Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-16 / 166. szám
XXIX. évf. 166. szóm, 1978. július 16., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a vezető magatartása Ha valahová valakit vezetőnek számba vesznek, legtöbbször úgy fogalmaznak, hogy X vagy Y alkalmas vezetőnek, képes rá, hogy áttekintse az adott helyen és időben zajló termelési folyamatokat — összefoghatja tehát végrehajtásukat. Ami ebből a nézőpontból azonban hiányzik, az az ember. A munkavállaló, aki — az elnevezésből sem következhet más — elvégzi a munkát. A szubjektív lény, aki gondolkodik, érez, örül vagy bosszankodik, s legtöbbször véleménye van a körülötte levő világról. Korántsem holt tárgy tehát, gép, aki rutinos, begyakorolt mozdulatokkal elvégzi a rá kirótt penzumot. Következik mindebből: aki a mestere a munka megszervezésének, az hasonlóan értője az emberekkel való bánásmódnak is. Mert hiába dolgozza ki valaki a létező legnagyszerűbb és legtöbb eredményt ígérő szervezési módszert, a munkák logikus egymásutániságát, semmire sem megy a végrehajtók nélkül. Szociológiai felmérések sora bizonyította be az elmúlt esztendőkben, hogy az „egyszerű” dolgozó igencsak megnehezítheti a vezetői döntések végrehajtását, anélkül, hogy jogszabályba vagy a munkaszerződésbe ütközően cselekednék. Egyszerűen a hivataloskodva „hozzáállásnak” nevezett magatartásról van itt szó. A munkakedvről vagy annak hiányáról. Vagy más oldalról nézve, arról a pszichológiailag érthető, sőt megérthető jelenségről, melynek lényege: az unottan végzett munka jóval kevesebb eredménnyel jár, mint az örömteli cselekvés. Mit tehet ez ellen a vezető? — e kérdés aligha válaszolható meg egykönnyen; s minden esetre általánosítha- tóan, mégis — érzésünk szerint — van rá felelet. A vezetői magatartáson — kell-e hangsúlyoznunk? — nagyon is sok múlhat. A módszeren, ahogy közeledni, esetleg távolodni próbál a beosztottakhoz, illetve a beosztottaktól, ahogy beszél, intézkedik, magyarán : van súlya, hogyan viselkedik az irányítással megbízott személy. A vezetői alkalmasság egyfajta képesség az emberi kapcsolatokra. Ez az a tulajdonság, amelynek mindenképpen jellemeznie kell a jó vezetőt — minden szinterí, s minden helyzetben. És mert emberi kapcsolatokról és korántsem egyenrangú viszonyokról van szó, szinte elképzelhetetlen, hogy egy vezető mindig, s mindenkinek megfelelően döntsön. Lehetetlen jót tenni egyszerre valamennyi beosztottnak. Ám akkor, ha a döntésre hivatott személy a hasonló eseteket rendre ugyanúgy bírálja el, nem érheti szó a ház elejét, joggal beszélhetünk vezetői módszerről. És a beosztottak is tisztában lehetnek azzal, mit akar a főnökük. Ha úgy tetszik, egyszerűbben szóivá: módot nyernek rá, hogy alkalmazkodjanak a velük közölt elhatározásokhoz. Tudják, hogy adott helyzetre miképpen reagál a vezetőjük, hogyan viselkedjenek, hogy összhangban legyen munkájuk a főnöki módszerrel. Tehát a következetesség az, amely — természetesen sok más mellett — megteremtheti a hőn áhított vezetői tekintélyt. A következetesség, amely nem foglalható hármas szabályba, kategorikus normába, mert nem több és nem kevesebb elismerésre méltó emberi tulajdonságnál. M. P. Félévi számadás a húsipari vállalatnál A zalai felvágott sikere 235 vagon árut értékesítettek Javuló munkakörülmények Tavasszal úgy tűnt, hogy a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat a meglehetősen mérsékelt kínálat miatt nem tudja teljesíteni első féléves tervét. Április közepén aztán megváltozott a helyzet, egyre több gazdaság és kistenyésztő értékesített hízott sertést és szarvasmarhát. Azóta két és fél hét kivételével — amikor a rekonstrukciós munkák miatt állt az üzem — teljes kapacitással dolgozik a vágóhíd és a húsüzem. Az első félévben mintegy 217 ezer hízott sertést, 13 ezer vágómarhát vásároltak fel, 4—5 százalékkal többet, miként tervezték, juhból, borjúból, lóból pedig a tervezett mennyiséget sikerült feldolgozniuk. Július elsejéig 67 ezer sertést és 7 ezer szarvasmarhát vágtak le. Jelentősen túlteljesítették export tervüket. 18 ezer élő sertést, 13 ezer szarvasmarhát értékesítettek szocialista és tőkés országokban. Kelendő a hús és a zsír is a határokon túl, különösen az úgynevezett dobozos — fél kilós — zsír nyerte meg a vásárlók tetszését. Belföldre 680, exportra 800 tonna zsírt szállítottak. Üj termékkel is jelentkezett az idén a vállalat: az elmúlt év végén kikísérletezett zalai felvágott nagyon népszerű a fogyasztók körében. Az első fél évben 300 mázsát készítettek az ízletes, olcsó felvágottból. Értékesítési tervüket egykét százalékkal túlteljesítették, mintegy 235 vagon húst és húskészítményt adtak el, árbevételük meghaladta a 870 millió forintot, örvendetesen nőtt az olcsó termékek aránya, a 235 vagonból 195 vagon húskészítmény kilónként; óra 52 forint alatt van. Javult a vágóhídon dolgozók munkakörülménye. A hagyományos karbantartással egyidőben a sertésvágóban felszereltek egy függőleges bőrfejtőt, ezzel jelentősen megkönnyítették a dolgozók munkáját. További korszerűsítést is terveznek a vágóvonalon, hogy a nehéz fizikai munkát teljesen kiküszöbölhessék. Az első fél év vállalati krónikájához tartozik, hogy harmincöt felnőtt sikeres húsipari szakmunkásvizsgát tett. — t. szűcs — HASZNOS VITA Középpontban a gondozónők képzése, a gyermek személyiségének fejlődése Ma véget ér az országos ankét Az e|lső napon éppúgy, mint tegnap a városnézéssel egybekötött bölcsődelátogatással kora estig tartott az országos bölcsődei ankét résztvevőinek programja. A szolnoki munkásszálló nagytermében két nap alatt tizennyolc előadást hallgattak meg a szakemberek. De nem passzív hallgatóság töltötte meg a szó legszorosabb értelmében zsúfolásig a termet. A hozzászólók érveltek, vitatkoztak. Tegnap délelőtt például a gondozónők alap- és továbbképzése, az egészségügyi szakközépiskolások szakmai gyakorlata körül alakult ki parázs vita. A különböző álláspontok „ösz- szecsapása” jól érzékeltette a jelenlegi továbbképzési rendszer ellentmondásait. És egyáltalán a szakmai tapasztalatcsere hangulata, élénksége azt bizonyította, hogy a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetének közreműködésével kialakított szakmai programba a legérdekesebb, legizgalmasabb témák kerültek. Például a bölcsődei ellátottságról szóló előadások keresztmetszetet adtak arról, hogy ma még a különböző megyék és települések között milyen szín- vonalbeli különbségek vannak. A főváros, Szabolcs- Szatmár megye és négy város, köztük Szolnok, bölcsődei ellátásáról szóló referátumok pontosan tükrözték az egyenetlenséget, ugyanakkor fel is hívták a figyelmet egy-egy követendő példára, megoldásra. Mindenesetre megnyugtató volt hallani, hogy országos viszonylatban igen rangos helyet foglal el a megyeszékhely. Igaz, hogy az elmúlt években több volt a viszszautasított felvételi kérelmek száma, mint előtte, de a jelenlegi állapot reális megítéléséhez jó néhány objektív tény ismerete is kell. Többek között az, hogy az alföldi megyék közül Szolnok népessége a legfiatalabb, s míg az országos átlag szerint a gyermekgondozási segély következtében az igény- jogosultaknak 20—25 százaléka kér bölcsődei ellátást, addig ez az arány Szolnokon 35—40 százalék. 1976— 77-ben a kérelmezők 50 százalékát vissza kellett utasítani, pedig míg országosan átlagban száz bölcsődés korú gyerekre 9,5 bölcsődei hely jut, addig Szolnokon 17. És az egy éven belül átadásra kerülő két 80 személyes intézettel (ezzel tizenöt bölcsőde lesz a városban) az ellátottság 20 százalékra emelkedik. (Egészen pontosan száz gyerekre huszonnégy hely jut.) Ezek a számok a mennyiségi arányt mutatták. Ami pedig bölcsődei ellátás tárgyi és személyi feltételeinek színvonalát illeti, ebben sincs szégyellni valója a városnak. A bölcsődék hetven százaléka korszerű épületben az országosan előírt követelményeknek megfelelő körülmények között működik. A bölcsődei ellátottságon túl az ankét átfogó és részleteiben is boncolgatott témaköre volt az elmúlt két napban a szakmai irányítás megszervezése, ellenőrzése, a gondozónők és a gyermekek kapcsolata, az intézmény és a szülői ház harmonikus viszonya. Ma kora délután a gyermekfejlődéssel kapcsolatos téma vitája után zárszóval ér véget a háromnapos bölcsődei eszmecsere. Az ankét résztvevői tegnap-délután Szolnokon hat, köztük (képünkön) a Zagyva-parti módszertani bölcsődébe látogattak Lyukas hónapok II magány szorításában A mi kis városunk Fiatalokról fiataloknak MEZŐTÚRON, JÁSZAPÁTIBAN Festik, takarítják, felújítják az iskolákat A felújítás alapja a jó szervező, tervező munka. A város művelődési intézményeinek felújításáról a városi • tanács művelődésügyi osztálya gondoskodik. A rendelkezésre álló költségek alapján megcsináltatja a terveket, biztosítja az építőipari kapacitást. Az idén már elkészült a Rákóczi úti napközi otthonos óvoda 555 ezer forint költséggel, valamint befejeződött a Szász iskola generálfelújítása. Utóbbi 525 ezer forintba került. Az általános iskolai diákotthon felújításán most dolgoznak; a várható költség 100 ezer . forint. A Dózsa György Mezőgazdasági Szak- középiskola kollégiumát is bővítik, mintegy 250 ezer forintot fordítanak erre a célra. A 2. sz. Általános Iskolához tartozik a Szendi-jsko- la, ahol eddig nem volt szennyvízcsatorna. Most ennek építése van soron, s bekapcsolják a városi hálózatba. Ezek a munkák több mint kétszázezer forintba kerülnek. A felsoroltakon túl minden oktatási és gyermekintézményben meszelnek, festenek, takarítanak; figyelemmel arra, mennyit bír el a „kassza” ... Augusztus 20-ig tervezik mindenütt a munkák befejezését. Minden iskolának van egy- egy üzemmel vagy szocialista brigáddal patronálási szerződése. Az oktatási intézmények évente felmérik: mit lehetne társadalmi munkával megvalósítani. Jó kezdeményezésnek bizonyult korábban, amikor az iskola- igazgatók és a vállalatvezetők találkoztak és közösen beszélték meg az elvégzendő feladatokat. Mezőtúron évente értékelik a társadalmi munkát. 1977-ben az intézményeknek végzett társadalmi munka értéke 1 899 976 forint volt. Különböző vállalatok, szövetkezetek. szocialista brigádok, kisiparosok, a szülői munkaközösségek vállalták társadalmi munkában ebben az évben is óvodai, udvari játékok elkészítését, szemléltető eszközök javítását, a napközi othtonók, osztály- termek otthonosabbá tételét. Ezen a nyáron is sokan tevékenykednek azért, hogy szeptemberben ismét tiszta iskolák várják a tanulókat. Régi és új fejlesztések megvalósításával és folytatásával, a második félévre tervezett beruházások előkészítésével zárta a félévet Jászapátiban a nagyközségi tanács. A 950 ezer forint felújítási alapból 580 ezret használtak fel a Beloiannisz úti általános iskola felújítási munkálatainak folytatására. Augusztus végére fejezik be az 1978-ra tervezett munkát, a jövő év végére pedig az intézmény teljes felújítását. Az összesen 2 millió forintos rekonstrukció során az iskola új tetőszerkezetet kapott, felújították a szociális létesítményeket, külsőbelső vakolással, festéssel varázsolták újjá az oktatási intézményt.
