Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 25. ( ÜLPOLITIKAI ( FA .. ORKEP Tervszerű együttműködés, kölcsönös előnyök Jövőre másfélmilliárd köbméter földgáz érkezik Orenburgból hazánkba — Növekszik árucserénk a szocialista országokkal 1Q71 óta> a KGST-or­I w * t ■ szágok integrá­ciós programjának elfogadá­sa, a KGST ülésszakok je­lentősége lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatban népgazdaságunk kulcságaza­tainak hosszútávú fejleszté­sére keresnek és találnak megoldást, s ezt minden eset­ben a szoros együttműkö­désre, az erők koncentrálá­sára alapozzák. Az üléssza­kokon rendszeresen a minisz­terelnökök vezetik a delegá­ciókat, vagyis magas szántén vitatják meg a nagy jelen­tőségű kérdéseket és hoznak határozatokat. Országaink tervszerű együttműködésének legkife­jezőbb sikere, hogy a tőkés világ elmélyülő válságának időszakában is töretlenül fej­lődött a népgazdaság. v A KGST-államok nemzeti jö­vedelme 1977-ben 5,1 száza­lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ipari termelése pedig 6,4 százalék­kal emelkedett, — miközben a Közös Piac országaiban mindössze 2 százalékkal nőtt az ipari termelés és tovább­ra is tömeges a munkanél­küliség. A szocialista közösség or­szágaiban a villamosenergia termelés kapacitása tavaly több mint 12 mülió kilowat­tal, a szénbányászaté mint­egy 60 millió tonnával, a vaskohászaté ötmillió tonná­val, az acélművek kapacitá­sa pedig több mint 11 mil­lió tonnával bővült. A KGST-ülésszakokon ho­zott határozatok, a megkötött egyezmények végrehajtása a magyar népgazdaságban is sok fontos feladat megol­dását segítette. Az orenburgi gázvezeték építésének álta­lános egyezményét négy év­vel ezelőtt írták alá, s két évvel ezelőtt fogadta el a KGST XXX. ülésszaka az európai tagországok egyesített villamosenergia rendszerei távlati fejlesztésének hosszú­távú programját — s a terv­szerűen haladó beruházások nyomán hazánk rövidesen igen jelentős többletenergiá­hoz jut. Az orenburgi gáz­vezeték első szakaszát ez év harmadik negyedében üzem­be helyezik, jövőre az egész vezetéket átadják, s így a szovjet földgáz szállítása megindul. Az orenburgi ve­zetéken jövőre másfélmil­liárd, 1980-tól évente 2,8 mil­liárd köbméter földgáz ér­kezik. A Vinnyica—Albert- irsa közötti 750 kilovoltos nagyfeszültségű villamos táv­vezetéket már ez év végén üzembe helyezik, ami biz­tonságossá teszi hazánk villamosenergia ellátását és egyben növekszik is a Szov­jetunióból származó villany­áram importja. 1979-ben 300 megawatt, 1980-tól pedig 600 megawatt teljesítményű vil­lanyáramot szállít Magyaror­szágra a 750 kilovoltos veze­ték. Árucsere-forgalmunk fo­lyamatosan növekszik. Az idén a szocialista országok­ba irányuló exportunkat 8, az onnan származó behoza­talunkat pedig 11,7 százalék­kal növeljük, ez egyben azt is jelenti, hogy 1978-ban 3,7 milliárd rubelért exportá­lunk, vagyis forgalmunk több mint 6 százalékkal lesz magasabb, mint amit a hosz- szúle járatú megállapodások­ban annak idején 1978-ra előirányoztak. Az árucsere szerkezete továbbra is elő­nyös számunkra. Kivitelünk­ben a gépek és a fogyasztási iparcikkek dominálnak, ezek alkotják szocialista expor­tunknak több mint 60 szá­zalékát, míg behozatalunk­ban csaknem ugyanilyen arányt képviselnek az ener­giahordozók, az anyagok cs alkatrészek, amelyek alapve­tő fontosságúak népgazdasá­gunk! fejlődéséhez. Főként a szakosí­tás és a kooperáció térnyerésében fe­jeződnek ki az integrációs folyamat eredményei. Immár 102 sokoldalú és 165 kétol­dalú szakosítási és kooperá­ciós egyezményben érdekelt a magyar népgazdaság. Ex­portunknak 33, importunk­nak pedig 20 százalékát al­kotják a szakosított termé­kek. Ez lehetővé teszi, hogy mind a népgazdaság, mind a vállalatok hosszú időre előre megtervezhessék a ter­melést, az értékesítési és be­szerzési lehetőségeket, s a szocialista országokkal ki­épített együttműködés ‘szi­lárd bázisára, a bővülő mű­szaki-tudományos kapcsola­tok eredményeire alapozva korszerűsítsék termékeik szerkezetét, a minden piacon gazdaságosan értékesíthető cikkek gyártását. A pöstyéni gyógyfürdő Pozsonytól száz kilométerre van Pöstyén a hír­neves fürdőhely. Több évszázada keresik fel már a betegek, a gyógyító forrásokat, amelyeket első­sorban a reumatikus és mozgásszervi megbetege­dések ellen javallanak az orvosok. A fürdőhelyen tudományos kutató munka is fo­lyik, a pöstyéni Reumatológiai Kutató Intézet szá­mos kiemelkedő eredményt ért el a balneológia területén. A modern Pöstyén Gyógymedence az egyik szanatóriumban Forradalmi folyamat Az Azije i Afrika Szegodnya című szovjet folyóirat be­szélgetést folytatott Anatolij Gromikóval, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Afrikai Intézetének igazgatójával. A következőkben az interjú fontosabb megállapításaiból is­mertetünk részleteket. Afrikában Az afrikai kontinens orszá­gaiban az utóbbi néhány év­ben mélyreható — a politi­kai, a gazdasági, a társadal­mi és az ideológiai viszonyo­kat egyaránt érintő — vál­tozások tanúi vagyunk. A nemzeti felszabadító forrada­lom általános törvényszerű­ségei a helyi viszonyok ha­tására sajátos formákban je­lentkeznek. A gyarmatbirodalmak fel­számolására az afrikai né­Ha általános mérleget pró­bálunk vonni, elmondhatjuk, hogy a legutóbbi időben a nemzeti felszabadító mozga­lom kiemelkedő sikereket aratott Afrikában. Megerő­södtek a forradalmi-demok­ratikus erők pozíciói, több országban élenjáró forradal­mi-demokratikus pártok jöt­tek és jönnek létre, amelyek hitet tesznek a marxizmus— lelinizmus mellett. Egyértel­műen leszögezhető, hogy a szocialista világnézet terje­dése és megerősödése az af­rikai kontinensen a világ­forradalom új szakaszát jelzi. A politikai rendszerek és a társadalmi-gazdasági fej­lődés különbségei ellenére az antikolonializmus és az an- tiimperializmus Afrika vala­mennyi szabad országát egyesíti. Ennek az egység­nek lényeges tényezője az Afrikai Egységszervezet. Az immár 15. évét ünneplő in­Afrikában jelenleg több mint 20 szocialista orientá­ciójú ország van, amelyek a kontinens területének 30 százalékát és lakosságának majdnem 25 százalékát tö­mörítik Angolában, Mozam- bikban, Etiópiában, Benin-! ben, Kongóban a tudomá­nyos szocializmust nyilvání­tották a társadalmi élet ide­ológiai és gyakorlati alap­jául. S valóban, ezekben az országokban és több más or­szágban, a' sok-sok nehéz­ség ellenére, a forradalmi demokraták mindinkább kö­zelednek a marxista—lenin­ista ideológiához. A fejlődés azonban nem pék többségét a „hogyan to­vább” dilemmája elé állí­totta. A társadalmi ellent­mondások egyre feszülteb­bekké váltak, erősödött az osztályharc. A politikai erők egy része imperialistabarát pozíciókba helyezkedett, más része viszont a tudományos szocialiazmushoz közeledett. Erőteljes differenciálódás in­dult meg az egyes államokon belül, sőt az államok kö­zött is. tézmény képesnek mutatko­zott arra, hogy hatékony in­tézkedéseket tegyen a tagor­szágok kibékítésére a konf­liktus helyzetekben és együtt­működésük megszilárdításá­ban. Politikai szervének — a felszabadítási irodának — keretei között politikai, er­kölcsi, anyagi, katonai és technikai segítséget nyújt a felszabadító mozgalmaknak. Jelentős szerepe van abban, hogy a megmaradt fajüldö­ző rendszerekre egyre na­gyobb helyi és nemzetközi nyomás nehezedik. Minthogy a felszabadult afrikai államok többségében jelenleg még nem alakultak ki a szocializmus építéséhez szükséges feltételek, ezen or­szágok közül sok a szocialis­ta orientáción keresztül kö­zeledik a szicializmus építé­sének határaihoz. Fejlődésü­ket a preszocialista (szocia­lizmus előtti) fejlődés szaka­szának nevezhetjük. egyszerűen csak ideológiai jellegű. A dolgozók mind ál­talánosabban bekapcsolódnak a termelés- irányításába és az állami szervekben végzett munkába. Ily módon egyre szélesedik a politikai hata­lom társadalmi bázisa. Azo­kat a társadalmi rétegeket, amelyekre a vezetőség ezek­ben az országokban támasz­kodik, főként a parasztság és városban és falun a kistermeléssel * kapcsolatban álló kézművesek képviselik. A munkásosztály számará­nya és befolyása egyelőre viszonylag még csekély, de szüntelenül növekszik. A forradalmi demokraták gazdaságii politikájában mindinkább megnyilvánul a tudományos szocializmus esz­méinek és a szocialista or­szágok gyakorlatának befo­lyása. Számos országban lét­rehozzák a gazdaság állami szektorát, szövetkezeteket és állami gazdaságokat szervez­nek. Támadás folyik a ma­gántőke ellen, megoldódik a földkérdés — gyakran radi­kális földreformok útján. Egyre következetesebben szilárdul meg a nemzetek és az etnikai csoportok egyen­jogúságának elve, bontakozik ki a helyi nacionalizmus és törzsi szervezet elleni harc. Nevelőmunkával és szociális intézkedésekkel igyekeznek gyengíteni az etnikai csopor­tok közti éles ellentmondá­sokat. Jelentős munka folyik a tantervek afrikanizálására, az írásbeliség létrehozására. Helyi nyelveken újságokat és folyóiratokat adnak ki, ilyen rádióadásokat szerveznek. Erőfeszítések történnek an­nak érdekében, hogy felszá­molják a kolonializmus örök­ségét — munkanélküliséget, a betegségeket, az írástudat­lanságot, javítsák a lakosság széles tömegeinek lakásvi­szonyait. Nehézségek az úton A szocialista orientációjú országok fejlődésének felfe­lé ívelő vonala természete­sen sok bonyolult és néha egyáltalán nem egyértelmű tényező és folyamat eredője. Ezek az országok az impe­rialista hatalmak részéről erősödő nyomás célpontjává válnají. Ezért természetesen senki sem adhat biztosítéko­kat, hogy egyik vagy másik haladó rendszer a jövőben nem él át válságos pillana­tokat.- Esetenként zegzugos utak, sőt visszafejlődés is bekövetkezhet. A szocialista orientáció mint folyamat azonban mégis alapjában egyre tartósabbá válik. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez lehetővé teszi a belső és a nemzetközi problémák egész komplexumának sike­res megoldását. A szocialista orientáció kétségtelenül a forradalmi világfolyamat ob­jektív realitásává válik. V. T. Jelentős változások Szocialista orientációjú országok KATASZTRÓFA-KRÓNIKA A földrengések következményei A világ lakosságának közel a fele, tehát mintegy 2 mil­liárd ember a szeizmikus övezetben él. A földrengések egyedül a mi századunkban több mint 1 millió ember éle­tét követelték. Japánban 143 000 ember halt meg a földrengések következtében, Kínában mintegy 200 000, Pa­kisztánban 40 000, Perüban 52 000 stb. A szeizmológusok vélemé­nye szerint az 1976. évet az erősödő földrengések jelle­mezték, amelyeknek mérlege tragikus volt. A földrengések Guatema­lát, Hondurast, Salvadort, Olaszországot, Burmát, Indo­néziát, a Kínai Népköztársa­ságot, a Fülöp-szigeteket, Tö­rökországot sújtották és még sok más országot. 1976-ban több mint 45 000 halálos ál­dozata volt a földrengések­nek (nem számítva az 1976. július 28-i tansani és augusz­tus 16-i szecsuáni földrengés áldozatait) és több mint 100 000-ren megsebesültek. A földrengések okozta anyagi veszteségek 1976-ban több milliárd dollárt tettek ki. Emberek ezrei maradtak fe­dél nélkül. Az egyik legerősebb föld­rengés (a Richter-skála sze­rint 7 fokos) Bukarest köz­pontjában zajlott le tavaly márciusban. 1977 végén újabb földrengéshullám jelentke­zett, amelynek epicentruma Chile északi részében volt. A földrengés a legnagyobb ká­rokat a 30 000 lakosú Cauceto városban okozta, ahol a lakó­épületeknek több mint 80 százaléka elpusztult. Az ar­gentínai meteorológiai ob­szervatórium megállapítása szerint ez a földrengés mind­össze 90 másodpercig tartott, de 7,5 fokos erősséget ért el. A svéd szeizmológiai ihtézet viszont 8,2 fokosra becsülte a földrengés erősségét. A svéd intézet szerint 1977-ben ez volt a legerősebb földrengés. Hasonlóan erős földrengést tapasztaltak júliusban Kíná­ban is. A földrengések okozta ká­rok gyakran olyan méreteket öltenek, hogy helyreállításuk­hoz több éves erőfeszítésekre van szükség. Az egyes orszá­gokat évekkel visszavetik gazdasági fejlődésükben. Az emberiség kitartóan keresi tovább e katasztrófák megál­lításának módjait. Rekord­példányszám A legnagyobb példány­számban a japán és a szovjet újságok jelennek meg. A vi­lág rekordnagyságú példány­számot elért újságjai: a ja­pán Asahi Shinbun (több mint 10 millió példány), a szovjet Pravda (10 millió), a Komszomolszkaja Právda (8,5 millió), az Izvesztija (több mint 8 millió), a japán Mainichi Simbun (több mint 7,5 millió), a Jomiuri Simbun (7,5 millió). Magyar export Indiába Az elmúlt öt év alatt India. Magyarországról származó importja megközelítőleg meg­háromszorozódott. 1975—76- ban az Indiába irányuló szál­lítások 88 százalékát gépek, berendezések, vasérc, acél és vegyi anyagok alkották. In­dia malmok, bányák, ércdú­sítók, a vegyigépészet és hő­erőművek részére vásárolt gépet és berendezést Magyar- országtól. 1977-ben kezdődött meg indiai varrógépek és varrógépalkatrészek exportja Magyarországra. Az idén zöldségfeldolgozó gyárat, va­lamint cipőgyári berendezé­seket szállítunk az indiai partnernek, ____________ ö sszeállította: Majntfr József

Next

/
Oldalképek
Tartalom