Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

XXIX. évf. 142. sióm. 1978. június 18. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Félév előtt az üzemekben Lesz elég építőanyag — lél halad a eukorgyári karbantartás — Akkumulátorok a Vasipari Vállalattól A Szolnok megyei Tégla- és CserépJpari Vállalat fontos szerepet tölt be a megye építőanyag-ellátásában. Fő terme­lési ágazata az égetett tégla előállítása, amelyből az 1978. évi terv 252 millió. — A TARTALOMBÓL: .* Egy pályázat története Szakmunkások az érettségi küszöbén Diplomások Karcagon Újra működik az űrlaboratórium Összekapcsolták a Szaljut—6-ot és Szojuz—29-et Három évtized Több mint egy évezrede él népünk a Kárpát-medencé­ben, s közel ugyanilyen idő­sek a magyar—lengyel kap­csolatok is. Aligha túlzás ki­mondani: a két nép között az évszázadok folyamán a ro- konszenv és barátság szálai! sűrű hálóvá szövődtek. Törté- • nelmi kapcsolatainkról szói­vá gyakran említjük a közép­kor közös uralkodóit, a haj­dan mindkét országban ural­kodó dinasztiákat, az egykor szövetségben megvívott hábo­rúkat. Ezekből az évszáza­dokból maradt fenn a nálunk is jól ismert lengyel mondás: „Lengyel, magyar két jó ba­rát, együtt harcol, s issza bo­rát.” Valóban, a történelem bizonyítja: népeink az elmúlt évszázadokban sokszor küz-. döttek közösen, együttes har­caiknak se szeri se száma. Sokákig lehetne sorolni a két nép egymás iránt érzett rokonszenvének megannyi példáját. Igaz, ezt az érzést a két ország uralkodó osztá­lyai sokáig igyekeztek a ma­guk önző céljai, hamis jelsza­vai érdekében felhasználni. A történelem azonban túl­lépett a hamisítókon. A má­sodik világháború után mind a két országban új világ kez­dődött, a magyar és a lengyel nép egyazon cél érdekében kezdett munkához. A feladat nagysága iszonyú volt. Mind a két ország a háború pusztí­tásainak nyomát viselte. Köz­tudott: Lengyelország, amely elsőként esett áldozatul a fa­siszta támadásnak, talán a legtöbbet szenvedett a hábo­rútól. Az új építésének élére mindkét országban a kom­munisták léptek, s a közős munkában szélesebb új ala­pokra helyeződött a magyar— lengyel barátság is. . A két fiatal népi demokrá­cia új típusú kapcsolatait je­lezte a tény, hogy Magyaror­szág és Lengyelország kormá­nyai barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést írtak alá. A szerződés aláírása óta harminc év telt el. Ez a há­rom évtized azonban, bízvást kijelenthetjük, soha nem volt fejlődést jelentett mind a két országnak. Nem csupán a re­gi barátság folytatásáról van szó: a két nemzet, a két ál­lam között a kapcsolatok új távlata nyílt meg. Hosszú oldalakon keresztül lehetne sorolni azokat az áru­kat, melyeket a két ország egymástól vásárol. A magyar utakon otthonosan mozognak az apró Polski Fiatok, s Var­só képéhez is hozzátartoznak az Ikarus Gyár autóbuszai. A gépek, fogyasztási cikkek, élelmiszerek hihetetlenül szé­les skáláját cseréli ki a két ország, s ez a következő évek­ben tovább szélesedik. Egymás megismerését, a kapcsolatok szélesedését szol­gálja a lefordított regények, versek nagy száma a film­csere, a tudományos együtt­működés. Ide tartozik termé­szetesen a turizmus is, amely­ről szintén hiba lenne elfe­ledkezni. Az elmúlt három évtized közös magyar—lengyel törté­nelme, barátságunk, gazda­godásához, megújulásához alapvetően hozzájárult a tény: a két testvéri nép egy nagyobb közösség részese­ként, a szocialista országok politikai és katonai szövetsé­ge, gazdasági integrációs szervezete fontos tagjaként tette meg történelmi lépéseit. Ma újfajta kapcsolatok van­nak épülőben. A heroikus múlt, a legendás történelem minőségileg új elemmel bő­vült: a lengyel és a magyar nép közösen építi fel a jövő társadalmát. Közismert, hogy a tégla­gyártás műveletének egy része a szabadban történik és az időjárás függvénye. Az elmúlt hetek, hónapok rend­kívül változékony, csapadé­kos időjárása jelentős mér­tékben gátolta a termelés fo­lyamatosságát, annál is in­kább, mert a vállalat ter­mékeinek egyharmadát még a hagyományos technológiá­val állítják elő. Ráadásul a vállalat mun­kaerő-hiánnyal küszködik. Különösen kritikus a hely­zet a szolnoki, a nagykőrösi, és a csépai gyártelepen, ahol a létszámhiány már terme­lési kiesést is okoz. Az ob­jektív nehézségek ellenére a vállalat nagy erőfeszítéseket tesz, hogy téglahiány ne akadályozza a megyében fo­lyó építkezéseket. Különbö­ző szervezési intézkedésekkel az első félévi 104, 2 millió darabos téglagyártási tervét teljesíti, sőt az előirányzat­hoz képest 3—4 százalékkal többet is értékesít. Holland répalaboratórium épül A Szolnoki Cukorgyárban most van a dandárja a nagy karbantartási munkáknak. Legnagyobb feladat a diffú­ziós berendezés teljes köpe­nyének cseréje. Mivel az a berendezés Lengyelország gyártmánya, lengyel szakem­berek irányításával végzik a kiviteli munkákat. Az egyéb karbantartások és fel­újítások is a tervezettnek megfelelően haladnak. A cukorgyár másik jelen­tős feladata a II. számú hol­land répalaboratórium felépí­tése, és üzembe helyezése. Az első répavizsgáló állomás a gyár területén már tavaly el­készült, a mostanit pedig a Cukoripari Kutató Intézet martfűi telepén építik, abból a meggondolásból, hogy a ré­paátvételi szezon után kuta­tási célokat is szolgáljon. Ez a beruházás már gondokat okoz az üzemnek, mert an­nak ellenére, hogy számos vállalattal tárgyaltak, nem találtak generálkivitelezőt. Az építők elsősorban a rövid ha­táridő miatt zárkóztak el. Végül is az Állami Építőipari Vállalat jóvoltából megkez­dődött a munka, s várható, hogy a 20 milliós beruházást szeptember elejére átadják. A 188 millió forint évi elő­irányzatból 100 millió forint termelési értéket már az év első felében produkál a Szol­nok megyei Tanács Vasipari Vállalata. Az eredmény azt jelzi, hogy jól felkészült az 1978. évi feladatok végrehaj­tására. A kereskedelemben igen keresett gépjárműindító akkumulátorokból az idén már hét típust gyártanak, 6 hónap alatt 42 millió forint értékben. Egyedi acélszerke­zetekből és technológiai be­rendezésekből 20 millió fo­rint az előirányzat. Jelentős tételben, 23 millió forint ösz- szegben készítik, a sokszor hiánycikknek számító eresz- csatornákat. A szolgáltatás is jelentős helyet foglal el a vállalat tervében, félév alatt 6 millió forintot tesz ki a gépjárművek, háztartási gé­pek és egyéb eszközök javí­tása. A fejlődés új útjai A termelési színvonal eme­lését hatékonyan segíti a munkaszervezet korszerűsíté­se és a célszerű, termékszer­kezet-átalakítás. Különösen az akkumulátorgyártás terén számottevő a fejlődés. Dicsé­ret illeti a Vasipari Vállala­tot azért, mert a közelmúlt­ban megrendezett szolnoki hiánycikkbemutató alkalmá­val elsők között vállalkozott nagyobb volumenű akkumu­látorgyártásra. A Szerszámgépipari Művek karcagi gépgyára 1978-ban jelentős lépést tett előre, töb­bek között azzal, hogy az ex­portáló üzemek sorába lépett. A külföldi szállítások mérté­ke ma még nem nagy volu­menű, de az NSZK-ba, Irak­ba és Csehszlovákiába irá­nyúié export a fejlődés új út­jait nyitja meg. A gépgyár 1978. évi termelési terve 120 millió forint, amelynek első évre esedékes részét csaknem 7 százalékkal túlteljesíti. Ennyi értékben állítanak elő bel- és külföldi értékesítésre közúti fékszerelvényeket, nagy pontosságú köszörűor­sókat, szerszám- és szánkö­szörűket, valamint különböző szerszámgépegységeket. Bevált a premizálás rendszere Az első félév eredményei az anyagellátási nehézségek, a munkaerőgondok ellenére — az utóbbi főleg a forgácso­ló szakmákban jelentkezett — az évi teryjieladát teljesí­tése szempontjából is bizta­tók. Hatékonyan segítik a 'mennyiségi, termelést és a minőség javítását a korszerű és ösztönző módszerek. Az idén például bevezették a műszaki előkészítés dekádra lebontott tervezését, a telje­sítés rendszeres ellenőrzését és számbavételét. Ehhez kap­csolták az anyagi ösztönzés jó módszerét, amellyel a ter­melés műszaki előkészítését és kiszolgálását egyformán érdekeltté tették a gyár ter­vének teljesítésében. A már két éve alkalmazott minőségi premizálási rendszer is jól szolgálja a termékek színvo­nalának emelését. Az eddigi termelési sikerek többek kö­zött annak is tulajdoníthatók, hogy az V. ötéves terv első éveiben változtattak a koráb­bi termékszerkezeten, olyan gyártmányok előállítására váltottak át, amelyek a har zai és a külföldi piacokon is keresettek. Gyártanak példá­ul közúti fékszerelvényeket, amelynek eredményjavító és termelékenységet növelő ha­tása az idén is egyértelműen érzékelhető. A gyár első fél­éves nyereségtervét, — amely 8,5 millió forint — várhatóan teljesíti. Beköltöztek az új lakók a Szaljut—6 űrállomásra: Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov a programnak megfelelően tegnapra virradó éjjel ösz- szekapcsolta a Szojuz—29 űrhajót az űrállomással, majd átszállt a Roma- nyenko és Grecsko távozá­sa óta automatikusan mű­ködő Szaljutra. A közelítési manőver az űrhajó rajtja után négy sza­kaszban ment végbe: négy alkalommal kapcsolódott oe a Szojuz fő hajtóműve, hogy Kovaljonok és Ivancsenkov az űrállomás közvetlen kö­zelébe jusson. Majd az űr­A Külügyminisztériumban tegnap befejeződött Púja Frigyes külügyminiszter és Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminisztere közötti hiva­talos tárgyalás. A megbeszé­léseken részt vett Házi Ven­cel külügyminiszter-helyet­tes, Szerencsés János, ha­zánk ulanbatori nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt a tárgyalásokon Bam- darijn Dügerszüren, a. Mon­gol Népköztársaság budapes­ti nagykövete, S a mongol Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Mangalin Dügerszüren dél­hajósok jelentették: látják a Szaljutot, s megkezdődött a lassú közelítés. Moszkvai idő szerint rö­viddel hajnali egy óra előtt a földi irányító központ kép­ernyőjén is megjelent a jól­ismert kép: az automatikus televíziós kamerák mutatták, ahogyan a Szojuz közeledik az űrállomáshoz. Minden az előírás szerint ment végbe, és az összekapcsolás tökéle­tesen sikerült, az automati­kus kapcsolók kitűnően mű­ködtek. Az űrhajósok megkezdték az összekötő ajtók felnyitá­sát. Mintegy három óvával később a földi irányító köz­pont képernyőjén már a után a Magyar Nemzeti Ga­lériába és a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumba lá­togatott Házi Vencel, Szeren­csés János. Bamdarijn Dü­gerszüren, és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa kíséretében. A Magyar Nemzeti Galé­riában megtekintették a XIV. századi festészet és szobrá­szat című tárlatot, majd a Nagybányai festők című idő­szaki kiállítást. A tegnapi program záró­akkordjaként a mongol kül­ügyminiszter és kísérete az Operaházban, Hidas „.Céd­rus” című balettjének elő­adásán vett részt. E. S. Ebben az évben 6500 komplett motort újítanak fel a MEZŐGÉP Vállalat szolnoki gyárá­ban. A 190 millió forintos terv megvalósítását nehezíti, hogy a termelés mellett kell meg­oldani a Diesel II. üzem felújítását is (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek a magyar-mongol külügyminiszteri tárgyalások M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom