Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
1978. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gyermekváros Szolnokon Ű] iskolák, kollégiumok épülnek Hatszáz új napközis csoport, 900 általános iskolai tanterem, iskola Baján, Budapesten, Esztergomban és Sárospatakon, egyetemi kollégium a fővárosban és Pécsett szerepel többek között az idei oktatásügyi fejlesztési tervekben. A fóti gyermekvároshoz hasonló rendeltetésű gyermekintézmény épül Szolnokon. Már megkezdőditek) a terepelőkészítő munkák, a gyermekváros 3 éves körtéi a felnőtté válálsig fogadja majd lakóit. Az épületegyüttesben egyebek között 320 személyes otthon a gyermekvédő intézet nyer elhelyezést. A beruházást úgy készítették elő, hogy a létesítmény 1980-ban átadásra kerüljön. H!atszáz személyes kollégium épül a pécsi Tanárképző Főiskola hallgatóinak a Mecsek déli oldalán. Átadását 1980 szeptemberére tervezik. A főiskolának jelenleg két kollégiumai van: a régebbit az oktatási épület egyik szárnyának átalakításával negyedszázada hozták létre, s a szobák zöme nyolcágyas, de akad közöttük ennél többágyas is. Az új kollégium elkészülte után helyébe tanszékeik kerülnek. Itt helyezik majd el a 150 ezer kötetes könyvtárat is. A százmillió forint költséggel létesülő új kollégiumnak jelenleg a helyét alakítják ki a Mecsek öblében. A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájának építkezésénél már kialakították a tornaterem alapját, és készül az iskola épülete isi. Az új iskolának a tervek szerint szeptemberre kellene elkészülnie, de az építkezés je- jelenlegi állapotát tekintve kérdéses a határidő betartása. Az alapozást követően ugyanis a Borsodi Állami Építőipari Vállalatnak kell majd felvonulnia, és a helyszínen összeszerelhető, úgynevezett borsodi vázpanel- szerkezetből az épületet ösz- szeállítania. Erre a hátralevő idő a|z eddigi gyakorlat szerint előreláthatólag kevés lesz. Tévéfilmen Hazánk fejlődése Magyarország ’78 címmel hazánk felszabadulásának 33. évfordulójára filmet készített a Magyar Televízió és a MAFILM, a produkció, melyet Tímár István rendezett, hazáink iparának és mező- gazdaságának fejlődését mutatja be. Szigeti lézsef kottái Ajándék a zeneművészeti főiskolának A világhírű hegedűművész, Szigeti József kottáinak gyűjteményét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának ajándékozta az 1973- ban elhunyt mester leánya. A több mint ezer művet tartalmazó hagyaték legértékesebb darabjai azok a kották, amelyek Szigeti sajátkezű bejegyzéseit, ujjrendjeit, előadási jeleit őrzik. Ezek révén a szakemberek felbecsülhetetlen értékű információhoz jutnák a nagy hegedűművész játékának, előadási stílusának és technikai megoldásainak részleteiről. A szakma szeretele vezérli őket A haj és a fa ifjú mestere — Milyen a legújabb fri- zuradivat? — Az egészen göndör, dauerolt „haj koron a” hódít újabban a nők körében. — Csilláit már ilyen frizurát? — Keveset. Szolnokon még a sasson a „sláger”. Ügy gondolom, Németh Csilla válaszaiban nincs okunk kételkedni, hisz jelenleg ő az ország legjobb ifjú nőifodrász szakmunkása. A „Szakma kiváló tanulója” verseny országos döntőjén huszonöt versenyző közül a szolnoki 633-as Ipari Szakmunkásképző Intézet színeiben szerezte meg az első helyet. — Mikor kezdte a „fodrászkodást”? — Egészen kicsi koromban. Első próbálkozásaimat a szüleim szenvedték végig. Nyolcadik osztályban, a pályaválasztás idején el sem tudtam képzelni, hogy más szakmát válasszak. Osgyán Józsefné fodrászüzletében lestem el a frizurakészítés gyakorlati fogásait, az intézetben pedig nagyon jó elméleti képzést kaptam. — A szakmunkásképzőben jeles tanuló volt, s már elsőéves korában bizonyította szakmai rátermettségét. — Minden évben részt vettem a kisiparosoknál tanuló fodrászjelöltek országos versenyén. Három első, három második és egy harmadik helyezést hoztam el ezekről a versenyekről. — A Szakma kiváló tanulója versenyre hogyan kéz szült? — Mindhárom tanév anyagát átismételtem; Fülöp Istvánná tanárnő irányításával. A fodrászüzletben pedig rengetegszer elkészítettem azokat a frizurákat, amelyek végül a versenyen sikerültek — szerencsére — a legjobban. — Milyen érzés a „legjobbnak" lenni? — Nagyon jó, de egyáltalán nem ok az elbizakodás- ra. A szakma rengeteg ismeretet rejteget még előttem. Március 31-én megkapom a szakmunkásbizonyítványt. Később szeretnék leérettségizni is. Jó lenne majd fodrász mesteri vizsgát is tenni, de mindenekelőtt nagyon sok szép frizurát szeretnék készíteni a jövőben. Koncsik Sándor Jászalsó- szentgyörgyön általános iskolás korában fedezte fel magának az asztalos szakma szépségeit. — Állandóan fúrtam, faragtam, szüleim és tanáraim is az asztalos szakmát javasolták. Így kerültem Szolnokra tanulónak a 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe. Az ÉPS2BR Vállalatnál kaptam a gyakorlati képzést. Végzett épületasztalos szakmunkásként js ott maradok. — A Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjén a legjobbnak bizonyult. Minek köszönhető a győzelem? — Azt hiszem, a szakma szeretete nélkül elképzelhetetlen lett volna. Ez ösztönzött tanulókoromban is arra, hogy minél többet tudjak meg az asztalos mesterségről. Sokat segítettek szakoktatóim: Fűzfa Imre és Kop- perman Lajos is. — Az épületasztalos ajtókat. ablakokat készít, javít. Próbálkozott már valami mást is faragni a fából? — Otthon asztalt, széket készítettem. A fának én a nagyságát, erejét csodálom. Nem szeretem a bíbelődő munkát. — Az első helyezéssel kéthetes külföldi utat nyert. — Az NDK-ba utazunk. Nem voltam még külföldön. Nagyon várom. A Szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjéről Bíró Károly, a 605-ös számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Diesel-mozdony-szerelő tanulója is első helyezést hozott. Mint fiatal szakmunkást, őt már az intézet útjára bocsátotta. A szakma kiváló tanulói reméljük nemcsak a versenyen, hanem munkahelyükön is helyt állnak majd. T. E. M ostanában csak úgy otthon töltögeti el az estéket. Nemcsak azért, mert egykori törzshelyüket, a Borostyánt lebontották, és egy talán túlságosan is tágas, Bukarest nevű étterem épült a helyén, ahol a kicsi európai országokat, no meg fő- és egyéb városaikat — így Budapestet is Bukaresttel — összekeverő, hangos és tájékoztalan újvilági turisták valódi magyar csorbalevest esznek és cuikát isznak rá, amitől még hangosabbak és még tudatlanabbak lesznek, hogy némelyik éjfél felé már azt hiszi, hogy a Budapest Körszállóban van Bukarestben, és nem a Bukarest étteremben Budapesten. Ha állna is a régi Borostyán, akkor sem ülne már a barna asztalokhoz. Lajos, a mindentudó kopasz levélhordó, az öreg Birtalan, a kéményseprő, Lovinusz úr, a boncnok, s a többiek is mind elfoglalták pár köbcentiméternyi helyüket az Átlós út melletti kolumbáriumban. Ja, az utat sem így hívják ma már. Ezen morfondírozott Gáspár, valahai lámpagyújtogató, a városháza nyugdíjas hivatalsegédje. Hozzá lehetett igazítani az órákat, illetve hát, nem volt akkor még fünek-fának órája, amit hozzá igazíthatott volna, de legalább napjában egyszer, amikor' Gáspár horgas botjával megjelent az utcában, mindenki biztosan tudhatta a pontos időt, ha ugyan szüksége volt rá. Ült a nyikorgó dívány szélén, nézett ki a nappali fényű estébe, s ekkor, ma este fedezte fel, hogy hosszú évek óta mi hiányzik neki ilyenkor: nem látja az eget. Sem a sötétséget, sem a csillagokat, de nem látja a Holdat sem. Nem látja az éjszakát. Az autók, a buszok és a villamosok, a lámpák meg a reklámok úgy pazarolják fényüket, hogy az éjszakából semmi sem marad. — Hm — mondta Gáspár, és tekintetével a Holdat kutatta, de nem látta meg. Nézelődött egy darabig, azután bement a kamrába, leakasztotta a szegről a kiszolgált horgas botot, aztán a szekrény aljából előkereste a régi dobozsipkát, lekefélte, fejébe csapta és elindult. A villamoson rászólt a vezető: — Két méternél hosszabb sportszerekkel nem szabad felszállni! — Ez munkaeszköz, kérem — mondta Gáspár, koppintott a padlón a bottal és rendíthetetlenül állt a peronon. — A trolitól, ugye? — mosolyodon el a villamosHűvös, sötét helyen A fasizmus végnapjai Magyarországon Ilyen volt a Nagykörút az ostrom után Az iparügyi miniszter és a németek közötti megállapodás a nyilas unalom alatt szenvedő Magyarország teljes kifosztását jelentette. Az „eredmény” — a rideg számok, tények tükrében: Részben vagy egészben elhurcolták 415 gyár, üzem és műhely berendezését, feüszet- relését. A nagyobb károkat szenvedett vállalatok között volt a Budakalászi Textilművek, Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntöde, Üjpesti Gyapjúfonó és Szövőgyár, a „Chino- in” Gyógyszer és Vegyiter- mékek Gyára, Diósgyőri Papírgyár, Egyesült Izzó, Dunai Repülőgépgyár, „Gamma” Finommechanikai és Optikai Művek, Ganz és Társa Villamossági-, Gép-, Waggon és Hajógyár, Hatvani Cukorgyár, Kispesti Textilgyár, MÁVAG Diósgyőr C és D gyár, Győr, Budapest, Magyar Általános Kőszénbánya, Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű, Weiss Manfréd Acél és Fémművei, — hogy csak az lismertebbeiket említsük. Vízi úton 570 úszóhajón 135 ezer tonna, vasúton 60 ezer vagon árut és nyersanyagot hurcoltak ki az országibál, — arra nézve, hogy az országutakon, teherautókon, szekéren és „lábon” mennyi értéket vittek ki, nem folyt anyaggyűjtés ... Háromszor cserélt gazdát De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Harmadik Birodalomba vagy a nácik uralma alatt levő területre „került” 26000 személy- gépkocsi, 5600 tehergépkocsi, 30000 motorkerékpár, 793 vezető és bólintott is, hely- benhagyólag. Gáspár hallgatott, tehát több baj nem is érte. A végállomáson leszállt, elindult az Átlós út felé, keresni az éjszakát, megtalálni a Holdat. Távol, az utolsó lámpák irányában már sötétedett, csillagok fénylettek a sötétben és köztük ott sárgállott a Hold. Gáspár szuszogva közeledett, aláálott, horgas botjával felnyúlt és leakasztotta a Holdat. Alig fért a zsebébe. pedig aznap éjjel szerencsére még nem is volt telihold. A horgas botot leszúrta az árokpartra, hátha megered a tavaszon. Neki meg úgysem kell többet, mindent elvégzett már vele. Hazaérve elővette a legnagyobb uborkásüvegét, akkorát, ami holdtöltekor sem fog belülről szétrepedni, óvatosan betétette a holdat, az üveg száját lekötötte celofánnal, az oldalára ragasztotta a cédulát: hűvös, sötét helyen tartandó. A stelázsi legalsó polcára tette és lefeküdt aludni. Zelei Miklós mozdony, 2058 vasúti személy- és 33481 teherkocsi, 13 személyhajó, 111 uszályhajó, 3 tengerjáró hajó, 28 vontató hajó, 66 csavargőzö®... Igen nagyok voltak az épületben esett károk is. Ha meggondoljuk, hogy Budapest, az ország fővárosa 1944. december 23-tól 1945. február 13-ig ostrom alatt állt, hogy Székesfehérvár a több mint négy és fél hónapos, ide-oda hullámzó harcok során háromszor cserélt gazdát, hogy a magyarországi vasúti és országúti közlekedési csomópontok a szövetséges repülők fő bombázási célpontjai voltak, már 1944. október 15-e előtt, de még inkább azután, fogalmat alkothatunk az ország lakosságát ért pusztításokról. Talán a legjellemzőbb az, amit egy szovjet újságíró mondott, mikor meglátta Buda romjait: „Rosszabb, mint Sztálingrád !” Szálasi vakon hitt a német győzelemben — még 1944. október 15-e után is, amikor pedig a szövetséges angol—amerikai—kanadai —francia csapatok már Németország területén nyomultak előre, Magyarországon pedig a szovjet csapatok már átkeltek a Tiszán... Amikor 1945 őszán Szála- sit az amerikai katonai hatóságok visszaszállították Magyarországra, a politikai rendőrségen a kihallgató tisztnek arra a kérdésére, miképpen látta az európai háborút 4944. október 15-e után, Szálasi így válaszolt: ..Mint katona egyáltalán nem láttam Németország helyzetét kétségbeejtőnek, sőt rossznak sem. A hadtörténelem tanulságai alapján egyáltalán nem tartottam kizártnak, sőt bíztam abban, hogy Németország helyzete meg fog változni. Semmi akadályát nem láttam annak, hogy úgy, ahogy az orosz hadsereg vissza tudott vonulná egészen Sztálingrádig, és onnét kiindulva előretört egészen a Kárpátokig, a német hadsereg újabb hatékony fegyverrel a birtokában megfordítja a hadihelyzetet.” Az ország lakosságának túl-- nyomó többsége nem osztotta Szálasi nézetét a háború kimenetelét illetően, — a Szálasi-rezsim az elégedetlenségre, a szembenállásra kegyetlen .megtorló akciókkal válaszolt. Üjra felrómletit 1919—20-as fehér terror emléke, de még sóikkal gyalázatosabb farinában. Hadüzenet Németországnak De 1944 őszén már volt egy másik Magyarország is. A felszabadult városokban, községekben a nép maga vette kezébe a hatalmat — a népi szervek, a nemzeti bizottságok útján. És 1944. december 21-én Debrecenben ösz- szeült az Ideiglenes Nemzet- gyűlés, mely megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, hadat üzent a náci Németországnak és megkezdte egy új ország alapjainak lerakását. Jelképes — és nem véletlen —, hogy 1945. március lő-én, amikor a leghevesebben dúlt a balatoni védelmi csata, Debreceniben a nép kormánya elfogadta a nagybirtok felosztásáról és a dolgozó parasztság kezébe juttatásáról szóló rendeletet. A gyárakban az üzemi bizottságok ellenőrző, irányító tevékenysége érvényesült, az írók, a művészek, a tudósok tudásukat, tehetségüket a nép szolgálatába állították, — nagy volt a feladat: új országot kéllett építeni... • VÉGE Karsai Elek
