Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-09 / 160. szám

Ára: 1,-Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XXIX. évf. 160. szóm, 1978. július 9., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nyíltan, kritikusan A nemzetközi kapcsolatok­tól a gazdasági, társadalmi feladatok szolgálatáig, éle­tünk szinte valamennyi rész- terepét felölelte az a beszá­moló, melyet a Miniszterta­nács elnöke, Lázár György terjesztett az országgyűlés most lezajlott nyári üléssza­ka elé. Nincs semmi erőlte- tettség abban, ha logikusnak látjuk az összetartozást a na­pirend e része, valamint az 1977. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés között, hiszen fogalmazha­tunk úgy is, hogy a két számadás jelenünk tágabbés szűkebb értelmű szemrevé­telezése volt, azonos indíté­kokkal. Valójában ugyanis a két beszámolót nemcsak az al­kotmányos, s a szocialista demokrácia előírta kötele­zettségek sorába illeszthetjük be, hanem olyasfajta nyil­vános számvetésként is föl­foghatjuk, ami módot ad a közfigyelem erősítésére, a megtett és a megteendő fel­adatok összevetésével a szo­cialista társadalomban rejlő alkotóerők mozgósítására. Ezeknek az erőknek a kor­mány elnöke is nagy figyel­met szentelt beszédében, mert a közfelfogással egyezően, te­vékenysége során a Minisz­tertanács is azt tapasztalhat­ta, hogy vonzó társadalmi­gazdasági, azaz szocialista céljaink megalapozottak, el­érhetők, élvezik a dolgozó tö­megek cselekvő támogatását. A számunkra kedvezőtlenül megváltozott világgazdasági körülmények közepette is megmutatkozott, a szocializ­musba vetett hit és bizalom ma már valóban hatalmas tö­megek sajátja, s egyre több közösség bizonyítja tettekkel, hogy képes megfelelni a ne­hezebb követelményeknek, főként akkor, ha egyértelmű választ kap a feladatok indo­kaként, s a cselekvés ho- gvanjára. Lényegében három évet ölelt fel a kormány elnöké­nek az országgyűlés elé ter­jesztett beszámolója, s e há­romból az egyik esztendő az az 1977-es volt, amelynek zárszámadása ugyancsak a képviselők elé került. Bár­mennyire is szerteágazónak, sok feladatkört taglalónak bi­zonyult a kormány tevékeny­ségéről készített számadás, a fő helyet a gazdasági kérdé­sek foglalták el. Ez még ak­kor is igaz, ha felületes meg­ítélésre nem látszik gazdasá­gi természetű tevékenységnek mindaz, amit például intéz­kedéseivel, rendelkezéseivel és határozataival a Minisz­tertanács az élet- és munka- körülmények javítása érde­kében tett, vagy amilyen lé­péseket a nemzetközi kap­csolatokban elsődlegesnek tartott. Ezért indokoltan ír­hatjuk le, valójában minden­fajta haladásunknak záloga a szocialista építőmunka, s ép­pen emiatt a költségvetés ta­valyi végrehajtása, a nép­gazdaság 1977. évi fejlődése fontos adalékokkal szolgált mindahhoz, amiről a kor­mány nagyobb távlatban ké­szíthetett összegző mérleget. Nem csupán a két beszá­moló. hanem azok megtár­gyalása is azt tanúsította — a szót kérő képviselők tények seregét vonultatták fel erre bizonyságként —, hogy ered­ményeinkről és gondjainkról egyforma nyíltsággal beszé­lünk, azaz senkinek sem áll szándékában a valóság meg- másítása. Ez a közös, s rend­kívül fontos vonása a két számadás megtárgyalásának, bátran feltételezhetjük, jel­lemzője, megjelenítője annak a kiegyensúlyozott belpoliti­kai helyzetnek, amelyről Lá­zár György beszélt, s amely­nek alapja a párt politikája. Az a politika, amelynek vég­rehajtását a két kongresszus közötti félidőben az MSZMP Központi Bizottsága április 19—20-i ülése értékelte, egy­ben a teendőket is meghatá­rozva. Tények újsághasábokat megtöltő seregét kellene em­lítenünk még akkor is, ha csupán utalásokkal kíván­nánk érzékeltetni, mi min­dent fogott át a miniszterta­nácsi és a pénzügyi beszámo­ló. Ez a sokrétűség figyelmez­tet arra — s ezt hangsúlyoz­ta a kormány elnöke is, — teendőink nem tagolhatok ré­szekre, éles, merev határok­kal, azaz jobban kell tisztel­nünk az összefüggéseket, munkánk — s bizonyos ese­tekben mulasztásaink — kü­lönféle elemeinek kölcsönha­tásait. Mi az, amit legfontosabb tényezőként ragadhatunk ki az országgyűlés kétnapos ta­nácskozásából? Ügy véljük, a nagyobb fegyelem szüksé­gességét, s vele párhuzamo­san ennek igénylését a társa­dalom valamennyi rétegében. Hangsúlyozni szükséges azon­ban: veszélyes leegyszerűsítés a fegyelem kifejezést pusztán a munkaidő becsületes eltöl­tésére szűkíteni. Sokkal több­ről van itt szó, nevezetesen arról a szocialista tudatossá- gú fegyelemről, mely fölis­merteti a társadalmi érdeke­ket, s azokat alárendeli a he­lyi, a csoport, s más lokális érdekeknek, azaz képes min­denkor megragadni az össz- társadalmilag leghasznosab­bat, legfontosabbat s azt nem­csak hangoztatni, hanem a napi munkában érvényesít­tetni is hajlandó. Erre vonat­kozóan a minisztertanácsi és a pénzügyi beszámoló — nem kevésbé a képviselői hozzászólások — tények sere­gét idézte meg tanúként, mennyi lehetőséget hagyunk kihasználatlanul, miféle tar­talékaink rejlenek napi mun­kánkban föltáratlanul. Sürgető szükségünk van ezekre a tartalékokra! Amint az például a költségvetési be­számolóból kiderült, bár meggyorsult a gazdasági nö­vekedés tempója, több fontos területen nem sikerült elérni a tervben megjelölt célokat, így változatlanul feszültségek forrása a behozatal gyors s a kivitel lassú bővülése, a nem­zeti jövedelem felhasználásá­nak a számítottal nem egyező összetétele — a tervezettet jóval meghaladó beruházási tevékenység következménye­ként —, s az szintén, hogy az állami bevételek elmaradtak, a vállalatiak viszont túllép­tek a tervezett határtól, ha­táron. Ha most a pénzügyminisz­teri beszámoló további elemeit is összeillesztjük — így azt, hogy a termelésnövekedésnek csak szerény része járult hoz­zá a tőkés piacokon történő értékesítés fokozásához, hogy ismétlődő gondok vannak az áruk minőségével, a beruhá­zások tervszerű kivitelezésé­vel, ezzel szemben a lakos­ság jövedelme gyorsabban gyarapodott, mint 1976-ban —, akkor egyértelműen kiraj­zolódnak előttünk a felada­tokat magukba foglaló tanul­ságok. A minisztertanácsi beszá­moló éppúgy, mint a pénz­ügyi mérleg értékelése a jól csoportosított tények érvelé­sével arra hívta fel a figyel­met, hogy elsősorban szem­léleti, munkamódszerbeli, szervezési gyengéink játsza­nak közre makacsnak bizo­nyuló gondjainkban, tehát a meglevő anyagi, technikai fel­tételek mellett is dolgozhat­nánk eredményesebben. S azt, hogy valóban így dolgoz­zunk, a közérdek kötelesség­ként szabja meg valamennyi közösség számára. (KS) A VASUTASOK ÜNNEPÉN Tisztavatás a fővárosban, színes műsor Szolnokon Térzene köszönti a dolgozókat Ünnepélyes külsőségek kö­zött avattak fel 309 vasúti tisztet a 28. vasutas nap al­kalmából szombaton, Buda­pesten. A tisztavatón részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Pullai Árpád közle­kedés és postaügyi minisz­ter, valamint Koszorús Fe­renc, a Vasutas Szakszervezet főtitkára is. Az idei vasutasnapi ünnep­ségek tegnap kezdődtek Szol­nokon. A Járműjavító kollek­tívája osztályonként emléke­zett a vasúti közlekedés dol­gozóinak «apjára. A nagy­üzem legjobb dolgozóinak itt adták át a miniszteri dicsé­reteket, köszöntötték az aranyjelvényes törzsgárdata- gokatés azokat, akik öt vagy huszonöt éve az üzemben dolgoznak. Délután a MÁV- sporttelepen rendezett verse­nyekkel folytatódott az ün­nepség. A szolnoki vasúti csomó­pont dolgozóinak képviselői egy éve átadott művelődési házukban ünnepeltek. A meg­emlékezésen részt vettek a MÁV és Szolnok város veze­tői is. A közel háromezer dol­gozót foglalkoztató négy fő­nökség — az állomásé, a pá­lyafenntartásé, a vontatásé és a szertáré — az idén elő­ször tartotta közösen ünne­pét. Tegnap délután a műve­lődési házban kétszáznegy­ven vasutas kapott jó mun­kájáért kitüntetést vagy lett aranyjelvényes törzsgárdatag. Az ünnepség után neves elő­adóművészek fellépésével rendezett kultúrműsoron szó­rakozhattak a csomópont ép­pen nem dolgozó vasutasai és a családtagok. Ma reggel pe­dig térzene köszönti a dol­gozókat, délután a MÁV- sporttelepén szórakozhatnak. Az NSZK parlamenti küldöttség Veszprém megyében A Német Szövetségi Köz­társaság szövetségi parla­mentjének hazánkban tartóz­kodó küldöttsége — Kari Carstens professzornak, a szövetségi parlament elnöké­nek vezetésével tegnap Veszprém megyébe látogatott. A küldöttséget — amelyet el­kísért Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke is — Tihany­ban Pap János, az MSZMP Veszprém megyei bizottsá­gának első titkára, ország- gyűlési képviselő és István János, a megyei tanács elnök- helyettese fogadta. A vendé­gek megtekintették Tihany idegenforgalmi nevezetessé­geit. JELENTŐS MŰSZAKI FEJLESZTÉSSEL Új olajkitermelési eljárások a dél-alföldi mezőkön Az olajbányászok — így a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­gáztermelő Vállalat szakem­berei — évtizeles kísérlete­zéssel, műszaki fejlesztéssel kialakították az úgyneve­zett harmadlagos művelési rendszereket. A harmadlagos művelés a föld mélyében maradt kő­olaj pótlólagos kitermelését jelenti. A módszerek kidol­gozásához, kikísérletezéséhez jónéhány kutatóintézettel, laboratóriummal — mint a Földgázbányászati Ipari Ku­tató Laboratórium, vagy a Nagynyomású Kísérleti In­tézet — a műszaki egyete­mek tanszékeinek egy részé­vel, s a kőolajipari gépgyá­rak szakembereivel dolgoz­tak együtt az NKFV mérnö­kei, technikusai. így alakult ki például az iparági- célprogram, amely­nek lényege, hogy a réte­gekből a kőolaj kisöprését polimer oldatokkal segítik. Ezzel a módszerrel a kiho­zatali tényező jelentősen nő, többmillió tonna plusz kő­olaj kitermelését biztosíthat­ja. Hasonló eredményekhez vezet az úgynevezett micel- láris — ez felületaktív anya­got jelöl — oldatok alkal­mazása. Mindkét eljárással a dél-alföldi mezőkön pró­bálkoznak. A hónap végéig tizenhárom hűtő-részegység készül el az újszászi Vegyesipari Szövetke­zetben. Az albertirsai energia-fogadóállomás transzformátorainak fontos egységeit a szövetkezet szocialista brigádjai három hónappal a határidő előtt adják át a Ganz Villamossági Müvek szolnoki gyárának. Képünkön: kész és félkész részegységek a szö­vetkezet udvarán (TKL) A különböző módszerek ki­dolgozása nem csekély anya­gi befektetéssel jár.' Az em- . lített polimeres eljárás ti­zenöt, a micelláris húsz, míg a termikus művelés kísérle­tének költsége 16 millió fo­rint. Ha viszont tudjuk, hogy a rétegekben maradt kőolaj pár százalékának kitermelé­se milliárdokat. jelent, akkor nem kell különösebben bi­zonygatni : megéri. Szolnok megyében példá­ul található olyan földgáz, amely a nagy inerttartalma miatt —' széndioxidról és nit-. rogénről van szó — nem ve­zethető az országos hálózat­ba, hiszen fűtőértéke igen alacsony. A kutatások s a műszaki fejlesztés célja egyebek között áz, hogy ezt a szénhidrogént megtisztít­ják a nemkívánatos anya­goktól, és így javítják hasz­nálhatóságát. A több mint 5 esztendős kísérletsorozat befejezéséhez közeledik. A műszaki fejlesztési programok egy részét a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat szakem­berei koordinálják. (Szük­ség van erre a kutatásokban a kísérleti munkálatokban részt vevők nagy száma mi­att.) Azon ügyködnek, hogy a részeredményeket össze­hangolják, a szükséges anya­giakat s eszközöket biztosít­sák, előteremtsék. A vállalatnál szorosan kap­csolódik a műszaki fejlesz­téshez az újítómozgalom. (A tavaly benyújtott újítások­ból több mint tízmillió fo­rint haszon származott.) Nem keveset tesznek a mű­szaki fejlesztésért az OMBKE kőolaj-, földgáz-«, víz-szakosztályának, s az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesületnek tagjai is. Felmérést végeztek a megye területén található szénhidrogén-lelőhelyekről, s termálvízikutakról, és aján­lást dolgoztak ki azok hasz­nosításáról. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom