Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-17 / 114. szám
1978. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nevelni, oktatni Beszélgetés Lakatos Ernővel, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesével AZ MTI JELENTI • •• és a köflz általános zépisko. Iákban valamint a szakmunkásképző intézetekben április második felében tartották meg a tavaszi nevelési értekezleteket. A téma ezúttal egységesen az új tantervekhez kapcsolódott, pedagógusaink „Utunk a nevelő iskola felé” címmel a nevelőmunka feladatait vitatták meg. A téma azonossága nem jelentette azt, hogy a feldolgozás, megbeszélés mindenütt azonos módon történt, hiszen az egyes intézmények közötti személyi és tárgyi feltételekből adódó különbségek már eleve meghatározták a vitát, a további feladatokat. Az értekezletekre gondosan készültek fel minden okt" tási intézményben, megyei, járási, városi szintű tapasztalatcserék, viták, ajánlások segítették a pedagógusok munkáját. A vitaindítók — az esetek többségében az iskolaigazgatók tartották meg — a javasolt szakirodalomra épültek. Az előadók sokoldalúan elemezték a nevelő iskola fogalmát, az oktatás-nevelés egységét, módszereit. Szó esett a már megjelent új dokumentumokról is. A vitaindító előadás után a résztvevők 40—50 százaléka mondott véleményt. Több iskolában volt pezsgő vita a diákok munkafegyelméről. A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban az egyik hozzászóló például a küzdőképesség, a reális önértékelés hiányát állapította meg a tanulók munkájában, s ebben látta annak okát, hogy a végzősöknek csak 30 —40 százaléka tanul tovább felsőoktatási intézményekben. Noha a pedagógusok többsége világosan érti a nevelő iskola fogalmát, mégis akadt hozzászóló, aki az oktató és nevelő iskola közötti különbségekről beszélt. Már a kiÉrdekes és szép kiadvány jelent meg a közelmúltban . Zeneműkiadó Vállalat gondozásában. Az egészyászon kötésben, ízléses külsővel kibocsátott kotta Mozart egy, hazánkban nemrég felfedezett Praeludiumát teszi közkincs- csé, minden igényt kielégítő fakszimile kiadásban. Az eddig ismeretlen, do minden kétséget kizáróan hiteles zongoradarab családi hagyatékként, mondhatni: ereklyeként maradt fenn. A indulópont eleve hibás, hiszen a kettő önmagában nem létezik, hanem szorosan ősz- szefügg egymással. Nincs külön oktató és nevelő iskola. Az új dokumentumok, a nevelési és oktatási tervek tükrözik, hogy a tanításitanulási folyamat kölcsönhatásban van a fejlett szocializmus új életformájára való felkészítéssel. A nevelési értekezleteken sok szó esett az iskola nyitottságáról. A kérdésről különböző módon vélekednek a szakemberek. Az egyik tábor félti a diákokat a külső, az utca, a tömegkommunikációs eszközök hatásától, míg mások az iskola falainak kitágítását tartják kívánatosnak. A két álláspont jelen volt az értekezleteken is. Végül a viták rendszerint azzal zárultak. hogy a fiatalokat a valóságra kell felkészíteni; a teljes valóságot kell bevinni az iskolába, szépségével, gondjaival együtt, mert csak így lehet hitele a szónak. Az oktatási intézmények nyitottságra törekvését jelezte, hogy az értekezleteken részt vettek a társadalmi szervezetek, a szülői munka- közösségek képviselői. Sőt beleszólhattak a „felnőttek dolgába” a másik oldal képviselői, a diákok is. Hozzászólásaik hasznosnak bizonyultak : elmondták, milyenek ők, a mai fiatalok, milyennek látják egymást, s természetesen a felnőtteket. céljukat e Elérték tanácskozások. A pedagógusok sokoldalúan elemezték a nevelő iskola fogalmát, az oktatás-nevelés egységét. Kellő súllyal foglalkoztak a megjelent dokumentumokkal. A meghatározott feladatok tükrözik az iskola adottságait, az új oktatási-nevelési tervek bevezetésének folyamatát, amelyben újabb állomást jelentettek a nevelési értekezletek. Köchel-jegyzékben nem szerepel, keletkezésének időpontját a kutatók — az írás után ítélve — 1776—77-re teszik. feltehetően Mozai*t testvére, Nannerl számára készült. Fantáziaszerű, ütemekbe nem osztott, vázlatszerűen lejegyzett, modulációs tanulmányra emlékeztető mű. Első kiadása méltó tisztelgés a nagy zeneszerző emlékének, s biztosan kivívja a szakmai körök elismerését itthon és külföldön egyaránt. fl szolnoki flba-Novák teremben Grafikai hét Holnap délután nyitják meg a szolnoki Aba-Novák teremben a Grafikai hét 1978. című kiállítást, amelyet a Képcsarnok Vállalat rendez kortársművészek alkotásaiból. A kiállított művek között Czinke Ferenc, Csohány Kálmán, Feledy Gyula, Gácsi Mihály, Gross Arnold, Hincz Gyula, Kass János, Raszler Károly, Sáros A. Miklós legsikerültebb grafikai munkáit láthatja majd a közönség. Magyar könyvművészek a világ élvonalában — Szépek, színvonalasak a magyar könyvek, Magyarország könyvművészete a világ élvonalába tartozik — mondta Albert Kapr professzor, a Lipcsei Grafikai és Könyv- művészeti Főiskola könyv- művészeti tagozatának igazgatója és Walter Schiller professzor, a főiskola tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában. A nemzetközi szaktekintélyű tüdósokat a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése látta vendégül hazánkban. Itt tartózkodásuk alatt találkoztak könyvkiadásunk vezetőivel, a lipcsei főiskolán végzett egykori magyar tanítványokkal, elutazásuk előtt a következőképp összegezték tapasztalataikat: — A szépirodalmi művek, az ifjúsági regények, kiadványok különös színvonalas ki- állításúak és esztétikailag is szinte kifogástalanok — hangsúlyozna Kapr profesz- szor. — Világszínvonalúak az Európa Kiadó Helikon szerkesztőségének bibliofil kiadványai is. — Csaknem két évtizede oktatunk magyarokat a lipcsei főiskolán. A könyvtervezés, a tipográfia tudnivalóit sajátítják el. Ezeken az egyéves tanfolyamokon már a könyvszakmában, kiadónál dolgozó szakemberek vesznek részt. Néhány éve a főiskola teljes oktatásában részt vevő tanulók is érkeznek hozzánk. Egyöntetű vélemény, hogy a magyar fiatalok rendkívül, tehetségesek, rátermettek, képesek a magyar könyvművészet jó hírének öregbítésére. Főiskolánk egyik legtehetségesebb tanulója volt például Cigány Edit, aki jelenleg a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadóban tervezi a szebbnél szebb gyermek- és ifjúsági könyveket. Cigány Edit például diplomamunkájában egy rendkívül szép, harmonikus új betűtípust dolgozott ki, amelyet ma már a magyar nyomdák használnak is. „A hírügynökségek tájékoztatása szerint... az MTI külföldi tudósítójától kaptuk a hírt... — hangzik el naponta a rádió, a 'televízió hírközlésében egy-egy világ- esemény bejelentése előtt. Ha végignézzük a napilapokat, általában így kezdődnek a külföldi információk: Rómából jelenti az MTI; Helsinkiből jelenti a TASZSZ vagy csak röviden: Üj-Del- hi, Reuter; Brüsszel, AFP; Ankara, AP és így tovább. A Magyar Népköztársaság hírszolgálati sajtószerve a Magyar Távirati Iroda. A tömegtájékoztatás — a sajtó, a rádió, a televízió — hírforrásának jelentős részét ez az intézmény gyűjti össze és továbbítja. Budapesten, a Naphegyen épült fel az MTI székháza. A többszintes épület szürke falai mondhatnánk magukba zárják az egész világot: telexen, telefonon, rádión keresztül ide érkeznek be a külföldi tudósítóktól, hír- szolgálati irodáktól, fotóügynökségektől, a 19 megyei szerkesztőségtől a nap 24 órájában történt események. Folyamatos „hírüzem” működik itt. Az intézmény bel- és külföldi szerepéről, technikai fejlesztéséről, a hazai hírforgalom óramű-pontosságú mechanizmusáról Lakatos Ernő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettese tájékoztatta munkatársunkat. — Az MTI klasszikus hírügynökség, magába foglalja a hír-, cikk-, sajtó- és fotó- szolgálatot. Európa egyik legrégibb hírügynöksége, még az Osztrák—Magyar Monarchia idején, 1880-ban alapították. Létrejöttét magyar szabadságtörekvések motiválták, s ez a. haladó hagyomány jellerftezíte később is: a fasizmus idején sok ellenálló, kommunista újságíró dolgozott az MTI- ben, akik közül többen mártírhalált haltak. A közeljövőben ünnepeljük az intézmény 100 éves fennállását, tehát időszerű a történelmi visszapillantás most, a centenárium küszöbén. Hírügynökségünk különösen az utóbbi 20 esztendőben gyorsan fejlődött, ma már korszerű hírszolgálati irodaként tartják számon. — Hogyan működik ez az egész világot átfogó, élő „gépezet”? — Alapvető feladatunk a magyar lakosság gyors, pontos, hiteles — tehát valósághű tájékoztatása. A szocialista demokrácia szélesítéséhez szükséges az emberek tisztánlátása. Emellett az MTI arra is törekszik — egyetértésben a sajtóirányító szervekkel —, hogy a kormány bel- és külpolitikájának megfelelően a magyar valóságról külföldön is közöljön híreket, cikkeket, fotókat, melyek a nagy hír- ügynökségek — a z angol Reuter, a szovjet TASZSZ, az NSZK-beli DPA, az amerikai AP és UPI, a francia AFP — és 70 hírszolgálati iroda útján jufi el a világ minden részébe. A híráramlás tehát oda-vissza történik. Intézményünk naponta — 70 ezer szót tartalmazó — mintegy 3500 gépelt oldalnyi híranyagot fogad és továbbít. A világ valamennyi jelentős orgánumát — 450 lápot — rendszeresen szemlézzük. A bel- és külföldi témájú fényképek napi forgalma eléri a háromszázat. Korszerű lézersugaras berendezésekkel rögzítjük az érkező fotókat, s a hazaiakat is ugyanígy továbbítjuk. Külön körön, a szocialista országokkal állandó összeköttetésünk van. A külpolitikai főszerkesztőség 3—4 nyelven beszélő újságíró apparátussal dolgozik. Külön részlegek foglalkoznak a szocialista, a fej-- lett kapitalista, továbbá a fejlődő országok anyagaival. Ide tartozik a világgazdasági információk figyelemmel kísérése, begyűjtése is. A belföldi főszerkesztőség tükrözője hazánk belpolitikai,, gazdaságpolitikai és kulturális életének. A 19 megyéből érkező híreket is ők továbbítják a lapoknak, a rádiónak, a tévének. Dokumentációs szerkesztőségünk archív szöveg és képgyűjteményével a magyar sajtó rendelkezésére áll. A jövőben meg akarjuk valósítani a számítógépes, elektronikus hírtárolást. Az MTI-ben nyomdai úton 56 napi, illetve heti kiadvány, bulletin készül magyar és külföldi előfizetőknek. Budapress néven önálló, 30 tagú szerkesztőséget hoztunk létre, mely valamennyi világnyelven dolgozik. A hazánkban tartózkodó külföldieknek adjuk ki két nyelvű napilapunkat, a Daily News-t és a Neues Nachrichten-t. — Az MTI külföldi tudósítóhálózata Washingtontól Tokióig szinte• átfonja a Földet, de vannak még fehér foltok. Tervezik-e a közeljövőben a 21 tagú hálózat bővítését? — Feltétlen szeretnénk. A szocialista országokban Moszkvában, Berlinben, Varsóban, Szófiában stb, —, Nyugat-Európában sűrű a tudósítóhálózatunk, — de Skandinávia, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes területeit még nem tudtuk átfogni. Jelenlétünket indokolnák a magyar tájékoztatáspolitika általános követelményei, az, hogy a külföldi adókkal egy időben tájékoztassuk a magyar lakosságot a világeseményekről. Saját tudósítóink jelentései ugyanis mindjárt fontossági sorrendben érkeznek, tehát nem kell a nemzetközi tömegtájékoztatás csatornáit elárasztó hírözönből szelektálni, mert már a források színhelyén megtörténik. Szó van arról, hogy az említett fehér foltokra is küldünk ki tudósítókat. Persze ez utánpótlás-nevelés kérdése is. Az anyagiakról nem is beszélve. — Ha már a káderhely- zetnél tartunk: kik dolgoz- nak az MTI-ben? — Létszámunk több mint ezerre tehető. Világnyelveket beszélő újságírók, fordítók, fotóriporterek, műszakiak, gyorsírók és technikai dolgozók. Szinte anyanyelvi szinten kell ahhoz beszélniük az idegen nyelveket, hogy visszaadhassák az ismert nagy politikusok, államférfiak sajátos beszéd- stílusát, szóképeit, szójátékait, hogy ezek írásba rögzítve megmaradhassanak az utókor számára. Üjságíró- körben nem a legideálisabb munkahelynek tartják az MTI_t. mivel nálunk nagy az időbeni kötöttség, kevés az úgynevezett mozgásszabadság. A hírügynökség-láncolat szigorú rendszeréhez kell igazodnunk, éjjel és nappal, munkaszüneti napokon is. Hálásak vagyunk a magvar sajtónak, az Újságíró Szövetségnek, hogv politikailag. szakmailag jól képzett embereket nevelnek, akik közül az MTI sokiákat foglalkoztat. A derékhad ugyanis — sajnos — lassan kiöregszik, r? helyükbe inkább fiatalok lépnek. Egyre nagyobb számú a tehetséges utánpótlás-csapatunk. — A munkatársak rendszeresen részt vesznek ideológiai, szakmai és nyelvi oktatásban. — Beszélgetésünk alatt elhangzott, hogy az MTI elő- kelő helyet foglal el a hír- ügynökségek között. Ez plasztikusan is érzékelhető? — Elég, ha annyit mondok, hogy az ogadeni frontról tudósítóink, fotóriportereink jelentéseit olyan neves hírügynökség vette át, mint az amerikai AP. Munkatársaink ott voltak az utolsó puskalövésig Angolában, mi tudósítottuk a külföldi hírügynökségeket- a kambodzsai—vietnami határkonfliktusról. Megbízható, gyors informátorként tart számon bennünket az egész szocialista sajtó. — Mit értenek gyorsaság alatt? — A hazai hírközlés gyorsaságára jellemző például, hogy ha 11 óra 45 perckor történik egy világesemény, az már a rádió 12 órás híreiben hallható. Külföldi tudósítóinkkal állandó telexes telefonösszeköttetésben vagyunk. Kis Csabával Moszkvában vagy Heltai Andrással Washingtonban egy percen belül kapcsolatot tudunk teremteni. A nagyobb nemzetközi eseményekről is percek leforgása alatt érkezik hozzánk a hír. Például a VIT-en résztvevő újságíróink a következőképpen juttatják majd el hozzánk tudósításaikat: Kubában mikrohullámú sugárzással „fellövik” a mesterséges holdra, azt Berlin több- csatornás továbbító-rendszere veszi, s azonnal közli Napheggyel. — A nyomtatott és elektronikus sajtó hírszolgálati igénye egyre növekszik. Hogyan tud ezzel az MTI — jelenlegi technikai felkészültsége mellett — lépést tartani? — A hírszolgálati munka hagyományos eszközei, a telefon, a távírógép helyhez- kötöttsége, a központok, illetve a vonalak túlzsúfoltsága valóban egyre jobban nehezíti munkánkat. Napjainkban a hírügynökségek életében valóságos technikai forradalom zajlik. A jövő a video-display rendszeré, mely egyesíti magában az írógép, a telex, a televízió, a táro- lás-visszaikeresés, Vagyis a komputer tulajdonságait. Ezzel a képernyős szerkesztési rendszerrel egy másodperc alatt egy gépelt oldal továbbítható, míg telexen percenként 10 soros a szövegsebesség. Magyarországon ebben az évben kezdjük meg bevezetését: a külföldre irányuló híreket a második félévtől már video-display rendszerrel szerkesztjük. Ezt követően kiterjesztjük a magyar lapokra, rádióra, majd a nyolcvanas évek elején már országos méreteket ölt. A hazai és külföldi hír- szolgálat továbbfejlesztése összhangban van pártunk tömegtájékoztatási politikájával, mely meghatározza, hogy az MTI-nek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a gyors, összefüggéseket is sokoldalúan bemutató tájékoztatási munkában. A lakosság csak így értesülhet időben és pontosan minden lényeges hazai és világeseményről. Horváth Anita A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola erősáramú karán évente háromszázhúsz- háromszázhatvan villamos üzemmérnök, illetve műszaki tanár veszi át diDlomóiát. At erősáramú kar négy tanszakán korszerű eszközök, berendezések segítik az oktatást, illetve a kísérleti munkát. A képen: A járművillamossági szakon személyautó, motor beállításával kapcsolatos vizsgálatokat végeznek a hallgatók T. G. Zenei szemle