Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-15 / 165. szám

XXIX. évf. 165. szám, 1978. július 15., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA szakmával Annakidején, amikor meg­jelent a munkások rendsze­res továbbképzéséről szóló kormányhatározat, sokan nem értették, vajon miért kell az ilyen magától érte­tődő dologról — a folyama­tos és gazdaságos termelő- munka nélkülözhetetlen fel­tételéről — a kormánynak külön határozatban intéz­kednie. Végtére is: a munka­helyek elemi érd,eke lenne, hogy gondoskodjanak a munkásaik és az alkalma­zottaik folyamatos tovább­képzéséről. önkéntesség és ösztönzés — ha úgy tetszik: rábeszé­lés — persze elképzelhető, sőt, szükséges dolog, ha pél­dául valaki, betanított vagy segédmunkás létére szakmát akar tanulni, vagy ha a szakmunkás a második, vagy éppen a harmadik szakma elsajátítására adná a fejét. Valami azonban itt is hi­ba dzik. Gondolják csak meg: hány­szor fordult elő, hogy vala­milyen munkahelyen égető szükség lenne néhány for­gácsoló, hegesztő vagy akár­milyen más szakmunkásra. S ha lennének mondjuk olyan présmunkások vagy villany- szerelők, vagy mechanikai műszerészek, akik értenének a forgácsoláshoz, vagy he­gesztéshez, akkor a célszerű — és többnyire csak ideig­lenes jellegű — átcsoporto­sítással könnyűszerrel meg­oldható lenne a pillanatnyi létszámhiány. Az esetek nagy többségében azonban nincsen olyan villanyszere­lő, aki mondjuk a hegesz­tést is biztonsággal végez­heti vagy olyan lakatos, akit a forgácsológép mellé is oda­állíthatnak. Ez is oka an­nak, hogy kikerül a gyár kapuja melletti táblára: fel­veszünk ilyen, olyan amo­lyan szakmunkásokat... Egyszerű és olcsó dolog lenne most ismét a sokat ostorozott vállalati gondol­kodásmódot, avagy azt a bi­zonyos szemléletet kárhoz­tatni, mondván: vegyék már végre tudomásul a vállala­toknál, hogy a munkaerő- hiány olyképpen is enyhít­hető, ha emelik a foglalkoz­tatottak szakmai nívóját; ha a létszám mennyiségi növe­lése helyett, a minőség ja­vítására törekednek. Az a gyanúm, hogy erre az alapigazságra már régen rájöttek a vállalatok, s ha csak az elhatározáson múl­na, akkor ma már lényege­sen nagyobb lenne a több­szakmás munkások aránya. A dolognak azonban van egy roppant egyszerű, még­is nehezen megteremthető feltétele, nevezetesen: a több szakmát - tudó munká­sok kellő anyagi ^ismerése. Magyarul: a vállalatok, a bérszabályozás mai rendjé­ben aligha fizethetik meg az átlagosnál több, színvonala­sabb tudást és munkát. Nem azit mondpm, hogy a szakmai kvalifikáció emelé­se, az alapszakmájuknál lé­nyegesen sokoldalúbban fog­lalkoztatható munkások ki­taníttatása, „felnevelése” ki­zárólag az arányosan ma­gasabb bérek kifizetésének lehetőségétől függ. De hogy ez nem lényegtelen szem­pont, az aligha vitatható. Vagyis: megintcsak oda kell kilyukadni — mint annyi más esetben is —, hogy a vállalatvezetés gondjait csak a gazdálkodás általános kör­nyezetével összefüggésben lehet megítélni és megol­dani. K. S. ötszáz szakember részvételéivel Országos bölcsődei ankét Szolnokon Tegnap Szolnokon az épí­tőipari vállalat munkásszál­lójának előadótermében kö­zel ötszáz, a bölcsődei ellá­tás szervezésével, gazdálko­dásával, kisgyerekek gondo­zásával, nevelésével és gyó­gyításával foglalkozó szak­ember részvételével meg­kezdődött a három napig tartó országos bölcsődei an­két. A főváros, s az ország szinte valamennyi megyéje képviselteti magát a szakmai tapasztalatcserén, amelynek ünnepélyes megnyitóján ott volt Erdei Lászlóné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, dr. Zsögön Éva, egészségügyi minisztériumi államtitkár, Barta László, a mégyei tanács elnöke, dr. Bo­ros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Ár­vái István, az SZMT vezető titkára, Bodnár Árpádné, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének titkára. A ren­dező házigazdák nevében dr. Koncz József, városi főorvos köszöntötte a vendégeket, utána dr. Zsögön Éva állam­titkár nyitotta meg az anké- tot. Beszédében többek kö­zött elismeréssel adózott Akócsi Ágnesnek, az egykori Népjóléti, majd az Egészség- ügyi Minisztérium elhunyt főelőadójának, aki elvitat­hatatlan érdemeket szerzett a bölcsődei gondozónők alap- és továbbképzési rendszeré­nek és módszerének kidolgo­zásában, a bölcsődék épüle­tének és a gyermekbútorok típusterveinek kialakításá­ban. Az ő felismerésének is szívósságának is köszönhető, hogy ma van és működik or­szágos módszertani intézet. Az ő kezdeményezésére szer­vezték meg hét évvel ezelőtt az első országos bölcsődei ankétot, amelynek akkor is Szolnok volt a színhelye. S most, halálának ötödik év­fordulója emlékére, ezúttal is a szolnokiak vállalták a házigazda szerepét. A megnyitó után. dr. öry Imre, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője tartott előadást a kisgyer­mekek gondozását támogató szociálpolitikai rendszerünk­ről és a továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. — Köztudott, — mondta — hogy az életszínvonal emel­kedésével egyre költségeseb­bé vált a gyermeknevelés is; emellett még a nők munka­vállalása tovább növeli a gyermekneveléssel járó gon­dokat. A nehézségek megol­dása csak átgondolt szociál­politikával lehetséges. Ezek az intézkedések többsíkúak. Ma még jelentéktelen része a családi pótlék, amelynek progresszivitása nem ösztö­nöz gyermekvállalásra. El­sősorban a második, de kü­lönösen a harmadik gyerek után fizetendő pótlék össze­gét kell növelni. Reméljük, hogy erre még 1980 előtt sor kerül. Dr. Öry Imre túszéit a különböző gyermekcikkek (élelmiszer, ruha, bútor) ál­lami dotációjának rendszeré­ről, a választék bővítésének szükségességéről és végeze­tül a gondozás, nevelés in­tézményi hátteréről, amely a három éven aluli gyerme­keknél igen ellentmondásos. — A bölcsődékben olyan fel­tételeket kell biztosítani, — hangsúlyozta — amelyek el­lensúlyozzák a családon kí­vüli nevelés esetleges hát­rányait. Az ilyen korszerű bölcsődék építése és fenntar­tása pedig igen költséges. Ennek ellenére a gyermek- gondozási segélyrendszer kor­szerűsítése mellett tovább kell fejleszteni a bölcsődei hálózatot mégpedig úgy, hogy a színvonalból nem enge­dünk. Jelenleg az igényjo­gosult gyermekek 10 száza­lékának jut hely a bölcső­dékben. (Körülbelül 50 ezer). A duplája már megközelíte­né az igények kielégítését. Ezt a reális tervet 1990—95- ig meg lehet valósítani, és nem csupán új bölcsődék építésével. Ma ugyanis a böl- csődések 20—22 százaléka túlkoros (óvodáskorú). Ha a tervezett ütemben bővül az óvodai hálózat, a 80-as évek elejére megszűnhet ez a fe­lemás helyzet. •> Dr. öry Imre után az an- íkéí résztvevői néhány me­gye és város bölcsődei ellá­tottságáról, az intézetek gaz­dálkodásának szervezeti for­máiról és tapasztalatairól hallottak előadásokat. — K — „Reméljük, hogy hagyománnyá és rendszeressé válnak ezek a tapasztalatcserék'' - mondta megnyitóján Zsögön Éva államtitkár A DÁN KP ELNÖKE ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására 1978. július 11— 14. között látogatást tett ha­zánkban Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnö­ke. Kíséretében volt C. Her­man Jensen, a Központi Bi­zottság tagja. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságárfak első titkára fogadta a dán test­vérpárt elnökét. Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára megbeszéléseket folytatott a Dán Kommu­nista Párt képviselőivel. A megbeszélések során megvitatták az együttműkö­dés továbbfejlesztésének kér­déseit. Jörgen Jensen, a Dán Kommunista Párt elnöke tegnap elutazott hazánkból. FOGADÁS A FRANCIA NEMZETI ÜNNEP ALKALMÁBÓL Raymond Bressier, a Fran_ cia Köztársaság budapesti nagykövete a francia nem­zeti ünnep alkalmából teg­nap fogadást adott reziden­ciáján, amelyen többek kö­zött részt vett Abrahám Kálmán építésügyi és város­fejlesztési miniszter, Juhász Ádám nehézipari államtit­kár, Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezér­kari főnöke, honvédelmi mi­niszterhelyettes. MAGYAR-ROMAN GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Marjai József, a Minisz­tertanács elnöhelyettese és Ilié Verdet, a miniszterelnök első helyettese, a magyar— román gazdasági együttmű­ködési kormánybizottság társelnökei tegnap Bukarest­ben áttekintették a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztésének időszerű kérdéseit. Marjai Józsefet hivatalá­ban fogadta Manea Manescu miniszterelnök, a Neptun üdülőhelyen pedig Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke. LEHEL KUPA Tegnap helyosztókkal Jászberényben befejeződött az 5. alkalommal megren­dezett Lehel Kupa nemzet­közi női ifjúsági röplabda­torna. Eredmények, az 1. helyért: Csehszlovákia—Románia 3:2; a 3. helyért: NDK—Lengyel- ország 3:1; az 5. helyért: Lehel SC—Jugoszlávia 3:2; a 7. helyért: Magyarország —Bulgária 3:0; a 9. helyért: NSZK—Franciaország 3:2. EGY MONDATBAN — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Valéry Giscard d’Es- taing francia köztársasági elnököt a francia "nemzeti ünnep alkalmából. — A Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter által vezetett magyar küldöttség tegnap hazaérke­zett Brnóból, a KGST me­zőgazdasági állandó bizott­ságának 48. üléséről. Női télikabátokat készítenek exportra a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet jászapáti részlegében. A kabátgallérokat mo- - dern gépekkel szabják Nehéz aratás, új kombájnok állnak munkába Az utóbbi évek egyik leg­nehezebb aratására készül­tek fel a mezőgazdasági nagyüzemek. Azt, hogy a gazdaságok érdeklődése mennyire megnőtt a kom­bájnok iránt, jelzi: az Agro- tröszt kedvezményes gépvá­sárlási akciójának sikere minden várakozást felül­múlt. A gazdaságok a ne­héz helyzetben igyekeznek minél több' gépet a földek­re küldeni. S ezért éltek a kedvezménnyel: 10 ezer fo­rint előleg lefizetése után hozzájuthatnak a közepes teljesítményű, de gazdaságo­san üzemeltethető SZK—5- ös és 6-os kombájnhoz, mégpedig úgy, hogy a jövő év augusztus 31-ig kell ki­fizetniük a teljes vételárat. Esetenként még arra is le­hetőség van, hogy további egyéves halasztást kérjenek. Az akció mozgásba hozta a kombájnok raktárkészle­teit. Még a vásárlási sze­zon kezdete előtt 106 SZK— 5-ös és 29 SZK—6-os kom­bájnt adtak el. Az akció meghirdetése óta, az elmúlt másfél hónapban, kereken 700 SZK—5-ös arató-cséplő­gép talált gazdára, s mel­lette még 134 SZK—6-os. Jellemző az érdeklődésre, hogy SZK—6-osból már alig van a raktárban. SZK—5-ös gépekből még 50 vár el­adásra, további 50 arató­cséplő pedig összeszerelés alatt áll. Ezzel a munkával napok alatt elkészülnek, s ezután — amennyiben van megrendelő — a telepekről egyenesen a gazdaságok ki­jelölt területeire küldik majd a felkészített gépeket. A Szovjetunióból ezenkí­vül is várnak még SZK—5- ös szállítmányokat, úgyhogy az aratás teljes szezonja alatt a gazdaságok átvehet­nek újabb gépeket, csök­kentve ezzel az aratás ne­hézségeit. Az Agrotröszt tájékozta­tása szerint a kombájnok al­katrészellátása folyamatos. A raktártelepeken megkez­dődött az aratási ügyeleti szolgálat. Szükség esetén so­ron kívül küldik a gazdasá­gokba a meghibásodott al­katrészek cseredarabjait. (MTI) fl diákok szünidei foglalkoztatása (Tudósítónktól) Mezőtúron több vállalat és szövetkezet foglalkoztat a nyári szünidőben diákokat. A lehetőségeket már február­ban felmérték. A munka- vállaláshoz szülői és iskolai engedély szükséges, valamint orvosi igazolás — a munka jellegétől függően. A jelentkezésnél általában 14 év az alsó korhatár. Elő­nyös, ha a tanulók csopor­tosan jelentik be munkavál­lalási szándékukat. Minden iskolának van egy vagy több patronáló üzeme, s az igé­nyek sikeres találkozásánál a gyerekek a patronáló üzem­ben dolgozhatnak. A Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat (KAEV) harminc- középiskolást alkalmaz köny- nyű fizikai munkára. A munkaidő 8 óra, az órabér 6,50—7 forint. A Fonalneme­sítő és Szőnyegszövő HSz tizenkét, 16 éven felüli diá­kot fogad, szövési munkára. Harminc diák kapott munkát a Fényfeldolgozó Szövetke­zetben; 7—9 forintot keres­nek óránként. A Tisza Cipő­gyár helyi gyáregysége mind­össze tizenöt diákot helyezett el. Négyszeres volt a túlje­lentkezés. Itt teljesítmény­bérben fizetnek. Az áfész- nál harminc diák dolgozik, 900—1100 forintot keresnek. Ugyancsak teljesítménybér­ben dolgoznak középiskolás diákok a téglagyárban, ök keresnek a legtöbbet: 2000— 2500 Ft-ot. Megszolgálnak ér­te! A felsorolt helyeken dol­goznak azok, akik idejében jelentkeztek. A Vasipari Vál­lalatnál még el tudnának helyezni négy-öt diákot. A Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben korlátlan lehetőségek kínálkoznak. Akár kétszáz, 14—19 éves korú diáknak is tudnának munkát adni a gyümölcsszedésben, egyéb helyeken. Teljesítmény sze­rint fizetnek, máshol órabért: 6,30—8,50 forintot. Július 3-ig hetvenötén jelentkeztek munkára. A diákok általában egy hónapot dolgoznak. Kerese­tüket kirándulásra, táboro­zásra költik, vagy egy-egy régen óhajtott ruhadarabot, fényképezőgépet, egyebet vesznek a maguk kereste pénzből. Mindenképpen szerves része ez az egy hó­nap a pályaválasztásnak, a munkára nevelésnek. Krizsán Józsefné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom