Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-02 / 128. szám
1978. június 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Négyszáznyolcvanezer gyümölcsláda készül exportra a második negyedévben a Göngyölegellátó és Gyártó Szövetkezeti Vállalat szajoli gyáregységében. Képünkön a göngyöleggyártást meggyorsító szögezögépek. A hatékonyság eszköze a termőföld Beszélgetés Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel — Előadásában említette, hogy helikopteren érkezett Karcagra. Alkalma volt tehát mgtekinteni a határt. Mit tapasztalt? — Amit láttam, az csak alátámasztja a tanácskozás időszerűségét, hiszen megfigyelhettem az agrotechnikai hiányosságokat, a vetési hibákat, a sok műtrágyától buján zöld és a kevés tápanyagból sárguló növényeket. A hibákat sorolhatnám tovább, de talán ennyi is elegendő annak bizonyításába, hogy a talaj termelékenységének növelésére hallatlan nagy tartalékok vannak még. — Sokan fogalmaznak úgy, hogy a mezőgazdaságban ez a hatékonyság egyik eszköze ... — Joggal, hiszen a racionális földhasználat nélkül manapság már egy lépést se mehetünk előre. Annál is inkább igaz ez, mert Magyarországon a termelésbe vonható tartalékok szinte teljesen kimerültek. Sőt! Évente csaknem 20 ezer hektárral csökken a mezőgazda- sági terület. — Az intenzív hasznosítás ezek szerint nyilvánvaló. — Természetesen, bár a dolog nem ennyire egyszerű. Itt van például az öntözés, amelyről ugye minden szakember tudja, hogy a hatékony termelés egyik lehetősége. Hazánk öntözhető területének egyötöde Szolnok megyében van, tehát az itteni! üzemeknek élniük kell a lehetőséggel, viszont ugyancsak itt található az ország belvizes földjének harmada is. Ez bizony kemény ellentmondás, amelyen csak akkor lehet enyhíteni, ha a komplex megoldást választjuk. Foglalkozni kell tehát a talajjavítással, a vízrendezéssel, a talajerőgazdálkodással — és még egy sor egyébbel — mert különben ott maradunk, ahol vagyunk. — Említene néhány konkrét példát? — Hogyne! Mondjuk a műtrágyázást. A hektáronkénti 276 kilós hatóanyaggal jóval fölötte állunk a világ átlagának, de ha a holland 700 kilós átlagra gondolunk, akkor már egészen másképp ítéljük meg a helyzetet. Ezzel természetesen nem azt mondtam, hogy nekünk is ez lenne a jó, csak arra akartam rávilágítani, hogy a tápanyag-visszaszolgáltatásnak is tudományos elemző munkán kell alapulnia. Annál is inkább, mert az előbb említett kilók hasznosulása is sok gondtól terhes. — Aztán itt van az üzem- és munkaszervezés, vagy egyszerűbben fogalmazva: az idejében elvégzett munka. Ez például pótolhatatlan és így persze megfizethetetlen is. Nem képzelhető el ez a tevékenység az ökológiai és az ökonómiai vizsgálatok nélkül, hiszen mind a környezet, mind pedig a közgazdasági helyzet erősen befolyásolja a termőföld hasznosítását, és a visszahatás is jelentős ... — Jól választott a bizottság, amikor ezt a témát javasolta az idei tanácskozásra. A résztvevőknek van mitt mondaniuk egymásnak. B. A. Erre jó a ló Automatizált, gépcsodáktól hemzsegő világunkban se számit igazán magyarnak, aki nem felejti rajta a szemét a szép lovon. Legalább is ez derült ki Kengyelen, a Dózsa Tsz istállójában, ahol az állatokkal bíbelődő férfiak olyan szeretettel beszéltek a hátasokról és az igások- ról. mintha a családjukról, gyermekeikről kérdeztük volna őket. No, persze ez senkit se gátolt meg abban. hogy „a földön állva” ítélje meg a helyzetet. — A hatvanas évek elején kezdtünk gondolkodni arról, ho<*y kell ide a ló, mert abból jövedelem lesz — emlékszik Gál János brigádvezető. — Akkor kezdtük meghagyni a kancákat és beszerezni a méneket. S azóta történt egy és más, mert a magyar félvér állomány négy éve törzskönyvezett. A kengyeli lovak híre eljutott Kanadába, Nyugatnémetországba, Ausztriába, de amire még ennél is büszkébbek a lovászok: — Szilvásváradon sokáig még csak nem is sejtették, hogy létezik egy ilyen nevű falu. Most már bekötött szemmel is idetalálnának. Az eredmények? Tavaly például hét hátaslovat adtak el exportra, darabonként 49—50 ezer forintért. Huszonöt állatnak a házi árverésen akadt gazdája, az összes bevétel fölözte az egymilliót. — Sokszor fájó szívvel engedjük őket a kalapács alá, — magyarázza Ónodi Károly — de nem tehetünk mást. Abban van a forint, ha minél többet megvesznek tőlünk. Ónodi Károly érzései érthetők, hiszen Hevesi Tóth Istvánnal ketten nevelik az állatokat, csikó koruktól. Ápolják, szerszámolják, szelídítik a lovakat. Amikor aztán elég kezesek, akkor felnyergelik, és amikor már állják a nyerget, belovagolják. — Ez természetesen csak így elmondva ilyen egyszerű — derülnek a lovászok — mert a valóságban igencsak meg kell izzadni, amíg a nóta végére érünk. Az igazi haszon ennek ellenére nem a hátasokból, hanem az igásokból származik, bár ezt pénzben kimutatni valójában nem lehet. A tíz fogat ugyanis nélkülözhetetlen a szalma, széna és a takarmányszállításnál, de a majorkörnyéki teendők nagy része is rájuk vár. S ez, különösen a nyári és az őszi dologidőben szinte megfizethetetlen. — Nem beszélve arról — teszik hozzá a gondozók — hogy abban a sárban, amelyikben a traktor már meg se tud moccanni, egy jó pár ló még mindig elmegy. És az se egy utolsó, hogy a traktoros nem zsákol, a kocsis viszont rakodik. A beszélgetés elidőzik egy ideig ennél a gondolatnál, aztán visszakanyarodik a sportlovakhoz. Bálint Lajos méngondozó — a rejtelmes elnevezés azt a foglalkozást kendőzi, amely a kiscsikók születéséért jött létre — egy telivér csődörrel büszkélkedik és a lovasiskolára tereli a szót. — Hívunk ide fiatalokat, és megszervezzük az iskolát. Jövőre már fogatunk is lesz, néhány év múlva talán versenyzőnk is akad. A jövőbekalandozást egy férfi zavarja meg. Azért jött, hogy a lovát eladja. Mondja is a származását, a színét, az életkorát, majd amikor látja, hogy még nem sikerült meggyőznie a társaságot, kivágja az utolsó tromfot: — Ügy röpül az kérem, mint a madár! — braun — A Minisztertanács megtárgyalta Műszakpótlék Tüzelő, építőanyag Nagy kereslet, jelentős behozatal Tegnap délelőtt a Belkereskedelmi Minisztériumban dr. Selmeczi Lajosné miniszterhelyettes vezetésével szakmai tanácskozást tartottak a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem vezetői. Pulai Miklósné főosztályvezető- helyettes elmondta: szilárd tüzelőanyagokból az idén a tavalyihoz viszonyítva 2,5 százalékos többletvásárlással számolnak. Szénből, kokszból, tűzifából a tavalyinak megfelelő a forgalom, brikettből a kínálat jobb lesz, forgalomnövekedés várható. Az eddig eltelt időszakban szénből a lakosság nem vásárolt annyit, mint tavaly, a koksz és a tűzifa iránti kereslet megnőtt. Az árengedményes tüzelőakciót ebben az' évben két héttel korábban, március 13-án indították. Az ákció még tart. Érdekes azonban, hogy az idén kevesebb tüzelőanyagot vásároltak az akció keretében, mint a múlt években. Építőanyagokból változatlanul nagy forgalomnövekedésre számít a belkereskedelem. Az adatok szerint évenként 5—6 százalékos többlettermelés szükséges a lakosság ellátásához. A Belkereskedelmi Minisztérium szakemberei szerint a falés a padlóburkolatok, az egészségügyi kerámiák gyártásának mennyisége és választéka már megközelíti az igényeket. Javult az ellátás téglából, cserépből, cementből, kőből és kavicsból. Változatlanul gondot okoznak a hő- és vízszigetelő anyagok, a könnyűbeton-termékek és a mészgyártmányok. A hiányt a belkereskedelem importból igyekszik pótolni, az idén 860 ezer tonna cementet és 900 ezer tonna szenet hoznak be a környező országokból. B Szegedi Konzervgyárban Új paradicsom- süríto üzem A zöldségtermelés nagyarányú növekedése fokozott feladatok elé állította a szegedi konzvergyárat. Az idén már nem lesz ilyen gondjuk, mert utolsó szakaszához érkezett az új paradicsomsűrítő üzemrész építése és felszerelése. valamenyJúlius 1-től nyi olyan vállalat és nem mezőgazdasági szövetkezet fizikai dolgozóira és közvetlen termelésirányítóira kiterjesztik a felemelt műszak- pótlékot, ahol az a múlt évben nem történt meg — er- rőil határozott ’tegnap! ülésén a Minisztertanács. Mint ismeretes, 1977. július 1-től az ipar, az élelmiszerkereskedelem és a vendéglátóipar 700 ezer fizikai dolgozója és közvetlen termelésirányítója részére vezették be az egységes műszakpótlékot, amelynek célja, egyrészt a több műszakban dolgozók fokozott anyagi megbecsülése, másrészt, hogy vonzóbbá tegye a délutáni és éjszakai munkabeosztást, s így az üzemek több műszakban használják ki legtermelékenyebb berendezéseiket. Az egységes pótlék a délutáni műszakban a törzsbér 20, éjszaka pedig 40 százaléka. Bérüknek további 10 százalékát kapják pótlékként azok, akik úgynevezett folytonos munkarendben, vagyis olyan beosztásban dolgoznak, ahol sem éjszaka, sem hét végén nem áll le a munka. Az egységesítés a legtöbb helyen a pótlékok emelését jelentette, ehhez az állam a múlt év második felében 900 millió forint támogatást nyújtott, egész évre számítva pedig 1,8 milliárd forint állami támogatás kapcsolódik a múlt év közepén, bevezetett műszakpótlékemeléshez. Az egységes műszakpótlék ez év július 1-én sorra kerülő kiterjesztése újabb 220 ezer fizikai dolgozót és közvetlen termelésirányítót érint, az eddigieken kívül kiterjed az építőiparra, az állami mező- és erdőgazdaságra, a szállítási és hírközlési, a vízgazdálkodási ágazatra, az egész kereskedelemre, a szolgáltató vállalatokra, a nem mezőgazdasági szövetkezetekre, továbbá azokra a költség- vetési intézményekre, mint például az önálló számítóközpontok, amelyek gazdasági szolgáltatást nyújtanak. Az állam most is nyújt anyagi támogatást, mégpedig ez év második felében mintegy 400 millió forintot, éves szinten pedig ennek kétszeresét'. A felügyeleti szervek június 15- ig értesítik a központi támogatásra jogosult vállalatokat, illetve szövetkezeteket a támogatás várható összegéről. Az érintett dolgozók júliusi bérükkel együtt a szokásos időben, tehát augusztus elején kapják meg első ízben a felemelt műszakpótlékot. Hogy ki számít fizikai dolgozónak vagy közvetlen termelésirányítónak, az egyértelműen kiderül a KSH „Foglalkozások egységes osztályozási rendszere” című kiadványból, a vállalati kollektív szerződések pedig arra is választ adnak, hogy az adott helyen mely részlegekben van több műszak, illetve folytonos munkarend. A rendelet értelmében többműszakos munkaidő-beosztású az a munkahely, illetve munkakör, ahol a napi üzemelési (szolgálati) idő meghaladja a dolgozók napi törvényes munkaidejét, és ezért a dolgozók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Lényeges feltétel tehát, hogy több műszakról csak akkor lehet szó, ha egymást váltják a dolgozók. Például annak a portásnak, aki váltó műszakban dolgozik, jár műszakpótlék, az éjjeliőrnek azonban nem jár, mert munkabeosztása egyműszakos. _ . .. jelzések A Vállalati alapján máris megállapítható, hogy a múlt évi intézkedés hatására a többműszakos munkahelyekről lényegesen csökkent az elvándorlás, a munkaerő stabilizálódott, sőt több helyen növelni tudták a műszakszámot. A mostani intézkedéstől is hasonló eredmények várhatók, hozzájárulhat például ahhoz, hogy a szolgáltató ágazatokban is biztosítsák a szükséges létszámot. Az új üzemház munkába lépésével jelentősen megnőtt a termelés a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetben. Az új épületben kulturált körülmények között folyik a termékminősítés is: itt veszik át a 681 bedolgozó munkáját. A varrás és a szőnyeg- szövés mintegy nyolcszáz asszonynak biztosit munkát Jászárokszálláson és környékén (K.l.)
