Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-07 / 81. szám
1978. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 i ffíbomló ernyők pacsirta nem zavartatja magát, vidám énekszóval köszönti a tavaszt. Jó kedve derűre hangolja a helikoptert váró ejtőernyősöket. Kétezer méter magasságban párás a levegő, itt a sarjadó réten viszont árad a fény, lekívánkozik a kabát. Az útmenti fák pattanó rügyeiket tárják a nap felé. Sokan most ugranak először. Fritz Sándor őrnagy is most esett át a tűzkeresztségen. Előzőleg más alakulatnál volt. Érthető megköny- nyebbült sóhajtása: — Szurkoltam egy kicsit. Aki megfelel az orvosi követelményeknek, rövid előképzésen vesz részt. Ugrás előtt vizsgát kell tenniök. Fritz Sándor őrnagy szerint: — Aki a technikai ismeretekből csak négyesre vizsgázik, az kezdheti élőiről, nem ugorhat. Arra csak a kiválóak vállalkozhatnak. Itt tehát a jó is elégtelen. Nem csoda, hogy kínos pontossággal százszor és százszor ismételnek egy-egy mozzanatot. Később aztán már könnyű. Hüse Károly, a magyar ejtőernyős válogatott tagja például olyan lezseren ereszkedik egy tízcentiméteres gombára, mintha egy sámliról lépne rá, pedig jó kétezer méter magasról ugrott, önkéntelenül is kiszalad a számon a kérdés: — Mennyi gyakorlat szükséges ehhez? — Öt-hatszáz ugrás után még nem mindig találják el. Ö már hatezeregyszáz körül számolja ugrásait. Ügy manőverezik az ejtőernyővel, mint más a repülőgéppel. — Sárkányrepüléssel nem próbálkozott még? — Nem. Jó szakma ez, nem változtatok. Az egyik bará- lett a Szolnokon rendézett világbajnokságon, megpróbálkozott a sárkányrepüléssel. El is törte a karját. Az egyik tiszt tréfálkozik: — Amikor Hüse legközelebb ugrik, madzagot kötök a gombára. Akkor találja el... Jó ötven méter magasból hallatszik „az úr hangja”: — Ki dugta el a gombát? Azonnal tegyétek vissza, mert... Visszateszik. Jobb a békesség. Persze, aki először ugrik, annak csak az a fontos, hogy szilárd talaj legyen a talpa alatt. Az egyik kiskatona a tóm viszont, aki harmadik rét távoli szélén landol. Ugratják oktatóját: — Vidéki ugrásra küldted? Vitess neki ebédet! — Még élelmiszerutalványt sem érdemel, nemhogy ebédet. — Miért nem mondtad neki, hogy a nyárfák közé ugorjon, akkor veszélyeztetett terepen való feladatvégrehajtásért nagyobb dicséretet kapna. Az oktató hallgat. Az újonchoz biztos lesz néhány szava. Az ilyen eset azonban még az újoncok között is ritka. Fegyelmezett, katonás helytállás jellemző rájuk. A kibomló ernyők tömegét elismerően szemléli Kató Sándor törzsőrmester: — És is voltam már sétarepülésen, de ugrani csak itt akarok. Itt, a füvön. A nyomaték kedvéért dobbant is egyet a lábával. Az ő világa a kalóriák birodalma. — Milyen a mai koszt? — ötezer kalóriás ... Az első nappali ugrás is izgalombeli, hát még az éjszakai. — Olyan, mintha világos konyhából sötét udvarra lépne az ember, — emlékezik Jakab János honvéd. Lassan túljut a nap a dele- lőn. Elcsitul a helikopterek zúgása. Porzik a dűlőút, megjött a gulyás ágyú. Vége a repülésnek. Elég is volt reggel hatkor már zúgtak a gépek. Simon Béla Fotó: Kőhidi Imre B lelnöttnevelés új központjai lesznek fl stúdióvezetők országos tanácskozása után Jó példa: Szolnok Véget éri A pedagógus bábcsoportok találkozója A Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága kezdeményezésére rendezték meg tegnapelőtt és tegnap a pedagógus bábcsoportók első országos találkozóját. Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban tíz együttes: már működő óvónők, pedagógusok, főiskolai hallgatók, szakközépiskolások csoportjai mutatták be műsoraikat. Megyénket a MÁV szolnoki Járműjavító üzemének bábszínjátszói képviselték. Nagy sikerrel — mint azt tegnap a találkozó értékelésekor Kaszás László, az Állami Bábszínház művésze megállapította. Elismeréssel szólt a díszletekről, s a szereplők játékáról. A találkozó a bemutatkozáson kívül nagyszerű lehetőséget kínált a tapasztalat- cserére is. A résztvevőkelőadásokat hallgattak meg, konzultáción vettek részt. Vitatkoztak a bábjátszás szerepéről az oktató-nevelő munkában. A rendezők, — a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetősége és Szolnok megyei bizottsága — a kedvező tapasztalatok alapján a továbbiakban rendszeresen alkalmat teremtenek hasonló találkozókra, eszmecserékre. Március utolsó három napján Szolnokon, a megyei művelődési központ Komarov termében tanácskoztak a közelmúltban létrehozott megyei fellnőttnevelési stúdiók vezetői. Az eszmecsere színhelyéül a Népművelési Intézet nem véletlenül választotta Szolnokot; a Komarov teremben működő stúdió eredményei. valós igényeket kiszolgáló működési rendszere több okból is modellként szolgálhat más megyék számára. Ez volt a tanácskozás résztvevőinek véleménye is. Elsősorban azért, fontos ez mert úgyszólván minden megyében más-más elképzelések szerint kívánják működtetni, fenntartani a tetemes befektetésekkel létrehozott intézményeket. A feladat természetesen minden stúdió esetében azonos: korszerű, új módszerekkel segíteni a felnőttnevelést, illetve lehetőséget biztosítani a szakemberek a formák, módszerek továbbfejlesztésére, csiszolására. A technikai eszközökkel kitűnően felszerelt, film dia, írásvetítő-transzparens, magnófelvétel, hanglemez, kézikönyv gyűjteménnyel ellátott szolnoki stúdió munkája több területre terjed ki. Elsősorban olyan információs központ, amely az egyén; tanulást segítheti kiválóan. Bárki használhatja az eszközöket, a gyűjteményeket. A felnőtt- oktatással foglalkozó pedagógusok, népművelők számára módszertani kísérletezésre nyílik lehetőség a stúdióban. Harmadrészt erőteljes szolgáltató tevékenységet végez: a megye művelődés intézményei kölcsönözhetnek innen úgynevezett „multimédiás,, — sokeszközös — programokat, a tanfolyamok, előadás- sorozatok anyagának elmélyítéséhez. A szolnoki tanácskozás résztvevői — a példa nyomán — elsősorban a stúdiók megyei-hálózati, funkciójának erősítésében látják a közeljövő legnagyobb lehetőségét. Bizonyos, hogy a hagyományos ismeretterjesztési formák viszonylagos visszaesésének idején nagy szerepet játszanak a stúdiók. Hogy ezt a szerepet valóban be is töltsék, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy a megteremtett lehetőségekkel éljen minden olyan szerv, intézmény, mozgalom amelynek feladata a hatékony ismeretterjesztés. Sz. J. Nemcsak kirándulás Az országjárás- yezetök ankétje A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerdán Mezőtúron rendezte meg az ország járás-vezetők XII. országos ankétját. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt dr. Radó Sándor, a TIT országos elnökségének tagja, egyetemi tanár és Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára. Papp János, a városi tanács elnöke tartott tájékoztatót Mezőtúr történetéről, fejlődéséről, jelenlegi életéről. Az előadás után a városi tanács elnöke a Mezőtúr városért emlékplákettet — Somogyi Árpád munkája — adományozta több vendégnek, köztük dr. Radó Sándornak. Az évenként más és más városban rendezett ankéton megtudtuk, hogy tavaly 6661 országjárást bonyolítottak le, csaknem háromszázezer résztvevővel. A túranapok száma 10 620, — mindég; a TIT összes rendezvényeinek 5 százaléka. Ma már az egyik legnépszerűbb ismeretterjesztési forma az országjárás. Közkedveltségét összetettségének köszönheti, hiszen egyaránt nyújt történelmi, politikai, földrajzi, néprajzi Az Országos Közművelődési Tanács orenburgi bizottsága és a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat, Oreburg- ért emlékplakettel tüntetett ki 25 művészeti együttest, szocialista brigádot, előadó- művészt. Ezek a csoportok, illetve személyek az utóbbi két évben jelentős mértékben hozzájárultak az orenburgi gázvezeték magyar építőinek művelődéséhez, szórakozásához. A kitüntetettek között van a KISZ Központi Művészegyüttese. a Magyar Rádió Stúdió XI. zenekara, a Színház- és Film- művészeti Főiskola hallgatóinak csoportja, a Mikroszkóp Színpad társulata, amelyek emlékezetes előadásokat tartottak Huszton, Guszjaty inban, Bogorodcsányban, Ivanovo Frankovszkban. A Maés egyéb ismereteket, örvendetes, hogy az országjárásokon résztvevők fele fizikai dolgozó. Szolnok megye számottevően kiveszi a részét az országjárásokból, a megyék közül csak Bács-Kiskun, Komárom és Békés előzi meg. A megyében élő országjárásvezetők tavaly 388 „utat” vezettek, több mint tizenhat- ezer résztvevő számára. A turisták 25 százaléka iparban dolgozó fizikai munkás, 23 százaléka pedig mezőgazdasági fizikai dolgozó volt. Az országjárások közkedgyar Filmhíradó, a MOKÉP, az Állami Könyvterjesztő és más vállalat szocialista brigádjai gondoskodnak arról, hogy a határainkon túl dolgozó magyar építők a filmhíradók révén is tájékozódjalak a Ihazai eseményekről, megtekinthessék a hazai filmalkotásokat, akárcsak itthon, kézhez kapják a könyv- és hanglemezújdonságokat. Tegnap a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában tartott kitüntetési ünnepségen részt vett Orbán László, az OKT elnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Boros Sándor kulturális miniszter- helyettes. Juhász Ádám, a Nehézipari Minisztérium államtitkára adta át az emlékplaketteket, Rózsa Péter szobrászművész alkotását. veltségére, fejlődésére jellemző, hogy tavaly a megyéből hétszer annyi túrát vezettek, mint amennyit húszhuszonöt évvel ezelőtt az egész országban. Az országjárás-vezetők an- kétja úgy foglalt állást, hogy a belföldi utak számát a tavalyihoz képest nem kívánják lényegesen növelni, de minden érdemi igényt kielégítenek. Radó professzor rövid felszólalásában méltatta az ország járás-veze tők szerepét, felelősségét, elmondotta, hogy a TIT és az IBUSZ együttműködése példamutató. Szolnokon Kiállítás a közlekedésről Közlekedés és energia címmel nyílik kiállítás április 8-án Szolnokon, a Damjanich János Múzeumban. A kiállítást dr. Czére Béla, a Közlekedési Múzeum főigazgatója nyitja meg. Ezt követően a múzeum kiadványait megvásárolhatják a helyszínen az érdeklődők. fl Galériában n szolnoki fúvésötös hangversenye A szolnoki fúvósötös ad hangversenyt vasárnap délelőtt a Galériában. A tizenegy órakor kezdődő koncert műsorán Haydn, Farkas Ferenc és Bach művei szerepelnek. Orenburgért Emlékplakettet adtak át a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában
