Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-24 / 147. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. június 24. Róma Elnökválasztási előzetes Az olasz kereszténydemok­raták és a kommunisták ve­zetői oénteken előzetes meg­beszélést tartottak a június 29-i rendkívüli elnökválasz­tásról. Galloni, a DC főtit­kár-helyettese a tanácskozás után kijelentette: a kommu­nistákkal is — más pártokhoz hasonlóan — egyetértettek abban, hogy nem szabad „eleve ellenezni” egyetlen jelöltet sem, bármelyik párt színeiben induljon is. Chia- romonte szenátor, az OKP tárgyalóküldöttségének ve­zetője úgy nyilatkozott, hogy „kívánatosabb volna”, ha a köztársasági elnök nem a DC soraiból kerülne ki. Chiaromonte kitérően vála­szolt az újságíróknak arra a kérdésére, hogy melyik párt jelöltjét és kit támogatnának a kommunisták. Ismét a neutronbomba A New York Times című amerikai napilap pénteki számában hírt adott arról, hogy Harold Brown amerikai hadügyminiszter jóváhagyta a Pentagonnak a neutron­fegyver bevezetésére vonat­kozó tervét. E szerint az amerikai nukleáris arzenált rövidesen neutronfegyverrel látnák el, ha Carter elnök engedélyezi a fegyver gyár­tását. A tervet Zbigniew Bre- zinski, Carter elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója is elfogadta. Tűzbarc a Golan-fennsikon Tegnap jelentette az UPI amerikai hírügynökség, hogy izraeli oldalról tűz alávet­ték az ENSZ-erők norvég alakulatainak állásait a Go- lan-fennsíkon. Ebben a tér­ségben hosszú ideje nem vol­tak fegyveres összecsapások. A Golan-fennsík nyugalma Szíria biztonsága szempont­jából lényeges. Ugyancsak pénteken az iz­raeli határtól hét kilométer­re jobboldali keresztény fegyveresek az ENSZ-erők francia egységeit lőtték. A francia államfő Hamburgban Pénteken este Hamburgba érkezett Giscard d’Estaing francia államfő, hogy — Andreotti olasz és Thom lu­xemburgi miniszterelnökhöz hasonlóan — személyesen vitassa meg Schmidt kancel­lárral a júliusi bonni gazda­sági csúcstalálkozó előkészü­leteit. A háromórásra terve­zett tanácskozás színhelye Schmidt otthona. A megbe­szélés részleteit nem teszik közzé, és a francia államfő még péntek este visszautazott Párizsba. SZALONIKI Péntekre 42-re emelkedett a szaloniki földrengés áldo­zatainak száma, de a folyta­tódó mentés során még to­vábbi áldozatokat is talál­hatnak. Péntek reggel is­mét két gyengébb utórengés rázta meg a várost, az egyik a nyitott végű Richter-ská­la szerint négyes erősségű volt. NEW YORK Washington fokozza akti­vitását New Yorkban. Ave- rell Harriman, az amerikai leszerelési küldöttség „vete­ránja” után oénteken Paul Wamke is felszólal az ENSZ- közgyűlés rendkívüli leszere­lési ülésszakán. Az amerikai fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója — itteni újságírókörök sze­rint — egységes és pozitív leszerelési, vagy ahogy ők nevezik „fegyverzetellenőr­Budapestre érkezett Muammar Jll-Kadliafi (Folytatás az 1. oldalról) gyi Zoltán, Rácz Pál, Szüts Pál, valamint Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. A koszorúzást követően Losonczi Pál az Országház­ban találkozott Muammar Al-Kadhafival, majd meg­kezdődtek a magyar—líbiai tárgyalások. Losonczi Pál vezette a ma­gyar tárgyalócsoportot, amelynek tagja volt Bíró József, Romány Pál, Soltész István, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese és Szüts Pál. Muammar Al- Kadhafi vezetésével a líbiai tárgyalócsoport tagja volt Mustafa El-Kharrubbi, Mo­hamed Ali Tabu, Abubaker Al-Sharif, Jadallah Azzuz Talhi, Ali Abdessalam Trenki és Muhamed Taher Bugaig- his. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlése is jól tükrözte: a világ jövőjét, fejlődését egyik legjobban meghatározó kérdésben, a leszerelés ügyé­ben erősödött a közvélemény szerepe — mondotta Simái Mihály, az ENSZ Társaságok Világszövetségének (WFU- NA) elnöke. A fontos nem­zetközi posztot betödtő ma­gyar közéleti személyiség — aki New Yorkban a lesze­relési ülésszakon felszólalt t~ hazatérése után a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak adott nyilatkozatában összegezte a társadalmi szer­vezeteknek a közgyűlés munkájában betöltött szere­pét. — Történelminek is ne­vezhetjük az Egyesült Nem­zetek Szervezetének legutób­bi tanácskozását, hiszen az ENSZ fennállása óta —akár a rendes, akár a rendkívüli ülésszakokat tekintjük —elő­ször szólaltak fel a társa­dalmi szervezetek képvise­lői. A közvélemény szerepé­nek erősödését, mind na­gyobb súlyát bizonyítja, hogy a kormányok küldöttei, te­hát a v,hivatalos” politiku­sok mellett ez alkalommal már 25 nemzetközi és nem­zeti szervezet küldöttsége is fórumot kapott a világszer­vezet palotájában. A fegyverkezési hajsza,’’ a neutronbomba és más tö- fnegpusztító eszközök elleni világméretű tiltakozás az el­múlt években kiszélesedett, s ez még azokat is elgondol­kodtatta, akiknek nem éppen szívügyük a leszerelés. Az év elején milliók véleményét tolmácsolták a társadalmi szervezetek a genfi leszefe- lési konferencián is, s a bé­kés jövőt sürgető javaslatok közül jónéhány most, a rend­kívüli ülésszakon is egyet­értéssel találkozott. — A társadalmi szerveze­tek állásfoglalásait, javasla­A tárgyalásokon áttekintet­ték a két ország kapcsolatai­nak alakulását, gazdasági együttműködésének eredmé­nyeit, a további fejlesztés le­hetőségeit, és megvitatták a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kérdé­seket. Losonczi Pál vacsorát adott Muammar Al-Kadhafi tiszte­letére az Országház vadász- termében. A vacsorán részt vett Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Trautmann Re­zső, Szekér Gyula; továbbá: Púja Frigyes, Bíró József, Czinege Lajos, Romány Pál, Soltész István, a kormány tagjai, Szépvölgyi Zoltán, s az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más ve­zető személyisége. Részt vettek a vacsorán Muammar Al-Kadhafi kísé­retének tagjai is. tait a közgyűlés résztvevői kedvezően fogadták, s felszó­lalásaikkor a különböző kor­mányok több magasrangú képviselője ült a padsorok­ban, mint — a nagyhatalmak kivételével — más államok álláspontjainak ismertetése­kor. A nem kormányszerve­zetek tevékenységéről beszél­getéseink során elismeréssel szólt Kurt Waldheim, az ENSZ-főtitkára, a szovjet he­lyettese, Mihail D. Szityenko, és a főtitkár leszerelési tanács­adója Rolf Björnensteedt is. Waldheim egyetértett ab­ban is, hogy erősíteni kell az ENSZ és a társadalmi szer­vezetek együttműködését. Belgrádban pénteken befe­jeződött a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége XI. kongresszusa, amelyen mint­egy 2300 küldött, meghívott vendégként pedig 46 kom­Megkezdödtek a kísérletek a Szaljuton Megkezdődtek a tudomá­nyos kísérletek a Szaljut— gzojuz űrállomáson: a két űrhajós, Vlagyimir Kovaljo- nok és Alekszandr Ivancsen- kov elsőnek az orientációs berendezést próbálta ki, dél­után pedig már. megkezdte a mini-olvasztókemence üzembe helyezését is. Egy héttel a rajt után az új űr­páros teljesen kész a fel­adatok végrehajtására. A hét végén az új rend szerint pihenő lesz: szomba­ton még el kell végezni a nagytakarítást, az anyagok rendezését és néhány folya­matban levő munkát, a va­sárnap viszont a teljes pi­henésé, a sportolásé. Keresztyén békevilággyiilés Csütörtökön Prágában ki­lencvenöt ország 600 képvise­lőjének részvételével ünne­pélyesen megnyílt az V. ke­resztyén békevilággyűlés. A keresztyén békekonferencia legmagasabb fórumán a ma­gyar egyházakat 25 tagú de­legáció képviseli. A küldött­ség tagjai között van Bartha Tibor református, Káldy Zoltán evangélikus, Kacziba József római katolikus püs­pök, valamint Palotay Sán­dor, a szabadegyházak taná­csa elnöke és Berki Feriz, a magyar ortodox egyház esperese. Nyikodim leningrádi met- ropolita elnöki megnyitója után dr. Tóth Károly refor­mátus püspök, a keresztyén békekonferencia főtitkára ismertette a világgyűléshez érkezett üdvözleteket. Üdvözlő táviratot küldött Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­ső titkárai is. munista és munkáspárt, va­lamint közel 90 szocialista, szociáldemokrata, demokra- tiWus és haladó párt s fel­szabadító mozgalom küldött, sége vett részt. A szocialista országok álláspontja tükrözi a világközvéleményt Simái Mihály nyilatkozata a leszerelésről Befejeződött a IKSZ kongresszusa Belgrádban befejeződött a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének XI. kongresszusa. A képen középen Joszip Broz Tito, a párt elnöke (Telefotö - KS) zési” politikát folytató Egye­sült Államokat kíván bemu­tatni az ülésszakon és külön sajtóértekezleten. Az ENSZ ülésszak adhoc bizottságának pénteki ülésén a delegáció vezetői nyilatko­zatok mellett előterjesztésre kerültek az áróokmány szö­vegezésével megbízott két munkacsoport jelentései is, amelyeken csütörtök délután végezték el az utolsó simítá­sokat — zárt ajtók mögött. BERLIN Berlinben pénteken hivata­losan bejelentették, hogy Muammar Al-Kadhafi ezre­des, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam államfője. Erich Honeckernek, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztár­saság Államtanácsa elnöké­nek meghívására június 26- án, hétfőn hivatalos baráti lá­togatásra az NDK-ba érkezik. LONDON James Callaghan angol mi­niszterelnök ma a Concorde szupergépen Washingtonba repül s a hét végén beható tárgyalásokat folytat Carter elnökkel és a legnagyobb amerikai repülőgépgyárak vezetőivel. Hétfőn New York­ban beszédet mond a Hubert Humphrey emlékérem átvé­tele alkalmából. Az MSZMP KB delegáció­ját Huszár István, a párt PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette. Az SZKP KB küldöttsége élén Fjodor Kulakov, a PB tagja, a KB titkára állt. A pénteki plenáris ülésen a küldöttek meghallgatták a hat kongresszusi bizottság kétnapos vitájáról készített jelentéseket, majd elfogad­ták a legmagasabb pártfó­rum határozatait. A JKSZ KB elnökségében a hat köztársaság kommu­nista szövetségének mind­egyikét 3—3, a két autonóm kommunista szövetségét 2— 2, a jugoszláv néphadsereg pártszervezetét pedig 1 tag képviseli. A Joszip Broz Ti­to vezette elnökség 23 tagú. A Központi Bizottság El­nökségének titkárává Szta- ne Dolancot választották meg. A Központi Bizottság végrehajtó titkárai: Milan Gajevics, Milojko Grulovics, Pavle Gazi, Trpe Jakov- levszki. Vlado Janzsics, Fer- hat Popovics, Major Nándor, Marko Orlandics, Gyúró Trbovics. Kádár János és Edward Gierek sajtóértekezlete Edward Gierek bevezető nyilatkozatában meleg szavakkal beszélt a len­gyel és a magyar népet összefűző törénelmi ba­rátságról. Elmondta, hogy az el­múlt napokban Lengyelor­szág különböző részeiből százak és százak fordul­tak hozzá levélben. Fel­idézték, hogy 1939-ben mintegy 50 000 lengyel ka­tona és több százezer len­gyel hazafi talált védel­met és rrfenedéket Ma­gyarországon. A levélírók azt kérték, hogy a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség látogatása alkal­mával tolmácsolja a len­gyel emberek szívből jövő köszönetét ezért a segít­ségért. - Az ő nevükben és a magam nevében is kérem, továbbítsák e kö­szönetét - mondotta. Hagyományos barátságunk a felszabadulást követően nemcsak fönnmaradt, hanem új, gazdagabb tartalommal telítődött — mondotta Ed­ward Gierek. Aláhúzta, hogy ennek szellemében zajlottak le a mostani tárgyalások is, amelyeken elsősorban azt te­kintették át, hogyan tehetik még elmélyültebbé és inten­zívebbé a két ország együtt­működését, s miként mozgó­síthatják a közös munkálko­dásban még meglevő jelen­tékeny tartalékokat. Ennek jegyében folytattak eszme­cserét a politikai, a gazdasá­gi és a kulturális együttmű­ködés fejlesztéséről. A LEMP KB első titkára kitért arra, hogy a nemzet­közi kérdések sorában azok­ról a közös tennivalókról tárgyaltak, amelyekkel a két ország hozzájárulhat az enyhülés folyamatának visz- szafordíthatatlanná tételéhez, a nemzetközi együttműködés kiszélesítéséhez és a béke biztosításához. Szavaihoz kapcsolódva Ká­dár János hangoztatta, hogy napjainkban minden eddigi­nél magasabb fejlettségi szin­tet értek el a magyar—len­gyel kapcsolatok: egyet je­lentenek a szocializmust épí­tő két nép barátságával és testvériségével. A magyar küldöttség látogatásának cél­ja e testvéri kapcsolatok és együttműködés fejlesztése és erősítése volt. Elmondhatjuk, hogy a célt elértük: a láto­gatás minden bizonnyal új lendületet ad a két ország együttműködésének. Mint mondta, az élő magyar—len­gyel barátság nemcsak a két ország vezetőinek személyes jó kapcsolatain, hanem tíz- és tízezrek konkrét együtt­működésén is lemérhető. A két nép barátsága valóban milliók barátsága. Jó dolog, hogy eszünkkel szívünkkel is együttműködésünk fejleszté­sére ösztönöz. A tárgyalásokon érintett nemzetközi témákra utalva az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára aláhúz­ta: mind a magyar, mind a lengyel nép alapvető érdeke, hogy békében munkálkod­hasson szocialista céljai el­éréséért. Azt valljuk — mi­ként lengyel barátaink is —, hogy a valódi és hatékony külpolitika alapja, hogy min­denki előtt világos legyen", hol, melyik oldalon állunk, mik a szándékaink és a cél­jaink. Külpolitikánk lénye­ge: hűség szövetségeseinkhez, barátság és szolidaritás a gyarmati rendszer maradvá­nyai ellen, az önállóságért, nemzeti függetlenségért küz­dő erőkkel és korrekt partne­ri viszony a fejlett kapitalista országoknak azon erőivel, amelyek készek a békés egy­más mellett élés normái alap­ján együttműködni velünk. Azért kell dolgoznunk, hogy az emberiség ne a világhábo­rú tragédiája, hanem a bé­kés, szebb élet felé haladjon. ' Ezután az újságírók kérdé­seire válaszolt a két testvér­párt vezetője. Kádár János egyebek között arról szólt, hogy nagyon ígéretesnek tartja a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztésének perspek­tíváit. Ez e téren rendelke­zésre álló lehetőségek jobb kiaknázásával mindkét or­szág meggyorsíthatja feljő- dését. A magyar—lengyel kapcsolatok fontos elemeként említette a gyorsan bővülő turizmust, amely szintén nagy szerepet játszik egymás életének, munkájának, kultú­rájának jobb megismerésé­ben. Ecevi! moszkvai tárgyalásairól Tegnap Moszkvában, a Kremlben aláírták azt a do­kumentumot, amely összege­zi a Szovjetunió és a Török Köztársaság jószomszédi és baráti együttműködésének alapelveit. A politikai ok­mányt szovjet részről Alek- szej Koszigin, a Miniszter- tanács elnöke, török részről Bülent Ecevit, miniszterel­nök írta alá. Aláírták azt a megállapo­dást is, amely meghatároz­za a Szovjetunió és a Tö­rök Köztársaság kontinen­tális talapzatának határát a Fekete-tengeren, valamint a • két ország kétéves kulturális és tudományos csereprog­ramját. Ezt a kiét okmányt szovjet részről Andrej Gro- miko külügyminiszter, török részről Gunduz Okcun kül­ügyminiszter írta alá. Hivatalos tárgyalásainak be­fejezésével a török minisz­terelnök pénteken délután sajtókonferenciát tartott Moszkvában. Rendkívül me­legen szólt a szovjet fővá­rosban tartott találkozásai­ról, megbeszéléseiről, küjön méltatta találkozóját Leo- nyid BrezsnyeVvel és Alek- szej Kosziginnel. 29 vádlott, 210 év börtön ítélet az olasz terroristák ügyében Tegnap több mint 100 órás, zárt ajtók mögötti tanácsko­zás után, meghozta ítéletét a torinói esküdtszék a „vörös brigádok” nevű terrorszerve­zet vád alá helyezett vezetői ügyében. A három és fél hó­napos tárgyalássorozatot le­záró ítéletben a bíróság a „vörös brigádok” 47 vádlott­jából 29-et összesen 210 évi börtönbüntetésre ítélt, 16 vádlottat felmentett, egy vád­lott ügyét más bíróság elé utalta. A hírhedt Renato Curciót, a „vörös brigádok” alapító­ját és volt vezetőjét 15 évi börtönre ítélték. Curcio kü­lönben jelenleg hétéves bör­tönbüntetését tölti egy 1976- ban hozott ítélet alapján. A banda többi vezére ugyan­csak 10—15 év közötti bör­tönbüntetést kapott. A leg­enyhébb ítélet 2 és fél év. A bíróság elé állított vádlot­tak egyetlen nőtagját. Curcio barátnőjét 5 évi börtönbün­tetésre ítélték. A 15 fővádlott „bojkottál- ta” az ítélethirdetést, az tá­vollétükben történt meg, mert nem voltak hajlandók elhagyni celláikat. Az ítélet fegyveres bandák szervezése, államellenes fel­forgató tevékenység, politikai színezetű emberrablások és közönséges bűncselekmények vádjával marasztalta el a terroristákat. Curcio és vele együtt még néhány társa az elkövetett gyilkosságokért külön bírósági eljárás kere­tében felel majd és vár Íté­letre. Az így kiszabható íté­let: életfogytiglani börtön. (Halálbüntetés nincs Olasz­országban. — A szerk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom