Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-02 / 128. szám
1978. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ha beteg a lélek Gyógyít a munka és a jó szó A sokemeletes karcagi kórház tőszomszédságában csupaüveg betonépítmény emelkedik. Mindössze néhány éve fogadja a betegeket, s a helybeliek és a látogatók máig is rendszerint ideggyógyászatnak nevezik. A folyosón fotelek, tágas előtér, várakozó, a falakon hímzések, kézimunkák. — Téves az ideggyógyászati elnevezés, ehhez nekünk semmi közünk, jóval több kapcsolatunk van viszont a belgyógyászattal — tájékoztat dr. Sülé Ferenc főorvos. — Az ideggyógyászat szervi idegrendszeri betegségekkel foglalkozik, p.szichiátrai intézetünk viszont a lelkiekkel. — Hogyan kerülnek ide a betegek? — Kétféleképpen. Az egyik út a szűrések következménye, azaz, körzeti orvosi, ideggondozói javaslat alapján. — Hányféle kezelést kapnak a beutaltak? — Háromfélét. Biológiait, ami sokkolásból, gyógyszerkezelésből áll, pszichológiait, amely egyéni beszélgetést, zenehallgatást foglal magába, és szociológiait, ami a legkülönbözőbb, közösségben végzett foglalatosságokat jelent. Nincs sorrend és rangsor, beutaltjaink valamennyi kezelésben részesülnek. A célunk: emberként bánni velük. Ebben a gyógyító folyamatban nagyon, jelentős szerepet kap a jó szó, az életkoruknak, végzettségüknek megfelelő kétkezi munka. — Gondozattaiknál melyek a betegséget kiváltó tényezők? — Egy bizonyos, nem a munkateljesítmény az előidéző ok. Rengeteget dolgozhat az illető, minden különösebb Dolgoznak a női betegek baj nélkül, de ha tartós belső konfliktushelyzetbe kerül (ennek a legfőbb oka a család), vagy hajszolt, anyagias életet él, és ezért kevés gondot fordít a szeretteire, a baráti körére, egyáltalán az érzelmi élete rendezettségére — akkor itt köt ki. — Mi az újszerű az Önök osztályán? — Az, hogy kezeltjeink újra tanulják az életszerű szituációkat, ügyintézést, szórakozást, sportot, kultúrát, munkát. Önképzőköröket szervezünk, amelyeken az előadók is a betegek közül kerülnek ki, tétlenség helyett foglalatosságot keresünk számukra. Mozielőadásokat, komolyzenei összejöveteleket, irodalmi és táncesteket, csillagászati és tornacsoportot szervezünk részükre. Fotó: Kolozsi Lajos — A betegek dolgoznak is, alkotásaikat kiállításokon szerepeltetik ... — A munka is a gyógyszereink közé tartozik, hiszen lazít a szociális elszigeteltségen. Láthatta, nálunk nincs kényszerzubbony, nyitott ajtók mellett élünk. A fizikai tevékenység, fúrásfaragás, kézimunkázás segít a rehabilitációban, - és ha kijutnak pácienseink, a visszailleszkedés jobb, magasabb színvonalon történik. — Kezeltjeik hogyan illeszkednek vissza a családjukba, munkahelyükre? — Sajnos, a társadalmi előítéletek sokszor megbélyegzik a kikerülőket. Hiába gyógyítjuk meg őket, ha odakinn hiányzik a környezet türelme, a megértés — akkor újrai visszaesnek a lábadozók. A lelki betegségeknek a civilizációs ártalmak mellett sokszor önönmagunk vagyunk okai. Egymás iránti több türelemmel, tapintattal, az állandó munkahelyi és családi konfliktushelyzetek kerülésével, a fizikai és szellemi igénybevétel váltogatásával, egyszóval egészséges életmóddal kialakulásukat orvosi recept és segítség nélkül is megelőzhetjük. DSZM. Bankfiók Kihelyezett pénztár Tájékoztató szolgálat TP az üzemekben Alig akad ember, akinek ne lenne valamilyen ügyesbajos dolga az OTPnél. A takarékpénztár, a lakosság bankja — noha néhány fiókja a megyében a hét egy meghatározott napján hosz- szabbított pénztárszolgálatot tart, hogy munkaidő után is intézhessék ügyeiket a dolgozók, — a nyitvatartás úgyszólván egybeesik sok üzem, hivatal, intézmény munkaidejével. Szó se róla, az úgynevezett „hosszú napok” ügyeleteseinek nincs idejük unatkozni az OTP-ben: Szolnokon a csütörtök délutánok „záróra utáni” forgalma átlagosan meghaladja a kétszáz pénztári tételt, és legalább ötven érdeklődő ügyfél kapja meg a kívánt felvilágosítást ; Törökszentmik- lóson mintegy ötven pénztári tétel és fele annyi érdeklődő fordul meg, Jászberényben valamivel kevesebb. No, de mit tesznek azok, akik a meghatározott napon mégsem jutnak oda, esetleg nem tudnak addig várni, vagy nincs is lakóhelyükön ilyen lehetőség? Kilépőt kérnek az üzemben? A megye két nagyüzemében — a Tisza Cipőgyárban és a Hűtőgépgyárban — már megszokták a dolgozók, hogy saját OTP-jük van. Munkakezdés előtt, műszak után vagy éppen ebédszünetben „csak egy ugrás” és munkakiesés nélkül rendezhetik függő ügyeiket. A martfűi üzemi fiók a valuta és az átutalási betét kivételével valamennyi takarékpénztári feladatot ellát, szolgáltatásait nemcsak a gyáriak, hanem a nagyközség lakói is igénybe vehetik. Népszerűségét bizonyítja, hogy meghaladja az ott őrzött takarékbetétek összege a 33 millió forintot és 23 millió forinton felüli a kifolyósított hitelek állománya. A jászberényi üzemi fiók hatásköre valamivel szűkebb — a hitelek közül csak a rö- vidlejáratúak engedélyezésével, folyósításával foglalkozik, betétforgalma viszont annál jelentősebb. Csaknem ezer kétszáz betétkönyv-tulajdonos a törzsvendége, több mint kilencszáz dolgozó KST-ügyeit intézi, s maholnap ötszáz ifjúsági betét folyószámlát kezel. A munkás- lakás átadások idején sem kell a Hűtőgépgyár dolgozóinak á) járási fiókhoz bemenni, az előkészített szerződéseket kiviszik az üzembe, s miként Martfűn, sorban állni sem kell, a meghatározott időpontban érkezők aláírhatják az adás-vételi szerződést. A munkahelyi vezetők igényével és beleegyezésével másik két üzemben kihelyezett pénztárt nyitott az OTP. Havonta kétszer — a jászki- séri MÁV Építőgépjavító Üzemben már két éve minden bérfizetési napon, a kunszentmártoni Pannóniában a bérfizetést követő napokon — ügyeletet tartanak a területileg illetékes OTP- fiók dolgozói. E pénztárak átveszik a hiteltörlesztéseket, takarékbetét-forgalmaat bonyolítanak, totó- és lottó- szelvényt árusítanak, rövid- lejáraatú hiteleket folyósítanak az üzemi összekötő által előzetesen összegyűjtött és az OTP-hez továbbított igénylésekre, és minden takarékpénztári kérdésben szakszerű felvilágosítást adnak. (Erre egyébként két pénztári nap között a jól felkészített összekötő. az üzem dolgozója is alkalmas.) Ahoil nincs üzemi fiók, kihelyezett pénztár, ott — szinte valamennyi jelentősebb üzemben és más munkahelyen — fontos szerep jut az OTP-megbízottaknak. Ezek a munkahelyi aktívák jól tájékozottak hiteligénylési ügyekben, rendelkeznek a szükséges nyomtatványokká,! és útbaigazítják az igénylőt a nyomtatvány és mellékleteinek kitöltésében, megkímélik attól, hogy esetleges hiányosságok miatt többször kelljen járkálnia. S akkor jöhet a kapucédula, a kilépőjegy (ha az OTP „hosszúnapja” nem alkalmas). Az egész megyében általánossá tette a takarék- pénztár az azonnali hitelbírálatot és folyósítást, így emiatt egyre kevesebb idő esik ki az igénylők munkájából. Előfordulnak esetenként kihelyezett pénztárak is, igény szerint, mint például a tiszafüredi járásban vagy Kisújszálláson a tömeges mező- gazdasági hitelfolyósításkor, nem egy helyen termelőszövetkezeti zárszámadáskor betételhelyezés céljából. Egyébként a takarékbetét elhelyezésének „házi-bank” formája, a KST egyre népszerűbb, már a tsz-ekben is, az OTP felügyelete mellett. A takarékpénztári szolgáltatások szélesebb körű megismertetésével, a lakossági igények, észrevételek összegyűjtésével és az OTP-hez továbbításával Jászberényben és Kunszentmártonban társadalmi, úgynevezett takarékossági bizottság foglalkozik, hogy ezzel is csökkentse az OTP-ügyekből eredő munkakiesést, s ugyancsak ebben nyújtanak segítséget Törökszentmiklóson, Kisújszálláson, Túrkevén, Kunszentmártonban a tanácsi ügyfélszolgálati irodák is, ahol takarékpénztári • ügyekben is felvilágosítással szolgálnak, nyomtatványokat is adnak az érdeklődőknek. — rónai — A BÉKE HÓNAPJÁBAN Amit magunkban hordozunk Gondolatok, beszélgetések háborúról, békéről Negyven-, ötvenévesek, vagy ennél is idősebbek. Múltjukat önmagukban nehéz teherként hordozó nemzedékek. Átélték a szörnyű világégést! Tudják mi az éhezés, mit jelent a szeretett apa, fivér, gyermek elvesztése. Ismerik a bombázó gépek zúgását, a halált hozó süvítést, a koncentrációs táborok jeges embertelenségét. Megismerték mi a félelem, a rettegés, a közöny, a minden mindegy érzése. Vallomások Részlet egy leningrádi asz- szony leveléből: „Abban a városban lakom, amely csaknem 900 napig szenvedett a háború alatt ostromgyűrűben. Itt egyetlen olyan család sincs, amelyik a háború éveiben ne veszítette volna el valamelyik hozzátartozóját. És a veszteség oikozta fájdalom még ma, több mint harminc év múltán is eleven. Magam tizenegy éves voltam, amikor az ostromlott Lenin- grádban teljesen egyedül maradtam. Előbb anyám halt éhen, majd néhány hónappal később a húgom...” Az ász- szony apja, valahol a fronton — talán épp a mi földünkön? — vesztette életét. Katonasírok! Szolnokon is milyen sok van! Egyet asszonyok gondoznak, a Varga Katalin nőklub tagjai. Muskátlival, árvácskával ültették tele május 9-re, a győzelem napjára. Ám Viktor Fjodorovics Krusinszkij páncélos gárdahadnagy sírján mindig ott pompáznak az évszakok legszebb virágai. Pintér Béláné klubvezető: — Gondozzuk, ápoljuk ezt a sírt, hisz az édesanyja nem jöhet hozzá minden héten, nem hozhat virágot, mert hatezer kilométerre lakik innét. A fia értünk áldozta életét, hát a mi kötelességünk, hogy elvégezzük az anya feladatát. És köztünk is vannak asszonyok, akiknek férjük, apjuk halt meg idegen érdekekért. Biztosan visz valaki virágot az ő sírjukra is. Nehéz terhet hordoz magában a mi korosztályunk. Egy rettenetes háború emlékét. Talán azért is olyan fontos nekünk, hogy békében éljünk. Mert mi a béke? A családunk boldogsága. A két kis unokám. A statisztika A második világháborúban húszmillió szovjet ember vesztette életét, közülük hétmillió katona. Lengyelország 6 millió, Jugoszlávia 1,7 millió, Anglia 375 ezer, az Amerikai Egyesült Államok 405 ezer, Magyarország 600 ezer ember elvesztésével szerepel e megdöbbentő statisztikában. A fasiszta Németország 13.6 millió katonát veszített el. A Szovjetunió anyagi veszteségei is fölülmúlják a többi hadviselő fél veszteségeit. A fasiszták 1710 szovjet várost, több mint 70 ezer falut és községet, 32 ezer ipari vállalatot, 98 ezer kolhozt és 1876 szovhozt romboltak szét. perzseltek fel. Az ország elvesztette nemzeti vagyonának 30 százalékát. Olvastam, hogy egy francia közgazdász szerint, a háborús pusztítás Európában 260 milliárd dollárra becsülhető, (1938-as árakon). Ezen belül a Szovjetunió 128, Németország 48, Franciaország 21, Lengyelország 20, Anglia 6,8 milliárd dollárral károsult. Magyarország 22 milliárd pengő gazdasági kárt szenvedett, az 1938-as nemzetközi jövedelem ötszörösét, az 1944. évi nemzeti vagyon 40 százalékát. Az értelmezés Valamikor az 1860-as évékben a háború okozta szenvedések orvoslására, a bajba jutottak megsegítésére született a Vöröskereszt Szervezet. „Veszélyben, bajban segít a Vöröskereszt” — ez volt a jelszava, és ez maradt a II. világháború befejezéséig. Vajon hány családban őrzik még azokat a kis szürke vagy zöld lapokat, amelyeken a Vöröskereszt értesítette a családokat, hogy a fiuk, vagy a férj immár soha nem térhet haza. — A világhelyzet alakulása kedvezően befolyásolta szervezetünk nemzetközi fejlődését. Megerősödött az a törekvés, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt, a „Per huma- nitatem ad pacem” jelszónak megfelelően, a béke megőrzése, a nemzetközi szolidaritás, a népek közötti megértés és barátság előmozdítása érdekében tudatosabb és hatékonyabb tevékenységet vállaljon. Az első Vöröskeresztes Béke-Világkonferencián — amelyet tizenegy ország, köztük hazánk javaslatára hívtak össze három évvel ezelőtt — az elfogadott akcióprogram leszögezi: a Vöröskereszt alapvető szerepét humanitárius missziójának betöltéséiben látjuk, és nem értünk egyet annak védő és segélyező funkcióra való leszűkítésével — mondja Magyar Gyula, a szervezet megyei titkára. Mit jelent ez itt a Tisza mellékén, a Jászságban és a Kunságban. Jelent több mint negyvenezer lelkes aktívát, több mint ezer család, hétszáz időskorú ember gondozását, szociális otthonok pat- ronálását, jelent csaknem nyolcezer liter életet mentő vért egyetlen évben, jelent elhagyott gyerekek pártfogásba vételét, elmaradott emberek tanítását tisztaságra, szépre, jóra. És még hosszú a lista, mennyi minden máit. Jelenti békés életünket. Hétköznapok Vöröskeresztes aktívák mondják: Horváth Sándomé: — Mit jelent nekem ez a szó: béke? Négy árvát neveltem fel, a testvérem gyermekeit. Kettő zetoros lett, egy állattenyésztő, egy lány meg férjhez ment. Velük lakom. Már van egy három és féléves kisfia is. Hogyan tudtam volna őket felnevelni az enyémmel együtt, ha nincs béke? Én tsz-ben dolgoztam itt Karcagon, most már nyugdíjas vagyok. És tudja, a jó munkámért egyszer elvitt a szövetkezet a Szovjetunióba, Moszkvába, meg Kievbe. Hát nekem ez a béke, hogy öreg napjaimra nyugodtan élhetek. Rábik Marianna: — Diáklány vagyok, a szolnoki Verseghy Gimnázium Ill/a osztályába járok. Nagyapám megjárta a frontot, és sokat mesél róla. Hogy menynyit éheztek. Én csak elképzelem, hogy a háború csupa borzalom lehet. A béke? Az, ahogyan élünk. Az, hogy én gyógyszerész akarok lenni, és csak rajtam múlik, hogy az leszek-e. Az, hogy részt vehettem a megyei biológiai versenyen és harmadik lettem. A szüleim, ahogyan élnek, hisz olyat szeretnék majd én is magamnak, ha arra kerül a sor... Rózsa Sándor: — Ezen én még nem gondolkodtam. Olyan természetes, hogy béke van, hogy az ember dolgozik. Én itt Karcagon, a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben gazdaságvezető vagyok, a szociális ügyekkel js foglalkozom. Egy ilyen 19 ezer hektáros gazdaságban ez nem kis feladat, mert szűkösek az anyagi lehetőségek. Tudja, már két esztendőben nem úgy fizetett a rizs, ahogyan eredetileg vártuk. Szóval természetesek a nápi gondok, örömök. A hétköznapok. Hogy a gyerekeink már növögetnek, hogy a feleségem júniusban Ogyesszába utazik, a kórház szakszervezete küldi pihenni, mert ott dolgozik. ...és végül Negyvenévesek, vagy ennél idősebbek. Magukban nehéz terheket hordanak. De felnőttek az új generációk és jönnek a következők, akik ■— reméljük — sohasem ismerik meg ezeket a terheket. Varga Viktória Több mint kétszáz négyzetméterrel lett nagyobb az óvodások játszótere a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. A bővítést a gyár szocialista brigádjai végezték, ugyanők gondoskodnak a játékok elkészítéséről, javításáról is.