Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-28 / 124. szám

Középtiszavidéki Vizügyi Igazgatóság XXIX. évf. 124. Hóm, 1978. május 28., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Harmincéves a termelőszövetkezeti mozgalom Nagygyűlés Tiszaföldváron Losonczi Pál mondott beszédet Tegnap reggel Szolnok megyébe érkezett Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács ehöke, akit a megye határán Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára és Barta László megyei tanácselnök köszön­tött. Az Elnöki Tanács elnöke a megye vezetőinek társa­ságában délelőtt Tiszaföldvárra, a Lenin Termelőszövet­kezetbe érkezett. A szövetkezet székháza előtt Nádas József, a párt Szolnok járási bizottságának első titkára, Bódi Imre, a szövetkezet elnöke és Tiszaföldvár nagyközség vezetői fogadták Losonczi Pált és kíséretét. A szövetkezet székháza előtti téren délelőtt 10 órakor kezdődött a politikai nagygyűlés, amelyen mintegy 15 ezer ember vett részt, köztük a környező megyék küldöttei is} A nagygyűlés elnökségében Losonczi Pál mellett ott volt Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke. Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Szabó István, a TOT elnöke, Barta László megyei tanácselnök és Szlameniczki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető- helyettese. A díszemelvényen, illetve a hallgatóság első soraiban voltak a termelőszövetkezeti mozgatom veteránjai, más kiemelkedő személyiségei is. A politikai nagygyűlésen a Himnusz hangjai után Papp Zoltán színművész mondta el Földeák János: örök május című versét. Majd Bódi Imre, a Lenin Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a jelenlevőket. Ezután Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a nagygyűlés elnöksége Forradalmi jelentőségű eredmények — Kevesen vagyunk itt, de mind kevesebben vagyunk az országban is, akik a ma­gyar mezőgazdasági termelő­szövetkezeti mozgalom szü­letésénél bábáskodtunk. Itt Tiszaföldváron —■ és még né­hány községben — ugyancsak kevesek vágtak neki az új életnek harminc évvel ez­előtt. Nem történelmet ké­szültek írni azok a szegény­parasztok, akik az elsők közt álltak be a közösbe. Inkább a kényszerűség, a szükség — és csak nagyon keveseket, szinte csak egyeseket a. po­litikai tisztánlátás — ösztö­kélt az összefogásra. De akár ez. akár az adta is az indító­erőt, semmit se von le az alapítók történelmi érdemé­ből, annak az úttörő: vállal­kozásnak nagyságából, amely kiterebélyesedett és szerves alkotó részévé vált a felsza­badulás óta bekövetkezett történelmi jelentőségű vál­tozásoknak. Tisztelet és meg­becsülés érte azoknak az egyszerű parasztembereknek, akik meg merték, meg tud­ták tenni akkor ezt a kezde­ményező, a falu életében gyö­keres átalakulást elindító lé­pést! Tisztelet és becsület a mai tiszaföldvári „Lenin”-t alapítók maroknyi csapatá­nak is, azoknak akik közülük ma itt vannak körünkben és azoknak is, akik már nem ünnepelhetnek velünk a 30. évfordulón. Az Elnökj Tanács elnöke ezután a szövetkezeti mozga­lom hazai indulásának kö­rülményeivel foglalkozott, összehasonlítás próbáját, anyagi, szociális ellátottsá­guk pedig lényegében egyen­lő helyzetet teremtett az egy­kor kirekesztett parasztság­nak. Az egykor — a „tegnap” — még rétegekre tagolt, el­lentétek állal mardosott pa­rasztságból kialakult és egy­re inkább összeforrt az egy - séges termelőszövetkezeti pa­rasztság. Megszilárdult és magasabb fokra emelkedett a munkás-paraszt szövetség — szocialista társadalmi rendszerünk legfőbb politikai bázisa. Nagy társadalmi vív­mányunk ez. — A tények meggyőzően bizonyítják, hogy parasztsá­gunk helyesen cselekedett, amikor bízva a párt politi­kájában a termelőszövetke­zeti gazdálkodás útjára tért. s helyesen tette munkásosz­tályunk, társadalmunk is, hogy nagyarányú politikai és anyagi támogatásban részesí­tette a szövetkezeti mozgal­mat. Eredményeink forrása a párt politikája iránti biza­lom volt, és ez lesz. a jövő. ben is. Kézzel fogható té­nyek szólnak emellett. — Világosan látnunk és tudnunk kell — mondotta Losonczi Pál —, hogy ha­zánkban a mezőgazdaság­nak, a mezőgazdasági viszo­nyok fejlődésének — fejlesz­tésének vitathatatlanul nagy politikai, társadalmi és gaz­dasági jelentősége volt, az van ma is ég az lesz a jövő­ben is. Mezőgazdaságunknak (Folytatás a 3. oldalon.) A résztvevők egy csoportja majd azt hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti mozgalom az azóta eltelt harminc esz­tendőben korszakos, mi több: forradalmi jelentőségű ered­ményeket ért el. — Szövetkezeteink terme­lése — mondotta — olyan színvonalra emelkedett, hogy most már alapvetően járul­nak hozzá országunk népé­nek megbízható és kiegyen­súlyozott ellátásához; az ipar mezőgazdasági eredetű nyers, anyagszükségletének fedezé­séhez és kiviteli feladatának teljesítéséhez. Szövetkeze­teink terméshozamai egész sor területen a világszínvo­nalat ostromolják, itt-ott pe­dig már meg is haladják. A technikai felszereltségük ugyancsak kiállja minden Megvalósított vállalások, újabb célok A szakszervezetek megyei tanácsának operatív verseny- bizottsága az elmúlt héten tárgyalta a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elmúlt évi munkaversenyének ta­pasztalatait; értékelték a szocialista brigádvezetők ötö­dik országos tanácskozásán elfogadott ajánlások gyakor­lati végrehajtásának ered­ményeit, valamint megvitat­ták a versenymozgalom to­vábbi feladatait. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói a vízgazdálkodási ágazatban a legelsők között csatlakoztak a csepeliek felhívásához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére és annak méltó megünneplésére az igazgató­ság kollektívái vállalták, hogy hatékonyabb munkával és a munkaidő jobb kihasz­nálásával túlteljesítik az 1977. évi termelési feladato­kat. Elhatározták, hogy segí­tik a beruházások minél gyorsabb végrehajtását, s ta­karékos gazdálkodással biz­tosítják a tervezett költsé­gek csökkentését. A felada­tok ismeretében 182 brigád 2 ezer 5 taggal tett vállalást a szocialista brigádcím el­nyerésére, a jubileumi mun­kaverseny céljainak elérésé­re. A vállalások teljesítésé­ben kiemelkedő eredmények születtek: termelési tervét 23 százalékkal teljesítette túl az igazgatóság, és a be­ruházásokra is csaknem 7 százalékkal több futotta, mint korábban. Jelentősen javult a munkafegyelem, és nőtt a munkaidő célszerű ki­használása, ugyanis jelentő­sen csökkent a hiányzók szá­ma. Tudatosabb munkaszer­vezéssel és az eszközök jobb kihasználásával, valamint a takarékos gazdálkodással a vállalat 7 százalékkal csök­kentette a költségeket. A munkaverseny erősítette a szocialista brigádok moz­galmát is, hiszen az ered­ményesen működő brigádok vonzották az újonnan belép­ni szándékozókat. Azzal pe­dig, hogy az értelmiségiek körére is kiterjedt, új szín­nel gazdagodott a mozgalom, javult a vállalatnál a mun­kásművelődés, vezetők és be­osztottak közelebb kerültek egymáshoz; közvetlenebb, emberibb kapcsolatok ala­kultak ki az igazgatóság kö­zösségei között. Ugyanakkor nem hiányzott a kritikai hang, az elmarasztalás sem mikor árra szükség volt. Egyedülállóan szép sikere­ket ért el az igazgatóság kol­lektívája a társadalmi mun­kában. A tömegsport fejlesz­tése érdekében csatlakoztak az országos pályaépítési ak­cióhoz, így született meg a milléri sportközpont, vala­mint a vállalat javítóüzemé­nél a sportpálya. A szocialista munkaver­seny 1978. évi folytatására a javítóüzem két kollektívá­ja — a Törekvés és az Al- lende-Béke — az ország va­lamennyi vízügyi szocialista brigádjához intézett felhí­vásában indítványozta, hogy a megkezdett akciók tovább­ra is elsőrangú feladatként szerepeljenek. A két kiváló brigád javaslatát az OVH, a MEDOSZ vízügyi szakosztá­lyával egyetértésben elfogad­ta, és az ország valameny- nyi vízügyi szervének meg­küldte. A felhíváshoz a Kö­zéptiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóságtól 184 kollektíva csatlakozott. Mozambiki párt­ós állami küldöttség érkezik hazánkba A Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának meghívására Samora Machel- nek, a Mozambiki Felszaba­dítási Front (FRELIMO) és a Mozambiki Népi Köztár­saság elnökének vezetésével a közeli napokban hivata­los, baráti látogatásra mo­zambiki párt- és állami kül­döttség érkezik hazánkba. TISZTA, VIRÁGOS SZOLNOK Parkok, terek védnökei Szerződést kötöttek a brigádok A szakemberek becslése szerint egy év alatt — csaik Szolnokon — 8—10 millió forint értékű társadalmi munkát végeznek a lakókö­zösségek, az üzemek, a vál­lalatok szocialista brigádjai, az iskolák tanulói a közterü­letek rendezésével, a parkok ápolásával, a fásítással, a vi­rágok ültetésével. A néhány éve élő mozgalomhoz egyre több közösség, a rendezett környezetért tenni akaró la­kó csatlakozik. A városi tanács Útfenn­tartó Üzemében az idén ed­dig 31 olyan szerződést kö­töttek, amelyben egy-egy kollektíva vállalja a város egy-egy parikjának, terének, utcájának, játszóterének gon­dozását, védelmét. A József Attila út 27., 29., 31. számú házak lakói az épületek kö­rüli park ápolását, gondozá­sát, a Jubileumi lakásszövet­kezet három épülete kör­nyékének rendben tartását vállalta. A TRVVV, a Tisza Bútorgyár szolnoki gyára, a Moziüzemi Vállalat, a Vas­ipari Vállalat, a Posta szo­cialista brigádjai a munka­helyükhöz közel levő közte­rületeket védik, gondozzák. A „kőolajosok” már tavaly jelentős terep rendezését vé­geztéik el a Hősök terén és a Pelikán szálló környékén, az idén is vállalták a város központi tereinek rendben- tartását. A Tiszamenti Ve­gyiművek tmk-műhelyének brigádjai a játszóterek be­rendezéseinek javítására, karbantartására fordítanak gondot. Több iskola, intézmény is kiveszi a részét a környeze­tért végzett munkából, ül­tetnek, öntöznek, fásítanak, gyomtalanítanak. Emellett gondos gazda módjára védik a fákat, a virágc|kat, a ját­szóterek és a pihenőparkok berendezéseit is. Heti világhíredé - Véget ért az első munkahét (KÜLPOLITIKAI ÍRÁSAINK A 2. OLDALON)

Next

/
Oldalképek
Tartalom