Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-30 / 178. szám

1978. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I5 így látta a tudósító 13. Kunhegyes 34 11 8 15 46-62 30 Képünkön balról-jobbra: Kiss András szakosztályvezető, Csorna, Lukács, Balogh I., Szabó, Herceg, Kovács P., Apostol, Gorzás Lu­kács szakosztályelnök. Guggolnak: Nagy J., Nagy G., Borbély, Vé­gért, Herbály, Balogh F. Játszott még, de a fényképről hiányzik: Kiss, Dobos, Nánási, Kovács T., Juhász L., Kontra Z., Gorzás Gy., Tóth M. Labdarúgó-szakosztályunk célkitűzése a 8—10. hely valamelyikének a megszer­zése volt. Az elmúlt bajno­ki év „változatos” esemé­nyeket hozott, amelyekről szívesen lemondtak volna mind az egyesület vezetői, mind a szurkolók. A bajnoki rajt nagyszerűen sikerült, az első öt ford.uló után a meg­szerzett nyolc ponttal a csa­pat a harmadik helyen állt. Ekkor megtorpantunk: kö­zéphátvédünket, Juhász La­jost a Szolnoki MÁV átiga­zolta, középcsátárunk Kiss, egyéni sérelmekre hivatkoz­va nem járt edzésre, és a mérkőzéseken sem szerepelt, beállósunk, Nánási négy hé­tig sérült volt, Kontrát be­hívták katonának. Gyakor­latilag újjá kellett szervez­ni a csapatot. Az átszervezés nehézségek­kel járt' az együttes „zsi­nórban” nyolc vereséget szenvedett, és csak az utol­só négy forduló alatt sike­rült ismét négy pontot sze­reznie. Az őszt tizenkét ponttal a kiesőhelyen zárta az együttes. A téli alapozó időszakot január 10-én kezd­tük, heti négy edzéssel és rendszeres edzőmérkőzések­kel. Visszahívtuk Csorna La­jost középhátvédnek, aki másfél éve „leállt”, bekap­csolódott a leszerelt Apos­tol, és rendszeresen edzett ismét Kiss és Nánási is. Az Ismét átszervezett csapat az első két fordulót megnyer­te, de a következő öt for­dulón egy pontot szerzett, és a 17. helyre esett vissza. Ha­zai pályán olyan vereségek érték csapatunkat, amelyek a végelszámolásnál nagyban meghatározták helyezésün­ket. A nyolcadik forduló után edzőnk, Juhász Sándor kór­házba került, a hátralévő mérkőzésekre a csapatot e sorok írója készítette fel. Ne­hezítette a helyzetet, hogy Kiss és Kovács T. bevonult, Dobos kórházba került, s nem is tudott játszani a to­vábbiakban. Nánási munka­helyi sérelme miatt az utol­só három mérkőzésen nem állt a csapat rendelkezésére. Fiatalok beállítására került sor, az ifjúságiak közül Ko­vács P. és Nagy J. került a csapat szélső posztjaira. A rendelkezésre álló játékosok átérezve a nehéz helyzetet, nagy akarással edzettek és játszottak a mérkőzéseken. A csaoat az utolsó tíz for­dulóban tizenhárom pontot szerzett, és a 13. helyen vég­zett. Az ifjúságiak teljesítmé­nyét részben befolyásolta a felnőtt csapathoz „előlépte­tett” játékosok hiánya, d,e a nagy fluktuáció és a játéko­sok fegyelmezdtlensége is hozzájárult a gyenge sze­replésükhöz. A serdülő gár­da a múlthoz képest előre lépett, létszámuk stabilabb lett, közülük többen azon­ban szeptembertől más vá­rosban folytatják tanulmá­nyaikat. összességében — figyelem­be véve a játékosállomány­ban történt változásokat, a többszöri csapatépítési fel­adatot — megállapíthatjuk, hogy a körülményekhez ké­pest elértük a módosított célt, az osztályban történő bennmaradást! Éves tevé­kenységünket a község tár­sadalmi és gazdasági egysé­gei példamutatóan segítet­ték. Az 1978/79-es bajnokságra való felkészülést a csapat július 18-án kezdte meg. Cél: az elő tíz között vé­gezni. A leigazolt játékosok: Herbály és Pásztor (Török­szentmiklósi SE), Karcag (Eger SE), Kasza (Tiszabu- ra). Az edzői feladatokat a felnőtteknél Gorzás Lukács, az ifjúságiaknál Gorzás György, a serdülőknél Gon- da József látja el. Gazsó La­josra (Karcag SE), — aki rövidesen leszerel —, szin­tén számítunk. Gorzás Lukács Szurkológyűlés A Szolnoki MTE labdarúgó- szakosztálya az 1978/79-es bajno­ki rajt előtti szurkológyülését augusztus 1-én 17 órakor tartja a MÉSZÖV Marx parki székha­zának földszinti nagytermében. A szakosztályvezetőség számot ad a szakosztály helyzetéről, az augusztus 6-i bajnoki rajtra va­ló felkészülésről, majd vála- szolnok a szurkolók kérdéseire. Egy Két múlva Szolnokon Légi és ejtőernyős parádé A baráti hadseregek ejtő­ernyős bajnokságát augusz­tus 7. és 13. között rendezik Szolnokon, az MHSZ repülő­téren. A bajnokságot meg­előzően augusztus 6-án va­sárnap délelőtt 10 órakor látványos légi és ejtőernyős parádét rendeznek. A mű­sorban egyéni és kötelék műrepülés, tömeges ejtőer­nyős ugrás helikopterekből és szállítógépekből, vala­mint paplanejtöemyök lát­ványos repülése szerepel. ~A ritka látványt ígérő bemuta­tóra több mint húszezer né­zőt várnak. Kjuszfendili vendégek Hasznos tapasztalatokat szereztek Négy napig megyénkben tar­tózkodott egy kjusztendili sport­delegáció, amelynek tagja volt Borisz Mihajlov, a megyei sport­tanács elnökhelyettese, Jordan Godinov, a bobovdolí Minyor (bányász) sportegyesület elnöke, Sztajko Arszov, a kjusztendili sporttanács munkás tömegsport­tal foglalkozó előadója és Di- mitrij Sztojanov a Sztanke Di- mitrovi Marek sportegyesület tömegsportot irányító osztály- vezető helyettese. Bolgár bará­taink jártak Martfűn a Tisza- Cipőgyárban, Jászberényben a Hűtőgépgyárban és az Állami Gazdaságban. Tiszaföldváron pe­dig a Lenin Termelőszövetkezet­ben. — Nagyon tetszett a Tisza Cipőgyárban látott munkaközi testnevelés. Amikor a gépek az adott jelre leálltak, és megszó­lalt a zene, s mindenki odaadó- an, végezte a gyakorlatot. Ná­lunk az üzemek ötven-hatvan százalékában vezettek be a munkaközi testnevelést, amely tizenöt percig tart, az iskolák­ban pedig minden tanuló szá­miára kötelező a reggeli torna. Fontos és hasznos tapasztalato­kat szereztünk, melyeket alkal­mazunk majd otthon — foglal­ta össze a négynapos látogatá­son szerzett benyomásait Bo­risz Mihajlov. Események Kézilabda. Olajbányász Kupa férfi torna, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok. 8.30, Labdarúgás. Nyári Totó Ku­pa : Törökszentmiklósi SE— Csongrádi Építők Spartacus SE, Törökszentmiklós, 17. Abonyi. Lehel SC—Kecskeméti TE, Jász­berény. 17, Fehér I. A kenderesi labdarúgóknál A sport: játék Újra a megyei bajnokságban szerepel a Középtiszai MEDOSZ SK labdarúgócsapata. Tavaly kiesett, a területi bajnokság Közép-csoportjába került, ahol Mezőtúrral és Besenyszöggel vívott nagy csatát. A három csapat szoros vetélkedéséből végül is a kenderesiek kerültek ki győz­tesként, s ősztől már ismét a magasabb osztályban foly­tathatják. A sportkör bázisa a húsz­ezer hektárnál nagyobb te­rületen gazdálkodó, négysze­res Kiváló Vállalat cím tu­lajdonosa, a Középtiszai Ál­lami Gazdaság. A központja Kunhegyesen van ugyan, a sportköre azonban kenderesi „illetőségű”. Korábban ugya­nis Bánhalmán volt a gazda­ság központja. Miután a hely­ség közigazgatásilag Kende­reshez tartozik, és a dolgo­zóik, valamint a sportolóik zö­me is kenderesi, a gazdaság lett és maradt a nagyközség sportkörének bázisa. A me­gye legnagyobb gazdasága, — amely az országban az első hat közé tartozik, — minden lehető segítséget megad a sportoláshoz. — A sporteredményeink szerények a termelési ered­ményekhez viszonyítva — je­gyezte meg Sipos Gyula, aki tizennyolc éve tölti be az el­nöki tisztet, — De nálunk nem az eredmények hajszolá­sa a cél. Arra törekszünk, hogy kielégítsük a kenderesi fiatalok sportolási igényeit. Soha nem igazolunk idegen­ből, mindig saját nevelésű ifjúsági játékosokkal erősít­jük a csapatot. A nevelésre való törekvést bizonyítja az is, hogy négy együttesük szerepelt a külön­böző bajnokságban. Bár nem volt kötelező, serdülőcsapatot is indítottak, amely jóval nagyobb településeket meg­előzve ötödik lett a csoport­jában. Az ifjúsági a harma­dik helyen végzett, a Tiszai csoportba pedig a tartalék- gárdát nevezték. Elégedettek Dobos László edző munkájá­val, aki két év megszakítás­sal ötödik éve dolgozik Ken­deresen, — A kiesés után jött vissza hozzánk, s nagy érdemei van­nak a bajnokság megnyeré­sében. Megteremtette a csa­pat erkölcsi egységét, fiata­lokat játszatott, kialakult a jó közösségi szellem, az ösz- szetartás — mondotta az el­nök. Nagy része van a sikerben Tátrai Józsefnek is, aki tár­sadalmi munkában foglalko­zik a serdülőcsapattal. A Középtiszai Állami Gaz­daságon kívül segíti a sport­kört a kenderesi Nagyközsé­gi Tanács, a November 7. Tsz és az áfész is. Tavaly tata­rozták az öltözőt, az idén gyeptéglázták a játékteret, s mire a bajnokság elkezdődik, kész lesz az új kerítés is. A kenderesiek változatlan kerettel, néhány leszerelt já­tékossal megerősödve készül­nek a bajnokságra. Tisztes helytállásra törekednek, s ha netán kiesnek a megyei baj­nokságból, akkor sem veszik a fejét senkinek. Náluk a sportolás, a játék az elsődleges cél. (Pi) Néhány szökellő lépés — nem több mint egy mozgás­ban lévő vonat lépcsőjére való felugráshoz kell — egy kecses libbenés, és az egri Nagy-Eged tetejéről felröp­pen az egyszárnyú pillangó, és repül, repül órákon át. Vagy körözve méterről mé­terre tornássza fel magát egy szelíden pöfögő termik hátán akár ezer méter magasságig, hogy aztán a felhők alól ve- gve célba Makiárt, Felsőtár- kányt, Szomolyát. A sárkány- repülők második egri verse­nyén bőven van álmélkodni való. De míg a technika szá­zadában inkább a bonyolult mech an izmusokat csodáljuk, itt az ejti ámulatba az em­uért, milyen egyszerű szerke­zettel képes órákat lebegni a levegőben a sárkányrepülő. Néhány alumíniumrúd, pár négyzetméternyi fólia, — ugyanaz, ami alatt a paprika, palnadicsam zöldéül, acélhu­zalok, némi kézügyesség — hiszen a legtöbb versenyző maga készíti gépét — és is­ten veledj^ anyaföld! Négy­ezer forin|tlba sem kertül a legegyszerűbb szerkezet — igaz, a külföldiek csodagépe­it 1500 dollár körül árusít­ják, de a hazai versenyzők legtöbbje beéri „repülő fóli­asátorral”. És miért pont Eger? Azért, mert az eged-hegyi légáram­latok szárnyén egyenletesen és magasra lehet emelkedni. Ügy kell a sárkányrepülőnek a jó pálya, mint a sízőnek a nagyszerű terep. És ha már Egerben ilyen jó lehetősége Forgó Antal, ax egri klub egyik alapítója — Tavaly ötszáz felszállá­sunk volt, a legkisebb baleset nélkül. Az idén sincs baj. Igaz, akinek nem volt kielé­gítő a felszerelése, vagy fe- gyelmezetlenkedni próbált, azt azonnal hazaküldtük. Egyébként már a feleségem is repült, és nagyon élvezi. Nem keli több tudomány a sárkány irányításához, mint a gépkocsivezetéshez. A feleség azért is kulcsszereplő ebben a sportágban, mert ő az aki lenn vár gépkocsival és egy- egy siklás után felszállít a szétszerelt géppel ide a hegy­tetőre. Kiss Ferenc, aki a sportág egyik hazai megteremtője volt, meglehetősen szomorú. Az előzékeny házigazdák tehergépkocsival szállítják fel a sár­kányrepülőket a hegycsúcsra — Másodmagammal száll­tam fel és összetört a gépem. (A gép szót egyébként min­dig nyomatékkal hangsúlyoz­zák a versenyzők.) Ez a vir­tus úgy látszik nem fér bele ebbe a sportágba. De megcsi­nálom és rövidesen repü­lök ... — Milyen jövője van a sportágnak? — Meggyőződésem, hogy nemsokára úgy fogják árulni a felszerelést, akár a sílécet. — Mégis mikor? — Gondolom, úgy 10—20 év múlva ... van a sportágnak, hát egy féltucat versenyzővel klub is alakult a városban, ök lettek a házigazdái a II. Agria ver­senynek. A házigazdák egyi­ke, Forgó Antal ismerteti a -versenyszabályokat. — Az idei magassági re­kord — a starthelytől szá­mítva persze — ezer méter körül van, tavaly 850 méter volt a csúcs. Az idei távol­sági "rekord Makiár és Szo­molya: mindkettő 12 kilomé­ter körüli távolságra van. Ta­valy Hlács Feri Felsőtárká- nyig vitorlázott. Érdekes eset volt: az utolsó napon igazi „döglött időt” fogtunk ki; meg se mozdult a szél­zsák. Ö azonban talált egy termiiket, felhúzott vagy 750 méterre és irány Felsőtár - kány. Az időtartamrekord több minit öt óra. — Veszélyes sport a sár­kányrepülés? Addig pedig? Csináld ma­gad! A „garázsban” cseh, len­gyel, bolgár, angol, amerikai versenyzők gépei pihennek, miközben a versenyzőtársak méricskélnek, skicceket ké­szítenek a „legspécibb” sár­kányról. De ezért senki nem féltékenykedik. A sárkány- repülők a távolságot — és nem egymást akarják legyőz­ni. Palágyi Béla Fotó: Kőhidi Imre Nyolc nemzet, nyolcvannyolc versenyző, száztíz „pille” az Eged-hegy oldalában Közel a Naphoz... A „bikavért termő” szőlőtőkék fölött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom