Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-17 / 141. szám

1978. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kétszáz köbméteres víztornyokat készít exportra a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyára. Képünk az óriás szerkezet egy részét ábrázolja festés közben Új bevásárlóközpont Szegeden Háromszáznyolcvan, egyen­ként tizennégy méter hosszú és ötven centi átmérőjű be­toncölöpöt vertek le a laza talajba a szegedi bevásárló- központ alapozásánál. Ezeken a cölöpökön nyugszik majd a négyszintes épülettömb. A tízezer négyzetméter alapte­rületű bevásárlóközpontban ABC-áruház, vegyes iparcikk- és ruházati áruház, teraszos étterem, presszó, népművé­szeti bolt, mosószalon, fodrá­szat és több más üzlet kap helyet. A Kárász utca felől részben fedett, kirakatokkal szegélyezett Sétálóutcán jut el a vásárló az áruházba. A több kereskedelmi vállalat összefogásával épülő bevá­sárlóközpont létrehozására mintegy kétszáz millió forin­tot fordítanak. A Tisza cipőgyáriak félidejéről Versenyképesen, gazdaságosan Mezőgazdasági szakcsoportok és kistermelők kitüntetése Kitüntették az áfész-ek ke­retében legeredményesebben tevékenykedő mezőgazdasági szakcsoportokat és tagokat pénteken a SZÖVOSZ kul­túrtermében. Most a kerté­szeti termelésben, az állatte­nyésztésben és a méhészet­ben élenjárók közül termelé­si eredményük és közösségi munkájuk társadalmi elisme­réseként a SZÖVOSZ és a MÉM közösen alapított em­lékplakettjeit és emlékjelvé­nyek arany fokozatát adták át. Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese 17 szakcso­port képviselőjének nyújtot­ta át a Bereczki Máté, Báldy Bálint és Sőtér Kálmán em­lékplakettet. Ugyanezekről a szakemberekről elnevezett emlék jelvények arany foko­zatát 27-en kapták meg. é hőszigetelő Egymilliárd tégla évenként A téglaipar hosszútávú re­konstrukciós programja sze­rint 1990-ig mintegy 3 mil­liárd forint értékű fejlesztési beruházást valósít meg a Tégla- és Cserépipari Tröszt. A nagyarányú fejlesztés évi 1 milliárd korszerű tégla ter­melését teszi lehetővé. A korszerű üreges tégla mindinkább valódi értékének megfelelő elismerést arat az építtetők körében. Különösen előnyös a 8 tömör téglának megfelelő üreges kézi falazó elem. Felhasználásával gyor­sabb a falazás, ugyanakkor kötőanyagból negyedannyi is elegendő, mintha kisméretű tömör téglát használnának. Az üregekkel könnyített fala­zó elem szállítása is olcsóbb, mert a könnyítés arányának megfelelően a felére csökken a fuvarköltség. Az üreges fa­lazó elem előnyei közé tarto­zik a jó hőszigetelés. Ez le­hetővé teszi, hogy egy családi ház esetében évente ezer ki­ló olajat takarítsanak meg a lakók, a fűtési hőveszteség csökkenésével. Ezért a távla­ti tervekben előirányozták a hőszigetelést javító téglaüre­gek térfogatának növelését is. A számítások szerint 1990-ig a tömött tégla arányát az 1960 évi 72-ről 20 százalékra csökkentik. Az üreges tégla termelésének csaknem 40 százaléka olyan termék lesz, amelyben nagy üregek van­nak, s így térfogatuknak egy negyedét — felét levegő, te­hát üreg foglalja el. Gyakran mondják a mart­fűiek: „az ország legnagyobb cipőgyára a miénk!” Az idén már 2 milliárd 47 millió fo­rint értékkel ez a gyár adja az állami cipőipar termelésé­nek 33, a tőkés export 62, a szocialista export 17,5 szá­zalékát. Vagyis az idén 12 millió 80 ezer pár lábbelit — ebből 9,5 millió bőr-, mintegy 2,6 millió tornacipő —, és 35,7 millió pár műtalpat állítanak elő. „Természetes, hogy ilyen körülmények között ne­künk fokozottan kell segíte­nünk a gazdasági célkitűzé­sek végrehajtását” — mond­ta Komáromi Béla, az üzemi pártbizottság titkára. Eddig még sikerült Az üzemi pártbizottság cse­lekvési programjában fontos feladatként határozta meg a termelés hatékonyságának fo­kozását, a termékszerkezet korszerűsítését, a külföldi pi­acokon is versenyképes ter­mékek arányának növelését, a hazai kereslet divatos, gaz­daságosan gyártható — fő­ként olcsó — cipőkkel való kielégítését, az export foko­zását, a dollárbevétel növelé­sét, az ésszerű anyagtakaré­kosságot, a munkaerő-gazdál­kodás javítását. Most, a mun­ka értékelésekor megállapít­hatták:-nem volt hiábavaló mindaz a következetes ellen­őrző, szervező, gazdaságpoli­tikai agitációs munka, ame­lyet a pártalapszervezetek, a pártbizottságok és különböző bizottságai együtt a gyár gaz­dasági, szakmai vezetőivel kifejtettek. Ha némileg vál­toztatni is kellett az üzem vezetőinek az eredeti terve­ken — a termékszerkezetben bekövetkezett változás miatt — a martfűiek időarányosan eleget tettek kötelezettsége­iknek. Olyan tények bizonyítják ezt, mint például a cipőgyár­tás 7,2 százalékos növelése két esztendő alatt, a sport­cipőgyártási program végre­hajtása. Amellett, hogy ko­operációs szerződést kötöttek az ADIDAS céggel, kifejlesz­tették a saját márkajellel el­látott sportcipőiket. A vásár­lók körében máris kedvelik a Tiszában gyártott labdarú­gó-, tréning-, szabadidő-, ko­sárlabda- és teniszcipőket. A hazai üzleteken kívül egyre több NDK- vagy szovjetunió­beli áruházban keresik a nők a textil és műbőr felsőrészű szandálokat, amelyek divato­sak és aránylag olcsók. Hoz­zákezdtek — a Bata céggel kooperálva — egy modern tí­pusú, szög- és ütésálló mun­kásbakancs gyártásához, kö­zös értékesítéséhez. A gyár eredményes export- tevékenységét két év alatt 3,2 millió dollár és több mint egymillió rubel bevétele mu­tatja. Anyagtakarékossági célkitűzéseiknek is eleget tesznek: 1976-ban és 1977-ben 15 millióval kevesebb tőkés importból származó anyagot, egyéb anyagokból pedig csak­nem 30 millió forint értékű­vel kevesebbet használtak fel. Ugyancsak ezidő alatt az egy munkásra jutó termelési érték alapján tíz százalékkal növekedett a gyárban a ter­melékenység. Sajátos eszközökkel A pártmunka milyen sajá­tos eszközeit használták fel Martfűn a gazdaságpolitikai feladatok segítésére? Az éves terv készítése előtt a pártbizottság egy kérdőíves „közvéleménykutatást” tart: a gyár munkásai válaszolnak arra, hogyan látják ők a munkájukat, miként lehetne azt még eredményesebbé ten­ni, hogyan lehetne korszerű­síteni a munkafolyamatokat, milyen tényezők akadályoz­zák őket napi feladataik vég­rehajtásában, stb. A válaszo­kat feldolgozza a pártbizott­ság gazdaságpolitikai bizott­sága és az elemzést, a javas­latokat megkapják a vállalat gazdasági vezetői. Ugyancsak ez a bizottság készítette el a Tények és érvek a termelés­összetétel, a termékszerkezet­változás hatásának számítá­sához címet viselő elemzést is. Ennek alapján ez évtől kezdve a féléves és az éves értékesítési ajánlások előtt kiválaszthatják a vállalat gazdálkodásának legkedve­zőbb termékösszetételt, és az eladásokat így tudatosan irá­nyíthatják. — Rendszeresen beszámol­tatjuk a vállalat vezetőit — mondta Komáromi Béla. — A vezérigazgató például évenként három alkalommal ad számot a gazdasági mun­ka helyzetéről, ebben két esetben a pártbizottság kibő­vített ülésén, amelyen részt vesznek a vállalati szakszer­vezeti tanács és a KISZ-bi- zottság tagjai is. Az új esz­tendőre szóló tervet már az előző év decemberében meg­vitatjuk, tehát január else­jén már mindenki ismeri az újabb feladatokat. Rendsze­res az alaps.zervezetekben ís a munkahelyi vezetők beszá­moltatása és a gazdálkodás­sal összefüggő pártmegbíza­tások teljesítését is követke­zetesen számon kérjük. Ide tartozik, hogy felhasz­nálják a gyárban a gazdaság- politikai agitáció különféle eszközeit is: az üzemi lapot, a vállalati kiadványokat, amelyekben érvanyagot ad­nak a párttagok számára, a faliújságokat, s a politikai vitaköröket. Az üzem életében rendkí­vül jelentősek az export-im­port kapcsolatok. — Pártbizottságunk is nagy figyelmet fordít ezekre és ösztönözzük a vezetést, hogy fejlesszük is, természetesen az ésszerűség határain belül. Különösen most, hogy ter­mékszerkezet-váltásra van szükség nálunk. Mondok er­re egy példát. Államközi megállapodás van már arra, hogy a tornacipő gyártását átadjuk a Vietnami Szocia­lista Köztársaságnak. A „tiszások” tanítják be a vietnami munkásokat a gyár­tási folyamatra, ők szerelik fel Hueban a gépeket, a tor­nacipő felsőrészének anyagát is Martfűről szállítják és a kész termék érkezik vissza a Tisza-parti nagyüzembe, a tornacipő-ellátásért továbbra is a Tisza Cipőgyár a felelős. Júliusban utazik az első szak­emberekből álló csoport Vi­etnamba, és 1979. január 1- től már csak e távoli szocia­lista ország gyártja a torna­cipőket. — Ezáltal Martfűn 350 em­ber szabadul fel, olyanok, akiket a bőrcipőgyártásban tudunk foglalkoztatni. A munkásokat már tájékoztat­tuk erről, megmagyaráztuk, hogy magasabb színvonalú munkát kell végezniük, mert ezt kívánja valamennyiük ér­deke. Indiával is van megál­lapodásunk: a tőlük vásárolt bőrt, felsőrészként feldolgoz­va szállítják hozzánk. Exportjukról csak egy pél­dát: ha nem jönnek közbe számításba nem vehető té­nyezők, úgy jövő év végére elérhetik az 1980-ra tervezett dollár árbevételt. Hogy kedvvel dolgozzanak A pártbizottság titkára el­mondta: nagyon fontosnak tartják, hogy az emberek kedvvel dolgozzanak, jól érezzék magukat az üzem­ben. Ezért kerültek cselekvési programjukba olyan pontok, melyek a szociális feladato­kat tartalmazzák. — Többségében nőket foglalkoztatunk, első dolgunk tehát a nők munkakörülmé­nyein javítani — magyarázta ' Komáromi Béla. — Ezért épí­tünk az A gyárnál egy szoci­ális épületet. Harminchét­negyven millió forintból 1500 nőnek létesítünk öltözőt, für­dőt, mely 1980 végén lesz kész. Most november 7-én vi­szont átadunk egy újabb 35— 40 személyes üzemi óvodát, amelyet egy felvonulási épü­letből alakítottunk ki. Fej­leszteni akarjuk a balatoni üdülőnket is, már két kom­munista szombat bérét gyűj­töttük össze erre a célra. Évente 90 munkáslakás épül fel vállalati támogatással Martfűn és segítjük a csalá- " diház-építőket is. Erőteljesen fejlődő gyár a Tisza, hogy ez továbbra is így legyen, ezen munkálkodik az üzem hatezerkétszáz mun­kása, köztük több mint hét­száz kommunista. Varga Viktória Intézkedések az üzemi balesetek csökkentésére Sajtótájékoztató a SZOT-ban 1970 óta az üzemi balese­tek. a foglalkozási megbete­gedések száma folyamatosan csökkent, a balesetek súlyos­sága, tömeges jellege azon­ban nőtt, ami határozottabb fellépést igényel a mulasz­tások megszüntetésére — mondotta Főcze Lajos, a SZOT osztályvezetője tegna­pi sajtótájékoztatóján. Igaz ugyan, hogy a vállalati ada­tok szerint az üzemi balese­teknek csupán 26 százalékát idézték elő-vállalati mulasz­tások, ezek az adatok azon­ban nem tekinthetők teljesen valósaknak, a kivizsgálásban részt vevő vezetők egy része ugyanis aá erkölcsi-anyagi felelősségtől tartva nem min­dig tárja fel a mulasztást, a balesetért a dolgozóra igyekszik hárítani a felelős­séget. Különféle műszaki megoldásokkal sok olyan balesetet is meg lehetne __ előzni, amit a dolgozók fele­lőtlensége idéz elő. A válla­lati mulasztások elkendőzése egyben azt is jelenti, hogy további balesetek megelőzé­sére sem történik intézke­dés. Egy vizsgálat tapaszta­latai szerint a vállalatok a baleseteknek 6—10 százalékát be sem jelentették. örvendetes, hogy a dolgo­zók munkakörülményei fo­lyamatosan javulnak, a be­ruházási összegeknek most már körülbelül egytizedét fordítják ilyen célokra. Ami a balesetek számsze­rűségeit illeti: az 1971—75- ös évek átlagában 129 800, 1977-ben 117 835 üzemi bal­eset fordult elő. Tavaly 440- en szenvedtek halálos sérü­lést, 84-gyel kevesebben, mint a korábbi eszten­dők átlagában. A némi csök­kenés távolról sem meg­nyugtató, a balesetek óriási károkat okoznak a dolgozók­nak, családjuknak és a nép­gazdaságnak is. A munka- védelmi felügyelők egyre ha­tározottabban fellépnek a mulasztókkal szemben. Ta­valy például 2111 üzemrész vagy gép működését tiltot­ták meg arra az időszakra, amíg a dolgozók testi épsé­géről, egészségéről nem gon­doskodnak. 1108 esetben kez­deményeztek fegyelmi eljá­rást. Egy év alatt összesen több mint 16 000 esetben in­dítványoztak különféle szankciókat a mulasztókkal szemben. • Csütörtöki ülésén a Mi­nisztertanács ismételten fog­lalkozott a munkavédelmi helyzet alakulásával, s hatá­rozatában valamennyi illeté­kes vezető fokozott felelős­ségét hangsúlyozta. A mi­nisztereknek, megyei tanács­elnököknek ezentúl fokozot­tan ellenőrizni kell azokat a munkahelyeket, ahol az át­lagosnál több a baleset, meg kell követelniük, hogy a bal­esetek elhárítására minde­nütt teremtsék meg a sze­mélyi és tárgyi feltételeket. Gondoskodniok kell arról, hogy a vállalatok vezetői a változó feladatokhoz, terme­léshez, technológiákhoz iga­zodva korszerűsítsék és ér­vényesítsék munkavédelmi szabályzataikat, s ha baleset fordul elő, ne csak annak fe­lelősét keressék meg és vonják felelősségre, hanem tárják fel és szüntessék meg a baleset okát is. A vezetők jutalmazásakor figyelembe kell venni a vállalat baleseti helyzetét, s adott esetben a vezetőt felelősségre kell von­ni. A Minisztertanács hatá­rozatának új eleme az is, hogy a munkavédelem kér­déseit a vezetőtovábbképzés anyagai közé sorolja. A vál­lalatoknál egyébként a jövő­ben az eddigieknél megbíz­hatóbb módon, műszeres vizsgálatokkal kell felmérni a munkavédelmi helyzetet, vagyis modern eszközökkel kell megállapítani, hogy megfelelő-e a munkahelye­ken a fény erőssége, nem lépi-e túl a megtűrhető ha­tárokat a levegő szennye­zettsége vagy éppen a zaj. Egyben a kormány megbízta a SZOT-ot, hogy alaposan vizsgálja meg a munkavé­delmi előírások egész rend­szerét, tegyen javaslatokat a szükséges módosításokra, s a szakszervezetek is fokozottan lépjenek fel a mnkavédelmi rendelkezések megszegői el­len. Hz egészségügyi dolgozók bérrendezése Október 1-től — a Minisz­tertanács határozata alapján — újabb 85 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelés­ben, azok, akikre a tavalyi bérpolitikai intézkedés nem vonatkozott. Akkor elsősor­ban a három műszakban dol­gozó ápolónők és a fizikai dolgozók fizetését emelték, és rendezték az ügyeleti, ké­szenléti díjakat is. A mostani béremelés a költségvetésből gazdálkodó szerveknek az egészségügyi bérrendelet alá tartozó egyes dolgozóira vo­natkozik, s nem érinti a más — kutatói, felsőoktatási, ál­lamigazgatási és egyéb — bérrendelet alá tartozó, egészségügyi munkakörben foglalkoztatottakat. A béremelés évi összege 640 millió forint. Az orvosok és egyéb felsőfokú végzettségű­ek bérét átlagosan mintegy 20, a tavalyi központi bér­emelésben nem részesült egészségügyi szakdolgozók bé­rét átlagosan mintegy 17, a gazdasági és ügyviteli dolgo­zókét átlagosan mintegy 10 százalékkal emelik. Ezen fe­lül a főfoglalkozású trauma- tológusi valamint iskola- és sportorvosi munkakörökben munkahelyi pótlékot folyósí­tanak. A szakmai irányítás­ban jelentős feladatot ellátó felügyelő szakfőorvosok és szakfőgyógyszerészek — az eddigi jutalmazási forma he­lyett — havonta 500—1000 fo­rint közötti megbízási díjban részesülnek. A rendelkezésre álló pénz­összeget az intézetek, az in­tézmények között differenci­áltan kell felosztani. Ennek során ügyelni kell a kereseti arányok javítására, a szak­mai és a munkaerő-gazdálko­dási célok megvalósításának segítésére, és egyes megyék egészségügyi ellátási színvo­nalának javítására. A személy szerinti bérek megállapításakor az átlagos­nál nagyobb mértékben eme­lik a kiemelkedően dolgozók valamint a területi és a szo­ciális munkát végzők alapbé­rét. Az azonos munkakörö­kön belül kifejezésre kell jutnia a munkakörülmények és munkafeltételek különbsé­gének is. A bér megállapítá­sánál egyebek között figye­lembe veszik a munkakör ne­hézségi fokát, a terhelést, a nagyfokú felelősséget, az el­látandó terület nagyságát, a csatolt községek számát is. Biztosítani kell, hogy a pá­lyakezdő fiatalok az új bér­tételek alsó határát már most, a bérrendezéskor elér­jék. A határozat végrehajtásá­nak részletes szabályait az augusztus 1-i Egészségügyi Közlöny tartalmazza. Á fel­emelt béreket az érintettek először a november 3-i fize­téskor kapják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom