Szolnok Megyei Néplap, 1978. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

1978. május 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nevelni, oktatni Beszélgetés Lakatos Ernővel, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának első helyettesével AZ MTI JELENTI • •• és a kö­flz általános zépisko­. Iákban valamint a szakmunkáskép­ző intézetekben április má­sodik felében tartották meg a tavaszi nevelési értekezle­teket. A téma ezúttal egy­ségesen az új tantervekhez kapcsolódott, pedagógusaink „Utunk a nevelő iskola fe­lé” címmel a nevelőmunka feladatait vitatták meg. A téma azonossága nem jelen­tette azt, hogy a feldolgozás, megbeszélés mindenütt azo­nos módon történt, hiszen az egyes intézmények közötti személyi és tárgyi feltételek­ből adódó különbségek már eleve meghatározták a vitát, a további feladatokat. Az értekezletekre gondosan készültek fel minden okt" tási intézményben, megyei, járási, városi szintű tapasz­talatcserék, viták, ajánlások segítették a pedagógusok munkáját. A vitaindítók — az esetek többségében az iskolaigazga­tók tartották meg — a java­solt szakirodalomra épültek. Az előadók sokoldalúan ele­mezték a nevelő iskola fogal­mát, az oktatás-nevelés egy­ségét, módszereit. Szó esett a már megjelent új doku­mentumokról is. A vitaindító előadás után a résztvevők 40—50 száza­léka mondott véleményt. Több iskolában volt pezsgő vita a diákok munkafegyel­méről. A kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban az egyik hozzászóló például a küzdőképesség, a reális ön­értékelés hiányát állapította meg a tanulók munkájában, s ebben látta annak okát, hogy a végzősöknek csak 30 —40 százaléka tanul tovább felsőoktatási intézmények­ben. Noha a pedagógusok több­sége világosan érti a nevelő iskola fogalmát, mégis akadt hozzászóló, aki az oktató és nevelő iskola közötti különb­ségekről beszélt. Már a ki­Érdekes és szép kiadvány jelent meg a közelmúltban . Zeneműkiadó Vállalat gondo­zásában. Az egészyászon kö­tésben, ízléses külsővel kibo­csátott kotta Mozart egy, ha­zánkban nemrég felfedezett Praeludiumát teszi közkincs- csé, minden igényt kielégítő fakszimile kiadásban. Az eddig ismeretlen, do minden kétséget kizáróan hi­teles zongoradarab családi hagyatékként, mondhatni: ereklyeként maradt fenn. A indulópont eleve hibás, hi­szen a kettő önmagában nem létezik, hanem szorosan ősz- szefügg egymással. Nincs külön oktató és nevelő isko­la. Az új dokumentumok, a nevelési és oktatási tervek tükrözik, hogy a tanítási­tanulási folyamat kölcsönha­tásban van a fejlett szocia­lizmus új életformájára va­ló felkészítéssel. A nevelési értekezleteken sok szó esett az iskola nyi­tottságáról. A kérdésről kü­lönböző módon vélekednek a szakemberek. Az egyik tábor félti a diákokat a külső, az utca, a tömegkommunikációs eszközök hatásától, míg má­sok az iskola falainak kitá­gítását tartják kívánatosnak. A két álláspont jelen volt az értekezleteken is. Végül a viták rendszerint azzal zá­rultak. hogy a fiatalokat a valóságra kell felkészíteni; a teljes valóságot kell bevinni az iskolába, szépségével, gondjaival együtt, mert csak így lehet hitele a szónak. Az oktatási intézmények nyitottságra törekvését jelez­te, hogy az értekezleteken részt vettek a társadalmi szervezetek, a szülői munka- közösségek képviselői. Sőt beleszólhattak a „felnőttek dolgába” a másik oldal kép­viselői, a diákok is. Hozzá­szólásaik hasznosnak bizo­nyultak : elmondták, milye­nek ők, a mai fiatalok, mi­lyennek látják egymást, s természetesen a felnőtteket. céljukat e Elérték tanácsko­zások. A pedagógusok sokoldalúan elemezték a nevelő iskola fogalmát, az oktatás-nevelés egységét. Kellő súllyal fog­lalkoztak a megjelent doku­mentumokkal. A meghatáro­zott feladatok tükrözik az is­kola adottságait, az új okta­tási-nevelési tervek beveze­tésének folyamatát, amely­ben újabb állomást jelentet­tek a nevelési értekezletek. Köchel-jegyzékben nem sze­repel, keletkezésének idő­pontját a kutatók — az írás után ítélve — 1776—77-re te­szik. feltehetően Mozai*t test­vére, Nannerl számára ké­szült. Fantáziaszerű, ütemek­be nem osztott, vázlatszerűen lejegyzett, modulációs tanul­mányra emlékeztető mű. Első kiadása méltó tisztelgés a nagy zeneszerző emlékének, s biztosan kivívja a szakmai körök elismerését itthon és külföldön egyaránt. fl szolnoki flba-Novák teremben Grafikai hét Holnap délután nyitják meg a szolnoki Aba-Novák teremben a Grafikai hét 1978. című kiállítást, amelyet a Képcsarnok Vállalat rendez kortársművészek alkotásaiból. A kiállított művek között Czinke Ferenc, Csohány Kál­mán, Feledy Gyula, Gácsi Mihály, Gross Arnold, Hincz Gyula, Kass János, Raszler Károly, Sáros A. Miklós leg­sikerültebb grafikai munkáit láthatja majd a közönség. Magyar könyvművészek a világ élvonalában — Szépek, színvonalasak a magyar könyvek, Magyaror­szág könyvművészete a világ élvonalába tartozik — mond­ta Albert Kapr professzor, a Lipcsei Grafikai és Könyv- művészeti Főiskola könyv- művészeti tagozatának igaz­gatója és Walter Schiller pro­fesszor, a főiskola tanára az MTI-nek adott nyilatkozatá­ban. A nemzetközi szaktekin­télyű tüdósokat a Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése látta ven­dégül hazánkban. Itt tartóz­kodásuk alatt találkoztak könyvkiadásunk vezetőivel, a lipcsei főiskolán végzett egy­kori magyar tanítványokkal, elutazásuk előtt a következő­képp összegezték tapasztala­taikat: — A szépirodalmi művek, az ifjúsági regények, kiadvá­nyok különös színvonalas ki- állításúak és esztétikailag is szinte kifogástalanok — hangsúlyozna Kapr profesz- szor. — Világszínvonalúak az Európa Kiadó Helikon szer­kesztőségének bibliofil kiad­ványai is. — Csaknem két évtizede oktatunk magyarokat a lip­csei főiskolán. A könyvterve­zés, a tipográfia tudnivalóit sajátítják el. Ezeken az egy­éves tanfolyamokon már a könyvszakmában, kiadónál dolgozó szakemberek vesznek részt. Néhány éve a főiskola teljes oktatásában részt vevő tanulók is érkeznek hozzánk. Egyöntetű vélemény, hogy a magyar fiatalok rendkívül, te­hetségesek, rátermettek, ké­pesek a magyar könyvművé­szet jó hírének öregbítésére. Főiskolánk egyik legtehetsé­gesebb tanulója volt például Cigány Edit, aki jelenleg a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó­ban tervezi a szebbnél szebb gyermek- és ifjúsági könyve­ket. Cigány Edit például dip­lomamunkájában egy rend­kívül szép, harmonikus új betűtípust dolgozott ki, ame­lyet ma már a magyar nyom­dák használnak is. „A hírügynökségek tájé­koztatása szerint... az MTI külföldi tudósítójától kaptuk a hírt... — hangzik el na­ponta a rádió, a 'televízió hírközlésében egy-egy világ- esemény bejelentése előtt. Ha végignézzük a napilapo­kat, általában így kezdődnek a külföldi információk: Ró­mából jelenti az MTI; Hel­sinkiből jelenti a TASZSZ vagy csak röviden: Üj-Del- hi, Reuter; Brüsszel, AFP; Ankara, AP és így tovább. A Magyar Népköztársaság hírszolgálati sajtószerve a Magyar Távirati Iroda. A tömegtájékoztatás — a saj­tó, a rádió, a televízió — hírforrásának jelentős ré­szét ez az intézmény gyűjti össze és továbbítja. Budapesten, a Naphegyen épült fel az MTI székháza. A többszintes épület szürke falai mondhatnánk maguk­ba zárják az egész világot: telexen, telefonon, rádión keresztül ide érkeznek be a külföldi tudósítóktól, hír- szolgálati irodáktól, fotó­ügynökségektől, a 19 megyei szerkesztőségtől a nap 24 órájában történt események. Folyamatos „hírüzem” mű­ködik itt. Az intézmény bel- és kül­földi szerepéről, technikai fejlesztéséről, a hazai hír­forgalom óramű-pontosságú mechanizmusáról Lakatos Ernő, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójának el­ső helyettese tájékoztatta munkatársunkat. — Az MTI klasszikus hír­ügynökség, magába foglalja a hír-, cikk-, sajtó- és fotó- szolgálatot. Európa egyik legrégibb hírügynöksége, még az Osztrák—Magyar Mo­narchia idején, 1880-ban ala­pították. Létrejöttét ma­gyar szabadságtörekvések motiválták, s ez a. haladó hagyomány jellerftezíte ké­sőbb is: a fasizmus idején sok ellenálló, kommunista újságíró dolgozott az MTI- ben, akik közül többen már­tírhalált haltak. A közeljövőben ünnepel­jük az intézmény 100 éves fennállását, tehát időszerű a történelmi visszapillantás most, a centenárium küszö­bén. Hírügynökségünk kü­lönösen az utóbbi 20 eszten­dőben gyorsan fejlődött, ma már korszerű hírszolgálati irodaként tartják számon. — Hogyan működik ez az egész világot átfogó, élő „gépezet”? — Alapvető feladatunk a magyar lakosság gyors, pon­tos, hiteles — tehát valóság­hű tájékoztatása. A szocia­lista demokrácia szélesítésé­hez szükséges az emberek tisztánlátása. Emellett az MTI arra is törekszik — egyetértésben a sajtóirányí­tó szervekkel —, hogy a kormány bel- és külpoliti­kájának megfelelően a ma­gyar valóságról külföldön is közöljön híreket, cikkeket, fotókat, melyek a nagy hír- ügynökségek — a z angol Reuter, a szovjet TASZSZ, az NSZK-beli DPA, az amerikai AP és UPI, a fran­cia AFP — és 70 hírszolgá­lati iroda útján jufi el a vi­lág minden részébe. A hír­áramlás tehát oda-vissza történik. Intézményünk naponta — 70 ezer szót tartalmazó — mintegy 3500 gépelt oldalnyi híranyagot fogad és továbbít. A világ valamennyi jelentős orgánumát — 450 lápot — rendszeresen szemlézzük. A bel- és külföldi témájú fény­képek napi forgalma eléri a háromszázat. Korszerű lézer­sugaras berendezésekkel rög­zítjük az érkező fotókat, s a hazaiakat is ugyanígy to­vábbítjuk. Külön körön, a szocialista országokkal ál­landó összeköttetésünk van. A külpolitikai főszerkesz­tőség 3—4 nyelven beszélő újságíró apparátussal dolgo­zik. Külön részlegek foglal­koznak a szocialista, a fej-- lett kapitalista, továbbá a fejlődő országok anyagaival. Ide tartozik a világgazdasá­gi információk figyelemmel kísérése, begyűjtése is. A belföldi főszerkesztőség tük­rözője hazánk belpolitikai,, gazdaságpolitikai és kulturá­lis életének. A 19 megyéből érkező híreket is ők továb­bítják a lapoknak, a rádió­nak, a tévének. Dokumen­tációs szerkesztőségünk ar­chív szöveg és képgyűjtemé­nyével a magyar sajtó ren­delkezésére áll. A jövőben meg akarjuk valósítani a számítógépes, elektronikus hírtárolást. Az MTI-ben nyomdai úton 56 napi, illetve heti kiad­vány, bulletin készül ma­gyar és külföldi előfizetők­nek. Budapress néven ön­álló, 30 tagú szerkesztőséget hoztunk létre, mely vala­mennyi világnyelven dolgo­zik. A hazánkban tartózkodó külföldieknek adjuk ki két nyelvű napilapunkat, a Daily News-t és a Neues Nachrichten-t. — Az MTI külföldi tudó­sítóhálózata Washingtontól Tokióig szinte• átfonja a Földet, de vannak még fe­hér foltok. Tervezik-e a kö­zeljövőben a 21 tagú háló­zat bővítését? — Feltétlen szeretnénk. A szocialista országokban Moszkvában, Berlinben, Var­sóban, Szófiában stb, —, Nyugat-Európában sűrű a tudósítóhálózatunk, — de Skandinávia, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes terü­leteit még nem tudtuk át­fogni. Jelenlétünket indo­kolnák a magyar tájékozta­táspolitika általános köve­telményei, az, hogy a kül­földi adókkal egy időben tá­jékoztassuk a magyar lakos­ságot a világeseményekről. Saját tudósítóink jelentései ugyanis mindjárt fontossági sorrendben érkeznek, tehát nem kell a nemzetközi tö­megtájékoztatás csatornáit elárasztó hírözönből szelek­tálni, mert már a források színhelyén megtörténik. Szó van arról, hogy az említett fehér foltokra is küldünk ki tudósítókat. Persze ez után­pótlás-nevelés kérdése is. Az anyagiakról nem is beszélve. — Ha már a káderhely- zetnél tartunk: kik dolgoz- nak az MTI-ben? — Létszámunk több mint ezerre tehető. Világnyelveket beszélő újságírók, fordítók, fotóriporterek, műszakiak, gyorsírók és technikai dol­gozók. Szinte anyanyelvi szinten kell ahhoz beszél­niük az idegen nyelveket, hogy visszaadhassák az is­mert nagy politikusok, ál­lamférfiak sajátos beszéd- stílusát, szóképeit, szójáté­kait, hogy ezek írásba rög­zítve megmaradhassanak az utókor számára. Üjságíró- körben nem a legideálisabb munkahelynek tartják az MTI_t. mivel nálunk nagy az időbeni kötöttség, kevés az úgynevezett mozgássza­badság. A hírügynökség-lán­colat szigorú rendszeréhez kell igazodnunk, éjjel és nappal, munkaszüneti napo­kon is. Hálásak vagyunk a magvar sajtónak, az Újság­író Szövetségnek, hogv poli­tikailag. szakmailag jól kép­zett embereket nevelnek, akik közül az MTI sokiákat foglalkoztat. A derékhad ugyanis — sajnos — lassan kiöregszik, r? helyükbe in­kább fiatalok lépnek. Egyre nagyobb számú a tehetséges utánpótlás-csapatunk. — A munkatársak rendszeresen részt vesznek ideológiai, szakmai és nyelvi oktatás­ban. — Beszélgetésünk alatt elhangzott, hogy az MTI elő- kelő helyet foglal el a hír- ügynökségek között. Ez plasztikusan is érzékelhető? — Elég, ha annyit mon­dok, hogy az ogadeni front­ról tudósítóink, fotóriporte­reink jelentéseit olyan ne­ves hírügynökség vette át, mint az amerikai AP. Mun­katársaink ott voltak az utolsó puskalövésig Angolá­ban, mi tudósítottuk a kül­földi hírügynökségeket- a kambodzsai—vietnami ha­tárkonfliktusról. Megbízható, gyors informátorként tart számon bennünket az egész szocialista sajtó. — Mit értenek gyorsaság alatt? — A hazai hírközlés gyor­saságára jellemző például, hogy ha 11 óra 45 perckor történik egy világesemény, az már a rádió 12 órás hí­reiben hallható. Külföldi tu­dósítóinkkal állandó telex­es telefonösszeköttetésben vagyunk. Kis Csabával Moszkvában vagy Heltai Andrással Washingtonban egy percen belül kapcsola­tot tudunk teremteni. A na­gyobb nemzetközi esemé­nyekről is percek leforgása alatt érkezik hozzánk a hír. Például a VIT-en részt­vevő újságíróink a követke­zőképpen juttatják majd el hozzánk tudósításaikat: Ku­bában mikrohullámú sugár­zással „fellövik” a mester­séges holdra, azt Berlin több- csatornás továbbító-rendsze­re veszi, s azonnal közli Napheggyel. — A nyomtatott és elekt­ronikus sajtó hírszolgálati igénye egyre növekszik. Ho­gyan tud ezzel az MTI — jelenlegi technikai felké­szültsége mellett — lépést tartani? — A hírszolgálati munka hagyományos eszközei, a te­lefon, a távírógép helyhez- kötöttsége, a központok, il­letve a vonalak túlzsúfoltsá­ga valóban egyre jobban ne­hezíti munkánkat. Napjaink­ban a hírügynökségek életé­ben valóságos technikai for­radalom zajlik. A jövő a video-display rendszeré, mely egyesíti magában az írógép, a telex, a televízió, a táro- lás-visszaikeresés, Vagyis a komputer tulajdonságait. Ez­zel a képernyős szerkesztési rendszerrel egy másodperc alatt egy gépelt oldal to­vábbítható, míg telexen per­cenként 10 soros a szöveg­sebesség. Magyarországon ebben az évben kezdjük meg bevezetését: a külföldre irá­nyuló híreket a második fél­évtől már video-display rendszerrel szerkesztjük. Ezt követően kiterjesztjük a magyar lapokra, rádióra, majd a nyolcvanas évek elején már országos mérete­ket ölt. A hazai és külföldi hír- szolgálat továbbfejlesztése összhangban van pártunk tömegtájékoztatási politiká­jával, mely meghatározza, hogy az MTI-nek egyre na­gyobb szerepet kell vállal­nia a gyors, összefüggéseket is sokoldalúan bemutató tá­jékoztatási munkában. A lakosság csak így értesülhet időben és pontosan minden lényeges hazai és világese­ményről. Horváth Anita A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola erősáramú karán évente háromszázhúsz- háromszázhatvan villamos üzemmérnök, illetve műszaki tanár veszi át diDlomóiát. At erősáramú kar négy tanszakán korszerű eszközök, berendezések segítik az oktatást, illetve a kísérleti munkát. A képen: A járművillamossági szakon személyautó, motor beál­lításával kapcsolatos vizsgálatokat végeznek a hallgatók T. G. Zenei szemle

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom