Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-07 / 132. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nevelő iskola A pedagógiai szóhasználat­ban az utóbbi időben rend­szeresen fölbukkan a nevelő iskola kifejezés. A pedagó­gia elméleti szakemberei — s természetesen a nevelők is — azt értik ezen, hogy köznevelési rendszerünket a nevelésközpontú iskola irá­nyába kell továbbfejleszte­nünk. Ez olyan intézményt jelöl, ahol a nevelés és az oktatás viszonyában a ne­velésnek van megkülönböz­tetett szerepe; olyan iskolát tehát, amely erejéhez mér­ten eleget tesz vállalt hiva­tásának: tehetségüket sokol­dalúan kibontakoztatni ké­pes fiatalságot nevel a tár­sadalomnak. Ezekről a kér­désekről tanácskozik ma a megye kommunista pedagó­gusainak aktívája. Még manapság is, számos korszerűsítési lépés ellenére továbbélnek a megcsontoso­dott pedagógiai hagyomá­nyok, maradi beidegződé­sek. A magyar iskola a fel- szabadulás után is' sokáig egyetlen személyiség-fejlesz­tési módra, a szaktárgyakba zárt tudományos ismeretek átadására koncentrálta te­vékenységét. Ennek felelt meg az iskola hierarchiája: a katedrán álló, ismereteket előadó tanár, s a padokban ülő. a tudást befogadó ta­nuló, akik között ezenkívül másfajta kapcsolat nehezen volt elképzelhető. Az osztá­lyozás — minden fonákságá­val — ezen az idejétmúlt tanár-diák modellen alapult, sőt ez határozta meg alap­vetően a teljes iskolai élet szervezését, légkörét, a ve­zetés stílusát, mit több: az épület beosztását is. Köznevelésünk megújítá­sának fontos eredménye volt annak az igazságnak érvény­re juttatása, mely szerint a tanítás nem egyirányú fo­lyamat, hanem kölcsönössé­get tartalmaz. Magyarán szólva: a diák is hat a ta­nárra, vagyis az iskolai mun­ka sokrétűbb, gazdagabb a nevelők és a neveltek egy­oldalú függőségénéi. Ma már senki sem vitat­ja. hogy közoktatásunk meg­újításra szorul, és az is szé­les körben egyértelmű, hogy a reformnak a szocialista nevelő iskola felé kell ha­ladnia. Ezt tűzik ki célul az idén szeptemberben fokoza­tosan bevezetésre kerülő új tantervek, az iskolákban fo­lyó nevelés és oktatás alap­törvényei. A nevelő iskolá­ról tanácskoztak a pedagó­gusok áprilisban a nevelési értekezleteken. A tanítók, tanárok, a megye valameny- nyi oktatási intézményében gondosan felkészültek a vi­tára, sokoldalúan elemezték az oktatás-nevelés egységét, s az iskola adottságainak megfelelően határozták meg a feladatokat. Vegyük szem­ügyre a nevelésközpontú is­kola néhány jellegzetes vo­nását! Elsősorban azt kell ki­emelnünk, hogy az oktatás és a nevelés dialektikus kap­csolatában a cél nem több, s nem kevesebb, mint a sze­mélyiség sokoldalú fejlesz­tése, kibontakoztatása, vég­eredményben a tanuló föl­készítése a szocialista társa­dalom építésében való tevé­keny részvételre. E cél ki­tűzésével korántsem állít­juk azt. hogy a régi isko­lában végzett ismeretátadás­nak, ellenőrzésnek, s más pedagógiai tevékenységnek nem volt nevelő hatása. Hi­szen minden iskola nevelt, azaz valamilyen módon és irányban mindig fejlesztette a gyereket. Az oktató és a szocialista nevelő iskola kö­zötti különbség lényege: igen magas hatékonysággal azoknak a személyiségvoná­soknak kifejlesztése, ame­lyekre a fejlett szocialista társadalomnak szüksége van. A nevelésközpontú isko­lában nem azért végeznek el bizonyos anyagot, mert elő­írták, vagy mert a tanár kedveli, hanem a nevelés céljához és konkrét feltéte­leihez szabják az egész pe­dagógiai tevékenységet. Az eszközöket nem léptetik elő céllá, az előírásokat, utasí­tásokat sohasem mechaniku­san, gondolkodás nélkül, lé- lektelenül hajtják végre. Eh­hez nevelői céltudatosság kell, amely a tanulók fejlő­désében találja meg a leg­főbb iskolai érdekeket. A nevelésközpontú isko­lákban a pedagógiai tevé­kenység középpontjában a közösségi nevelés kerül. Min­den eddigi gyakorlatnál erő­teljesebben. A közösségi ne­velés fundamentumára épü­lő iskola csak demokratikus lehet, magától értetődően nemcsak az ifjúsági mozga­lomban, a játékban vagy a kiránduláson, hanem minde­nekelőtt a tanulás leghiva- tottabb színterén, a tanítási órán is. Sok más vonásán ‘ kívül a nevelő iskolának fontos is­mérve: nyitott a társadalom felé. Nem magányos sziget, ahová nem hatol be a kül­világ zsivaja, hanem olyan intézmény, amely igazán ha­tékonyan csak akkor tud dolgozni, ha együttműködik az üzemekkel, a társadalmi és a politikai szervezetekkel, s természetesen a szülőkkel. A megye tantestületeiben is sok szó esett a nyitott is­koláról az áprilisi nevelési értekezleteken. Akadtak olyanok, akik féltik a diáko­kat az utca, a tömegkom­munikációs eszközök hatásá­tól, amíg mások az iskolák falainak kitágítását tartják kívánatosnak. A viták rend­szerint azzal a megállapí-. tással zárultak, hogy a fia­talokat a valóságra kell fel­készíteni, a telj qjj valóságot kell bevinni az iskola szép­ségével, gondjaival együtt, mert csak így lehet hitele a szónak. Az oktatási intézmények nyitottságra törekvését je-, lezte, hogy az értekezleteken részt vettek a társadalmi szervezetek, a szülői mun­kaközösségek képviselői. Sőt beleszólhattak a „felnőttek dolgába”, a másik oldal kép­viselői a diákok is. Hozzá­szólásaikban elmondták, mi­lyenek ők. a mai fiatalok, milyennek látják egymást, az iskolát s a felnőtteket. Az effajta összefogás jelen­tősen megkönnyíti az iskolai nevelőmunkát, és módot nyújt arra is, hogy az isko­la jobban érvényesítse a ma­ga szempontjait környezeté­ben, Csak így tud eleget ten­ni annak a feladatának, hogy társadalmi méretekben ne­veljen. NEM ADHATJÁK ALÁBB 3. oldal A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4. oldal A TÉVÉ KÉPERNYŐJE ELŐTT Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól 5. oldal II belkereskedelem terveiből Több a szakosított üzlet Tervezik, hogy az élelmi­szer-üzletekben fokozatosan áttérnek a teljes önkiszol­gálásra, csökkentik a ha­gyományos eladási módot a hús, a tej és a kenyér áru­sításában is. Minderről Lau- thán Ferenc belkereskedel­mi miniszterhelyettes tájé­koztatta az újságírókat teg­nap a minisztériumban. A belkereskedelem gyor­sabb ütemben kívánja meg­valósítani az önkiszolgálást a következő években az ipar­cikk-boltokban is. Évente 140—150 üzletben térnek át erre a módszerre. Jobb munkaszervezéssel elérhető a minta utláni értékesítés térhódítása is, vagyis a ren­delés alapján házhoz szállít­ják a kiválasztott árut. Ugyancsak a gyorsabb ki­szolgálás érdekében bővítik a szakosított üzlethálózatot, a kiskonténerés áruszállítást és -értékesítést. Mindehhez az illetékesek megfelelő tá­mogatást nyújtanak, például a technikai fejlesztéshez ál­lami támogatást adnak, gon­doskodnak a gépkínálat bő­vítéséről, egy-egy üzlet át­alakításánál pedig — például a csemege vállalatnál — a korszerűsítés tervezésébe be­vonják a boltvezetői tanács­adó testületet. SZOCIALISTA IFJÚSÁGI 'SZÖVETSÉGI TITKÁROK TANÁCSKOZÁSA Tegnap megkezdődött Bu­dapesten az a tanácskozás, amelyen a testvéri szocialis­ta országok ifjúsági szövet­ségeinek ideológiai kérdések­kel foglalkozó KB-titkárai vesznek részt. A konzultatív tanácskozás megnyitóján — az Európa szállóban Fejti György, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tit­kára köszöntötte a megjelen­teket. A tanácskozás részvevői az ideológiai harc napjainkban jelentkező sajátosságairól, a testvéri ifjúsági szövetségek eszmei-politikai nevelő mun­kájának tapasztalatairól cse­rélnek véleményt s megvi­tatják az együttműködés főbb formáit és irányait. GYENES ANDRÁS PRÁGÁBAN Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására tegnap A hét végén zárul az általános vita Párizstól Kolweziig (KÜLPOLITIKAI ÍRÁSAINK A 2, OLDALON) Kádár János Hajdú-Bihar megyei látogatásra Debrecenbe érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára tegnap este Hajdú-Bihar megyei látogatásra Debrecenbe érkezett. Elkísér­ték a látogatásra Katona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. A Központi Bizottság első titkárát a zászlódíszbe öltözött debreceni nagyállo­máson Sikula György^ a Hajdú-Bihar me­gyei pártbizottság első titkára, Postás Sán­dor, a debreceni városi pártbizottság első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács el­nöke és Ács István, a debreceni Városi Tanács elnöke fogadta. Megszólaltak a fanfárok: a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hagyományos diákviseletbe öltözött fiataljai Debrecen város szignáljával üdvözölték a vendége­ket, akiknek kisdobosok és úttörők virág­csokrot nyújtottak át. A pályaudvaron és az állomás előtt, a Petőfi téren debreceni lakosok és piros nyakkendős pajtások me­leg szeretettel, nagy tapssal köszöntötték megérkezésekor Kádár Jánost.' Energiagazdálkodás a mezőgazdaságban Országos tanácskozás Mezőtúron Tegnap kétnapos tanácskozás kezdődött a várossá nyilvání­tásának 600. évfordulóját ünneplő Mezőtúron, ugyanis ott rendezi az MTA Mezőgazdasági Műszaki Bizottsága, a CIGR Magyar Nemzeti Bizottsága, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Gépipari Tudományos Egyesület, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a MAE Szolnok megyei Szervezete, a DATE gépészeti főiskolai kara, az idei 18. országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozást, amelynek témája az energiagazdálkodás a mezőgazdaságban A tanácskozáson részt vett Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkára, Móricz Bé­la, a mezőtúri pártbizottság első titkára és Papp János, a város tanácselnöke is. Meg­nyitó beszédet dr. Lehoczky László egyetemi tanár, a Gépesítési Társaság alelnöke mondott, maj;d dr. Patkós István, a DATE mezőtúri főiskolai karának igazgatója, mint házigazda köszöntötte a megjelenteket. Ezután Nacsády Árpád, a MÉM műszaki főosztályá­nak vezetője bevezető elő­adásában értékelte a mező- gazdaság elmúlt, közel két- évtizedes fejlődését, majd az. energia ésszerű felhasz­nálásáról szólt. A tanácsko­zás időszerűségét igazolja, hogy az energiahordozók köz- gazdasági feltételéinek leg­utóbbi változása arra a meg­fontolásra késztette a szak­embereket, hogy megvizsgál­ják az e téren meglevő új lehetőségeket. Sőt a téma­kör bővebb megismerése is indokolt. Nem szűkíthető ugyanis ez a kéjraés a fo­lyékony, a szilárd, és gáz­nemű tüzelő- és hajtóanya­gokra. valamint a villamos­energiára. Közvetve vagy közvetlenül idetartoznak a növényvédő szerek, a mű­trágyák. vagy az állatte­nyésztésben az energiahor­dozó, a takarmány is. So­kan megfeledkeznek arról, hogy a mezőgazdaság nem­csak ipari eredetű energia- hordozókat felhasználó ága­zat. hanem ezék alkalmazá­sával napenergiát alakít át a föld élővilága, s így az emberiség számára is. Ezért nem szabad csak energiafo­gyasztóként kezelni, hanem energiatermelőként is szá­mításba kell venni. Az egy­re nagyobb számú népesség mind több és jobb minőségű élelmiszert kíván. Ez újabb feladatokat ró a témakör­ben illetékesekre. Eddig a mezőgazdasági termelés más- félszeres növelése az ipari eredetű anyagok felhaszná­lásának több mint négysze­resét igényelte. A közeljö­vőben pedig ez az arány még tovább romlik, ami fo­kozottan indokolja, hogy mielőbb megtalálják a leg­kedvezőbb megoldásokat. A tennivalókról szólva az előadó még azt is elmondta, hogy minden üzemben meg kell teremteni az energia- hordozók hatékony felhasz­nálásának személyi és tárgyi feltételeit, mert ezek hiá­nya a jövőben csak növel­heti a gondokat. Ezután a különböző szek­ciókban elhangzó előadások részletezték a témát, különös figyelmet szentelve az orszá­gos energiahelyzetnek, a jö­vő lehetőségeinek és a meg­takarításoknak. Ezt követően, a tanácsko­zás alkalmából a főiskola tanügyi épülete előtt Móricz Béla leleplezte Szabó Gusz­táv mellszobrát. amelyet Kákonyi István szobrászmű­vész alkotott. Ünnepi meg­emlékezést dr. Lehoczky László, a kiváló professzor egykori tanítványa és mun­katársa mondott. Délben gép- és műszerki­állítást, valamint szakkönyv­bemutatót tekintettek meg az érdeklődők, amelyet dr. Ko­pácsi Ernő, az AGRO­TRÖSZT vezérigazgatója nyitott meg. A tanácskozás délután szekcióüléseken folytatta munkáját, majd szakfilme­ket vetítettek a résztvevők­nek. Este szakember-talál­kozó, valamint a Tisza táncegyüttes * előadása volt a program. A. L. Prágába utazott. Kíséretében van Horn Gyula, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TAN ACS V. B. Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Az ülés napirend­jén szerepelt a kereskedelmi és idegenforgalmi hálózat fejlesztése hosszútávú me­gyei programjának időará­nyos végrehajtásáról készí­tett beszámoló. Továbbá je­lentés a szövetkezetekben végzett személyzeti és ok­tatási munka törvényességi felügyeletének tapasztalatai­ról. Végezetül a vb különféle előterjesztéseket tárgyalt. NAPIRENDEN AZ AGRÁRÚJSAGIRÓI FELADATOK A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége tegnap Százhalombat­tán megtárgyalta az MSZMP KB március 15-i határozatá­ból adódó agrárújságírói jel- adatokat. Az ülésen részt vett és felszólalt Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Várko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, vala­mint Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályveze­tő-helyettese. Az elnökség megállapítot­ta: a Központi Bizottság március 15-i határozata szín­vonalasabb tájékoztató mun­kát követel. A szerkesztősé­gek és az újságírók felada­ta, hogy a sajtó, a rádió, a televízió eszközeivel segítsék a mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldását, gyara­pítsák társadalmunk korsze­rű mezőgazdasági ismereteit. Az elnökség elismerését fe­jezte ki az agrárújságíróknak az utóbbi évek hasznos és színvonalas munkájáért. JÉGVERÉS ÚJSZÁSZON A hétfő éjszaka és kedd hajnalban tomboló vihar jégesőt is hozott. Az újszászi Szabadság Termelőszövetke­zetből kaptuk a szomorú hírt; mintegy 1500 hektár földön pusztított a jégverés. Töb­bek között hatszáz hektár kukorica, 300 hektár cukor­répa és több mint négyszáz- negyven hektár búzavetést károsított a vihar. A jégkár felmérést tegnap az Állami Biztosító szakemberei meg­kezdték. EGY MONDATBAN — Az utolsó szállítmányo­kat is útnak indították a magyar kiállítók a poznani vásárra, amely június 11-én nyitja meg kapuit, ezúttal 50. alkalommal. — Project (ajánlás) jelle­gű műszaki-tudományos együttműködési kéretegyez- mény kialakításának lehető­ségeiről folytatott tárgyalá­sokat Budapesten a DFG (német kutatási társaság) delegációja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom