Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-09 / 107. szám
1978. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy párthatározat a megvalósulás útján Például Újszászon Kiváló Szövetkezet a Rákóczi Tsz Ugyancsak köréjük tömörülA minap, amikor pártalapszervezeti titkárokkal beszélgettem, egyikük azt fejtegette, hogy munkájukra milyen nagy hatással volt a Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata, amely a közr pártszervek munkájának tapasztalatait foglalja össze, és amely egyúttal megjelölte munkamódszerük, munkastílusuk fejlesztésének, korszerűsítésének útját. Hogy egv községben hogyan dolgoznak az alapszervezetek, az nagyrészt azon is múlik, hogy az irányító pártszervek milyen színvonalon oldják meg a feladataikat. Ha igaz, hogy az alapszervezetek tevékenységére meghatározó, hogy a községi pártszervek milyen színvonalon dolgoznak — márpedig ez így van —, akkor az is igaz, hogy községi pártbizottságok, pártvezetőségek csak akkor végezhetnek jó munkát, ha a járási párt- bizottságok is betöltik hivatásukat. A már említett beszélgetés adta az ötletet ahhoz, hogy megnézzük: több mint öt év után hol tartanak a szolnoki járásban a Politikai Bizottság szóban forgó határozatának végrehajtásában. A legnagyobb terület Tizenkilenc község van a szolnoki járás 1154 négyzetkilométernyi területén. Több mint hetvenhétezer emberéi a településeken, vagyis a megye négy járása közül ez a legnagyobb. És még néhány szám, amely nélkülözhetetlen a terület jobb megismeréséhez. Több mint húszezer ember dolgozik a járás lakói közül a tsz-ek- ben, az üzemekben, vagy a sok gonddal-bajjal nyűglődő gazdaságokban, szövetkezetekben. Az utóbbi években területeket csatoltak a járáshoz, közös községi tanácsok jöttek létre. Ma e területen 131 páit- alapszervezetben mintegy ötezer-egyszáz kommunista munkálkodik a párt politikájának végrehajtásán. A tizenkilenc község egyike Üjszász. Nagy László, a községi pártbizottság titkára. Amikor megkérdeztem tőle, hogyan foglalkoztak a határozat feldolgozásával, helyesbít: — Foglalkozunk még ma is, hiszen a Politikai Bizottság hosszú időre szabta meg tennivalóinkat. — Nos, hol tartanak a munkában? Például a párt- alapszervezetek irányításában? — Azt hiszem, az a legnagyobb eredmény, hogy pártalapszervezeteink megtanultak önállóan dolgozni. Lehet, hogy ez így furcsán hangzik, de ez az igazság. Mit jelent az, hogy „meg- tanultak dolgozni”? Egyszerűen azt, hogy mindenki elvégzi a maga dolgát, hogy az alapszervezetek vezetőségeinek tagjai önállóan látják el a reszortjukból adódó feladataikat, és érte felelősséggel tartoznak mind a vezetőségnek, mind a kommunista kollektívának. Jelenti azt, hogy a tagság részt vesz a döntések előkészítésében, és hogy a határozatok végrehajtásán következetesen munkálkodik. Egy-egy taggyűlésen napirendre tűzött témát ugyanis előzőleg a pártcsoportok vizsgálnak, elemeznek és véleményeikkel, javaslataikkal kiegészítve kerül a jelentés az egész tagság elé, megvitatásra. A pb-titkár példának a- helyi tsz pártalapszervezetét említi: nemcsak a gazdálkodással, a gazdaságpolitikával foglalkozó jelentéseket követi ma már élénk vita taggyűléseiken. A közelmúltban a tsz-tagok közművelődési helyzetét értékelték, és meghatározták a további feladatokat. Nagyon sok párttagnak volt e témával kapcsolatban mondanivalója, hasznos ötlete, véleménye, javaslata. — Hogyan jutottak el idáig, hiszen ez még korántsem általános a járásban? — A járási pártbizottságon megtartott titkári értekezletek után néhány nappal vb-ülést tartunk, majd összehívjuk az alapszervezeti titkárok megbeszélését, amelyeken következetesen arra törekszünk, hogy érvényesüljön a továbbképző, tapasztalatátadó, feladatmeghatározó jelleg. Korábban titkári értekezleteinken túl sok témát tárgyaltunk, úgy is mondhatom, soiklat markoltunk és keveset fogtunk. Rájöttünk, hogy az ügy nem jó. Ma már az értekezletek előtt a pártalapszerve- zetek titkárai itt a pártbizottságon elolvassák a két ülés között született különböző határozatokat. Az értekezleten csak értelmezzük őket, ég meghatározzuk, hogy az egyes területeken kinek-kinek mi a belőlük adódó tennivalója. Az is rendszeres már nálunk, hogy amelyik alapszervezet nagyon jól oldott meg egy feladatot, annak a titkárát felkérjük, mondja el, hogyan csinálták, h'add tanulhassanak a többiek is belőle. De ha valahol megoldhatatlannak látszó probléma előtt állnak, akkor is a titkári értekezleten, a kollektíva bölcsességével igyekszünk segíteni. Ide tartozik, hogy viszonylag kevés napirendi témát írunk elő kötelezően megtárgyalandó az alapszervezeteknek, évente általában ötöt. Több idejük jut így saját munkahelyük, közösségük tennivalóival foglalkozni. Összeköti) kapocs Említi, hogy párt-végrehajtóbizottságuk tagjai önállóan. hívják össze feladategyeztetésre az alapszervezetek neszortosait. „A jó alapszervezeti munka egyik kritériuma, hogy a vezetőségi tagok tudják, mit kell csinálniuk, azaz meg kell őket tanítani a pártmunká- ra.” És sokat segítenek a területfelelősök — mind a kilencen a községi pártbizottság tagjai —, akik élő, eleven összekötő kapocsként működnek az alapszervezetek és a községi pártbizottság között, és akik valamennyien nagy tapasztalattal, gyakorlattal, tudással rendelkező kommunisták. Velük szinte naponta találkozik a pb-titkár, így rendszeresen tájékozódik az alap- szervezeteik munkájáról, de a vb tagjai is rendszeresen ott vannak az alapszervezetek rendezvényein. Bizonyító számok — A pártcsoportok munkájának javítása érdekében félévenként tanácskozásokon készítjük fel a bizalmiakat tennivalóik ellátására. Mindezeken túl, esetenként a politikai feladatok jellegétől függően az alapszervezeti titkárok. az állami, az intézményi, a gazdasági, a tömegszervezeti vezetők részére együttes tanácskozást tartunk a soron levő munka jobb elvégzése érdekében. Arra viszont nagyon ügyelünk. hogy minden rendezL vényünknek tartalmi értéke legyen. Vagyis csak akkor hívunk össze megbeszéléseket, ha valóban van mondanivalónk, ha valami pluszt tudunk adni elvtársainknak, hogy megkönnyítsük számukra a munkát. — Tehát ezekkel a módszerekkel jutottak el odáig, hogy színvonalasabb lett az alapszervezetek tevékenysége a községben. — Azt mondják, a számok sokszor csalnak, de számok nélkül nem élhetünk, ezért mondok néhány jellemző adatot. Ügyelünk arra, hogy növeljük a pártalapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok politikai hozzáértését. Például a kilenc alapszervezeti titkár közül négynek közép-, ötnek alapfokú politikai képzettsége van, de közülük hárman most tanulnak az esti egyetemen, egy titkárunk pedig az egyéves pártiskolán. Vagy: ma már a taggyűléseken a párttagok 90—91 százaléka részt vesz — csak nagyon indokolt esetben maradnak távol —, 96 százalékuknak van párt- megbízatása, 93 százalékuk tanul. — Hogyan segített mindebben a járási pártbizottság? — Ügy, hogy következetesen számonkéri a munkát, hogy segít a feladatok meghatározásában, hogy a terület felelős mór tíz éve látja el nálunk ezeket a teendőket, hogy itthon van a községben, hogy velünk él, dolgozik __ V arga Viktória Következik: Fegyvemeken minden rendben? (Folytatás az 1. oldalról) cialista Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásait is túlteljesítette. Az is feltétMűszál? Cérnapamut 7 is, is... A játszótéren harsány, vi- háncoló gyereksereg rúgja a labdát, tekeri a körsergőt, hempereg a fűben. A tér szélén törékeny kislány álldogál talpig fehérben, fodrosban, masnisan és rettenetes vágyakozással a szemében. Kispajtásai hívására elrebe- gi, hogy nem mehet, vigyázni kell a ruhára, a harisnyáira, a cipőre. És tovább álldogál, mint egy agyondíszített kirakati bábu. Az egyik gyerek biztatja: vegyél fel egy melegítőt, és gyere labdázni! Hófehérke eliszörn.yfed,: , Melegítőt?! Nekem olyan nincsen. .. * * * A félszeg, mozdulatlanságra ítélt kislány szülei jutottak eszembe a minap Mezőtúron kirakatnézés közben. Vajon mit szólnának a látottakhoz, a vidám, színes, praktikus gyermekholmikhoz? Semmi felesleges túldí- szítés, nem látni felnőtt ruhákat utánzó szabásvonalat és a legigézőbb darabokban is nyugodtan hempereghet viselője a fűben, mert köny- nyű tisztítani, rendben tartani anélkül, hogy formáját, színét elveszítené. Gazdag árukészlet, igényes rendelés, kiterjedt vásárlókör. Röviden így jellemezhetjük a túriak Hattyú divatházát. Tóth Sóndorné üzletvezető a szakmát nemcsak ismeri, szereta is. Mindez akkor derül ki, amikor végigkalauzol a tágas, tiszta, nagy gonddal berendezett áruházban. — Mi a titka, hogy a Haty- tyút nemcsak a mezőtúriak kedvelik, hanem a környező községekből, városokból is jócskán akad vevőjük? — Mindig a vásárlók igényéhez alkalmazkodunk, keressük az új termékeket, részt veszünk minden bemutatón, mégha száz—kétszáz kilométert is kell utaznunk emiatt. — Véleménye szerint miben változott a gyermekruhadivat? — Az elmúlt két évben — előnyére — óriásit változott. Az egyhangú, ötlettelen kivitelű kelméket felváltotta a gyermekek életkorához —viseletre — tervezett ruha, amelynek a díszítése, varrása, anyaga, kényelme a legideálisabb, Nézzük először a lenül említést érdemel, hogy a Rákóczi Tsz az egyik, mintegy 200 ezer hektárra kiterjedő Szolnok megyei rendszernek a gesztor-gazdasága. bébiosztályt, öt évvel ezelőtt jó, ha három „egykaptafára” készült tipegőt, kisinget, kocsikabátot kínálhattunk. Azt is fehér, kék színben. Most cérna-frottír rugdalódzók, tipegők, műszállal kevert, formatartó bébiholmik, paten- * tos gombolás, zippzáras megoldással, felsorolhatatlan színben, mintával sorakoznak a polcon. A hagyományos ruhadarabokat már nem is keresik. — Igazán szép, ízléses ruhaneműk. Bizonyára az áruk is több? — Nem sokkal. Ha tartósságukat nézzük, olcsóbbak a régieknél. És ami szintén új vonás: a szülők nem is keresik az olcsóbbakat, kivéve a cérna harisnyanadrágot. Annak is inkább egészség- ügyi oka van. — Van hiánycikk? — Van. Pólyahuzat, guminadrág, cérna harisnyanadrág, esetenként pelenka. — Mit viselnek a nagyobbak? — ök is szakítottak a hagyományokkal, nem is csoda. Száz forint körüli áron válogathatnak a színes állat-, virág, vagy gyümölcs figurás, betétes együttesekben, kertésznadrágokban, blúzoknek az ország facsemetéit nevelő üzemei is, s így tulajdonképpen nagyrészt rajtuk múlik majd, hogy öthat év múlva milyen lesz hazánkban a gyümölcstermelés. Az elnök ünnepi beszéde után Czinege Lajos kért szót. A miniszter először az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány, valamint a megyei párt- és állami szervek üdvözletét tolmácsolta. Gratulált a szép sikerhez, s örömmel nyugtázta, hogy a jó munka eredményét ő maga is láthatta. Elmondta, hogy szívesen jött Rákóczi- falvára, s ezt az érzést még csak fokozta az, hogy ő adhatta át a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet. A küldöttgyűlés befejezéséül munkában élenjáró dolgozókat és közösségeket tüntették ki. ban, kisruhákban. A fiús mamák szívesen viszik a Ramona termékét, a műszálas nadrágokat, a Férfife- hérneműgyár gézingeit (igen olcsó!), a műszállal kombinált sportos ingeket, a melegítő anyagból készített „kengurut”. De találhatnak jól tervezett együtteseket is lányok, fiúk egyaránt, tavaszra, jó időre. — A kísérő cédulákat olvasva valóban nagyon sok szövetkezettel, gyártó céggel állnak kapcsolatban. 'Látni azonban kézzel kötött és horgolt darabokat is. — Több háziipari szövetkezet foglalkozik kézimunkával. Van, aki ezt szereti. Totyogó-garnitúra, lábzsák, napozó, ruha, blúz kapható jelenleg kézikötéssel. A finom kötöttáru vállalat termékei is hasonló színvonalúak, bár géppel készítik. — Versenyt jelent a ruházati áruház konfekció osztálya? — Semmiképpen. Inkább kiegészítjük a választékot. Ami nálunk nincs, ott biztosan van. És fordítva is igaz. Nem a versengés a célunk, hanem a vásárlók igényének kielégítése. — t. szűcs — Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat kísérleti üzemében új kenyérgyári berendezések - tésztagyártó gép és sóoldó - első példányai készültek el. A gép óránként ezer kilogramm tészta gyártására képes maximálisan. Czinege Lajos átadja a Kiváló Szövetkezet kitüntetést dr. Bereczki László elnöknek. B. Á. KIRAK A TNÉZÖBEN \ Kis ötlet, nagy változás a gyermekruhadivatban
