Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
1978. július 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Minek örül majd Péter? , Volt tanítványaim szülei sokszor meg-megállítanak egy kis beszélgetésre. Elmondják problémáikat, gyakran tanácsot kémek tőlem. Ez történt a minap is, amikor Péter édesanyjával találkoztam. Büszkén számolt be arról, hogy kitűnően érettségizett a fia és a közeli napokban lesz a 18. születésnapja. Szeretnék valami ötletes, szép ajándékkal meglepni — kérdezte —, mit tanácsolok, mit vegyenek. Tudtam, hogy Péter irodalmi érdeklődésű, bölcsészeire készül, örömmel ajánlottam vegyék meg neki a most megjelent MAGYAR SZINON1- MASZÓTÁR-t, biztosan nagyon nagy öröme lesz vele, s csak 147 forintba kerül. Az édesanya meglepett arc- 'cal nézett rám, és így szólt. — Kitűnő érettségi után, a 18. születésnapjára egy könyvet? Nem! Az kevés! Kicsit elszégyelltem magam, hogy ötletesnek vélt ajánlatommal kudarcot vallottam és megkérdeztem: — Miért, önök mire gondoltak? — Az apja mindenáron motort akar venni a gyereknek, én féltem őt és ezért szeretnék valami mást kitalálni. Megkíséreltem — megemelve az értékhatárt — még néhány dolgot ajánlani, de kiderült. hogy kitűnő, márkás ■fényképezőgépe, kvarc órája, téli, nyári sportfelszerelése van, így nem tudtam segíteni, tanácsot adni. Elgondolkoztam. Akárcsak az elmúlt karácsony után tettem, amikor is ugyanazt állapítottam meg, amit most: nehéz a mai gyerekeknek ajándékozni! Túlságosan elkényeztették őket a szülők. Szerettek volna mindent megadni, ami nekik nem volt meg. Egy részüknek azért, mert szegénységben, nehéz körülmények között éltek, de a most érettségizők szüleinek többsége a háború évei alatt volt gyermek, amikor a mindennapi élet gondjai mellett ajándékra, meglepetés szerzésére, különleges játékokra nem telt. Csupa szeretetből elhalmozták a gyermekeket már a legkisebb korban is távirányítású autókkal, járni tudó, (alvó hajas babákkal, és nem gondoltak arra, hogy ezzel egy nagy érzéssel teszik szegényebbé a kis emberpalántákat: akik nem tudnak majd örülni az apró dolgoknak, sem gyermekkorukban, sem később, ha felnőnek. Ügy tapasztalom, hogy nálunk, az örvendetesen emelkedő életszínvonal nem kívánatos kísérő jelensége az ajándékozás inflációja. Az általánosnál is ijesztőbb ez a jelenség az elvált szülők gyermekeinél. Szinte versengenek egymással az apa és az anya, nehogy valamelyik alulmaradjon a név-, és születésnapi, vagy karácsonyi meglepetéssel. Lehetne-e ezen segíteni? Van-e egyáltalán visszaút? Az elrontott esetekben már nehéz dolog „leépíteni” a fel- duzzasztott ajándék-normát, de kíséreljük meg a kicsiknél visszafogni egy kissé a mértéket: kapjon kevesebbet, egyszerűbbet, ne legyen tele a járókája babákkal, kockákkal, leporellókkal. Egyszerre legfeljebb csak három játéka legyen, a többit zárjuk el és csak havonta cseréljük k másik háromra. ígv nem unja meg, mindig örül majd neki, újra és újra. Később, óvodás és iskolás korban se versengjünk a gyermekeiket rosszul nevelő, őket ajándékokkal elhalmozó szülőkkel. Akkor is legyünk mértéktartóak, nagy érzéssel tesszük gazdagabbá őket: apró örömöktől lesz szebb az életük, örülni tudnak majd egy május elsejei szép, színes léggömbnek, vagy egy fakanálra öltöztetett rongybabának. De minek örül majd Péter ezután, ha tényleg megkapja a motort? És mit vesznek még neki az egyetemi évei alatt? Szegény. Ö sohasem tud majd örülni annak, amit az első önálló keresetéből vehetne magának. (G. K.) Frissít, fiatalít a torna Erős akarat és elszántság kell ahhoz, hogy a megszokottnál 10 perccel korábban kiugorva az ágyból, ezt a néhány gyakorlatot fürgén elvégezzük. 1. ) Álljunk lábujjhegyen terpeszbe, bal kezünket csípőre téve, jobb karunkat hajlítsuk fejünk felett balra, majd hajlítsuk törzsünket 4-szer balra. Kézcsere, ismétlés jobbra. 2. ) Mérlegbe állunk: ballá- bunkra nehezedünk, jobblábat egyenesen hátranyújtjuk magasba, karunkat oldalt széttárjuk. Térdhajlítással 4- szer rugózunk, majd lábcserével ismételjük. 3.) Zárt, nyújtott lábbal földre fekszünk, karunkat testünk mellett helyezzük el. Magasba emeljük a jobblábat, aztán a ballábat. Így cserélgetve 8-szor ismételjük, egyre gyorsítva a tempót is. 4.) Hajlítsuk be jobb térdünket, emeljük félig hátra magasba, és a bal lábunkon ugráljunk fel háromszor könnyedén, szökdelve. Váltott lábbal ismételjük 4-szer. Cs. K. igen jeleskednek a rajzolásban. Talán ez a kis rajziskola is hozzásegíthet benneteket ahhoz, hogy jobban sikerüljenek a rajzaitok, ha az itt bemutatott módszer szerint próbálgattok különféle figurákat kialakítani. Hiszen mindennek van valamilyen körvonala, háromszög, négyszög, kör, hasáb, stb. Ebbe kezdjük el halványan „felépíteni” grafitceruzával, amit akarunk, s lassan, fokozatosan kialakul, kiformálódik, amint láthatjátok, a csacsi, a szakácsbácsi és a többiek. Amikor elkészült véglegesen, akkor erősen kihúzzuk filctollal, szíKedves gyerekek! Bizonya- nek. de jól is tudnak rajzol- nessel. ra sokam vannak közietek ni. Aztán akadnak mások, olyanok akik nemcsak szeret- akik szeretnek ugyan, de nem BK. ISMERJÜK MEG! A Szalajka-völgye Hűvös a nyár 1. ) Folklór ihletésű társ- anyagok alkalmazásával kialakított romantikus ruha, mellénnyel, fejkendővel. Alapanyag: Pamutnyomóipari Vállalat. 2. ) Rövid nyári kabát a Graboplast Győri Pamutszövő és Műbőrgyár új alapanyagából. Meredek sziklafalak, sűrű erdők szegélyezik utunkat Szilvásvárad felé. Egertől mintegy 35 kilométernyire a Nyugat-Bükk peremén, a Szilvás-patak völgyében található a jóhírű üdülőközség, Szilvásvárad. Ezen a területen már a csiszolatlan és csiszolt kőkor embere is megtelepedett. Régi okmányok 1332-ben említik először Éleskő. majd Dé- des várának birtokrészeként. Eger eleste után a töröknek adózott. A XVI. században lett a falu reformátussá. Később 1840 körül építették a klasszicista stílusú körtemplomot. A kastélyt Ybl Miklós tervei alapján a Keglevieh- család építette 1860-ban, majd a Pallavicini-csalód tulajdonába került, és átalakították neobarokká. Ma SZOT-üdülő. Ha már ott járunk, tekintsük meg a Szilvásváradi Állami Gazdaság lovaskiállítósát, valamint a bognár, szíjgyártó, kovács mesterségek eszközeinek, szerszámainak bemutatóját. A község felett húzódik az országos jelentőségű Szalaj- ka-völgy, mintegy 4 kilométer hosszan, a Horotna-völ- gyéig. A Bükki Nemzeti Park szigorúan védett része. A lovaglópálya mellett felfelé haladva a völgy keskenyedni kezd. kanyargós úton jutunk tovább. Elhaladunk a piszt- rángos tó mellett, majd a Szikla-forrás hűs lehellete csap meg. Az útnak hol a bal, hol a jobb oldalán kis hegyi patak kanyarog. Az árnyas fák közt egyszerre csak elénk tárul a Fátyol-vízesés, amelynek forrásmészkő lépcsői évről évre magasodnak a bőséges tavaszi olvadások, illetve a nyár eleji esőzések következtében. Jobbra, egy kis faludon keresztül jutva az Erdei Múzeumot tekinthetjük meg. Az itt látható épületek, munkaeszközök, különféle termékek, vas, üveg, hamu- zsírfőző — a XVIII—XIX. századba kalauzolnak vissza bennünket. Sétánkat folytatva a Szalaj- ka-forráshoz érünk, s egyben az Istállóskő (959 m) aljához. Hazánk egyik gazdag őskori leletanyagát találták meg itt, a barlang mélyén. A bükki ősember legépebben maradt tűzhelyét és számos használati tárgyat, kőszerszámot emeltek ki 1947-ben és a Nemzeti Múzeum Természettudományi gyűjteményében állították a nagyközönség elé. Az utat megkönnyíti nyáron a keskeny nyomtávú erdei kisvasút, mely egészen felkanyarodik a Szalajka-forrás- hoz. Áz itt elterülő tisztáson megpihenhetünk, a gyerekek labdázhatnak, ugrándozhatnak. Nagyszerű túrákra nyílik innen alkalom. Felkereshetjük Élesl ő várát, majd lentebb a Tótfalu-völgybe érünk, ahol számos üveghuta-maradványt találunk. Végig a völgyön, elérjük a Gerenna vár festői környezetét. Hosszabb időt vesz igénybe felkeresni a Bánkúti túrdstaházat, ahol a 956 méteres Bálványon levő Petőfikilátó magasodik. Gyönyörű kilátás nyílik innen a környező vidékre. Tőle már nem messze találjuk Dédes- vár romjait is. A község az elmúlt hetekben új szállodával gyarapodott, csaknem 10 millió forint költséggel megépült a Lipicai Motel. A nyári hónapokkal kezdetét veszi a hagyományos lovasnapok, lovasbemutatók rendezése is. Érdemes felkeresni! Tarpai Zoltán FOTÓSAROK Nagy látószögü és teleobjektívek A kezdeti lépések utón minden amatőr újabb képi megoldásokra törekszik, szeretne tovább lépni a normál objektív nyújtotta lehetőségeken. Eddig az 50—80 mm-es alap- objektíwel csupán 45 fokos szögben lehetett a témát befogni. A 35—50 mm-es nagy- látószögű lencsével már 64 fokos szögben az előbbinél másfélszer nagyobb felületet tudunk fényképezni. Erre például csoportképek kerítésekor vagy panoráma felvételeknél lehet szükségünk. A látószög természetesen tovább növelhető egészen 180 fokig. Ezt az úgynevezett „halszem- optika” tudja, ám ez a kép már erősen torzított, ezért inkább érdekes különleges felvételek készítésére alkalmas. A fényképezőgép távcsöve a teleobjektív. Ha a témát közelebb akarjuk hozni, mert egyébként nem megközelíthető, például a sporteseményeknél. az 50—80 mm-esnél ho&z- szabb gyújtótóvolságú objek- tívet kell használnunk. Vannak kis, közepes és nagy teleobjektívek 120—135 mm közötti a kis vagy szakmai nyelven a portré tele. Mint neve is mutatja, elsősorban portrék készítésére használjuk, mivel a normál objektí- vekkel ellentétben kis távolságból, közelről is torzítás- mentes képet ad. A 180—200 mm körüliek a közepes teleobjektívek. A gyakorlatban ennek vehetjük leggyakrabban hasznát. Még ötven méterről is közeli, teljes alakot rajzol a negatívra. Rendszerint ilyen lencsével készülnek az „ellesett pillanatok”, mivel a viszonylag nagy távolság miatt a kép szereplői nem veszik észre a fényképezőgépet. Az 500 mm és ennél hosszabb gyújtótávolságú „ágyúk” a nagytelék. Ezek a nagy terjedelmű súlyos objektívek kizárólag speciális felvételek készítésére szolgálnak, például félénk állatok, madarak életének megörökítésére, légi- felvételekre alkalmasak. Nagy világversenyeken, olimpiákon, rendszerint csak néhány lap, vagy hírügynökség fotóriporterei dolgozhatnak a verseny színhfelyén. Ilyenkor a kívülrekedtek is nagy gyújtótávolságú óriási objektívek- kel igyekeznek a tribünről megörökíteni lapjaink olvasóinak az izgalmas eseményeket. A nagy látószögü és teleobjektívek nagyon sok kompo- zíciós perspektivikus lehetőséget biztosítanak. A nagy látószögű lencse kiemeli, felnagyítja az előtérben levő tárgyakat, alakokat, ugyanakkor a hátteret elnyújtja, kicsinyíti. Tehát egy kis szoba is jóval nagyobbnak, tágasabbnak tűnik a képen, mint a valóságban. Emellett néhány centimétertől a végtelenig minden éles lesz. A teleobjektiv- véL a zsúfoltság hatását lehet kelteni, mivel a valóságosnál közelebb hozza a hátteret. Egymástól több kilométerre levő épületeket is össze lehet úgy „hozni”, mintha egymás szomszédságában épültek volna. Vida András (Vége)
