Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
/ IV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 8. m A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Vámos Tibor akadémikust Föld alatti vízierőmü Kanada északi vadonéban építik a világ legnagyobb föld alatti vízierőművét. Teljesítménye 5 225 000 kilowat- tos lesz. Az erőmű elsősorban a Churchill folyó 85 méteres vízesését hasznosítja, ezenkívül felhasználja a folyó sok, nagy zuhatagát is. A Churchill folyó ugyanis 30 kilométeres szakaszán 340 métert lejt. A vízesések és zuhatagok összesen 425 méter szint- különbsége teszi lehetővé az óriás mennyiségű elektromos áram termelését. 90 kisebb- nagyobb duzzaszfógátat is építenek, hogy a mellékfolyók vizét 60 kilométeres körzetben egyetlen hatalmas medencébe tereljék. Télen ezen a vidéken a mínusz 50 C fokos hőmérséklet sem ritka, s ez meglehetősen nehezíti az építkezést. Az ^intelligens robot néhány eve még az álmok világába tartozott. Legfeljebb a sci-fi írók vették komolyan. 1977-ben azonban annyira realitássá vált a témával foglalkozni, hogy egy kis budai mellékutcában, néhány percnyire a Móricz Zsigmond körtértől már a gyakorlati részproblémákon dolgoznák. A „műhely”, ahol mindez történik, a SZTAKI, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének épülete, a Kende utcában. És aki a kutatásokat irányítja, olyan ember, akinek életútja is van, legalább annyira érdekes, mint a téma, amellyel foglalkozik. Vámos Tibor 1926-ban született Budapesten. Már egészen fiatal korában nagynénién, Vámos Ilonán, a kommunista mozgalom későbbi mártírján keresztül bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 18 évesen munkaszolgálatra hívták be, majd a szombathelyi hadbíróság izgatás vádjával bebörtönzi. A szovjet csapatok szabadítják ki börtönéből 1945 márciusában, és kevéssel később már a budapesti műszaki egyetem gépész karán elektromos szakon kezdi meg nemcsak tanulmányait, de mozgalmi' munkáját is. 1949-ig diák, közben az egyetem párttitkára, a MFESZ lapjának, a Ratal Magyarországnak szerkesztője, és még egy sor más feladatot vállal, és old meg. Az iparban dolgozik az iparosítás hőskorában: 25 évesen az Inotai Erőmű villamos szerélési munkáit. vezeti, majd 26 éves korában a Dunaújvárosi Erőmű építésének vezetője. Mint mondja: teljes hittel járta végig ezt a nem könnyű utat — és nem bánta meg ... A tudományos kutatómunkában 1954-ben kapcsolódik be. A VILLENKI, a 'Villamos Energetikai Kutatóintézet keretében készül kandidátusi disszertációjára, amelyet 1958-iban véd meg. Témája: Dobos szénportüzelésű kazánok szabályozása. Az intézetben (ahol egyébként ő szervezi meg az ellenforradalom ütán az MSZMP helyi bizottságát, és annak titkáraként 1964-ig dolgozik), az automatika osztály vezetője lesz. Itt és ekkor fordul érdeklődése az automatika, a szabályozástechnika és az ezzel összefüggő számítógépes irányítás felé. A tudományok doktora.. címet már e témakörbe vágó értekezéssel szerzi meg, az energetikai opti- matizálás kérdéseit kutatja. Az első magyar számítógép, az M—3 programkészítői közé tartozott, nevetve emlékezik vissza: a programot úgy és akkor készítették, mikor a gép még meg sem érkezett. 1964-ben az MTA Automatizálási Kutató Intézete (a mai SZTAKI jogelődje) igazgatóhelyettesévé, majd 1971-ben igazgatójává nevezik ki. Párhuzamosan kapott megbízatást az MTA Számítástechnikai Központjának vezetésére is. 1973-ban egyesül a két intézet, mai szemre vizsgálják, számlálják a vérkép alkotóelemeit, nehéz, fárasztó munkával — és sok tévedéssel. Mindez gépi alakfeldsmeréssel sokkal gyorsabb és pontosabb lehet. De hasonlóan megoldható a sok százezer röntgen-szűrőfénykép analízise, légifelvételek elemzése, és hasonlók. — Mennyiben igazak a kérdés legjobb hazai ismerője szemében azok a hírek, amelyek a gépek „elszabadulásának” első jelenségeiről, például a gépi nyilvántartás hibái miatt tömegesen kárt szenvedett emberekről a nyugati sajtóban szólnak? — Ha ilyen előfordul, ott a szerkezet és a szervezés hibás. A számítógépi rendszereket úgy kell megalkotni, megszervezni, hogy ha valamely egység hibája kiderül, az egész rendszer működésének hosszabb megállítása nélkül a hibás rész kiiktatható, javítható legyen. A gépek „elszabadulása” ellen pedig az a biztosíték, hogy minden lényeges csatlakozási ponton mindig lehetőségnek kell lennie az emberi beavatkozásra! — Ég a sci-fi irodalom „házi robotjai” mikor fordulhatnak elő a hétköznapi háztartásban? Ez még nem a jelen feladata. A robot sem játék, sem pusztán kényelmi eszköz ma és a közeljövőben —: inkább olyan népgazdasági feladatok megoldására való, amelyek közvetve szolgálják az életszínvonal javulását, mindenki „kényelmét”. A numerikus vezérlésű szerszámgéptől a keveréktakar- mány-programozásig a számítógépek alkalmazásának már eddig is' sokat köszönhetünk, a jövő közvetlen útja az; integrált rendszerek, a gyártás-tervezés-technikai fejlesztés és irányítás számítógépes rendszeréé. Végül egy kérdés: hogyan kapcsolódik ki a számítógépek és robotok kutatója? A válasz sokoldalú emberre vall: az olvasás, a zene, a képzőművészetek mellett a természet j ár ás - Vámos Tibor hobbyja. És ez talán jelképes is: az a gép, amelynek alkotója szabadidejében szüntelen kapcsolatban van a háborítatlan természettel, sosem fordulhat az ember ellen ! Szatmári Jenő István „Rásegítés” csúcsidőben Napjainkban világszerte nagy hőerőműveket létesítenek villamosenergiatermelés céljára, de ezzel még nem oldódik meg a csúcsenergiaigények fedezése. A csúcsfogyasztás általában az esti órákban van, ilyenkor hasznos, ha rendelkezésre állnak olyan „tartalék” erőművek, amelynek segítségére aránylag csak rövid időn át van szükség, de akkor aztán döntő mértékben. Leginkább a szivattyús tározós vízművek — hidroakkumulációs erőművek — váltak be, mivel rövid idő alatt indíthatók, üzemköltségük kisebb, mint a gázturbinás, dizeles vagy más „rásegítő” erőműveké, ezenkívül nem igényelnek jelentős vízkészleteket, s helyszükségletük tízszer kisebb a hagyományos vízi erőművekénél. A hidroakkumulációs erőművekhez mindenekelőtt két, egymáshoz képest jelentős szintkülönbségiglell .elhelyezl- kedő víztárolóra van szükség. A felső medencében tárolt víz 100—200 méter magasságból a turbinákra zúdul, s azokat forgatva áramot termel, majd az alsó tározóban összegyűlik. Nem csúcsidőben, amikor viszont villamos energiából fölösleg áll rendelkezésre, a szivat; - tyúként is üzemeltethető — szakkifejezéssel: reverzálható — turbinák újra a felső tárolóba juttatják a vizet, hogy ezután ismét kezdődhessék a körfolyamat. Az elmondottakból következik a hidroakkumulátoros erőművek egyetlen hátránya: a turbina szivattyúként járatva valamivel nagyobb teljesítményt vesz fel, mint amennyit áramtermelőként le tud adni. Ezt a „ráfizetést” azonban feledtetik a sokkal jelentősebb előnyök. A képen látható hatalmas méretű munkadarab elkészülte után egy 104 MW-os generátort forgató Francis- turbina rotója lesz, reverzálható kivitelben. Négy ilyen turbinaegységet helyeznek el abban a hidroakkumulációs erőműben, amelyet a csehszlovákiai Jihlava folyó völgyében,^ Dalesice falucska közelében most építenek. formájában, azóta- is Vámos Tibor a SZTAKI igazgatója. 1973-ban választják az Akadémia levelező tagjai sorába. Székfoglalója már jelzi a jövő kutatási vonalát, címe: Az alakfelismerés nyelvi módszerei. 1969 óta címzetes egyetemi tanár, 1975 óta a Nemzetközi Automatika Szövetség alelnöke. Visszatérve székfoglalójára > az alakfelismerésnek és a nyelvnek mi köze a számítástechnikához és az intelligens robothoz? Hiszen e fogalmak egymástól látszólag távol állnak? — A valóságban annál közelebb — mondja Vámos Tibor. — A robot agyául is szolgáló számítógép és a külvilág közötti kapcsolat egyik legizgalmasabb problémája éppen az alakfelismerés. Hiszen a cél éppen az, hogy a számítógép ne csupán bonyolult lyukkártyaprogramok révén, hanem közvetlen külső információval, kép és hanghatásra is vezérelhető legyen. Pontosabban: egy-égy adott feladatot az ember közreműködése nélkül, vagy csak közvetett közreműködésével értsen meg. Ez jelentősen megkönnyíti, lerövidíti a parancs ember és gép közötti útját. Eklatáns gyakorlati példát is mondhatok: az IKARUS felkérésére egy tanulmányt dolgoztunk ki, amely segítségével remélhetőleg az egészségre ártalmas festőmunkahelyen az emberi munka egy része géppel lesz helyettesíthető. Az autóbuszok liemezaipek száma, típusa igen sok, és sokféle. A festődébe időnként más és más elemek érkeznek. Ma még embereknek kell irányítani a gépet, milyen festéket, eljárást alkalmazzon egy- egy eleménél. Ha a tanulmányban szereplő alakfelismerő berendezés elkészül, a robog az elébekerülő lemezekről emberi beavatkozás nélkül is meg tudja állapítani, annak formája alapján, hogy mit kell vele tennie. A tárgyfelismerés témával 5 éve foglalkozunk, és a gyakorlati részfeladatok kidolgozásánál tartunk. Nyugodtan mondhatom: közel állunk egy jó alakfelismerő rendszer kidolgozásához. Az alakfelismerésnek egyébként még igen sok gépi alkalmazhatósági területe van a mindennapok világában. Például: ma még laboránsok Az olajválság úgy látszik, nagy lendületet adott a szén- termelés fejlődésének. — Az 1971-es átmeneti visszaesés után előbb lassan, újabban azonban elég gyorsan növekszik a világtermelés. 1973-ról 1974-re például 1 milliárd 779 millió tonnáról 1 milliárd 824 millió tonnára. Ez a szám nem tartalmazza az egyébként igen jelentős kínai termelést, viszont megfelelő átszámítással benne foglaltatik a barnaszén és a lignit is. Az olaj drágulása azzal járt, hogy ma már olyan széntelepeket is érdemes kiaknázni, amelyek a közelmúltban még gazdaságtalannak számítottak, emellett egyes szénhidrogénekben szegény országok a biztonság érdekében is fokozták széntermelésüket. A világ legnagyobb szén- termelő országa a Szovjetunió, ahol évente kb. három százalékkal növekszik a termelés és 700 millió tonna körül van. A növekedés — ha más termelési ágakra gondolunk — talán lassúnak tűnik, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Szovjetunió a szénhidrogénekben is igen gazdag ország, ezért a fejlesztés lassabb üteme tudatos, az energiaszerkezet átalakítását célozza. A . Szovjetuniót a világranglistán az Egyesült Államok követi, azt pedig Lengyelország, amely egyre jobban elhúz az utána következő Angliától. A valamikor vezető angol széntermelés mind lejjebb és lejjebb csúszik, s talán csak azért tartja negyedik helyét is, mivel a rangsorban következő Nyugat-Németország is valamelyest visszafogja a termelését. Ezután India következik, majd a Dél-Afri- klai Köztársaság, s az évi 60 millió tonna körüli termeléssel Ausztrália zárja le a világ vezető kőszéntermelő államainak sorát. Barna- széntermelésben a világranglista élén mintegy 250 millió tonnás ‘évi termelésével az NDK áll, kb. 100 millió tonnával megelőzve az utána következő Szovjetuniót. Képünkön: újra munkába állított aknaszállító berendezés. Tokomak Prágában Ma már kétségtelen, hogy a következő évtizedekben az emberiség energiaszükségletét csakis a nukleáris energia, mégpedig az atommag hasadásakor felszabaduló nukleáris energia segítségével lehet gazdaságosan és a környezetvédelem szempontjainak is megfelelően megoldani. Ami az egyre közeledő jövő század szükségleteit illeti, kielégítésük módjára vonatkozólag több irányban is folynak kutatások. Közülük az egyik legígéretesebb a könnyű atommagok egyesülésekor felszabaduló úgynevezett fúziós energia felszabadítása jól ellenőrizhető, irányítható köre ’mények között. Ezekben a kutatásokban különösen a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az NSZK és Anglia járnak az élen. A kutatások közös vonása, hogy körgyűrű alakú elektromos kisülést hoznak létre a megfelelő könnyű elemekből álló gázban — deutérium, tri- cium, lithium —, amely gáz úgynevezett plazmaállapotba kerül, azaz az atomok erősen ionizálódnak, s így a gáz elektromosan jól vezető lesz. Ennek következtében az anyag mágneses tér segítségével együtt tartható, s így megakadályozható, hogy a kisülésben magas hőmérsékletűvé vált anyag az edény falához érve lehűljön és szennyeződjék. Ahhoz, hogy az önmagát fenntartó fúziós folyamat beinduljon, el kell érni a kisülésben a százmillió Kelvinfokos hőmérsékletet, továbbá ennek a hőmérsékletnek bizonyos idéig meg kell maradnia a plazmában, vagyis nem szabad közben olyan bizonytalan állapotnak fellépnie, amely alatt a plazma szétfolyhat és a falakhoz közeledhet. Az utóbbi időben jelentős eredmények születtek e kutatások terén. A fúziós energia kutatásában a legígéretesebbnek a szovjet TOKOMAK berendezés látszik. A Szovjetuniónak saját és külföldi tudósokkal közösen végzett kutatások során sikerült egy- tized másodpercig is fenntartani stabil kisülést. Ezekben a kísérletekben már nagyszámú energiatermelő fúziós reakció jött létre, de az önfenntartó folyamatot még nem sikerült megvalósítani. A moszkvai Kurcsatov Intézet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Plazmafizikai Intézetével is végez közös kísérleteket. E célból TOKOMAK berendezést építenek Prágában.
