Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
1978. április 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Akik jóI választottak Férőhelyenként ezer fnrint alatt „Filléres” juhhodályok Karcagon A Május 1. Termelőszövetkezet a DATE Karcagi Kutató Intézetével közösen intenzív gyephasznosítási tervet dolgozott ki jíuhokra. A fejlesztési elképzelésben az szerepelt, hogy 144 hektárnak kell eltartania 3 ezer anyajuhot. A kísérlet bevált, mert tavaly az előbbi terület felénél kevesebben már 1500 anyajuh élt. Házi tervezéssel A birkáknak azonban nem elég csak a takarmány, valahol éjszaka is lenniük kell. Éppen ezért a szövetkezet a kutatóintézet segítségével házilag megtervezett egy olyan juhszállást, amely az állatok téli, nyári elhelyezésére alkalmas. A tavaly felépült 600 férőhelyes hodályt az idén másik kettő követi, s a már meglévő nyári szállással, valamint egy régebbi épülettel tulajdonképpen kialakul a telep. A 600 férőhelyes hodályra azonban még érdemes egy kis időt szentelni. Az oszlop nélküli, félköríves tetőszerkezetű istálló egyik oldala nyitott — nyáron itt közlekednek ki és Be a birkák. A tóliesítés faforgács-lemezzel illetve fóliába csomagolt bálázott szalmával megoldható: az eljárás olcsóságához nem fér kétség. Az se véletlen, hogy az épületben egyetlen tartószerkezet sincs, ugyanis a hagyományos hodályokhoz éppen ezek az oszlopok akadályozzák a trágya kihordásának gépesítését. A 600 férőhelyes épület 346 ezer forintba kerül, az istálló költsége a juhetető jászollal és az itató vályúval sem haladja meg a 280 ezer forintot. Mint látható, így egy férőhely 633 forintba kerül, erre jönnek még az úgynevezett járulékos költségek, mint amilyen a villany és a vízhálózat, s ezek együttesen férőhelyenként mintegy száz forint többlet- kiadást jelentenek. A cél, miszerint az egy anyajuh férőhelye ne haladja meg az ezer forintos költséget, tehát megvalósult. S ez annál is inkább tiszteletre méltó, mert egy, a Szolnok megyei AGROBER által szervezett bemutató tanúbizonysága szerint ma Magyarországon általában 3 ezer forint körül mozog egy anyajuhférőhely. A két szélsőérték az akkor megnézett épületeknél 1800 és 4300 forint volt, de a kettő közül az utóbbi vonatkozott a karcagi Május 1. Tsz-éhez hasonló felszerelt- ségű telepre. Már az előbbiekből is látható, hogy a gazdaságnak sikerült nagyon jó megoldást találnia, és még nem is szóltunk a beruházás egyéb előnyeiről. Mégpedig arról, hogy az említett építkezéssel úgy növelheti az állatlétszámot a szövetkezet, hogy időközben a régi az elavult hodályok is eltűnnek. És a jövedelmezőség? Erre is érdemes odafigyelni! A hagyományos telepeken 1977- ben 93 százalékos volt a költségszintmutató — ez azt jelenti, hogy száz forint termelési értékből mindössze hét forint volt a nyereség — ugyanez az új juhhodályok- nál mái’ 72 százalékra csökkent — tehát 100 forintonként 28 forint volt a haszon. Az egy anyára jutó termelési értéket is érdemes összehasonlítani : a régi hodá- lyokmál 2300, az új telepen 2800 forintot mutatott ki a költségvetés. Mindez „összerázva” és egyetlen mutatóba sűrítve azt jelenti, hogy'míg a hagyományos viszonyok közt az elmúlt öt esztendő átlagában évi 140—320 forint •volt az anyajuhonkénti tiszta jövedelem, addig a jövő telepén az anyánkénti haszon elérte az évi 800 forintot. Ezres falkák Nem véletlen tehát, hogy a termelőszövetkezet távlati terveiben egy ugyanilyen megoldású, legalább 6000 anyaférőhelyes juhászati telep építése is szerepel. A várhatóan 1980-ban induló beruházásnál csupán annyi lesz az eltérés, hogy akkor már nem 600-as, hanem ezres falkákat akarnak kialakítani a szakemberek. S tehetik mindezt azért, mert az állategészségügyi intézet tenyésztésre alkalmasnak találta az épületeket, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pedig tíz ho- dály átadására adott engedélyt. Háromszoros termelékenységgel Amikor a két telep termelni kezd, megszűnik az a visszás helyzet, miszerint a két legávolibb hodály egymástól 31 kilométerre van. Elképzelhető, milyen szakmai felügyeletben részesülnek az "ott dolgozó juhászok és milyenek lehetnek a munkakörülmények, ha ráadásul az egyik hodály például 16 kilométerre van a betonúitól. Az építkezések befejeztével a szociális létesítményeket is átadják, és az öltöző, valamint a hideg-melegvizes zuhanyozó is a juhászok rendelkezésére áll majd. S ezzel még nem értünk a dolgok végére, hiszen ezeken a telepeken az iparszerű, vagyis a 8 órás munkarend is megvalósítható. A juhtenyésztésben dolgozók ősztől tavaszig egyfolytában, tavasztól őszig pedig osztott műszakban töltik majd le a napi 8 órát. Mindez természetesen egyebek közt annak köszönhető, hogy a munka termelékenysége időközben több mint háromszorosára emelkedik majd. Braun Ágoston KÖVETKEZIK: Baromfitelep rekonstrukció Törökszent- mi kilóson Új téglagyárak Alapanyag: az agyag Az állami ipar az idén csaknem kétmilliárd darab téglát gyárt. A mennyiséget, a következő években lényegesen nem növelik, de nagy erőfeszítéseket tesznek a választék bővítésére, a minőség megjavítására. Az építési munkát gyorsító, nagy méretű téglablokkokból és elemekből például lényegesen többet gyártanak majd. Sok elavult gyár nem tud eleget tenni ezeknek a követelményeknek. A Tégla- és Cserépipari Tröszt — 1990-ig szóló — tervei szerint ezért több gyárat megszüntetnek, helyettük újakat építenek — másokat az igényeknek megfelelően korszerűsítenek. A fejlesztés alapja, hogy az adott helyen megfelelő meny- nyiségű és minőségű nyersanyaggal — anyaggal rendelkezzenek. A tröszt bányaföldtani üzemének öt fúróbrigádja évek óta járja az országot a legkorszerűbb berendezésekkel és agyag után kutat. Egy-egy földterület átfogó feltárását geológiai vizsgálatok előzik meg, s ezek alapján évente tíz-tizenkét helyen ütnek tábort lakókocsijaikkal a kutatóbrigádok. Az elmúlt időszakban — egyebek közt — Jánoshida környékén — a Szolnok—Hatvan közötti térségben, a Dunántúl déli területein, legutóbb pedig, a főváros közelében — Nagy- tarcsa. Ecser. Érd és Tárnok térségében végeztek eredményesnek látszó feltárást, Divatos, üzletekben ritkán kapható terméket készítenek Köteleken a Fővárosi Kézműipari Vállalat telepének dolgozói. A kapucnis maxi köntösből mintegy háromezer darab készül különböző színekben Négyezer méter fóliával védett területre ültetnek paprika és paradicsom palántát a tiszafüredi Hámán Kató tsz kertészetében. A fólia alatt nevelt primőr árut a tsz zöldségboltja fogja értékesíteni Kísérleti olajtermelés Ozemf ej lesztésr e hárommillió Hárommillió forint jut fejlesztésre az idén a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezetben. A rendelkezésre álló összeg egyharmadából szállítóeszközöket, emelőgépeket vásárolnak, egymilliót termelőgépek beszerzésére fordítanak, a fennmaradó millióból pedig épületberuházást terveznek. Az egy évtizedes kutató munkával feltárt kiskunhalasi szénhidrogén mezőn a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szakemberei tegnap megnyitották az első öt olajkút csapjait, s ezzel megkezdődött a kísérleti olajtermelés. Hazánk új lelőhelyén ebben az évben műveléstechnológiai adatokat gyűjtenek a végleges termelési terv kidolgozásához, s egyben az év végéig 20 000 tonna olajat hoznak felszínre. Ahogy a termeléshez szükséges felszíni és föld alatti szállítóberendezések elkészülnek, folyamatosan kapcsolják be a termelésbe a mező többi kútjait. A program szerint a kiskun- halasi szénhidrogén-lelőhely termelése 1982-re eléri az évi 200 000—300 000 tonnás hozamot. A változás útjai Több lakás a szövetkezeti építőipartól Az építőipari szövetkezetben 1977 döntő év - írtuk tavaly, május 20-án, amikor azt vizsgáltuk: milyen okokra vezethető vissza a szövetkezeti építőipar megtorpanása, s hogy a kudarcok után hogyan sokszorozhatják meg erőiket terveik teljesítéséért. Cikkünkben az öt, lakásépítésre kijelölt szövetkezet közül a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet helyzetét elemeztük, ahol 1977 elején vezetőváltás is történt, s ahol 1976-ban nagy nehézségek közé kerültek. Mi történt azóta? - cikkünkben erre a kérdésre kerestünk választ. Fagyos télben, építőkre nehéz időben jártunk Karcagon, a Varró utcában. Ott, ahol hatvan MESZÖV-lakás felépítése a Nagykunsági Építőipari Szövetkezet feladata. A kemény idő ellenére a téliesített építkezésen szorgalmasan dolgoztak az emberek. Németh Pál, a szövetkezet elnöke készséggel mondta el: egy év alatt elég messzire jutottak a szervezettebb, fegyelmezettebb munkával, sikerült sok régi adósságukat is törleszteniük. Tavaly év elején még vitatták, sikerül-e befejezni a művelődési központ korszerűsítését a rövid határidő alatt? Kétséges volt a Tiszafüreden vállalt 60 lakás sorsa is. Gyorsan cselekedtek, eredménnyel. A tiszafüredi lakásokban jó ideje laknap tulajdonosaik, s a művelődési központ mór május elsején kaput nyitott. Felépült az ipari tanulók százhúsz személyes kollégiuma is, s eleget tettek jó néhány városi feladatnak. Mindezt elismerik, értékelik Karcagon. Erősödött, gazdagabb lett ez az építőipari szövetkezet, mint valaha is volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy akik a bajok idején úgy vélték, nem ad biztos megélhetést a szövetkezet, és emiatt 1976 végén 1977 elején elhagyták — most visszatérnek, munkára jelentkeznek a vezetőségnél. A szövetkezet 1977-ben 28,1 százalékkal termelt többet mint az előző évben. A nyereség mintegy 48 százalékkal nőtt. Így sok kerülhetett bérfejlesztésre, valamint. a korábban felvett hiteleket is rendben törleszthetik. Mintegy két és fél millió forintot költhetnek gépi felszerelésre. Saját beruházásban nagy garázst és raktárakat építettek a Szivárvány úton. Nincs „sorban- állás” pénzért, régmúlté már sok nehézség. Mindezt az új vezetők és a tagság a munka ■’ gondosabb megszervezésével, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmével, s az emberek érdekében tett intézkedéseikkel érték el Karcagon. Könnyítik a nehéz fizikai munklát, lehetővé teszik a folyamatos építkezést, igyekeznek a gépesítéssel. A feladatuk elsősorban a lakásépítés, mint ahogy az évek óta jászságinak is. Ez a szövetkezet — mint tavaly elemeztük — elsősorban annak köszönheti egyenletes fejlődését, hogy idejekorán együttműködési lehetőségeket keresett az állami nagyiparral. Ott már tovább léptek: pályázat alapján rövidesen új, korszerűbb technológia bevezetését alapozzák meg. Ehhez központi támogatást kaptak: az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pályázatán két szövetkezet, a Jászsági Építőipari és a Szolnoki Egyesült Építőipari szerepelt sikerrel. A szolnoki szövetkezet már meg is rendelte az új technológia gépeit, berendezéseit, amellyel évente 120—150 korszerű lakást építhet majd fel, elsősorban a megyeszékhelyen. o Természetesen a lehetőséghez, a pénzhez sok minden egyéb is szükséges. Felikészült műszaki gárda, vezetők, — és megfelelő megbízás is, hogy bizonyíthassák az új technológia nagyobb termelékenységét. Jó, hogy a szolnoki szövetkezetben már a dolgozók felkészítése továbbképzése is megkezdődött. Az öt közül három építőipari szövetkezetről szóltunk eddig. A három szövetkezet közül a nagykunsági 72, a jászsági 97, és a szolnoki 55 lakást adott át 1977-ben. Az idén is hasonló a feladatuk. Csakhogy a szövetkezeti építőipar az ötödik ötéves terv eddig eltelt idejében mindössze 341 lakást épített fel. Nagyon kevés ez, még akkor is, ha tudjuk, hoigy jó néhány lakás építésére a kijelölteken felül is vállalkoztak és vállalkoznak szövetkezetek. Az idén, meg jövőre is alaposan meg kell szervezniük a munkát, gondos és megfontolt tervek szerint kell tovább dolgozniuk. Az ötödik ötéves tervben kitűzött cél teljesítése nagy erőfeszítéseket kíván tőlük. o Tavaly tavasszal a mezőtúri építők szövetkezete egyesült a, túrkevei Vegyesipari Szövetkezettel. Pénzügyi megsegítésük után ez látszott célravezetőnek. — Az ugyancsak pénzügyi bajokkal küszködő törökszentmiklósi szövetkezetét is talpra állították. Erre a két szervezetre különösen az idén ég jövőre vár megfeszített munka. Az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének szakértő vezetői úgy látják: megfelelnek majd a várakozásnak. A Szolnok megyei építőipari szövetkezetek 1977-ben 10,5 százalékkal növelték termelésüket az előző évhez viszonyítva. Az idén a tervek szerint 500 lakás felépítése a feladatuk, de már most látszik, hogy nem vagy nagyon nehezen tudják ezt teljesíteni. Különösen akkor, há nem kapják meg idejében az építési területet. Persze kár lenne csak ebben keresni a bajok okát. A tervidőszak első két évének kudarcai, a munka ' szervezése, a hozzáértő vezetés, a megfelelő technológia és a gépesítés hiánya sok szövetkezetben már 1976-ban előrevetette a sikertelenség árnyékát. Mégis: 1977-ben a változás útjára lépett a nagykunsági, a törökszentmiklósi szövetkezet. Arra az útra, amelyen régi sikerrel halad a jászsági. S. J. '
