Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-04 / 103. szám

1978. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 lászfelsttszentgyflrgy Új élelmiszerbolt és presszé Jászfelsöszentgyörgyön a lakosság régi és jogos ké­rését teljesíti az Egyesült Jászsági Áfész egy, a ke­reskedelmi hálózat kor­szerűsítését szolgáló, kö­zel egymillió forintos fej­lesztési terv megvalósítá­sával. A fejlesztést a község ke­reskedelmi hálózatának el­avult volta indokolja. Az élelmiszerbolt szűk, hiányoz­nak a hűtőberendezések, a tárolási lehetőségek, ezért még az alapvető élelmisze­rekből sem kielégítő az el­látás. i A községben nincs presz- szó. A cukrászati készítmé­nyeket az italboltban áru­sítják, a hűtőberendezések hiánya miatt egészségtelen köiriilmények között. A tüzép- telepen nincs hídmérleg, a vásárló a szenet kénytelen maga lemérni mázsánként egy kis mélegen. A gondokon az áfész a bol­tok átalakításával, bővítésé­vel enyhít. A megfelelő alap­területtel rendelkező, jó ál­lapotban levő italboltot rak­tár hozzáépítésével korszerű, önkiszolgáló élelmiszerbolttá alakítja át. A tágas eladótér­rel, megfelelő hűtőkapacitás­sal és raktárral ellátott élel­miszerbolt kétszerese lesz a réginek. A mostani élelmiszerüzle­tet a mellette levő iparcikk­bolt egyik raktárhelyiségével bővítik, és 80 személy befo­gadására alkalmas presszóvá alakítják át. A tüzéptelepp május elején elkezdik a híd­mérleg alapjainak ásását. A község kereskedelmi há­lózatának korszerűsítését szolgáló munkát az áfész építőrészlege május elején kezdi el. A hídmérleg üzem­be helyezését a második fél­év elejére, a két új létesít­mény átadását az év végére ígérik. * » » Több mint féléves kény­szerszünet után Jászfelső- szentgyörgyön újból megnyi­totta kapuit a József Attila művelődési ház is. A kultu­rális intézmény új vezetővel az élén, újabb csoportok megalakításával, a régi kö­zösségek újjáélesztésével kezdte az évet. Huszonhét taggal megala­kult az ifjúsági klub, létre­jött a gyermek bábszakkör és a harminc gyerek alakí­totta a társastánc-csoport. Az év elején verbuválódott a „nyolcadik osztályosok klubja”, amely az ifjúsági klub utánpótlásának nevelé­sét tűzte ki céljául. VIT-sorozat Ifjúsági klubtagok érdek­lődésére számot tartó, hat előadásból álló VIT-soroza- tot szervezett Kunhegyesen a nagyközségi művelődési ház. Az első összejövetelen — tegnap este fél hétkor — a világifjúsági találkozók történetével, politikai jelen­tőségével ismerkedtek a fia­talok. Kiriigyezett 800 éves árpád-fa Az idei tavaszon is kirü­gyezett a 800 éves hédervári Árpád-ffa. A famatuzsálem a szigetközi kis falu idegen- forgaltni látványossága. A mintegy ezer éves mocsári tölgyet féltve óvják. Több­ször kapott már alapos „gyógykezelést” a tisztítást és üregeit betonnal töm­ték be. A község másik régi fája, a Kont-fa, az idén már nem hajtott ki. A monda szerint Zsigmond király idején e fá­nál gyülekeztek az összees­küvők Kont vezérletével. A jelenlegi Kont-fa az egykori fehér nyárfának nyilván már csak leszármazottja, sarjadé­ka. Megmenteni azonban már nem tudták, s vele együtt elmosódik majd a monda is. Az elszáradt fát egy ideig még nem vágják ki. AZ IDEGENVEZETŐ SZEMÉVEL Milyenek vagyunk, ha kirándulunk? Teherautóval az első úton — Melyik volt a legemlé­kezetesebb útja? — Az első. Két éve tör­tént ... A sikeres vizsga után óriási buzgalommal készül­tem az első csoport fogadá­sára. Azt tudtam, hogy egy Pest megyei iskolás csoport jön a megyébe, izgalommal vártam hát a „bemutatko­zást”. Időben, a megjelölt he­lyen vártam rájuk, a leg­szebb nyári ruhámban... A gyerekek meg is érkeztek.... egy nyitott teherautón. Röp- döső ruhám meglehetősen nagy derültséget keltett, szé­pen megfogalmazott „szónok­latom” porba és rekedtségbe fulladt. — Nemi vesztette el a ked­vét? — Ó, dehogy! Sokat de­rültünk ezen. És valahogy ízelítőt is kaptam abból, hogy az idegenvezetésnek vannak „hétköznapi” olda­lai is ... * * Vincze Adrienne idegenve­zető első útját azóta már több száz követte. A szolnoki Idegenforgalmi Hivatal cso­portvezetője kilencedma­gával. — Hivatali dolgozók — pontosít Szabó Emőné hiva­talvezető-helyettes — ugyan­is valamennyien egyéb teen- dőket is ellátnak. Túrákat szerveznek, idegennyelvből, illetve -nyelvre fordítanak, könyvelnek, gépkocsi-ügye­ket intéznek. — Telük, nem főállású idegenvezetők? — Nem, sok egyéb teendő is vár rájuk. A belföldi cso­portkísérés, ha úgy tetszik idegenvezetés nem ad egész havi elfoglaltságot. Ha pél­dául egy Szolnok megyei csoport mondjuk Sopronba látogat, a Győr-Sopron me­gyei Hivatalból kérünk he­lyi ismeretekkel rendelkező vezetőt, ugyanígy járnak el ők is, ha hozzánk látogat egy-egy csoportjuk. — Kik a leggyakoribb vendégek Szolnok megyé­ben? — Nagyon fellendült a szovjet turizmus. Szolnok is egyik állomása útjuknak, legtöbbször egy-két napot itt töltenek. Az idén mintegy 150 szovjet csoportot kalau­zoltunk már a megyeszékhe­lyen. — Az Idegenforgalmi Hi­vatalnak sok egyéb szolgál­tatás is a feladata ... — Utaztatással mindössze kéli éve foglalkozunk, fő fel­adatunk a vendégek foga­dása mellett a szállásfogla­lás, programszervezés, valu­taváltás. Az idén egyébként minden eddiginél színesebb programot kínálunk a megye eddig felfedezetlen, ám ter­mészeti adottságokban, nép- művészeti értékekben gazdag tájaira. — Milyenek vagyunk mi, utazók, kirándulók az ide­genvezető szemével? — kér­deztem Vincze Adriennét. — Ahány ember, annyi fé­le. Legérdeklődőbbek az is­kolás gyerekek, őket mind­annyian nagyon szeretjük. Kedvesek és nagy ajándé­kozó kedvűek a szovjet cso­portok, őket jórészt az üze­mek, a lakótelepek érdeklik. Egyre több termelőszövetke­zet is szervez kirándulást, őket a jókedvükről lehet megismerni, de kötetlen, vi­dám a hangulat bármilyen szakmai jellegű utazásnál is. Ügy hiszem, már maga az a tény, hogy „kimozdulunk” megszokott környezetünkből, valamiféle derűt okoz. — t. SZŰCs — * Az óbudai Zichy kastély változatos múltra tekint visz- sza. Falán márványtábla: műemlék, épült a XVIII. században. Udvarán állt egy­kor a Zichy kastély. Az épít­tető, Zichy Miklós terveit alapjában meghatározta, a cél: a kastély kulturális köz­pont legyen. Zenebarátokat, zenészeket gyűjtött maga kö­ré és műkedvelő előadásokat is rendezett, mivel az épü­letben valahol — ma már meghatározhatatlan helyen — színpad is volt. Játszot­tak zenedarabokat is, ame­lyeket Zichy Miklós udvari zenészei adtak elő. A Zichy kastély évekig raktár volt. Az egykori álom az elmúlt években azonban megvalósult: az épület va­lóban a kultúra hajlékává vált. A III. kerületi tanács felismerte a műemlék épület értékét, s a kastély adta le­hetőségeket. Két év szorgal­mas munkájával a múlt év januárjában adták át az egykori rajzok és tervek fel- használásával újjávarázsolt épületet. A Zichy kastély ma a III. kerületi tanács Fran­kel Leó művelődési házának óbudai klubháza, a főváros egyik kultúrközpontja. Nyaranta az udvaron ze­nei esteket,' koncerteket ren­deznek, a kastélyban; a Kas­sák Lajos emlékmúzeum, a helytörténeti kiállítás és a pincegaléria kapott helyet. De itt talál othonra többek között az amatőr filmesek klubja, a képzőművészeti szákkor, s minden hónap el­ső péntekjén ebben a han­gulatteremtő környezetben várja a közönséget a „Régi zene — régi hangszerek”, s ugyancsak havonként az „Óbudai esték” sorozat, amelyen eddig többek között Ruttkay Éva, Haumann Pé­ter és Szersén Gyula lépett fel. A történelmet idéző barokk kastély azonban a könnyű műfajnak is otthont szeret­ne nyújtani. Ezéirt merült fel a gondolat, hogy „Pári­zsi posta” címen sanzones­teket rendeznek. Aki Óbudán, a Főtéren jár, óhatatlan, hogy észre ne ve­gye a Zichy kastélyt. S ha betekint a boltíves kapun, megérinti a múlt varázsa és a jelen kultúrája ... Névtelen igazságkeresők „Nézd, Pista bácsi, ennek csak egy módja van. Azt ta­nácsolom, menj most haza és írj nekem egy névtelen levelet mindarról, amit az imént elmondtál...” Amikor becsukódott az ajtó Pista bácsi mögött, bán­ni kezdtem az elfogadott fe­ketét. Merthogy az az ember kínálta, aki azt tanácsolja a hozzáfordulóknak, hogy búj­jon az anonymusok köpenye mögé, s onnan hajigálja gyújtóbombáit a vélt ellen­ség fejéhez. „Nem lehet va­lami jellemóriós Pista bácsi, ha megfogadja ezt az igét — gondoltam —, de az ige­hirdető sem.. Aztán csendesen visszavo­nultam. Lehetséges, hogy a gyávák, a jellemtelenek, az alattomosak módszerére azért adott biztatást a járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság el­nöke, mert okkal félt, hogy a bátrak, a jellemesek, a szemtől szembe igazmondók védelmében kevés segítséget ad neki a törvény? II megtorlás malmai Mert törvényünk van rá, hogy a bejelentőt egy évig megkülönböztetett jogvéde­lem illeti. Ám a megtorlás malmai egy év után is őrölnek; ebben a járásban 12 közérdekű' 'bejelentésből heten kénytelenek voltak munkahelyet változtatni, mert helyzetük tarthatatlan­ná vált. S nem ám nyílt si­sakos bajvívásban maradtak alul! Fondorlatos, lassú, ki- fárasztásos taktikával tették lehetetlenné maradásukat. Egyikükről elterjesztették, hogy mindent, ami az öltö­zőben, az uzsonnaszünetben vagy poharazáskor elhang­zik), jelenti a „felettes szer­veknek”. A kollégák a bri­gádprogramokból kizárták, barátai elfelejtették névnap­ján felköszönteni, szerszá­mait „véletlenül” töröttre, csorbára cserélték, a por­tán minden műszak végén megnézték még a tízórais zacskóját is — csak! az övét... A másik, jóval a valósnak bizonyult bejelentés után „vált” összeférhetetlen, int- rikus, megbízhatatlan, ha­nyag munkássá. Olyanná, akit nem illet meg az óra­béremelés, a nyereségj uta­lom, akit a csoportvezetői beosztásból fel kellett men­teni, s tanuló-segédmunkási feladatokkal bízták meg. A harmadikat — vállalati ér­dekekre hivatkozva — odébb helyezték, ahonnan hetente csak egyszer tudott a csa­ládjához hazatérni. A negye­diknek fél éven keresztül egyszerűen nem adtak mun­kát, de kapta a fizetését. Hasonlóan járt az ötödik, a hatodik, a hetedik. Tizenkettőből heten nem bírták. S a népi ellenőr, aki ebben a tisztségében két évtized alatt oly sok min­dent tapasztalt, nem akarta, hogy ennek a más jószágát magáéként féltő, munkában megroppant parasztembernek tűrését-erejét próbára te­gyék, ha személyét a vizs­gálat érdekében fel kellene fedni, vagy más módon ki­tudódna. Merthogy azzal kopogott be az öreg: szemérmetlenül lopják a téesz árpáját. S mivel az elnök meg az ag- ronómus meg a főkönyvelő is lopja, nem akarna velük újat húzni. Csinálja már úgy a népi ellenőr — kérte —, hogy tesz is valamit a tol­vaj lás ellen, meg nem is tudódik ki, honnan fúj a szél. „Csak nehogy olyan embereknél keresse az igaz­ságot — óvta az öreg aNEB elnökét —, akik eladják) azt egy birka bőréért. Körül kell nézni, hány magas szé­ken ülő ember teszi le csu­pasz lábát birkabőr-ágyelő- re, s hánynak a felesége jár télidőben a hallgatásért ka­pott birka irhájában ...” A névtelen levél megíró­dott, a 160 mázsa árpa hiá­nya kiderült, 300 birka bőré­vel sem tudott a téesz el­számolni. Ám egyetlen tanú,, egyetlen terhelő bizonylat nem került elő a bizonyítás­nál, így a számonkérés jog­címe is szelídebb lett, követ­kezésképpen a vezetőség — maradt. Jaj a békebontónak, ha megsejtik személyét! Sok a névtelen bejelentés — nemcsak a népi ellenőr­zésnél, hanem a legkülönbö­zőbb panaszfórumokon is. A közérdekből tollat fogó igazszavú anonymusok egv része okkal tart megtorlástól. Rosszemlékű tapasztalások kényszeréből vállalják in­kább a névtelen bejelentők kétes szerepét, mintsem hall­gatás mögé lakatolják láza­dó igazságérzetüket. S bár pártoló szóval semmilyen okon nem illethető az ilyen­fajta névtelenség, kisebb mulasztás, mint a „ne szólj szám, nem fáj fejem” kö­zönye. Igaz, mindegyre kevesebb a közönyösek száma, hiszen a hallgatásukkal szabályta­lanságokat pártolók nemcsak a közösség, de önmaguk el­len is vétenek. Aki nem tart tükröt a hibát hibára halmozó korrupt, önkényes magatantásúak elé, s ho­mokba dugott fejjel várja, majd csak felfigyel valaki a helytelenségekre, csak őt hagyják békén, csak az ő boldogulását ne háborítsák — az passzivitásával maga is bűnpártolóvá válik. Cin­kosává a társadalmi tulaj­don szarkáinak, a közva­gyont gondatlanul herdáló felelőtleneknek, a szocialista eszméinkkel összeegyeztethe­tetlen vezetői önkénynek. alacsonyabb széken Kétségtelen, hogy nem népszerűsíti a névvel vállalt bejelentéseket, 'ha a mun­kahelyen „neheztelés” a kö­vetkezménye. De az árpatol­vaj téesz-elnök egy felsőbb fórum ítélete után ma te­herautó-sofőr; az agronómus növénytermesztési szakmun­kás; a főkönyvelő beosztott egy másik faluban. És sokan ülnek alacsonyabb széken azok közül, akik magas ló­ról akarták elvenni panaszt- tevő munkásaik kedvét az igazságkereséstől. Tény, örvendetesen szapo­rodó számú tény, hogy a be­csületesek megbecsülése, a gazságot elkövetők elmarasz­talása ma már jellemzőbb, mint az ellenkezője. Mégha kicsit késve jár is olykor az igazságtevők órája. A. A. Kétnapos IBUSZ-nyár Szolnokon Diákokat, dolgozó fiatalo­kat, szocialista brigádokat invitál a meghívó Szolno­kon a Tallinn filmszínházba május 11—12-én délután 3 órára. IBUSZ-nyár ’78 cím­mel vonzó útiprogramokat mutatnak be filmeken mind­azoknak, akiket vonz a ha­zai tájak szépsége, a világ sok csodája, szeretnek utaz­ni, látni, tanulni. Madridi sétára hívnak a pergő film­kockák, Hegyek tenyerén és Fából faragott álmokban gyönyörködhetünk, láthat­juk mit kínál 455 mérföld Kaliforniában, s a Nyaralás Grúziában. Kitárulkozik előttünk a Szegedi nyár, Pécs, a diákváros és sok hasznos tanácsot kaphatunk arról: hová menjünk kirán­dulni, nyaralni. Szünetekben az IBUSZ szolnoki irodája helyben szolgáltat informá­ciót, utazási tanácsokat az érdeklődőknek. A hangulatos Fő-tér a régi Óbudát idézi Részlet a Kassák múzeumból Kastély dbudán

Next

/
Oldalképek
Tartalom