Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-11 / 136. szám
1978. június 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W II Fiú legyen-e vagy lány? A napokban beszélgettem egy szülés előtt álló asz- szonnyal. Megkérdeztem, fél-e a szüléstől? — A szüléstől nem félek, de attól igen, hogy kislányom lesz. Látva elképedt arcomat, tovább folytatja: — A férjem ugyanis kijelentette, hogy be sem jön a kórházba megnézni a gyereket, ha lány lesz... Hát ezért nem szeretnék kislányt. Pedig nekem mindegy lenne, hogy lány-e vagy fiú — , csak egészséges legyen. —• És nem próbálta meggyőzni a férjét, hogy a leánygyermeket éppen olyan szeretettel kell fogadni, mint a fiút? — De igen. Ám hiába volt minden szó. A baj az, hogy ha nem is nagyon gyakori, de mégsem egyedi eset az ilyen. Sokak tudatában ott ragadt az a régi felfogás, hogy jobb; ha fiú születik, mintha leány. Vajon miért? Ha a múltban keressük az okokat, könyvnyire terjedő sokat találunk: a felszabadulás előtt a férfi sokkal több joggal rendelkezett, sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint a nő az élet szinte minden területén. A pályaválasztástól kezdve a párválasztásig. Olyan kiváltságokat élvezett a nővel szemben, amelyek a „teremtés koronájává” emelték a férfit egy ősi hagyományokkal megerősített „ranglétrán”. S ez így szállt nemze- d,ékről-nemzedékre, család- ról-családra. Ha egy családban fiú született, örömben úszott mindenki. Ha leány lett a kis jövevény, az öröm kisebb volt, mert „csak” egy leánnyal lett nagyobb a család, aki ezernyi gondot jelentett. Ha megnőtt, a ki- házasításhoz hozományt kellett gyűjteni és várni.. . várni..., amíg eljön a nagy lehetőség, — a férjhezmenés. Igen. Azt hiszem ezekből a társadalmi motívumokból rajzolódott át — tudat alatt az a vágy, hogy bárcsak fiú — még ma is sok családba születne. De hiszen ma már harminc évvel túl vagyunk ezeken! A nő minden téren egyenrangú társa a férfinak. Egyforma lehetősége nyílik az érvényesülésre az élet minden területén. Miért járják egyesek mégis az elmúlt idők útját? Miért nem lépünk tovább erről a maradi álláspontról? Miért jelentene nagyobb örömet egy fiú, mint a leánygyermek? Hiszen nem a gyermek neme szabja meg, hogy mennyi örömet «jelent majd, szüleinek és milyen hasznos, becsületes tagja lesz a társadalomnak. Nem . a gyermek neme dönti el, hogy érvényesül-e a széles körben választható pályán, hanem az, hogy milyen munkaszeretetre neveltük és milyen példát látott szüleitől. És nem a gyermek neme dönti el, hogyan sikerül a házassága, mert a mai nőnek nem kell otthon ülnie és várni a „jószerencsét”, hogy férjhezmenjen, hanem ezer lehetőség kínálkozik kulturált formában a párkeresésre, párválasztásra. Lehetne még sorolni az indokokat, de minek? A magva mégis csak az marad: az embernek ezen a téren is tovább kell. lépnie a haladás útján. Ideje, hogy a női egyenjogúság már a pólyában is megkezdődjön és egyforma szeretettel várjuk a kis jövevényt, akár fiú, akár leány. Egy a lényeg: hogy egészséges legyen... Fási Katalin Repül a sárkány! Régi időkből származó és megunhatatlan játék a sárkány. Tavasztól késő őszig lehet vele szórakozni. Elkészítése nem boszorkányság, türelem és kis fáradozás árán hamar megvan. Vékony lécből, vagy jó erős, hibátlan nádból készítjük az ötszögletű vázat. Az érintkezési felületeket vékony, erős zsineggel vagy dróttal szorosan összekötjük. Az X-szel jelölt két helyen rögzítjük a húzózsinórt. s ezután ragasztjuk rá a papírt, amely lehet selyempapír, zsírpapír, sőt vékonyabb tapétapapír is. A sárkány farka következik: hosszú csíkokat Vágunk s egymástól 5—10 cm távolságra középen megkötjük. A végére bojtot készítünk úgy, högy 12 cm magas, 30 cm széles papírcsíkot 6 cm magasságig- bevagdosunk 2 cm szélességben. Szorosan összesodorjuk, a végét leragasztjuk és a farok végéhez erősítjük. A húzózsinórt a biztonság kedvéért mindig erős botra vagy kis lécre tekerjük fel, így nem gubancolódjk össze. Jó munkát és kellemes szórakozást, gyerekek! Mérgező növények a kertben A ház körül a díszkerteket kettős céllal hozzuk létre: részben, hogy díszítsenek, részben, hogy gyereknek, felnőttnek felüdülést, szórakozást nyújtsanak. A gyerekek különösen, de a felnőttek is hajlamosak arra, hogy a körülöttük lévő növényekről leveleket, virágokat, terméseket szakítsanak és azt rágcsálják, savanyú vagy édes nedvét szí- vogassák. A növények egy része káros anyagokat tartalmaz, amelyek a szervezetbe jutva kisebb mértékben károsodásokat, nagyobb mértékben mérgezéseket okozhatnak. Fontos tehát, hogy ismerjük, mely növények veszélyesek. Csodálatos képet mutat az aranysárga aranyeső (Laburnum), a kék akác (Wisteria), vagy a lila orgona. Az aranyeső azonban izgató mérget tartalmaz. Hazánkban is őshonos a tiszafa (Taxus). Árnyékos kertrészekbe, hegyes, dombos vidékeken ültetik is. Mind. á levele, mind a termése a szívre bénítólag ható mérget tartalmaz. Az évelő növények közül a gyűszűvirág (Digitalis) veszélyes. . Mind a levele, mind a virága mérgező alkaloidot tartalmaz. A mérgező évelő növények közé tartozik a tavaszi hérics (Adonis)., amely a levelével, virágával és gyökerével károsít. Mérgező hatású még a szarkaláb, a kerti anemóne (szellőrózsa), a zergeboglárka, stb.) A hagymás-gumós nö-. vények közül különösen mérgező hatású az őszi kikerics (Colchicum). Magyar Konyha Olcsón - jót! Sörmártásban rántott gomba Hozzávalók: fél kilogramm gomba (20 Ft), 2 tojás (3 Ft), olaj (4 Ft), só, fél deci sör (0,60 Ft). Lehetőleg kisebb méretű sampinyon gombát vásároljunk hozzá, amit jól megtisztítunk, majd besózunk. Két tojásból — amennyi lisztet felvesz — sűrű palacsintatésztát keverünk, majd fél deci sört adunk hozzá. A gombaszeleteket belemártjuk ebbe a mártásba és forró olajban rózsaszínűre sütjük. Az igen-igen ízletes rántottgombához savanyúság is tálalható. Négy személynek vacsoraétel 28 forintból. Korzim Gyula Szolnok Megjelent a gasztronómiai magazin — a Magyar Konyha —■ második évfolyamának 2. száma. Az évad ételeként többek között elkészíthetjük belőle a parajjal töltött sertésdagadót úgy, ahogy azt a Hilton Szálló konyháján készítik, .olvashatunk a gyerekek új ízekhez szoktatásáról, a konyha-kelengyéről. Étlapszótárt találunk a magazinban mediterrán utazáshoz, Jiasznos tanácsokat meríthetünk a Főzőiskolából, és sok-sok seceptet kipróbálhatunk : nyárias ebédeket, vacsorákat, nem száradó süteményeket. Szerkesztői üzenet: Horváth Mihályné mezőtúri olvasónknak és többeknek: Árkalkuláció nélkül beküldött receptjeiket nem áll módunkban figyelembe venni. Kérjük azt is megjelölni, hogy a hozzávalókat hány személy részére javasolják. FOTOSAROK 5 Fényképezés a gyakorlatban A film betöltése a gépbe Miután kiválasztottuk és előkészítettük a filmet, a témának és a várható fényviszonyoknak a figyelembevételével, következő lépésként betöltjük a fényképezőgépbe. Felnyitjuk a gép hátlapját, s meggyőződünk arról, hogy a húzóorsó a filmtovábbítóhoz került-e. Helyére illesztjük a kazettát, a film végéből annyit húzunk ki, hogy a húzóorsóba a levágott filmvéget beilleszthessük. Ha a fogaskerekek is illeszkednek a film perforációjába, óvatosan helyre csúsztatjuk a gép hátlapját. A csukott hátfalú gépeknél először a húzóorsóba illesztjük a filmvéget, s ezután csúsztatjuk a gépbe. A 6x6-os gépeknél a védőszalag levágott részét illesztjük az orsóba, majd a filmtovábbítóval a tekercset tovább csavarjuk, ügyelve, hogy a védőszalag egyenesen csússzon. Ezután a géptípustól függően addig csavarjuk a védőpapírt, míg a két oldalán elhelyezett két nyíl a gépen feltüntetett jelhez nem ér, ezután lezárjuk a gép hátfalát. A tekercset a filmtovábbítóval addig csavarjuk, míg a számlálón meg nem jelenik az egyes szám. A betöltött gépen ezután a számlálót nullára, a fénymérő tárcsáját a dobozon feltüntetett értékre állítjuk. Majd leexponálunk egy vagy két kockát, míg a számláló az egyesre nem ér. Ezzel a fényképezésre készen áll a gépünk. Gyakorlati fényképezés ezután már rendkívül egyszerű, ha kiválasztottuk a témát, beállítjuk az expozíciós időt, a rekesznyílást és a távolságot, majd lehetőleg a rezdülésmentesen tartott gépen lenyomjuk az exponálógombot. Az expozíciós időt, a rekesznyílást legegyszerűbb fénymérővel meghatározni, de rövid gyakorlat után ezeket az értékeket becsléssel is meghatározhatjuk, természetesen ez mindig magában rejt bizonyos hibalehetőséget. Tájékoztatásul néhány gyakran előforduló téma és fényviszony beállítását közöljük 17—18 DIN-es filmérzékenységhez 1/60-ad expozíciós idővel: Fényviszonyok Téma Erős Napos Felhős Borult nap idő idő idő Vízpart Nyílt f/16 f/11—16 f/11 f/8 terület előtérrel f/11 f/8—11 f/8 f/5,6 Személy nyitott árnyékban f/8 f/5,6—8 f/5,6 f/4 Ha három DIN-nel érzékenyebb filmet használunk, akkor a fenti értékeknél egy- gyel szűkebb rekeszt vagy rövidebb időt kell használnunk. Tehát például tizenegyes rekesz helyett tizenhatost, vagy hatvanad helyett 1 '25-öt. A rekesz és az idő megválasztásakor figyelembe kell venni a témát is. Ez azt jelenti, hogy gyors mozgás esetén rövid expozíciós időt, például 1/250-et kell használnunk, ezzel a párhuzamosan nagyobb rekesznyílást kell alkalmaznunk. Ha tájat fényképezünk, rendszerint csak kevés mozgás van, tehát hosszabb időt, például 1 '60-et alkalmazunk, ekkor szűkítenünk kell a rekesznyílást, ami a mélységélesség növekedését eredményezi. Tizenhatos rekesznél már elérhetjük, hogy egy métertől végtelenig minden éles lesz. Vida András (Folytatjuk) TAVASZI—ŐSZI FELVÉTELEK NYÁRI FELVÉTELEK Néhány expozíciós idő
