Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-08 / 82. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 8. Nincs fontosabb a leszerelésnél (Folytatás az 1. oldalról) fontosabb feladat, mint a leszerelés megvalósítása, amely befolyásolná a Föld valamennyi lakosának sorsát. Legfontosabb feladatunk az, hogy megállítsuk a fegyverkezési hajszát és előrelépNem titok, hogy tőlünk mind nyugatra, mind keletre vannak olyan erők, amelyek érdekeltek a fegyverkezési hajszában, a félelemtől terhes ellenséges légkör kialakításában. Ezek az erők kétséget keltenek a tekintetben, hogy lehetséges-e gyakorlati intézkedéseket hozni a fegyverzetek korlátozása, a leszerelés területén és akadályozzák a megegyezést. Ezeknek az erőknek a tevékenysége kedvezőtlenül befolyásolja az Egyesült Államoknak és más olyan országoknak az álláspontját, amelyek tárgyalásokat folytatnak a Szovjetunióval a fegyverkezési hajsza feltartóztatásáAzóta már csaknem három és fél év telt el, de az egyezmény aláírására még mindig nem került sor. Ennek okairól már volt alkalmam beszélni. Mint a tárgyalásokon szerzett tapasztalatok és a korábban ezen a téren létrejött egyezmények tanúsítják a felek akár a legbonyolultabb kérdéseket is képesek eldönteni, ha megfelelően felmérik az adott probléma hatalmas jelentőségét és valóban arra törekszenek, hogy az egyenjogúság és az egyenlő biztonság alapján megállapodásra jussanak. A most készülő dokumentumoknak már jelentős részét egyeztettük és végleges formába öntöttük. Ha a munka befejezése mégis elhúzódik, akkor ez kétségtelenül politikai okoknak tulajdonítható. A dolog lényege az, hogy az Egyesült Államok kormánya határozatlan, következetlen magatartást tanúsít és állandóan azokra a körökre tekintget, amelyek kezdettől fogva ellenezték a megállapodást, mindent megtesznek meghiúNagy erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy a megbeszéléseket visszavezessük a vlagyivosztoki megállapodás által kijelölt mederbe. Ezt végül is sikerült elérni. Elvi megállapodásra jutottunk néhány további kérdésben és jelentősen szűkítettük az egyezmény véglegesen még ki nem dolgozott cikkelyeinek körét. Ez nagyrészt a Szovjetunió türelmes és építőjellegű magatartásának köszönhető. jünk a nukleáris katasztrófa veszélyének csökkentése, végül pedig teljes kiküszöbölése irányában. Ezen a téren dől el az az alapvető kérdés, hogy miként alakul a nemzetközi helyzet és ez az a terültet, ahol jelenleg a legélesebb harc folyik. nak és megszüntetésének kérdéseiről. . Mint ismeretes, 1974. novemberében itt a Távol-Keleten, Vlagyivosztokban legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozóra került sor. Ezen a találkozón megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hosszútávú egyezményt köt a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról. Abban az időben a két fél, átfogóan értékelve a helyzetet, arra a következtetésre jutott, hogy az egyezmény kidolgozása már a következő évben 1975-ben befejeződhet. sítása érdekében és ellenőrzés nélküli nukleáris és rakétafegyverkezést igyekeznek folytatni. Ez az oka annak, hogy az amerikai fél a tárgyalások során több ízben megpróbálta a saját érdekeinek megfelelően módosítani, sőt kétségbe vonni mindazt, amiről korábban már megállapodás született és igyekezett olyan kérdések felvetésével akadályozni a tárgyszerű vitát, amelyek tulajdonképpen a megegyezésre való készség hiányát takarják. Olyan törekvéseknek is tanúi lehetünk, amelyeknek célja az, hogy a tárgyalásokon való előrehaladást és általában a megállapodás sorsát összekapcsolják és más politikai kérdésekkel, ily módon nyomást gyakorolva a Szovjetunióra. Az Egyesült Államoknak ez a törekvése már röviddel a vlagyivosztoki találkozó után megnyilvánult. Hatására az egyezmények megkötése érdekében végzett munka gyakorlatilag elakadt, sőt több kérdésben visszalépés történt. Világos, hogy az Egyesült Államok részéről teendő válaszlépések nélkül nem lehet megoldani a tisztázatlan kérdéseket. Ám őszintén szólva, eddig nem voltunk tanúi ilyen lépéseknek. Ügy tűnik, az Egyesült Államokban egyesek hajlamosak a megállapodás megkötésére irányuló készségünket lehetőségként értelmezni arra, hogy egyoldalú előnyöket szerezzenek az Egyesült Államok számára. Csak ezzel magyarázhatók azok a próbálkozások, hogy a tárgyalásokon figyelmen kívül hagyják a szárnyasrakéták korlátozása tekintetében kialakult egyetértést vagy szovjet rakétákra vonatkozó indokolatlan korlátozásokat követeljenek. ugyanakkor azonban szabad kezet igyekeznek biztosítani az Egyesült Államoknak a hadászati fegyverrendszerek korszerűsítésére, új típusok létrehozására. Határozottan visszautasítunk minden arra irányuló kísérletet, hogy elfogadhatatlan feltételeket erőszakoljanak ránk. Álláspontunk változatlan: a Szovjetunió a megállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, de csak olyan megállapodást fogad el, amely teljes egészében összhangban van az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveivel, ténylegesen megtestesíti ezeket az alapvető elveket Nem kívánják, hogy a megállapodás bármiféle előnyöket biztosítson számukra, a másik fél hátrányára, de ugyanezt várjuk el az Egyesült Államoktól is. Más megoldás nem lehet. További késleltetés és mesterkedések csak arra vezethetnek, hogy elszalasztjuk a megállapodás megkötésének lehetőségét, sőt talán a hadászati fegyverrendszerek korlátozását és csökkentését célzó messzebbre' vezető lépésekre való áttérés lehetőségét is. Számos más olyan leszerelési kérdésről is folynak tárgyalások. amelyeknek megoldása már régóta időszerű. Ezekkel kapcsolatos konstruktív javaslataink jól ismertek. „Senkit sem fenyegetünk” Itt az ideje, hogy egyes nyugati vezetők komolyan elgondolkozzanak azon. mekkora felelősség terheli < a béke sorsáért, saját népük, az egész emberiség iránt. A Szovjetunió a maga részéről folytatja erőfeszítéseit, hogy előre lehessen lépni a katonai enyhüléshez, a leszerelésre való áttéréshez vezető úton. — Ezt a politikát folytattuk eddig és folytatjuk a jövőben is. Elvtársak! Mi senkit sem fenyegetünk. Az állítólagos „szovjet veszéllyel” kapcsolatos szólamok — csak a nemzetközi enyhülés ellenségeinek koholmányai. — Egyetlen célból tökéletesítjük védelmünket: azért, hogy megbízhatóan védelmezhessük a Nagy Október vívmányait, a szovjet emberek, barátaink és szövetségeseink békés munkáját. Ezt a magasztos célt szolgálják a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta harcosai. Az enyhülés ellenfelei Az egyenlő biztonság alapján A Szovjetunió nem tör egyoldalú előnyökre Izrael nem vonul vissza A konfliktus megoldására Vietnami diplomáciai erőfeszítések Izrael dél-libanoni agresz- sziójának felszámolása ismét a távoli jövőbe tolódott. Izrael ugyan bejelentette, hogy április 11. és 14. között részlegesen kivonja csapatait a megszállt déli országrész egyes területeiről, de az izraeli hadsereg egységei továbbra is megszállás alatt tartják majd Mardzsajun vár.ost, valamint Dél-Libanon középső és keleti részének más stratégiai fontosságú pontjait. Izrael egyértelműen elutasítja azt, hogy csapatai elhagyják a nyugati szektort. Az An-Nahar című bejrúti lap tegnapi számában hangsúlyozza, hogy az izraeli döntés teljesen ellentmond az ENSZ Biztonsági Tanácsa 425. számú határozatának, amely az izraeli csapatok azonnali visszavonását követeli. A bejrúti lap Tel Aviv tervét taktikai cselfogásnak minősíti, amelynek célja a dél-libanoni fegyveres konfliktus időbeni elnyújtása. Hanoi tegnap újabb diplomáciai erőfeszítést tett az elhúzódó vietnami—kambodzsai konfliktus megoldására. Ngo Dien, a vietnami kormány szóvivője ismertette a vietnami kormány tegnap közzétett d.okumentumát, amely újból pontosan meghatározta a vietnami vezetés álláspontját. A dokumentum emlékeztet rá, hogy a szuverenitás és a területi integritás minden nép számára szent kérdés, majd így f olytat j a: szomszédországok között nem egyszer felléphetnek a történelem által örökül hagyott határ- és területi ellentétele, amelyek összetettek és elmélyült vizsgálatot igényelnek. Az érintett országoknak — az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet, a barátság a jószomszédság elvei alapján, tárgyalások útján kell tanulmányozniuk a problémákat. A dokumentum meghatározza Vietnamnak a két ország között húzódó határvonalról vallott álláspontját. __ A tengeri határok kijelöléséről folytatandó tárgyalások alapjául szolgálhat a VSZK kormányának 1977. májusában közzétett nyilatkozata Vietnam partmenti vizeiről, kontinentális talapzatáról. E nyilatkozatban Hanoi kifejezte szándékát, hogy „a különböző tengeri övezetekkel, s az egyes országok kontinentális talapzatával kapcsolatos problémákat Vietnam az érdekelt országokkal tárgyalások útján, a függetlenség és a szuverenitás kölcsönös tisztelet- bentartása alapján, a nemzetközi jog és gyakorlat elveivel összhangban akarja rendezni”. Közös piaci csúcsértekezlet Tegnap a koppenhágai Amalienborg-palotában II. Margit dán királynő által adott ebéddel megkezdődött az európai közösségek csúcs- értekezlete. A kétnapos értekezlet során mindössze kél, aránylag rövid plenáris ülést tartanak a francia köztársasági elnök, nyolc közös piaci miniszterelnök és kilenc külügyminiszter részvételével. A legfontosabb kérdés a munkanélküliség, amelynek megfékezése mindeddig nem sikerült. A tagállamok között egyelőre erősen megoszlanak a vélemények ennek a súlyos problémának a megoldásáról. Mind.en megfigyelő nagy érdeklődéssel várja, milyen álláspontot fog elfoglalni ebben az ügyben Giscard d’Estaing francia államfő, aki az eddiginél is nagyobb szerepet kíván magának a közös piaci kérdések eldöntésénél. A francia elnök állásfoglalását nagy érdeklődéssel várják egy másik, ugyanCarter nyilatkozata James Carter amerikai elnök tegnap írásos nyilatkozatban jelentette be: úgy döntött, hogy meghatározatlan időre elhalasztja a neutronbomba gyártását. Az elnök szerint azonban a végső döntésről arról, hogy az Egyesült Államok korszerűsített harcászati erőit felszereljék-e neutron robbanófejekkel, csak később hozzák majd meg. E döntést, hangoztatta Carter nyilatkozata, befolyásolja majd, .hogyan alakul a Szovjetunió hadászati és harcászati erőinek fejlesztése”. A hadügyminisztérium utasítást kapott: korszerűsítse a „Lance” típusú nukleáris robbanófejes harcászati rakétát és azokat a tüzérségi lövegektet, amelyeket — a „Lance”-hez hasonlóan — adott esetben neutron robbá- nófejjel láthatnak el. A nyilatkozat megismétli a CarterMOSZKVA A Nagy Kreml palotában hétfőn nyílik meg az Orosz- országi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa háromnapos rendkívüli ülésszakának egyetlen napirendi pontja a szövetségi köztársaság új alkotmányának megvitatása és elfogadása. PRÁGA A KGST könnyűipari állandó bizottsága tegnap befejezte Prágában tartott 30. ülésszakát. A háromnapos tanácskozáson a szervezet,mind a kilenc tagállama képviseltette magát, a magyar küldöttséget Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár vezette. ÚJ DELHI Az Indiai Kommunista Párt XI. kongresszusa tegnap befejezte munkáját a Punjab szövetségi állambeli Bhatin- dában. A kongresszus ismételten kifejezésre juttatta az indiai kommunisták eltökéltségét, hogy szövetségben az ország összes haladó erőivel, tovább folytatják a dolgozó nép jogaiért vívott harcot. PÁRIZS Párizsban befejeződött az a kétnapos leszerelési tanácskozás, amelyet a nemzetközi diplomata akadémia szervezett, az ENSZ közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának előkészítése jegyében. A tanácskozáson négy földrész képviselői vettek részt. csak kényes kérdésben. Az amerikai kongresszus a Washington és az Euratom között kötött és még érvényben lévő szerződés felülbírálását követeli, ezt a legutóbbi kongresszusi törvény alapján, amely szerint fokozottabb ellenőrzést kell megvalósítani az uránium külföldi feldolgozásánál. A francia elnök eddig ellenezte a szerződés felülvizsgálatát, amire az amerikaiak az urániumszállítós megsáin- tetésével fenyegetőztek. A koppenhágai megbeszélések fontos témája lesz a dollár körüli amerikai manipulációk kérdése is, amely súlyos károkat okoz a Közös Piacnak. A koppenhágai csúcsértekezlet résztvevői még számos időszerű problémáról folytatnak megbeszélést. . A többi között a három belépni kívánó ország, Görögország, Portugália és Spanyol- ország irányában folytatandó politikáról. kormány korábbi elhatározását, hogy — szövetségeseikkel együttműködve korszerűsítik és erősítik a NATO hagyományos fegyverzetű és nukleáris egységeit, „minden szükségeset megtesznek” a, kollektív biztonság és „Európa előretolt védelme” érdekében. Az Egyesült Államok tanácskozik szövetségeseivel a neutronbombára vonatkozó döntéséről, valamint arról, milyen fegyverkorlátozási intézkedésekre célszerű törekedni a Szovjetunióval — állapítja meg Carter rövid nyilatkozata. Az amerikai elnök döntése, még ha hivatalosan átmenetinek is tekinthetik, minden- kénoen győzelme azoknak az erőknek, amelyek Európában csakúgy, mint az Egyesült Államokban az új, különösen veszélyes, tömegpusztító amerikai fegyver ellen küzdenek — mutatnak rá megfigyelők. Cyrus Vance Moszkvába látogat Cyrus Vance amerikai és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter áorilis 20—21- én Moszkvában tanácskozik — jelentették be tegnap Washingtonban. A bejelentés szerint a kölcsönös megállapodás alapján rendezett találkozón a hadászati fegyverzetkorlátozási egyezményről, valamint más, közös érdekű kérdésről tárgyalnak. Újabb merénylet Olaszországban Aldo Moro elrablói, az álforradalmi „Vörös brigádok” tegnap újabb merényletet követtek el: Genovában pisztollyal többször rálőttek Felice Schiavettire, a genovai gyáriparosok szövetségének elnökére, amikor az lakásából kijövet gépkocsijába akart szállni. A megsebesült Schiavettit korházba szállították. Az olasz tv csütörtök esti „Politikai tribün” műsorában Zaccagnini, Berlinguer és Craxi, a kereszténydemokrata a kommunista és a szocialista párt főtitkára a nézők előtt is megismételte: a demokratikus erők összetartanak a terrorizmus ellen, a polgári szabadságjogok védelmében. Luciano Lama, az olasz általános szakszervezeti szövetség (CGIL) főtitkára a római La Republica tegnapi számában megjelent nyilatkozatában megbélyegezte azt a jelszót, amely szerint „a dolgozó nem tarthat sem a Vörös brigádokkal, sem az állammal”. „Nincs helyük a szakszervezeti mozgalomban azoknak, akik ilyen nézeteket vallanak. Vagy maguktól távoznak, vagy mi tesszük ki a szűrüket. Nem engedhetünk meg semmiféle kétértelműséget az erőszak gyakorlatával szemben” — mondta Lama. Kommentárunk Deir Jászin és a palesztinok Április 9-én, vasárnap lesz harminc éve, hogy a szélsőséges cionista terrorszervezet, az Irgun rátört a Jeruzsálem melletti Deir Jászin nevű kis falura. Lakosságát összeterelték és 254! embert a terroristák lemészároltak, a házakat pedig fölégették. Az Irgun akkori vezére Menahem Begin, a jelenlegi izraeli miniszterelnök volt. Deir Jászin neve azóta összeforrt a palesztin néppel vállalt szolidaritással, de egyben jelkép is: a falu éppen arról volt nevezetes, hogy ott békében éltek a zsidókkal a palesztinok. Ma a világon szétszórtan három és félmillió palesztin él. Csupán az érdekesség kedvéért érdemes megemlíteni: Jordániában 900 ezerre, Izraelben félmillióra, Ciszjordániában 760 ezerre, a gazai övezetben 430 ezerre, Libanonban 400 ezerre, Kuvaitban 250 ezerre, Szíriában 150 ezerre becsülik a számukat, de népes palesztin kolóniák találhatók Egyiptomban és Irakban, Líbiában és Szaúd-Arábiában, sőt Nyugat-Európában és Észak-Amerikában is. A palesztin kérdést joggal nevezik a közel-keleti rendezés kulcskérdésének. A szocialista országok és néhány haladó arab állam következetesen síkra is száll az önálló palesztin állam létesítése, a palesztin nép önrendelkezési és államalapítási jogának visszá- állítása mellett. Nyilvánvaló, hogy a független Palesztina létrehozásának elodázása hozzájárul a feszültség állandósításához az amúgy is robbanásveszélyes térségben. Igaz azonban az is, hogy a megoldás nem egyszerű. A palesztin népet ma sokfajta befolyás éri, s távolról sem egységes. Vannak realista politikusai — mint például Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke —, akadnak azonban szélsőséges, az adott helyzetet helytelenül felmérő frakciók is. Az önálló államiság kialakítása nem tekinthető rövidtávú és könnyű feladatnak. Elképzelések szerint a palesztin állam két, területileg elkülönített részből: Ciszjordániából és a gazai övezetből állna. A hazatérek letelepítésének, a főváros kialakításának és az önálló állam gazdasági szükségleteinek összes költségét legalább 10—12 milliárd dollárra becsülik a szakemberek. (Ezt az ENSZ közreműködésével és az olajtermelő arab államok támogatásával bizonyára elő lehetne teremteni.) Egyelőre azonban a megoldás holtponton van. Izrael jelenlegi kormányzata hallani sem akar a palesztinokkal folytatott tárgyalásokról, s az arab államok körében is eltérnek a nézetek. „ A Deir Jászinban 30 esztendeje lezajlott mészárlás évfordulója emlékeztet arra: ma már mind az arab világban, mind a rendezés ilyen vagy olyan elképzelésében a palesztin tényezőnek el kell foglalnia a fontosságának megfelelő fő helyet. Elhalasztják a neutronbomba gyártását