Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-10 / 135. szám
1978. június 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Két operaelőadás A Szegedi Nemzeti Színház opera vendégjátéka Mozart: Figaro házassága Figaro, . a talpraesett borbély furcsa karriert futott be a világszínpadon. Szülőatyja, a francia Beaumarchais először csak pénzéhes, minden hájjal megkent cselszövőnek mintázta meg, de néhány év elteltével különös színekkel bővítette hőse jellemét. A „Figaro házassága” meséjét viszi tovább, de lényegében egyike kora legmerészebb társadalombírálatainak. Napóleon szavaival: „,A Figaro már maga az akcióba lendülő forradalom”. Híres monológja, melyben a „megko- molyodott” Figaro vádbeszédet mond az arisztokrácia előjogai ellen, szinte az öntudatra eszmélő polgárság programbeszéde, háttérben a nyaktilóval... Da Ponte, Mozart szövegírója jó érzékkel választotta szövegkönyve hőséül a leleményes borbélyt, de az olaszos hangvételű vígopera ismét meglágyította Figaro jellemét, s szoknyák körül folyó harc főszereplőjévé gyúrta át. Ezzel együtt remekmű született: Mozart zseniális operája lassan elféledtette az eredeti színművet, s árnyékba borította az igazi, a „forradalmár” Figarót. A szegediek keddi vendégjátéka az operajátszás legszebb erényeit csillogtatta. Minden ízében kiforrott összjátéknak lehettünk tanúi, ahol szövegkiejtés, muzsika és színészi játék a legtökéletesebb harmóniában találkozott. A kiváló rutin, a biztos tudás és a sok remek hanganyag pillanatig sem hagyott bennünk bizonytalanságot, élveztük a kitűnő szereplőgárda felszabadult játékkedvét, érett művészetét. Az Erkel-díjas Horváth Zoltán rendezésénél már korábban is elismeréssel állapíthattuk meg, hogy nem enged holtjáratot a színpadon. Ä szereplők, egészen a kórusig, érzékenyen reagálnak a történésre, élik személyiségüket a zárt áriák alatt is, anélkül, hogy zavarnák a zenei mondanivalót. A kiemelkedő énekesiszínészi teljesítményeket most is sok olyan háttériá- ték egészítette ki — gondolunk például Marcellina mirtusz-felpróbálgatására, Cherubini riadalmára a Figaró-ária alatt stb. —, melyék lélektanilag telitalálatot jelentettek, s nagy mértékben színesítették az előadást. A szereposztás parádés volt, az énekesek tudásuk legjavát nyújtották, lehetetlen volna bárkit is kiemelnünk. Gyimesi Kálmán Liszt-díjas férfias Almavi- vája, Karikó Teréz Liszt-, díjas tiszteletet parancsoló grófnéja, Berdál Valéria érdemes művész pajkos Susán- nája, Válghelyi Gábor nagyon is emberi Figarója, a három „imposztor”: Sinkó György Liszt-díjas, Gortva Irén és Réti Csaba Liszt-díjas vérbő komédiázása, Vá- mossy Éva kamaszosan bájos Cherubinja, valamint Szűcs István, Bálint Ilona és Bárdi Sándor — mind maradandó élményünk marad. Művészetük igazolta: Mozart zenéje akkor jut drámai kifejező erejének tetőfokára, ha a játék szolgálatában áll, s azzal elválaszthatatlan egységet alkot. A szép ruhákért Vágvöl- gyi Ilonát illeti dicséret, a Szegedi szimfonikus zenekar Szalatsy István Liszt-díjas vezényletével kitűnően kísért, biztos alapja volt az előadásnak. Boethovon: Fidetio Beethoven egész életén keresztül foglalkozott opera- kompozíciós tervekkel. írt színművekhez kísérőzenét, kereste a megfelelő szövegkönyvet, végül a francia Bonnily szövegének szabad német fordításából származó „Leonórát” ültette operaszínpadra, mely „Fidelio” néven vonult be a zenetörténetbe. A Fidelio alapmotívumai: az egyénnek a szabadsághoz való joga, a zsarnokság gyűlölete, az igazság végső győzelmébe vetett hit — ott éltek és hatottak a felvilágosodás és a beteljesedett forradalom korszakában, s a szabadgondolkodó Beethovent valószínűleg ez fogta meg a máskülönben szokványos történetben. Nem véletlen, hogy érzelmi-gondolati síkon több kulcskompozíciójában megtaláljuk a dalmű diadalmas, hatalmas fináléját: a megkeseredett, betegséggel sújtott, magányába zárt zeneköltő nagyon tudott hinni a szabadságban, az emberi hűségben, a nén felemelkedésében. Beethoven operamuzsikája nem könnyű szövésű, próbára teszi a zenekart, az énekesek muzikalitását, hallását, ritmusát egyaránt. A szegedi operatársulat vendégjátéka után úgy érezzük, vállalkozásuk megérte a befektetett művészi munkát, csütörtökön este a szolnoki Szigligeti Színházban jó előadásnak tapsolhattunk. Az énekesszó listád közül első helyre kívánkozik Vág- helyi Gábor remek Pizzaro- alakítása. Hozzálényegülése a zsarnok figurájához mind a nehéz bosszúáriában, mind a továbbiakban kitűnő volt. Karikó Teréz Liszt-díjas és Berdál Valéria érdemes művész lendítőerői voltak az előadásnak, puszta megjelenésük feszültséget teremtett, előadókészségük és énekművészetük biztosan hozták a sikert. Talán Karikó Teréz hangja volt valamivel fáradtabb a szokottnál — opera- társulatainknak jobban figyelnie • kellene élenjáró művészeik megterhelésére. Vargha Róbert elhitető erővel formálta meg Florestant. Kenessy Gábor szép zengésű hanggal, muzikálisan énekelte Roccót. Utóbbi azonban össztetettebb figura, több játéklehetőséggel, mint amennyit Kenessy ki tudott hozni belőle. Vezsienyi Ida érdemes művész rendezése a lehetőségeket jól használta ki, a Szegedi szimfonikus zenekar Szalatsy István Liszt-díjas karnagy biztos kezű vezetésével a nehéz veretű, drámai funkciót hordozó beetho- veni muzsikát intenzíven, tág dinamikával szólaltatta meg. Végezetül a kórust kell még kiemelnünk: a rabok kara mély drámaisággal, hiteles színekben hangzott el, s az előadás legdöbbenetesebb perceit jelentette. Nagy Pál Tegrnp országszerte megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák. Meoyénkben a nappali tagozaton kétezer-egyszázán — ezer gimnazista, ezeregyszáz szakközépiskolás - az esti és a levelező tagozaton pedig ezernyolcszázon érettségiznek az idén. Szolnokon, a Szamuely Tibor Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolában a IV a osztályból az első napon tizenhatan vizsgáztak bizottság előtt (K- I.) Játék három színpadon Építik a színpadokat az egri várban: az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központjában az Agria ’78 rendezvényeire készülnek. Kalmár Péter, a városi tanács elnökhelyettese és Romhányi László, áz Agria játékszínház művészeti vezetője tegnap a MUOSZ székházában tartott sajtótájékoztatón elmondták: az Agria negyedik évadjának programja az eddigieknél is gazdagabb, változatosabb lesz. A nyaranként 30—40 ezer nézőt vonzó Agria játékszín július 13-tól augusztus 3-ig 18 előadást tart, háromszor annyit, mint az előző három évadban összesen. Immár három színpadon játszanak, s a játékszín céljának megfelelően folytatják a régi magyar drámák bemutatóját, olyan neves színészek, mint például Pécsi Ildikó, Psota Irán, Bánffy György, Mensáros László, Szabó Gyula, Körmendi János közreműködésével. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Bethlen Miklós nevezetes életrajza alapján írt monodráma — Nemes- kürthy István: Noé galambja című műve — amelyet Bán- ffy György érdemes művész ad elő a földbástyán július 15-én, 24-én és 31-én. Bizonyitványosztás elölt Pótfoglalkozás az iskolákban Az általános iskolákban június 3-án véget ért a tanév. Elkezdődött a vakáció, a pihenés, a táborozás időszaka. De nem minden diáknak ért véget a tanulás. Akik nem tudtak eleget tenni a tantervi követelményeknek, egy vagy több tantárgyból még az elégséges osztályzatnak megfelelő szintet sem érték el, tizenegy nappal tovább járnak iskolába, pótló foglalkozásokon vesznek részt. Tavaly megyénk több mint negyvenkétezer diákja közül háromezer-ötszázhuszon- egyen jártak két héttel tovább iskolába. Az osztályismétlésre bukottak száma hatszáznegyven volt, a tanulók 1,3 százaléka. A pótló foglalkozáson részt vevők közül háromszázan ismételtek osztályt. Szolnokon a Rákóczi úti Általános Iskola háromszázhuszonhárom tanulójából tizennyolc kisdiák jár pótló-1 foglalkozásokra. Bartos Imre igazgató: — Iskolánkban 1973-ban szerveztünk először ilyen foglalkozásokat. Az eltelt diőszak tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy szükség van rájuk. Sikerült minimálisra csökkenteni a bukások számát. ,. — Lehetséges-e, hogy a diákok 11 nap alatt megtanulják mindazt, amit egész tanévben nem tudtak — kérdeztük Kaposvári Kázmérné pedagógustól. — A pótló foglalkozások célja az, hogy a gyerekek legalább az elégséges osztályzathoz szükséges szinten elérjék, s ez csaknem mind- annyiuknak sikerül. A foglalkozásokon felszabadulnak, nem feszélyezik őket a jó tanuló osztálytársaik, bátrabban kérdeznek és felelnek, több a sikerélményük. S hogy vélekedtek a gye-' rekek arról, hogy nekik hosszabb a tanév? Válaszaikból az derült ki, hogy bizonybizony keveset tanultak, sorozatosan nem készültek az órákra, s amikor már „észbe kaptak”, késő volt, de azt is elmondták, hogy a szüleik nagyon ritkán nézték meg az ellenőrzőkönyvet, s nem érdeklődtek arról sem, hogy „mi újság az iskolában?” Így aztán a vakációzás helyett még két hétig az iskolapadokban ülnek. T. E. FILMJEGYZET A halottlátó Mizser Pólné. Hídvégi Valéria festőmüvésznönek - a játszótereket járva — az a gondolata támadt, hogy a gyermekeknek színesebb, fantázianövelőbb játékokra lenne szükségük. így kezdett hozzá játszótéri elemek, valamint összerakható figurás játékok tervezéséhez és kivitelezéséhez. Képünkön: A művésznő legszigorúbb zsűrije, a család IGAZI közönségfilmet forgatott Moldován Domokos. Elképesztően rossz propagandája ellenére óriási érdeklődés mellett vetítik 70 perces dokumentumfilmjét. Legalábbis ott, ahol van hirtelen kéznél egy keskenyfil- mes vetítő. Nem készült ugyanis, normál változat. A nézőszámból persze most sem vonhatunk le különösebb következtetéseket. Feltehetően nem a nagyközönség előtt szinte teljesen ismeretlen rendezőnek szól a figyelem, talán nem is az elkészült filrrf minőségét jelzi. Egyszerűen maga a tény, hogy a híres-neves putnoki halottlátó asszonyról film készült, elég vonzerőt jelentett. És A halottlátó jó közönségfilmhez illően mindenki igényeit kielégíti. Aki hinni akar Jolánkának, ezután is fog: aki nevetni akar, megteheti; felháborodhat, megdöbbenhet, mindezek lehetőségét megőrzi Moldován tárgyilagossága, mert nem az ítélkezés vezeti kameráját. Őszinte emberi érdeklődéssel fordul választott — megtalált — hősei felé, és így tud igazán mindenkihez szólni. Az elfogultság és előítélet rostája nem egyszerűsíti le filmjét előzetes elképzelések illusztrációjává. Természetesen egy percig sem hisz Jolánkának. De ^elhiszi, amin mi hitetlen- kedve ámulunk a vetítés közben: sokan vannak, ijesztően sokan, akik hisznek. Nem bizonyos ügyről, bizonyos emberekről van szó, hanem olyan jelenségről, aminek megoldása nem egy-két intézkedésen múlik. Ezért nem választ egyetlen célpontot Moldován. Könnyű lenne Jo- lánkát leleplezni, lehetetlenné tenni. De akadna helyette más. Könnyű lenne gúnyosan lekezelve nevetségessé tenni kifogyhatatlanul sorakozó vendégeit. Ezzel még a mindenkit terhelő felelősségtől is megszabadulnánk. Moldován nem a jósnő ellen dolgozik. Tudomásul veszi, hogy létezik. Nem azért, mert engedik, hanem, mert igénylik az emberek. És ez a lényeges. Hogyne igényelné a magára maradt öreg nénike, hogy valakihez szólhasson. Ha máshoz nem hát a halot- taihoz. Ha máshogy nem, hát pénzért. Ki ne akarná őrizni kapcsolatát hozzátartozóival? Mindaddig hisz is a halottlátónak, amíg tanulatlan, amíg elmaradott körülmények között él. Vigaszt pótol tehát Jolánka. Csalással. A televízióban nemrég bemutatott „színtársulathoz” hasonló feladatot lát él. Pontosabban szabadon hagyott területeken garázdálkodik. Nem szervez, nem agitál, csak kihasználja a lehetőséget. (— Hát nem kűdik a népeket! Ö nem kér pénzt, a nép adja neki, — mondják védelmében a putnoki asz- szonyok.) Nem őt kell hát elhállgattatni, hanem a teret kell elvenni előle. Elérni, hogy ne legyen hallgatója. Naív elképzelés? Talán igen, de az egyetlen járható út. Emberek százezreit kell iskolázni, az értelmes életre tanítani. Nem elég, ha csak anyagi helyzetük javul. Ügy száz forint helyett legfeljebb egy ötszázas kerül Jolánka zsebébe. A haláltól persze mindannyian félünk. De a képtelen ostobaságig kiszolgáltatottjai nem lehetünk. Mert ezt újra és újra kihasználja cl-lí 1 SZERENCSÉRE Moldován Domokos nem akar semmit lezádni Kényeilmünk-szülte illúzióinkat lerombolva felnyitja szemünket: a huszadik század második felében, a legfejlettebb társadalmi rendet építő országban valaki primitív szemfényvesztő szélhámossággal be tudja csapni az emberek ezreit. Ez a szám persze nem fog csökkenni a film bemutatója után. Az őszi televíziós bemutató, a Kortársban megjelent fpr- gatókönyv a kritikák és egyéb töprengő írások tálán még reklámot is csinálnak a putnoki halottlátónak. De hátha lépésre készteti a film a másik tábort is. Mindenkit, aki nemcsak elítélni tud, de felelősséggel keresi a megoldást. Bérezés László VIT-piakátpályázat Magyar művész nyerte Magyar művész, Lukovicz- ky Endre nyerte a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tavaly meghirdetett, VIT- plakátpályázatát. A II. díjat — a több száz pályázó közül — a nemzetközi zsűri Pham Due Phong (vietnami), a III. díjat Marian Nowinski (lengyelországi) grafikusművésznek ítélte oda. Mindhárom, díj: ingyenes részvétel a havannai VIT-en. A díjazott műveken kívül a DÍVSZ több pályamunkát megvásárolt, illetve alkotóikat értékes ajándéktárgyakkal jutalmazta. A megvásárolt pályaművek szerzői között is van két magyar, Kál- di Nóra szombathelyi és Studinger Ferencné pécsi pályázó. Az eredményt pénteken a nemzetközi zsűri ülésén Ernesto Ottone Fernandez, a DÍVSZ elnöke hirdette ki.
