Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-25 / 121. szám
1«78. mójus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ütemesen indulnak a szállítmányok a Metefém Ktsz kisújszállási telepének legfontosabb termékéből, a textilsodrat-számláló műszerből. A közel húszezer forint értékű precíziós műszerből 250 darab készül az idén Hektáronként 9 ezer forint Mennyit ér a napraforgó? Itt a szója, ho! a szója 7 Nardai Gyula magyaráz, Énekes Vilmos bemutat, az asszonyok figyelnek: így kelt készíteni szójával a darált marhahúst e A Törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezetben 1600 hektáron termesztenek olajtartalmú növényeket, 1200 hektáron napraforgót. Már a korábbi években is termelték és mint árunövény versenyképes volt a búzával, a kukoricával vagy a cukorrépával. - Most a Gabona- és Iparnövény Termelési Rendszer kísérleti gazadasága- ként, területük 20 százalékán termesztik a napraforgót. Azért csak ennyin, mert öt évnél korábban nem vethetnek ugyanarra a helyre. Voltak kísérletek, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy ki kell várni ezt az időt, máskülönben rendkívül nagy a termés visszaesése. így, ha a megyei átlaghoz viszonyítjuk, csaknem háromszor akkora területen termesztik a napraforgót, mint más gazdaságok. összehasonlítva egyéb növényekkel, a napraforgó igencsak megállja a helyét. Közepes időjárás esetén az árbevételt és főleg a nyereséget figyelembe véve 45 mázsa búzával egyenértékű. Ehhez azért el kell érni a 18— 20 mázsás hozamot, ami a törökszentmiklósiaknak az elmúlt két évben nem sikerült. Mindezek ellenére mégis pozitív ez az eredmény, .mert mind a két esztendőben olyan területen termesztették a napraforgót, ahol sem a búza, sem a kukorica nem jöhetett számításba, s a szélsőségesen rossz időjárás sem kedvezett. Nem kíván ez se több, se kevesebb törődést, mint más növény. Ajánlatos elvetni május elejéig — a vegyszerek hatása miatt is —, de most például még 15-ig dolgoztak a vetőgépek. A kelés is jó, hiszen rögtön utána megázott a föld. Így szinte egyszerre robbant ki a növény a talajból. Tapasztalat szerint az lenne az ideális, ha hektáronként legalább elérnék a százezres tőszámot. Ezt befolyásolja a vetőmag is, attól függően, hogy milyen jól csírázik. Ebből a szempontból nagyon kedvező a szovjet VNIMK és az IreTízmillió dollár értékű iszapdúsító mű gyártására és üzembe helyezésére kapott megrendelést Togóból a Tatabányai Szénbányák Vállalat. Az afrikai állam foszfát bányájában már működő francia gyártmányú mosóműhöz kapcsolódik majd a magyar berendezés. A mosóműből kikerülő víz még sók foszfátot tartalmaz, s miután a tengerbe engedik, károsan hat a tenger élővilágára. A tatabányai dúsítő- jpű alkalmazásával visszagi fajta. Az előbbi kevesebbet terem, de magasabb az olajtartalma és a felvásárlási ára is. A Tiszatáj Tsz-ben ebben az évben kipróbálják a legújabb jugoszláv, román és francia hibrideket, de a szakemberek egyelőre kétkednek bennük, mert itt nem a legjobb földeken fogják termeszteni. A vetőmag ára pedig igen drága, a legolcsóbb is 18500 forint mázsánként, s hektáronként 8—10 kiló is kell belőle. A nagyobb ráfordítást tehát csak jóval nagyobb átlagterméssel lehet kiegyenlíteni. Amennyiben ezek a fajták beválnak, érdemes lenne a licencüket megvásárolni, s itthon megtermeszteni a vetőmagot, hasonlóan a hibridkukoricához. A napraforgó termesztése nagyjából ismert, de le kell szokni arról, hogy igénytelen növényként kezeljék. Különös eszközöket nem kíván, nagyon jól felhasználható hozzá a kukoricatermesztés géprendszere, ugyanis mind a vetése, mind a betakarítása általábann ugyanazzal a gépijei történik, de megelőzve a kukoricát. Ha pedig a vegyszerezés jól sikerül, még kul- tivátorozni sem kell. A termesztéséhez egyébként sok apró fogás is hozzátartozik, s ezeket a GITR valamennyi gazdaságában, kérésre, személyesen is megmutatják a törökszentmiklósiak. Például nagyon fontos az is, hogy milyen irányba néznek a sorok vetésnél, vagy milyen gyorsan * forog a kombájn motollája. Vetéskor és a betakarításkor nagy gondot okoz a madarak kártétele, ami ellen hathatósan ma még nem lehet védekezni. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük a ráfordításokat és az árbevételt, nem túlozunk, ha 8—9 ezer forintot számolunk jövedelemnek. További előnye még, hogy a martfűi Növényolaj gyár megépítésével az értékesítése könnyen megoldható, s az onnan kikerülő mellékterméket — az extrahált napraforgódarát — a gazdaságok szállításuk arányában megkaphatják, ami a takarmányellátásukban új lehetőségeket nyit meg. nyerik az elfolyó zagyban levő értékes foszfátot, s a környezetvédelmi előírásoknak is eleget tehetnek, mert foszfátmentes víz kerül a tengerbe. A Tatabányán kifejlesztett dúsítómű működési elve teljesen újszerű, a hagyományos berendezésekhez képest kevesebb energiát fogyaszt, s miután szerkezete egyszerű, szivattyúi, alkatrészei kopásállók, a karbantartási költségek minimálisra csökkenthetők, Az első 750 kilovoltos transzformátor A Ganz Villamossági Művek dolgozói tegnap adták át üzemükben az első hazai 750/400 kilovoltos transzformátort az Országos Villamostávvezeték Vállalat szakembereinek. A KGST országok közös beruházásával épülő Aibertirsa—Vinnyica közötti 750 kilovoltos távvezeték magyarországi végpontján, az albertirsai állomáson szerelik fel ezt a transzformátort, amely a Szovjetunióból érkező szuperfeszültségű áramot alakítja át 400 kilovoltos feszültségűre. Hogy minél kevesebb legyen Megnyitották a harmadik hiánycikk-kiállítást Szakmai közönség, kereskedők, iparvállalati és ipari szövetkezeti vezetők jelenlétében tegnap megnyílt a harmadik, országos hiánycikk-kiállítás Szolnokon, a KISZÖV székházában. A rendezők — a Szolnok megyei Tanács ipari és kereskedelmi osztálya, s a VlDIA Délmagyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat — ezúttal járműalkatrészeket állítottak ki. Olyan kerékpár, motor- és autóalkatrészeket, amelyeket sokszor hiába keres a vevő a szakboltokban, s amelyek hiánya olykor a közlekedést, az üzembiztonságot is akadályozza. A rendezők nemcsak megmutatják a kiállításon, mit szeretnének a termelőkkel gyártatni, hanem jelzik az alkatrészekből szükséges mennyiséget is. A személyautókon látható visszapillantó tükör az egyik legkeresettebb cikk lehet, mert belőle mintegy 68 ezret tudnának eladni. Ugyanilyen „előkelő” a listán az MZ motorkerékpárokhoz szükséges megszakító garnitúra, —ára csak 22 forint, de 75 ezer darabra lenne biztos vevő. A kiállítást megnyitó Simon József osztályvezető elmondta : Szolnokon ez a harmadik hiánycikk-kiállítás. Az előző két bemutatón sikeres üzletkötések zajlottak, s eredmény, hogy azóta több vas-műszaki és ruházati cikk nem szerepel már a hiánylistán. Az ipari szövetkezetek, valamint a tanácsi iparvállalatok jó partnernek bizonyultak, s megértették, hogy lehetőleg a kis, olcsó cikkekkel is jól el kell látni a vásárlókat. Ezt remélik jr mostani, három napig nyitva tartó kiállítástól is. A remény, valószínűleg nem lesz hiábavaló. A megnyitó után ugyanis azonnal megkezdődtek az üzleti tárgyalások, és már az első napon ötvenezer dollár értékű import alkatrész hazai gyártására kötöttek szerződést az illetékesek. Remélhetőleg ugyancsak ötvenezer dollár értékű szerződést még ma aláírnak, Bemutató tanulságokkal — Nos, hogy ízlik? — kérdeztem az alkalmi kóstolókat: Bakó Zitát, Eke Erzsit, Ádám Katit, Kotroczó Mihályt, Kovács Gábort, Borsi Balázst és Seres Ferencet. Bár lehet, hogy egy jól sikerült írásbeli érettségi után még az étel is finomabb? — Véleményetek szerint mi készült szójával? — Talán a hús, kicsit furcsa az íze... Azért, mert nincs benne sok fűszer... Így együtt nagyon finom... — És a halpogácsa? — Ez is nagyon jó... Lám a diákok eldöntötték: jöhet a korszerűen főzött étel, és még azzal is egyetértettek, hogy hetente kétszer leves helyett sűrített gyümölcslé szerepeljen a menüben. Mindez pedig a közeik napokban az újszászi Gimnázium és Közlekedési Szakközépiskola éttermében történt, a szolnoki járás alsó- és középfokú oktatási intézményeiben dolgozó élelmezésvezetők, gondnokok és szakácsok továbbképző tanfolyamának záró foglalkozásán. Ezt a három előadásból és gyakorlati bemutatóból álló továbbképzést, a szolnoki járási tanácsi hivatal rendezte azzal a céllal, hogy javítsák az iskolákban, az óvodákban a gyermekélelmezés színvonalát. o Mennyire fontos ez, mutatja: a megyének ezen a területén 25 általános, 3 középiskola és 33 óvoda van, ezekben összesen mintegy hétezer gyereket reggeliztetnek, uzsonnáztatnak, ebédeltetnek. Ehhez jön még plusz ezer adag felnőtteknek elkészített étel, mivel több településen — körülbelül tízen- tizenketten — nemcsak a pedagógusok, a tanácsi dolgozók, hanem az öregek napközi otthonának lakói is az iskolai konyhákról étkeznek. Bár ez nem is olyan furcsa: az öreg ember általában már olyan ételt kíván, amilyet a gyerekek esznek. — És bizony a legtöbb helyen a napi menü nem a legideálisabb körülmények között készül el — mondta Solti Istvánné, a járási hivatal költségvetési csoportjának vezetője. — Kicsik, zsúfoltak, korszerűtlenek a konyháink, a kihasználtságuk 100 százalék felett van (néhol még a kétszázat is meghaladja, de erről nem szívesen beszélnek!). Ilyen körülmények között természetesen csak egyfajta menüt készíthetnek, téhát egyforma ételt eszik az óvodás, az iskolás és a felnőtt. Mindezek eszembe jutottak, miközben a továbbképzésen résztvevők népes csoportjával — mintegy nyolc- vanan voltak — együtt hallgattam Nardai Gyula főosztályvezet ő előadását az iskolai konyhák gépesítéséről. (Az előadó munkahelye, a Fővárosi Gyermekétkeztetési Vállalat.) Szólt a túlnyomásos főző üstökről, a billenős serpenyőkről, a folyamatos gőzpárolókról, a forró levegőjű gyorssütőkről, a hőn- tartó ládákról. Ezek szinte kivétel nélkül tőkés importból szerezhetők be, bár már a magyar ipar is gyárt hasonlókat. (Lásd: KERIPAR modul rendszerű sütő-főző berendezései.) Bemutatta prospektusokon ezeket a nagyszerű, de drága berendezéseket, köztük a japánok automata tésztaformázó gépét. — Gőzüstök, robotgépek a mi konyháinkon is vannak mór — mondta Soltiné. — De költségvetésünk eléggé r S?| korlátozott lehetőséget nyújt új berendezések vásárlására. — A jövő a gépesítésé! — monndta Nardai Gyula. — Nem állunk olyan jól munkaerővel, hogy pazarolhassunk. Pazarlás? Egy tény: a budapesti vállalatnál 2500 személyre három ember főz. Az újszászi középiskolában 350 személyre kilenc. e A főzőnőknek Énekes Vilmos, a budapesti vállalat szakácsa mutatta be a korszerű főzési technológiákat, a szója texturátum felhasználását. Hasonló bemutatót számtalant tartanak az országban. Az asszonyok dicsérik a látottakat: — Gyorsabban is készül így az étel, és a szójával készített marhahús, a sokféle sütemény jóízű. — Használnák a szóját? — Szívesen, csak nem tudjuk hol léhet szerezni. Azt a texturátumot, amit ezen a délelőttön megfőztek, tőkés importból szerezte be a fővárosi vállalat. o Kérdés, a részvevők menynyire tartották hasznosnak ezt a továbbképzést? A vélemények eléggé megoszlottak. A nagyobb iskolai konyhák vezetői elégedettek, sok olyan dologról hallottak, amit már a gyakorlatban is kipróbáltak és bevált! Leves helyett hetenként kétszer ivóié, szénhidrátmentesen készített főzelékek, stb. A kisebb konyhákon dolgozók — és ők vannak többen — kicsit rezignálton nyilatkoztak: „az új főzési technológia, az új ízek nem biztos, hogy megnyernék a gyerekek és a felnőttek tetszését. Ez a felszerelés pedig amiről f hallottunk, a mi számunkra egyelőre csak álam”. Mindenesetre ez a továbbképzés és a gyakorlati bemutatóval egybekötött zárófog- lalkozás ismét felszínre hozta: ha a gyermekélelmezésben lépést akarunk tartani az igényekkel és a követelményekkel, meg kell végre oldani az egységes szakmai irányítást. Hogyan valósuljon ez meg? Ebben előszóra Belkereskedelmi Minisztériumnak kell állást foglalnia. De világosan kiderült az is, hogy csak az anyagi erők koncentrálásával (tanács, szövetkezet, vállalat összefogásával) lehet korszerű konyhákat létrehozni. Olyanokat, amelyeket maximálisan ki is használhatnak mind a gyermekek. mind a felnőttek ellátására, csak így tudnak megfelelő ételeket készíteni, nem utolsósorban takarékoskodni a munkaerővel. Felvetődik egy másik gondolat is: a megyében, ahol olyan sok tsz termel zöldséget, gyümölcsöt, vajon máért nincs még egy olyan melléküzemág, ahol konyhakész állapotba hozhatnák —megtisztítanák, mosnák, csomagolnák — a zöldséget, a burgonyát, a gyümölcsöt. Ha egy előkészítő már működne, az is óriási segítséget jelentene és nemcsak az iskoláknak, hanem a vendéglátó- iparnak is. Bemutató okos tanácsokkal. Mikor lesz ezekből mindennapi gyakorlat? Varga Viktória A. L. Tatabányáról Tagéba