Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

1978. május 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II Az alvászavarokról Az alvás a szervezet pihenését szolgáló életfolyamat. Alvás közben az anyagcsere lassúbbodik, a légzés mélyül, a szív ritkábban ver, az izmok elernyednek, az idegrendszer felfrissül. Az alvásigény változó, függ á kortól, a végzett munkától, a körülményektől és az egyéni adottságoktól. A felnőttek átlagos alvásszükséglete 6—8 óra. Mi biztosítja legjobban az egészséges álmot? A ki­egyensúlyozott munka, az egészséges elfáradás. Ez a nappali ébrenlét és az éj­szakai alvás ritmusának alap­ja. A mesterséges fényfor­rások elterjedése megzavar­ta a nappalok és az éjsza­kák egyensúlyának ősi rit­musát. A civilizáció terjedé­sével az éjszakai pihenés fo­kozatosan csökkent, amii nyil­vánvalóan hozzájárult a mo­dern ember idegrendszeri megbetegedéseihez. Napja­inkban sokain panaszkodnak álmatlanságról, amelynek legfőbb oka a rendszertelen életmód. Minél később fek­szik le valialki, annál rósz- szabbul alszik. Az álmos­ság ritmikus idegrendszeri működés. Aki pontos idő­ben fekszik! le, azonos idő­pontokban, annak álmossá­ga óraműpontossággal je­lentkezik, viszont rendezet­len életmód mellett az al­vás szeszélyessé, szabályta­lanná válik. Az alvásra leg­jobb idő az éjszaka. Megfelelő körülmények között (csend, sötétség), ha a szükség úgy hozza, nap­pal is lehet pihentetően aludni. A lefekvés előtti fo­kozott szellemi igénybevétel vagy fizikai fáradtság nehe­zebbé teszi az elalvást. A mérsékelt, rendszeres fizikai munka általában jobb alvást eredményez. Az álmatlanság kellemetlen, szorongó élmé­nye az eleve ideges embert ösztönösen arra készteti, hogy a következő este le­fekvésnél féljen az ismét je­lentkező álmatlanságtól. Ilyenkor fordulnak az alta- tószerekhez. Ha meg tudjuk szüntetni az álmatlanságtól való félelmet, megszűnik ma­ga az álmatlanság is min­den gyógyszer nélkül! Az altatók veszélyes sze­rek, rendszeres használatuk megszokáshoz vezet, és mé­regként is hatnak! Az idős emberek alvászavara na­gyobb valószínűséggel az agysejtek kisebb-nagyobb ká­rosodásától származik. Az idős szer vezet gyógyszerigé­nye rendszerint kisebb, és kevésbé is kell félni a hoz-, zászokástól. Altatót csak or­vossal való megbeszélés alap­ján szedjünk! „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát” — mondja a közmondás, ami valóban így is van. Az ideális fekvőhely kényelmes, de nem túl puha, inkább ru­galmas. Lapos párnát és nem túl meleg takarót hasz­náljunk! Viseljünk kényel­mes, bő hálóruhát. Naigyon fontos az alvás megfelelő körülményeinek kialakítása. A hálóhely le­hetőleg a lakás legnyugod­tabb helyén legyen. Egyesek szerint helyes az elsötétítés, bár ez megszokás kérdése is. Alvás előtt jól szellőz­tessünk ki. A szakemberek a kb. 16 Celsius fokos szo­bahőmérsékletet tartják jó­nak. Sokan nyitott ablaknál alszanak. Ez az év legna­gyobb részében valóban elő­nyös, de télen a meghűlési veszély miatt nem ajánlatos! Lefekvés előtt ürítsük ki a hamutartókat, vigyük ki a szobából az ételmaradékot, valamint a virágokat is! Az alvást gátló ingerek közül néhányat a gyomor küld az agyba. Ezért azt tanácso­lom, hogy legalább másfél­két órával lefekvés előtt va­csorázzunk, és kerüljük a zsíros, fűszeres, nehezen emészthető ételeket. Nyugod­tan ihatnak egy pohár tejet vagy gyümölcslevet, gyümöl­csöt is ehetnek, így nem lesz éhségérzetüik. A fekete kávé, tea akadályozhatja az éjsza­kai pihenést. A nikotin, a koffeinhez hasonlóan késlel­teti az elálmosodást, ezért ne dohányozzanak lefekvés előtt. Mit tegyünk a jó alvás érdekében? — Esténként, vacsora után egy-egy órát sétáljunk sza­bad levegőn. — Lefekvés előtt szellőz­tetéskor mélyeket lélegez­zünk, és néhány tornagya­korlatot végezzünk. — Este, lehetőleg minden nap, tetőtől talpig mosakod­junk meg — nem hideg, de hűvös vízben!. — Lefekvés előtt ne ol­vassunk izgalmas könyveket, amelyek félelmet kelthetnek. A kellemes, halk zene is nyugtatólag hat. — Ha már lefeküdtünk, nyújtózzunk nagyokat, és le­hetőleg hanyatt feküdjünk. Remélem, hogy ezek után nyugodtan mondhatom: Jó éjszakát! Dr. Kocsis Károly Olcsón — jót! Parizerpogácsa Hozzávalók: személyenként 10 deka parizer, 2 zsemle, 1 tojás. Négytagú családnak 40 forintból finom vacsora készíthető. A parizert húsdarálón le­daráljuk, vagy késsel finom apróra vagdaljuk. A zsemlé­ket beáztatjuk, majd kicsa­varjuk, a nyers tojással és sóval, borssal Ízesítve ösz- szedolgozzuk. Tojásba, zsem­lemorzsába mártva forró zsírban vagy ólaj ban kisüt­jük. Ügy formázzuk, mint a fasirtot, kerek vagy hosz- Szúkás szeletekre. Sós vízben főtt burgonyát vagy rizskö­retet adhatunk hozzá, de fő­zelékhez is kitűnő. Farkas Istvánné Szolnok Töltött virsli Hozzávalók: 4 pár virsli (kb. 24 Ft), 10 dkg trapista sajt (4,60 Ft), 5 dkg vaj (3 Ft), 2 alma, 1 evőkanál ketchup (3 Ft). Négy személy részére kb. 35 forintból finom va­csora, vagy vajas kelbimbó körettel fogyókúrás ebéd. A virslik műanyag bőrét lehúzzuk, majd hosszában bevágjuk úgy, hogy szét le­hessen hajtani, de egyben maradjanak. Az így nyert kis vályúba egyforma kocká­ra vágott sajtot és almát ra- kunkt Megcsö'pögtetjük ke- tchup-pal és vajdarabkákat szórunk rá. Kikent tűzálló tálon addig sütjük (sütőben), míg a sajt megolvad. Tölthet­jük a virsliket alma- és ke­mény tojás-kockákkal is, ak-' kor reszelt sajttal szórjuk meg sütés előtt. Elkészítési idő: 20—25 perc. Serf ózoné Szolnok Zelei Miklós: Kutyalakodalom barna szőrű kutyabánat lepte el a kutyaházat régen volt már zenebona s így nem élhet Füles Kutya az ebadót visszakéri kocsmába megy elzenélni 'Ott várja a lakodalmat hol levesből lesz a harmat és addig már nem megy haza pohár mellett ül a kutya Faxekas Lajos: Gyalogút Poros ez az út ez a gyalogút. Ha nem lenne gyalogút, nem is lenne poros út. Hova visz az út, ez a poros út — Aki rajta elindul a faluba jut. Hej, de görbe út, erre, arra fut! Görbe is, meg poros is ez a gyalogút. Divatbemutató Varsóban Lengyelországot sem kerül­ték el a világszerte érvénye­sük - és még csak újnak sem nevezhető - divatirányzatok. A lengyel fiatalok a képek ta­nulsága szerint éppen úgy ked­velik a farmeröltözékeket, mint a magyarok. Ezek a fiúk nemcsak ruhá­jukkal!, de jókedvükkel is már az igazi tavaszt idézik, termé­szetesen farmerban. (Foto - CAF-MTI-KS) Mf Akrobata kutyusok Hoppla hopp! - vezé­nyel Pepi bohóc, a ku­tyusok . gazdája» és az ügyes kis állatok egymás után ugranak át az elé- bük tartott karikán. Első pillantásra úgy tűnik, egé­szen egyformák a kutyu­sok, de ez nem így van. Találjátok ki: az öt közül melyiknek azonos a „bun­dája"?. Több mozgáslehetőséget a gyerekeknek! A modern élet egyik leg­fontosabb életelemüktől, a sok mozgással párosult sza­badtéri játéktól fosztja meg a nagyvárosi gyereke­ket. A valamikor minden házhoz tartozó udvarok rend­je a népesség növekedése miatt soha többé vissza nem állhat, tehát megoldás csak a játszóterek, játszóparkok építésétől remélhető. Az ilyen helyeknek, valamint az oda tervezett eszközöknek, játé­koknak, szerkezeteknek na­gyon sokféle igényt kell ki­elégíteniük. Elsősorban moz­gásra csábítónak kell len­niük, tehát érdekesnek, s valamilyen feladatot adónak. Ügy kell megszerkeszteni őket, hogy a szervezet szá­mára módot adjanak a hi­ányzó mozgásfajták végzé­sére, s az egyre növekvő testmagassághoz arányos izomzat kialakulását segít­sék elő azoknál a korosztá­lyoknál, amelyek számára a rendszeres sportolás még ko­rai lenne. Nem kevésbé fontos, hogy a játszótéri eszközök a fia­talok képzeletét is megmoz­gassák. Természetesen a ki­sebb és nagyobb gyerekek számára ez nem jelentheti mindenben ugyanazt, de a szellemesség és a konstruá­lás hajlam fejlesztésére, az építés vágyának kiélésé­re szolgáló lehetőség meg­adása mégis egyformán el­engedhetetlen minden kor­osztály számára. A játszó- eszközöknek rendkívül tar­tósaknák is kell lenniük. Nemcsak azért, mert átlagon felüli igénybevételnek van­nak kitéve, hanem főképp azért, mert a gyerekeknek korlátozott a veszélyérzetük, s így a sérülések, balesetek lehetősége is jóval nagyobb közöttük, mint a felnőttek világában. A játszóterek, játszóparkok „berendezése” nem is olyan egyszerű tehát, mint ahogyan az első pilla­natra látszik. A képen látható játszóté­ri felszereléseket egy oszt­rák cég állítja elő. Az épí­tőszekrényelv alapján ké­szült könnyű, szabványos elemekből gyorsan és egy­szerűen lehet a legkülönfé­lébb tornaszereket összeállí­tani, a bárhol fel lehet állí­tani őket. Látogassunk el Aggtelekre Nemrégiben a Bükk-hegy- ség szép és változatos táját, a Hór-völgyet mutattuk be természetkedvelő olvasóink­nak. Most egy kissé észa­kabbra távolodjunk, mégpe­dig az aggteleki karsztvidék­re. Aggtelek! Kevés olyan em­ber él hazánkban, aki ne hallotta volna ezt a nevet. Ismertté tette világhírű cseppkőbarlangja, a „vén” Baradla. Ez az alig több, mint 900 lakosú község a karsztfennsík szélén, a Ba- radla-tető és a Szőlő-hegy al­jában terül el. Miskolcról két utat is választhatunk megközelítésére: Miskolc— Trizs, illetve Miskolc—Jósva- fő. (Országhatárunkon túlról Domica felől juhat el oda az érdeklődő.) A község kialakulását a XIII. századra tehetjük. Haj­dan a Kacsics nemzetségbeli Bejey és Trizsi család birto­kolta. A lakosság nagy ré­sze hosszú időn keresztül ál­lattartással és mészégetéssel foglalkozott. Ma is találunk a Baradla-völgyben (termé­szetvédelmi terület) számos régi mészégető kemencét. Az*- 1670-es években fontos stá­cióhely is. Ez idő tájt épült vendégfogadójában sok híres vendég fordult meg, többek között Sobieski János lengyel király, gróf Teleki Domon­kos, Schlick, a menekülő csá­szári csapat tábornoka. A fa­lu temploma a XII—XIII. században épült, 1758-ban bővítették, akkor lebontották a sekrestyéjét, toronnyal együtt. Később, 1802-ben a volt őrtornyot építették át harangtoronynak (a falu kö­zepén ma is látható.) Ezen a vidéken már az ősember is megtelepedett. Vass Imre, a barlang egyik kutatója leletekkel igazolta ezt a feltevést. A barlang feltárása jelenleg is folyik. A Baradla mintegy 23,1 ki­lométer hosszúságú, beleért­ve a Domicába átnyúló ágat is. Ezt a részt is meg lehet nézni. (Egyébként határátke­lőhely is.) A barlang hőmér­séklete télen-nyáron 10—11 Celsius-fok. Április 1-től ok­tóber végéig reggel 8 órától este 6-ig látogatható. Csodá­latos szépségű termeken, fo­lyosókon át vezet az út. A látogatók igényei szerint rö- videbb, hosszabb, különlege­sen kombinált túrákat vezet­nek bent. A „hangverseny- terem” mögötti területet a Styx és az Acheron patakok vizével duzzasztották fel, ott még csónakázni is lehet. A Barlang-szálló alatt ál­landó barlangkiállítást talá­lunk a földszinten, amely érdekes és tanulságos lát­nivalót nyújt a Baradla ke­letkezéséről, a cseppkőfajták kialakulásáról, az ősemberi maradványokról. Hangver­senyeket is rendeznek a bar­langban. Éppen ma 11 óra­kor pol-beat zenekari hang­verseny lesz. Aggtelek — ez a természe­ti szépségekben gazdag kis borsodi falu — várja a ter­mészetbarátokat. Tarpai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom