ben 313 forint segélyt fizettek ki átlagosan, addig az idén már havonta 940 forintot kapnak a segélyezettek. ÉVENTE 15—25 IDŐS vagy fogyatékos ember ikéri Törökszentmiklóson szociális otthonban való elhelyezését, de a jelentkezőknek általában a felét tudják elhelyezni. Körülbelül negyven idős ember várja Törökszentmiklóson, hogy bejuthasson a szociális otthonba. A városi tanács egészségügyi osztályának felügyelete alatt egy szociális otthon működik, ahol 40—45 embert gondoznak. A szociális otthon épülete azonban elavult, felújítása a szakemberek szerint nem lehetséges. Tiszafüreden Kevés a bölcsödéi hely Tiszafüreden a Nagyközségi Közös Tanács megvizsgálta a település bölcsődés és óvodás korú gyermekeinek elhelyezési lehetőségeit. Megállapította, hogy az ipartele-, pítés következtében évről évre nő a bevándorlók és a letelepedni szándékozók száma. Közöttük szép számmal akadnak fiatalok, egy-két- gyerekes ifjú házasok is. Míg az elmúlt évben a bölcsődei helyek kihasználtsági foka alig haladta meg a 65 százalékot, tavaly már a község két hasonló jellegű intézményéből 71 kérelmet kellett elutasítani. Igaz, jelenleg épül egy 40 személyes új létesítmény, de mivel a 2. sz. bölcsőde megszűnik, a helyek száma nem emelkedik. A 6. ötéves tervben részben állami, részben üzemi támogatással épülő 140 személyes óvoda-bölcs ődekomplexum enyhít a gyermekelhelyezési gondokon. Mindezekkel ellentétben a nagyközséghez tartozó tisza- szőlősi 30 személyes bölcsőde jelenlegi kihasználtsága csak 77 százalékos. Jóváhagyta az SZMT elnöksége Szakszervezeti munkaprogram egy félévre I Az SZMT elnöksége jóváhagyta testületük idei második félévi munka- programját. A szerint a negyedik negyedévben együttes ülést tartanak a megyei tanács végrehajtó bizottságával. Napirendjükön a kollektiv szerződések 1977 78. évi végrehajtásának megbeszélése szerepel. Az elnökség ezen kívül — a tervek szerinti hat ülésén — tizenkét témáról tárgyal, így például a Tiszántúli Gáz- szolgáltató és Szerelő Vállalat igazgatója és szb-titkára beszámol a testület előtt a vállalati szociálpolitikai tervek végrehajtásáról. A Nyomdaipari Vállalat igazgatója és szb-titkára dolgozóig bér-, jövedelem-, munkaügyi, szociális, egészségügyi ellátottságáról tesz jelentést, míg a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója és szb-titkára az üzemi demokrácia fejlesztésére irányuló határozat -végrehajtásának vállalati tapasztalatairól tájékoztatja az elnökséget. Fontos témával foglalkozik a vállalatoknál lévő művelődési bizottságok tevékenységéről szóló jelentés, amely azt "taglalja majd, hogy eddig mit tettek a munkásművelődés érdekében. Októberben az üzemi balesetek alakulásáról, körülményeiről, a megelőzés feladatairól tanácskozik az elnökség három negyedév tapasztalatai alapján. Még az év folyamán megvizsgálják, hogy a SZOT 1976 novemberi, az értelmiségi dolgozókra vonatkozó határozatát hogyan dolgozták fel a különböző szakszervezeti szervek a megyében, és milyen intézkedéseket tettek végrehajtására. A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa is jóváhagyta második félévi munkatervét. Novemberben üléseznek ismét, amikor a szakszervezetek megyei szerveinek a dolgozó nők körében végzett munkájáról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról döntenek. LAKÓHÁZ ÉPÜL (Tabák L.) D r. Bíró István tiszafüredi fogszakorvos lakása hosz- szan húzódik a járda mellett. A sárga épület és nagykapu teljesen eltakarja a szép kertet, amelynek karbantartott szőlőlugasai tulajdonosának kétkezi munkáját, szorgalmát dicsérik. A nyugdíj előtt álló doktort munka közben találtam. MÉG LÁTSZIK A NÉVTÁBLA HELYE Öt évig mindenes orvos volt — Változékony az idő, sűrűn esik, sokszor kell permetezni a szőlőt. — A pályakezdésről talán néhány szót... — Négy évtizede, hogy anyai óhajra felvettem az orvosi köpenyt. Debrecenben végeztem, majd a katonaság következett. Visszatérve, a szülészeti klinikán kaptam helyet, de otthagytam a hajdúság fővárosát. Királyháza, Eger, majd 1947 óta megszakítás nélkül Tiszafüred ügyködésem színhelye. — ön szervezte meg a felszabadulás után Tiszafüred egészségügyi ellátását. — Túlzás lenne ezt állítani, legfeljebb részem Volt benne hiszen együtt küszködtünk Kuti doktorral. Ez gyakorlatilag éjjel-nappali szolgálatot jelentett, mivel 10 ezer 700 ember tartozott hozzánk a községben, meg az egykori nagy, szétszórt tanyavilágban. Szekéren, lovas kocsin, gyalog, kerékpáron úttalan dűlőkön igyekeztünk a betegekhez, olykor 27 kilométerre a községtől. Mindenes orvos voltam öt évig: vezettem szülést, gipszeltem kart, lábat, végeztem egyszerű műtéteket fogat kezeltem, oltottam napszámra. Ha súlyos volt az eset, Egerbe küldtük a pácienst. v A szállítás egyetlen rozoga mentőautón történt. — Meddig tartott a hőskor? — 1952-ig. Ettől kezdve évről évre több orvos került Füredre. 1960 óta — miután letettem a fogszakorvosi vizsgát — a szuvas fogakkal, gyökerekkel bajlódtam 1978 nyaráig. „Mellesleg” 12 évig tanácstag is voltam. — Emlékezetes betege ... — Volt egy bikaerős férfi, aki egy liter pálinkáért több ízben felvitt két zsák búzát a vállán a vagonba pallón. Olykor el-elborult az elméje, s három-négy ember alig tudta lekötözni. — A család. — Feleségem nyugdíjas pe_ dagógus, sajnos sokat betegeskedik. Egyetlen fiamat „megfertőztem”, az egri kórház belgyógyász adjunktusa. — A nyugdíj előtt... — Végleg befejeztem a rendelést, jöjjenek a fiatalok. Renováltatom a házat, a járdát, a kerítést. Kikapcsolódásnak itt a kert, a csemegeszőlőm pedig örökös készenlétet igényel. A nemszeretem napokban pedig fes- tegetek, rajzolok, olvasok — hiszen mindezt ifjú koromban is műveltem. Elmenőfélben az utcai oldalt, a házszámot fürkészem: Somogyi Béla út 59. Mellette a névtábla helye még halványan látszik... D. Szabó Miklós
