Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. május 9. A Székely Mihály zenei napok rendezvénysorozata kereté­ben vasárnap délelőtt aranydiplomás általános iskolai kórusok adtak egymásnak találkozót Jászberényben. Szá­mos jó produkció közül kiemelkedően nagy sikert aratott a nyíregyházi 4. számú általános iskola műsora. A me­gyénket képviselő iskolák közül a jászberényi dr. Gyetvai János Általános Iskola kórusa (képünkön) aratta a (leg­nagyobb sikert. T Magyar művészek külföldön Európa több operaszínpa­dán szerepelnek magyar mű­vészek a következő hetekben. Sass Sylvia már' Milánó­ban tartózkodik, ahol a fenn­állásának 200. évfordulóját ünneplő Scala jubileumi ün­nepségsorozatán hat alkalom­mal lép fel a hónap végéig. Dózsa Imre és Pongor Ildikó közreműködésével kerül sor a barcelonai Nagyszínház három balettműsorára, amelyben kiváló táncosaink A hattyúk tava pás de deux- jét mutatják be. A szegedi Nemzeti Színház operatársu­latának három tagja a poz- nani Operaház vendége lesz. Hamarosan Poznanba látogat a Pécsi Balett két koreográ­fusa, Eck Imre és Tóth Sán­dor is. ök a helyi modem balett társulatát készítik fel saját egy felvonásos koreog­ráfiáik május 27-i premier­jére. A müncheni Operaházban Az álarcosbál május 18-i elő­adásán René szerepét Miller Lajos énekli. Róna Viktor május máso­dik felében tér vissza az oslói Operaházba, ahol A diótörő általa — márciusban — beta­nított változatának előadá­sain táncolja el háromszor a herceg szerepét. ÁGHJSTVÁN — SCH MIHÁLY: Krumplinyomó huszár SZÉP KÖNYV. Szép ké­peskönyv. A szép szó elve­szett. vagy elveszettnek hitt értékével ajándékoz meg bennünket. Szerzői: Schéner Mihály és tsa, ahogyan ezt a nyitó versben mondják. Ha­csak egyikük neve lenne a borítón, bizony gondban len­ne az olvasó, hogy melyikü­ket tekintse a tulajdonkép­peni költőnek, melyiküket hű illusztrátornak. Nevezetesen a képek illusztrálják-e a ver­seket, vagy fordítva? Mindennek firtatása azon­ban ebben az esetben szóba sem jöhet. Ellentétben né­hány „hagyományos” képes­könyvvel — ahol legtöbbször a fölöttébb tanulságos ver- sezetek készülnek a rajzok­hoz vagy képekhez, illetve képek „támasztották alá” a versek „mondanivalóját” — itt a két könyvalkotó társ­művészet egyenrangú. Nem csupán kiegészítik egymást, hanem egymásból táplálkoz­nak, erősítik egymás hatását a közös cél érdekében. Kép és vers társszerzők. Nem véletlenül említettem játékot, az a bizonyos közös cél ugyanis, véleményem sze­rint a legtisztább játék. Érdemes-e nyomozni,' me­lyik létezett előbb: Schéner Mihály tapintható játékai vagy Ágh István megfogha­tatlan játékai? Melyik léte­zett előbb? A munka vagy a dal? A játék vagy a mon-. dóka? A hátsó borító szerint a költőt ihlették meg a tár­gyak. Tárgyak? Amennyiben an­nak nevezhető a huszár, a falovacska, Struga manó, a vásári báb. Amennyiben tárgy az unoka kezében öreg­apó bugylibicskája. Effélék a könyv szereplői, nagyapáinkról mesélnek, akik még térdükön lovagol- tatták a mai felnőtteket. Bánjuk, hogy nem járhatjuk körül őket, nem foghatjuk meg őket másképp csak a szemünkkel és az elménk­kel, olyan babrálni, játszani valók még így is. A plaszti­kus hatású színes fényképek teszik ezt a hatást. Étvá­gyunkat gerjesztik, hogy közelebbi kapcsolatba kerül­jünk velük, ujjunk hegyével is birtokba vegyük őket. Hogy elővegyük az elfelejtett játékokat. Erre mozgósít egyszerű rit­musú, könnyen követhető, kapcsolható képeivel a Vers is ebben a kötetben. Nem lenne helyes azt mondani: gyermeki — nem gyermekes — érzelem és gondolatvilá­got közvetít. Inkább valami olyasmit, ami a játék az em­berben, a gyermek a felnőtt­ben. Költészet. A legnagyobb sikert bizo­nyára — éppen mondókasze- rűsége miatt — a Hüvelyk­ujjam vadászni ment, s az Alku című remek, szituációs játéknak is beillő vers arat­ja majd. Játszani tanít ez a képes­könyv. Nem didaktikai ér­telemben tanít, csak úgy, mint minden szépség a vilá­gon, azáltal, hogy élményt ad. Megtanít a legősibb, legnagyszerűbb, a legelső és legutolsó játékszerrel, az öt ujjunkkal bánni. HOGY NE SZÉGYELLJÜK néhanapján ezt sem előven­ni, és gyerekünket térdünkön lovagoltatva elmondani a ré­gi-régi mondókát: ez elment vadászni... és az újabbat, Ágh Istvánét is: Hüvelyk-. ujjam vadászni ment, / a tiri-tári-hahó, / vállán a pus­ka nem pihent, / a tiri-tári- hahó. Tábori Kálmán A magyar tudomány nagy seregszemléje Ortutay Gyula kapta az Akadémiai Aranyérmet A mezőgazdaság és az élelmiszeripar Magyarországon- az elmúlt három évtized gazdasági és társadalmi struk­túraváltozásai ellenére is - kulcsfontosságú. A tudomány- értve ide természetesen nemcsak az agrárkutatásokat; hanem egy sor más, nem mezőgazdasági szaktudományt is - jelentősége a mezőgazdaság előbbre lépésében talán még nyilvánvalóbb, mint más gazdasági területen; ezért elemzi az Akadémia 138. közgyűlése a tudomány feladatát a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésében - mondotta Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke az Akadémia idei közgyűlésének megnyitóján, tegnap az MTA vári kongresszusi termében. Tudományos életünk e je­lentős eseményén megjelent s az elnökségben foglalt he­lyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Havasi Ferenc az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Szentágothai János, Márta Ferenc akadé­mikus, az MTA főtitkára, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Pach Zsigmond Pál akadémi­kus és Somos András aka­démikus, az MTA alelnökei, Köpeczi Béla akadémikus; az MTA főtitkár-helyettese. Nagy számban voltak jelen az akadémia tagjai, az intéz­mények vezetői kutatói és a tudományos élet ismert sze­mélyiségei. Szentágothai János meg­nyitó beszédében megemlé­kezett az akadémia előző köz­gyűlése óta elhunyt tagjai­ról, külön méltatva Csáki Frigyes, Jánossy Lajos és Or­tutay Gyula érdemeit. A résztvevők néma felállással A klubok munkájának- megismertetése, népszerűsí­tése érdekében országos ta­lálkozót rendeztek Szolnokon, amelyen TIT-előadók és párt- tisztségviselők vettek részt. Az ország minden részéből érkező ismeretterjesztési szakemberek a jászalsószent- györgyi klub munkájával is megismerkedtek. A megye tizennégy klubja közül a legjobb eredménye­ket a jászberényi járás TIT- előadói és pártpropagandis­tái érték el. Sikerült megva- lósítaniok célkitűzéseiket: tagjaik ideológiai, szakmai és művelődéspolitikai ismeretei­nek gyarapításával, — a he­lyi párt- és tanácsi szervek irányításával — segítik a te­lepülés közművelődési mun­káját, rendszeressé és tartal­massá teszik az ismeretter­jesztést. A járás 7 községében mű­ködik TIT-előadók és párt­adóztak az elhunyt tagok em­lékének. Az akadémia elnöke ezután a közgyűlés megvál­tozott formájáról, a temati­kájáról egyebek között el­mondotta: bevált az a gya­korlat, hogy a munkaközgyű­léseken elhangzó előadásoka tudományos közvéleményt foglalkoztató, nagyobb, össz­társadalmi jelentőségű kér­dést vizsgáljanak s ezt az előadást széles körű vita kö­vesse. Ezért döntött úgy az elnökség, hogy az ezévi mun­kaközgyűlésen a társadalmi fejlődésünket jelentős mér­tékben meghatározó kérdések közül olyat választ ki, amely­ben a tudomány szerepe alap­vető. Ezt követően Szentágothai János átadta az akadémiai aranyérmet és díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1978. évi akadémiai aranyérmet a közelmúltban elhunyt Ortu­tay Gyula akadémikusnak, az MTA néprajzkutató cso­propagandisták klubja. Leg­régebben — 1974-ben — a jászalsószentgyörgyi alakult meg. A klubnak ötvenöt tag­ja van, közülük huszonnyol­cán TIT-előadók. A korábbi évek gyakorlatával ellentét­ben ma már nem csupán a pedagógusok, hanem a falusi értelmiség minden rétege be­kapcsolódik az ismeretter­jesztő munkába. TIT-csopor- tok alakultak a mezőgazda- sági és ipari üzemekben, a közművelődési és oktatási i n tézményekben. Az ismeretterjesztés fellen­dülését leginkább az előadá­sok számának ugrásszerű nö­vekedése érzékelteti. A klub megalakulása előtt évenként körülbelül húsz, az azt kö­vető első évben pedig már 131 előadás hangzott el a községben. Ezt elsősorban a helyi előadógárda kialakulá­sa, a propagandisták üze­mekben, intézményekben portja igazgatójának adomá­nyozta, a magyar és az egye­temes néprajzkutatásban el­ért eredményeiért, és az aka­démia vezető testületéiben hosszú időn át végzett tudo­mánypolitikai, tudomány- szervező munkájáért. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács nevében Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a tanácskozást. — E közgyűlésnek különös jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy alig három héttel azt követően ült össze, ahogy a párt Központi Bizott­sága értékelte a XI. kong­resszus határozatának meg­valósítását, és kijelölte a kö­vetkező időszak legfontosabb feladatait — mondotta a Köz­ponti Bizottság titkára. — Azzal, hogy a Központi Bi­zottság megvonta munkánk mérlegét, kedvező lehetőséget teremtett arra is, hogy a közgyűlés a tudományos élet kérdéseit, a legfontosabb tu­dománypolitikai tennivaló­kat a társadalmunk egészét átfogó értékelés fényében vizsgálja. Havasi Ferenc köszöntője után Tamássy István akadé­mikus a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének tudományos feladatairól tar­tott előadást. Ezt követően Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter tartott korre­ferátumot. végzett szervező, mozgósító munkája tette lehetővé. Az előadások nagy többsége munkahelyeken, viszonylag kis közösségek — például szo­cialista brigádok — előtt hangzott és hangzik el. Tar­talmuk az emberek érdeklő­déséhez igazodik, a fontos párt- és állami döntésekről is tájékoztatják a község la­kóit. Mindez elképzelhetetlen lenne a TIT-előadók és pro­pagandisták szakmai, poli­tikai továbbképzése nélkül, amelyre rendszeresen kerül sor a klubban. A klubon belül honisme­reti és filmszakkör is műkö­dik. Az előbbi a község múltját térképezi fel, falu­krónikát készít, az utóbbi a jelen eseményeit örökíti meg. A jászalsószentgyörgyiek tapasztalataik között elmon­dották azt is, hogy a klub tevékenysége folytán meg­nőtt a művelődési ház ren­dezvényeinek és a könyvtár látogatóinak száma is. Ez ar­ra utal, hogy a TIT-előadá- sok hozzájárultak az érdek­lődés, a művelődési igény felkeltéséhez. kulÉámítú&ZÁPl Áprily Lajos versei Az elmúlt héten több olyan rövid összeállítást hallot­tunk, amely Áprily Lajos költészetét kívánta bemutat­ni. A hét költője című so­rozat keretében. Különös él­ményt ígértek e programok, s talán azt is, hogy közelebb kerülünk a költőhöz. Mielőtt a részletekről szólnánk, szö­gezzük le, hogy távol maradt a sorozat föltehető céljától, nem felelt meg várakozá­sunknak. És erről nem a versek s mégcsak nem is az égytes összeállítások tehet­nek, hanem az a rádiós gya­korlat, amely immár hosszú idő óta jellemző az A hét költője című sorozatra. A szerkesztés igénytelensége következtében a versek több­nyire logikátlanul követik egymást, a költői gondolat, a művészi mondanivaló el­sikkad. A verses összeállítá­soknak egyfajta újraalkotás, egésszé emelés a célja, nem pusztán a tallózás, a figye­lemfelkeltés. Erre jobban megfelelnek a kritikák, az elemző beszél­getések, az esszészerű jegyze­tek vagy éppen az egy-egy költőt bemutató olyan mű­sorok, mint amilyen például Albert Zsuzsa és Mezei And­rás sorozata, az Irószobám, amelynek egyik legsikerül­tebb adását éppen a közel­múltban, április 28-án hall­hattuk: Nemes Nagy Ágnes vallott életéről és azokról az átélt eseményekről, meg­ismert értékekről, amelyek költészetének alapjait jelen­tik. A verses összeállításoktól, még ha 10—20 perces etű­dök is azok, elvárjuk, hogy önálló műalkotásokká neme­sedjenek. A borongós, a nosztal­gikus, az impresszionisztikus hangulatok, a dacos, sokszor határozottan kemény költői hangütések kavalkádja nem­hogy "segített volna eligazod­ni Áprily költészetében de kifejezetten zavaró volt. A keserű szájízű múltba nézés, a „borzalmaktól sötét tekin­tet” és a „biztatás fiatal fe­nyőknek” belső, költői logi­kája és eevmásra épülése így nem derülhetett ki — jólle­het Áprily költészetének olyan erőteljes vonulatai ezek, amelyek hitelüket ép­pen összefonódásukkal iga­zolják. A vasárnapi műsor­ban Mádi Szabó Gábor, Be­rek Kati és Dózsa László szerepelt. A versmondás feladatáról mást és mást valló, önma­gukban persze kiváló képes­ségű színészek, de egységes műsor megszólaltatására együtt nem alkalmasak. Nem hozta Áprily költészetét kö­zelebb az a versmondói „stí­lus”, amely egyre jobban ter­jed a rádió verses műsorai­ban: a ' színész megelégszik a mű felolvasásával s nem él azokkal az eszközökkel, amelyekkel más fellépések alkalmával a költő alkotóvá, társává lesz. (zsák) Kamarazenei seregszemle Az állami zeneiskolák száz kamarazenekarának részvé­telével megrendezett orszá­gos kamarazenei találkozó vasárnap gálahangverseny­nyel ért véget Székesfehér­várott. A háromnapos sereg­szemle megrendezésének az volt a célja, hogy képet ad­jon a hazai kamarazene fej­lődéséről, s reprezentálja az egyes zeneiskolákban végzett műhelymunkát. A koncertso­rozaton több mint száz. ze­neművet, köztük több, külön a találkozóra komponált ze­nei „ősbemutatót” hallhattak az érdeklődők, Negyvenezer forint értékű könyvvel gazdagodik ebben az évben a jászberényi városi gyer­mekkönyvtár. Az ifjú olvasók jelenleg 22 ezer kötet között válogathatnak ORSZÁGOS TALÁLKOZÓ Kedvezőek a jászaIsószentgyörgyi tapasztalatok TIT-elOadúk és pártpropagandisták klubjai Az ismeretterjesztés jól bevált, egyelőre azonban az ország­ban egyedülálló formái a TIT-elöadások és pártpropagandis­ták klubjai immár ötödik éve működnek megyénkben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom