Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-16 / 166. szám

1978. július 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Minek örül majd Péter? , Volt tanítványaim szülei sokszor meg-megállítanak egy kis beszélgetésre. Elmondják problémáikat, gyakran taná­csot kémek tőlem. Ez történt a minap is, amikor Péter édesanyjával találkoztam. Büszkén számolt be arról, hogy kitűnően érettségizett a fia és a közeli napokban lesz a 18. születésnapja. Szeretnék valami ötletes, szép ajándék­kal meglepni — kérdezte —, mit tanácsolok, mit vegye­nek. Tudtam, hogy Péter irodal­mi érdeklődésű, bölcsészeire készül, örömmel ajánlottam vegyék meg neki a most meg­jelent MAGYAR SZINON1- MASZÓTÁR-t, biztosan na­gyon nagy öröme lesz vele, s csak 147 forintba kerül. Az édesanya meglepett arc- 'cal nézett rám, és így szólt. — Kitűnő érettségi után, a 18. születésnapjára egy köny­vet? Nem! Az kevés! Kicsit elszégyelltem ma­gam, hogy ötletesnek vélt ajánlatommal kudarcot val­lottam és megkérdeztem: — Miért, önök mire gon­doltak? — Az apja mindenáron mo­tort akar venni a gyereknek, én féltem őt és ezért szeret­nék valami mást kitalálni. Megkíséreltem — megemel­ve az értékhatárt — még né­hány dolgot ajánlani, de ki­derült. hogy kitűnő, márkás ■fényképezőgépe, kvarc órája, téli, nyári sportfelszerelése van, így nem tudtam segíte­ni, tanácsot adni. Elgondolkoztam. Akárcsak az elmúlt karácsony után tet­tem, amikor is ugyanazt álla­pítottam meg, amit most: ne­héz a mai gyerekeknek aján­dékozni! Túlságosan elké­nyeztették őket a szülők. Sze­rettek volna mindent megad­ni, ami nekik nem volt meg. Egy részüknek azért, mert szegénységben, nehéz körül­mények között éltek, de a most érettségizők szüleinek többsége a háború évei alatt volt gyermek, amikor a min­dennapi élet gondjai mellett ajándékra, meglepetés szerzé­sére, különleges játékokra nem telt. Csupa szeretetből elhalmoz­ták a gyermekeket már a legkisebb korban is távirányí­tású autókkal, járni tudó, (al­vó hajas babákkal, és nem gondoltak arra, hogy ezzel egy nagy érzéssel teszik sze­gényebbé a kis emberpalán­tákat: akik nem tudnak majd örülni az apró dolgoknak, sem gyermekkorukban, sem később, ha felnőnek. Ügy tapasztalom, hogy ná­lunk, az örvendetesen emel­kedő életszínvonal nem kívá­natos kísérő jelensége az ajándékozás inflációja. Az általánosnál is ijesztőbb ez a jelenség az elvált szülők gyermekeinél. Szinte versen­genek egymással az apa és az anya, nehogy valamelyik alulmaradjon a név-, és szü­letésnapi, vagy karácsonyi meglepetéssel. Lehetne-e ezen segíteni? Van-e egyáltalán visszaút? Az elrontott esetekben már nehéz dolog „leépíteni” a fel- duzzasztott ajándék-normát, de kíséreljük meg a kicsiknél visszafogni egy kissé a mér­téket: kapjon kevesebbet, egyszerűbbet, ne legyen tele a járókája babákkal, kockák­kal, leporellókkal. Egyszerre legfeljebb csak három játéka legyen, a többit zárjuk el és csak havonta cseréljük k másik háromra. ígv nem un­ja meg, mindig örül majd ne­ki, újra és újra. Később, óvodás és iskolás korban se versengjünk a gyermekeiket rosszul nevelő, őket ajándékokkal elhalmozó szülőkkel. Akkor is legyünk mértéktartóak, nagy érzéssel tesszük gazdagabbá őket: ap­ró örömöktől lesz szebb az életük, örülni tudnak majd egy május elsejei szép, színes léggömbnek, vagy egy faka­nálra öltöztetett rongybabá­nak. De minek örül majd Péter ezután, ha tényleg megkapja a motort? És mit vesznek még neki az egyetemi évei alatt? Szegény. Ö sohasem tud majd örülni annak, amit az első önálló keresetéből vehet­ne magának. (G. K.) Frissít, fiatalít a torna Erős akarat és elszántság kell ahhoz, hogy a megszo­kottnál 10 perccel korábban kiugorva az ágyból, ezt a né­hány gyakorlatot fürgén elvé­gezzük. 1. ) Álljunk lábujjhegyen terpeszbe, bal kezünket csípő­re téve, jobb karunkat hajlít­suk fejünk felett balra, majd hajlítsuk törzsünket 4-szer balra. Kézcsere, ismétlés jobbra. 2. ) Mérlegbe állunk: ballá- bunkra nehezedünk, jobblá­bat egyenesen hátranyújtjuk magasba, karunkat oldalt széttárjuk. Térdhajlítással 4- szer rugózunk, majd lábcse­rével ismételjük. 3.) Zárt, nyújtott lábbal földre fekszünk, karunkat testünk mellett helyezzük el. Magasba emeljük a jobblá­bat, aztán a ballábat. Így cse­rélgetve 8-szor ismételjük, egyre gyorsítva a tempót is. 4.) Hajlítsuk be jobb tér­dünket, emeljük félig hátra magasba, és a bal lábunkon ugráljunk fel háromszor könnyedén, szökdelve. Váltott lábbal ismételjük 4-szer. Cs. K. igen jeleskednek a rajzolás­ban. Talán ez a kis rajziskola is hozzásegíthet benneteket ah­hoz, hogy jobban sikerülje­nek a rajzaitok, ha az itt be­mutatott módszer szerint pró­bálgattok különféle figurákat kialakítani. Hiszen minden­nek van valamilyen körvona­la, háromszög, négyszög, kör, hasáb, stb. Ebbe kezdjük el halványan „felépíteni” gra­fitceruzával, amit akarunk, s lassan, fokozatosan kialakul, kiformálódik, amint láthatjá­tok, a csacsi, a szakácsbácsi és a többiek. Amikor elké­szült véglegesen, akkor erő­sen kihúzzuk filctollal, szí­Kedves gyerekek! Bizonya- nek. de jól is tudnak rajzol- nessel. ra sokam vannak közietek ni. Aztán akadnak mások, olyanok akik nemcsak szeret- akik szeretnek ugyan, de nem BK. ISMERJÜK MEG! A Szalajka-völgye Hűvös a nyár 1. ) Folklór ihletésű társ- anyagok alkalmazásával ki­alakított romantikus ruha, mellénnyel, fejkendővel. Alapanyag: Pamutnyomóipa­ri Vállalat. 2. ) Rövid nyári kabát a Graboplast Győri Pamutszö­vő és Műbőrgyár új alap­anyagából. Meredek sziklafalak, sűrű erdők szegélyezik utunkat Szilvásvárad felé. Egertől mintegy 35 kilométernyire a Nyugat-Bükk peremén, a Szilvás-patak völgyében ta­lálható a jóhírű üdülőközség, Szilvásvárad. Ezen a területen már a csi­szolatlan és csiszolt kőkor embere is megtelepedett. Ré­gi okmányok 1332-ben emlí­tik először Éleskő. majd Dé- des várának birtokrészeként. Eger eleste után a töröknek adózott. A XVI. században lett a falu reformátussá. Ké­sőbb 1840 körül építették a klasszicista stílusú körtemp­lomot. A kastélyt Ybl Miklós tervei alapján a Keglevieh- család építette 1860-ban, majd a Pallavicini-csalód tulajdo­nába került, és átalakították neobarokká. Ma SZOT-üdülő. Ha már ott járunk, tekintsük meg a Szilvásváradi Állami Gazdaság lovaskiállítósát, va­lamint a bognár, szíjgyártó, kovács mesterségek eszközei­nek, szerszámainak bemuta­tóját. A község felett húzódik az országos jelentőségű Szalaj- ka-völgy, mintegy 4 kilomé­ter hosszan, a Horotna-völ- gyéig. A Bükki Nemzeti Park szigorúan védett része. A lo­vaglópálya mellett felfelé ha­ladva a völgy keskenyedni kezd. kanyargós úton jutunk tovább. Elhaladunk a piszt- rángos tó mellett, majd a Szikla-forrás hűs lehellete csap meg. Az útnak hol a bal, hol a jobb oldalán kis hegyi patak kanyarog. Az ár­nyas fák közt egyszerre csak elénk tárul a Fátyol-vízesés, amelynek forrásmészkő lép­csői évről évre magasodnak a bőséges tavaszi olvadások, il­letve a nyár eleji esőzések következtében. Jobbra, egy kis faludon keresztül jutva az Erdei Múzeumot tekinthetjük meg. Az itt látható épületek, munkaeszközök, különféle termékek, vas, üveg, hamu- zsírfőző — a XVIII—XIX. századba kalauzolnak vissza bennünket. Sétánkat folytatva a Szalaj- ka-forráshoz érünk, s egyben az Istállóskő (959 m) aljához. Hazánk egyik gazdag őskori leletanyagát találták meg itt, a barlang mélyén. A bükki ősember legépebben maradt tűzhelyét és számos használa­ti tárgyat, kőszerszámot emel­tek ki 1947-ben és a Nemzeti Múzeum Természettudomá­nyi gyűjteményében állítot­ták a nagyközönség elé. Az utat megkönnyíti nyáron a keskeny nyomtávú erdei kisvasút, mely egészen felka­nyarodik a Szalajka-forrás- hoz. Áz itt elterülő tisztáson megpihenhetünk, a gyerekek labdázhatnak, ugrándozhat­nak. Nagyszerű túrákra nyílik innen alkalom. Felkereshet­jük Élesl ő várát, majd len­tebb a Tótfalu-völgybe érünk, ahol számos üveghuta-marad­ványt találunk. Végig a völ­gyön, elérjük a Gerenna vár festői környezetét. Hosszabb időt vesz igénybe felkeresni a Bánkúti túrdstaházat, ahol a 956 méteres Bálványon levő Petőfikilátó magasodik. Gyö­nyörű kilátás nyílik innen a környező vidékre. Tőle már nem messze találjuk Dédes- vár romjait is. A község az elmúlt hetek­ben új szállodával gyarapo­dott, csaknem 10 millió forint költséggel megépült a Lipicai Motel. A nyári hónapokkal kezdetét veszi a hagyományos lovasnapok, lovasbemutatók rendezése is. Érdemes felke­resni! Tarpai Zoltán FOTÓSAROK Nagy látószögü és teleobjektívek A kezdeti lépések utón min­den amatőr újabb képi meg­oldásokra törekszik, szeretne tovább lépni a normál objek­tív nyújtotta lehetőségeken. Eddig az 50—80 mm-es alap- objektíwel csupán 45 fokos szögben lehetett a témát be­fogni. A 35—50 mm-es nagy- látószögű lencsével már 64 fokos szögben az előbbinél másfélszer nagyobb felületet tudunk fényképezni. Erre pél­dául csoportképek kerítése­kor vagy panoráma felvéte­leknél lehet szükségünk. A látószög természetesen tovább növelhető egészen 180 fokig. Ezt az úgynevezett „halszem- optika” tudja, ám ez a kép már erősen torzított, ezért in­kább érdekes különleges fel­vételek készítésére alkalmas. A fényképezőgép távcsöve a teleobjektív. Ha a témát kö­zelebb akarjuk hozni, mert egyébként nem megközelíthe­tő, például a sportesemények­nél. az 50—80 mm-esnél ho&z- szabb gyújtótóvolságú objek- tívet kell használnunk. Van­nak kis, közepes és nagy te­leobjektívek 120—135 mm kö­zötti a kis vagy szakmai nyelven a portré tele. Mint neve is mutatja, elsősorban portrék készítésére használ­juk, mivel a normál objektí- vekkel ellentétben kis távol­ságból, közelről is torzítás- mentes képet ad. A 180—200 mm körüliek a közepes tele­objektívek. A gyakorlatban ennek vehetjük leggyakrab­ban hasznát. Még ötven mé­terről is közeli, teljes alakot rajzol a negatívra. Rendsze­rint ilyen lencsével készülnek az „ellesett pillanatok”, mivel a viszonylag nagy távolság miatt a kép szereplői nem ve­szik észre a fényképezőgépet. Az 500 mm és ennél hosszabb gyújtótávolságú „ágyúk” a nagytelék. Ezek a nagy terje­delmű súlyos objektívek ki­zárólag speciális felvételek készítésére szolgálnak, példá­ul félénk állatok, madarak életének megörökítésére, légi- felvételekre alkalmasak. Nagy világversenyeken, olim­piákon, rendszerint csak né­hány lap, vagy hírügynökség fotóriporterei dolgozhatnak a verseny színhfelyén. Ilyenkor a kívülrekedtek is nagy gyúj­tótávolságú óriási objektívek- kel igyekeznek a tribünről megörökíteni lapjaink olva­sóinak az izgalmas esemé­nyeket. A nagy látószögü és teleob­jektívek nagyon sok kompo- zíciós perspektivikus lehető­séget biztosítanak. A nagy lá­tószögű lencse kiemeli, felna­gyítja az előtérben levő tár­gyakat, alakokat, ugyanakkor a hátteret elnyújtja, kicsinyí­ti. Tehát egy kis szoba is jó­val nagyobbnak, tágasabbnak tűnik a képen, mint a való­ságban. Emellett néhány cen­timétertől a végtelenig min­den éles lesz. A teleobjektiv- véL a zsúfoltság hatását lehet kelteni, mivel a valóságosnál közelebb hozza a hátteret. Egymástól több kilométerre levő épületeket is össze lehet úgy „hozni”, mintha egymás szomszédságában épültek vol­na. Vida András (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom