Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-30 / 101. szám

1976. április 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Biszku Bélának, az. MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának és Méhes La­josnak, a Központi Bizottság tagjának, a Budapesti Párt- bizottság első titkárának tár­saságában — május 1-e, a munka ünnepe alkalmából tegnap ellátogatott Angyal­földre. A vendégeket a XIII. kerületi Pártbizottság szék­házában a párt- és tanácsi vezetők fogadták. Kovács Károly, a kerületi pártbizott­ság első titkára tájékozta­tást adott Angyalföld dol­gozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, a nagy múl­tú munkáskerület üzemei­nek életéről, a dolgozó kol­lektívák eredményeiről. Kádár János ezután meg­tekintette a kerület — pén­teken fölavatott — két új létesítményét: a Radnóti Miklós utcai általános isko­la uszodáját és a Kárpát utcai bölcsödével egybeépí­tett, 200 személyes óvodát. Fölkereste a „Kiváló Vál­lalat" címet az idén 11. al­kalommal elnyert Medicor Műveket, ahol Szarka Gyula, a pártbizottság titkára és Martos István vezérigazgató köszöntötte. A látogatás első állomása a 2-es szerelde volt, ahová a gyár KISZ- eseinek küldöttértekezletére egybegyűlt fiatalok sorfala között érkeztek meg a ven­dégek. Kádár János nagy érdeklődéssel szemlélte a gyártási folyamatokat, a vi­lágszerte ismert és keresett röntgengépek, elektronikus orvosi műszerek és berende­zések előállításának külön­böző szakaszait. Az üzemlá­togatás után a tanácsterem­ben a Központi Bizottság el­ső titkára közvetlen hangu­latú beszélgetést folytatott a vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőivel, a dolgozók képviselőivel. Mint a házigazdák beszá­moltak róla, a csaknem 9000 fős Medicor Művek az idén mintegy 3 milliárd forint termelési értéket hoz létre. Ígéretesen fejlődik exportja. Termékeik a világ 60 orszá­gába jutnak el, s a gyár nemzetközi rangját jelzi az is, hogy teljes termelésük 70 százalékát külföldön értéke­sítik. Ugyanakkor jelenté­keny részt vállalnak a hazai egészségügyi fejlesztésekből is. A Medicor kollektívájá­nak nevéhez fűződik a dél­pesti kórház építésének meg­gyorsítását célzó kezdemé­nyezés. A Központi Bizottság első titkára ezután fölkereste a Kender- és Jutagyárat. A vállalat helyzetéről Né­meth László, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket, akiket ezt kö­vetően végigkalauzoltak az éppen egy esztendeje föl- avatott szövőüzemen. Itt korszerű gépsor évente mint­egy 12 millió négyzetméter műanyag alapanyagot készít a népszerű és keresett fal­tól falig szőnyegekhez. Meg­tekintették a vendégek a gyár rekonstrukció alatt álló üzemrészét is. Kádár János a látogatás végén kötetlen eszmecserét folytatott a gyár vezetőivel és munkásgárdá- jának képviselőivel. A látogatás során a Medi­cor Művek „Lenin” Szocia­lista Brigádjának és a Ken­der- és Jutagyár jubileumi oklevéllel kitüntetett „Al­kotmány” brigádjának nap­lójába Kádár János üdvözlő sorokat jegyzett be. A Központi Bizottság első titkára mindkét helyen át­adta a Központi Bizottság üdvözletét. Elismerését fe­jezte ki a termelőmunkában elért eredményeikért és to­vábbi sok sikert kívánt a gyári kollektívák terveinek teljesítéséhez, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is megfogalmazott lelkesítő fel­adatok megoldásához. Oczél György Moszkvába utazott Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Pozsgay Imre kulturális mi­niszter kíséretében szomba­ton Moszkvába utazott Bar­tók Béla, A kékszakállú her­ceg vára című operájának a moszkvai Nagy Színházban tartandó ünnepélyes bemu­tatójára. A kormány elnök­helyettesét a Ferihegyi repü­lőtéren Molnár Ferenc kul­turális államtitkár és Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének elnöke bú­csúztatta. Jelen volt Feliksz Petrovics Bogdanov, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Maróthy László hazaérkezett a Szovjetunióból Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára — aki a KISZ delegációjának élén részt vett az össz-szövetségi Lenini Komszomol XVIII. kongresszusán — hazaérke­zett a Szovjetunióból. Foga­dására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Fejti György, a KISZ KB titkára. Jelen volt Feliksz Petrovics Bogda­nov, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. Felvonták az Állami Zászlót Május 1-e, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepe tiszteletére tegnap dél­után a Parlament előtti Kos­suth téren katonai tisztelet- adás közepette felvonták az Állami Zászlót. Ugyancsak katonai tiszte­letadással vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját a gellérthegyi felsza­badulási emlékműnél. 0 rádióban, televízióban Ünnepi köszöntő Tegnap délután május 1-e alkalmából a Kossuth rádió­ban és a televízióban Gál László, a SZOT főtitkárhe­lyettese mondott ünnepi be­szédet, amelyben köszöntötte az esztendő egyik legszebb napját, a teremtő munka és az alkotó ember, a történel­met formáló munkásösszefo­gás nemzetközi ünnepét. Postások, gépkocsivezetők elismerése A Volán vállalatok közötti őszi csúcsforgalmi verseny­ben első lett a Volán 7. sz. Vállalata, amelynek képvi­selői tegnap vették át Nyír­egyházán az erről szóló okle- veelet. A szolnoki 1. sz. Postahi­vatal dolgozói elnyerték az Élüzem címet. Ebből az al­kalomból mintegy 50 ezer forint jutalmat osztottak ki a dolgozóknak. Május vörös lobogója alatt ÍRTA: GYŐRI IMRE, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRA harmincnegyedik szabad május elsejét köszöntjük szocializmust építő hazánk­ban. Ünnepeljük a proletár nemzetköziséget, a szolida­ritást, a békéért folyó nemzetközi harc sikereit, az emberi életet for­máló munkát, a szocializmus vív­mányait. Tisztelettel adózunk má­jus elseje gazdag munkásmozgalmi hagyományainak azért, hogy értsük és méltóan becsülhessük a jelent, és azért is, hogy lássuk és érzékeljük a jövőt. Kilenc évtizede, az első május 1-i tüntetésen a proletariátus azért vo­nult ki a munkásmozgalom vörös zászlaja alatt, hogy munkaalkalmat, elviselhetőbb munka- és életkörül­ményeket követeljen. Az elsőt kö­vető május elsejei politikai megmoz­dulások mind világosabban jelezték a munkásosztály szilárd meggyőző­dését: az osztálykü lönbségek meg­szüntetésének útja végsősoron a szo­cialista forradalom. A felismerés igazságát a történelem — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom dia­dala, a világ első munkás-paraszt államának létrejötte, a szocialista világrendszer kialakulása, a haladó erők győzelmei a világ minden tá­ján — fényesen igazolja. Az esz­mét és példát adó harcos május elsejéket a társadalmi haladásért folyó küzdelem dicső csatáiként tart­hatja számon a forradalmi munkás- mozgalom, a jelen és a jövő nemze­déke. Népünk a fejlett szocialista társa­dalom építésén, a XI. kongresszus jövőt formáló határozatainak végre­hajtásán munkálkodik. Május else­je alkalmat ad arra, hogy áttekint­sük eredményeinket, feladatainkat. A mostani számvetésünk, mérlegké­szítésünk jelentőségét és sajátosságát az adja, hogy támaszkodhatunk a Központi Bizottság legutóbbi ülésé­nek elemzésére, határozatára, amely­ben átfogóan értékelte a XI. kong­resszus határozatai végrehajtásának helyzetét. A Központi Bizottságnak ez a határozata azért is jelentős, mert viszonylag hosszabb időszak ta­pasztalatairól ad számot, és előre­mutat a következő kongresszusig. A határozat legfőbb megállapítá­sa az, hogy nehezebb feltételek kö­zött számos új jelenség és előre nem látott akadály ellenére a XI. kong­resszus kiállja a gyakorlat próbá­ját. A kongresszusi határozatok vég­rehajtása sikeresen folyik az élet minden fő területén. A nemzetközi feltételek, a hazai körülmények vál­tozásai, módosulásai ellenére sem kell változtatni politikánk irányvo­nalán. Pártunk a marxizmus—leni- nizmus egységes eszmerendszerét sa­ját nemzeti körülményeinkre alko- tóan alkalmazva, az új kérdések marxista—leninista megválaszolásá­val folytat sikeres politikát. Követ­kezetes, elvhű, egyértelműen elkö­telezett politikánk, a munkásosztály ügye iránti hűségünk, a Szovjet­unióhoz, a szocialista közösség or­szágaihoz fűződő szilárd kapcsola­tunk és megbonthatatlan barátsá­gunk az egész magyar társadalom aktív támogatását élvezi. Ezt tükrö­zi a magyar nép, a magyar munkás- osztály alkotó szorgalma, józan kö­telességtudata és példaadó munka­szeretete. Népünknek a munkáról vallott szocialista felfogása, a munka mély­séges tisztelete és döntő szerepének a megítélése mutatkozott meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére kezdeményezett mun­kaversenyben, amelynek győztesei éppen a munka ünnepét megelőző napokban részesültek magas erköl­csi elismerésben. A verseny tovább folyik azzal a céllal, hogy gyarapod­jék nemzeti vagyonunk, szélesedjék a szocializmus műszaki-anyagi bá­zisa, teljesüljenek V. ötéves tervünk céljai. Barátaink a szocialista országok­ban és szerte a világon rokonszenv- J vei elvtársi szolidaritással tekinte­nek pártunk és a Magyar Népköz- társaság tevékenységére. Jóleső ér­zéssel tapasztaljuk, hogy politikánk nemcsak itthon, hanem külföldön, mindenekelőtt elvtársaink és bará­taink körében, de a tőkés országok realista politikusai részéről is tisz- | teletet vált ki, korrekt megítélésre j és magatartásra késztet éppen .elv­hűsége, rugalmassága és differen­ciáltsága miatt. A Központi Bizottság a XI. kong­resszus határozatainak végrehajtását tárgyszerű realizmussal, kritikusan elemezve arra a következtetésre ju­tott, hogy „most a legfőbb feladat a párt eddigi irányvonalát követve a végrehajtás további javítása... az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyez­ni a végrehajtás megszervezésére és az ehhez szükséges személyi felté­telek megteremtéséré”. Továbbra is két alapvető — egymással szervesen összefüggő — feladat áll előttünk: a gazdasági építőmunkánk nemes céljainak valóra váltása és ideoló­giai életünk sokrétű fejlesztése. A gazdasági feladatok megvalósí­tásától, a biztos alapokra épülő V. ötéves terv végrehajtásától függ, hogy megszilárdítsuk népgazdasá­gunk egyensúlyát, s vele párhuza­mosan emeljük népünk életszínvo­nalát. E felelősségteljes munkához a XI. kongresszus határozata, s az ezt kiegészítő, konkretizáló közpon­ti bizottsági határozatok együttesen mutatnak irányt. A jobb, hatéko­nyabb gazdasági munka nem egy­szerűen elhatározás kérdése, nem csupán a vezetők, elsősorban a gaz­dasági szférában dolgozó vezetők feladata — bár az ő személyes fe­lelősségük kétségtelenül a legna­gyobb —, hanem mindannyiunké. Mindez az éremnek csak az egyik oldala. A másik oldal, hogy új is­meretekre, újonnan megszerzendő tudásra, tudati változásokra is szük­ség van. Ehhez tartalékainkat is mozgósítani kell. Tartalékok pedig nemcsak a gépek erejében, a szer­vezés javításában, hanem az embe­rek gondolkodásában, szemléletében és magatartásában is bőven rejlenek. ársadalmunk megteremtet­te a jogok és kötelességek egységét: egyszerre biztosít jogokat és ír elő kötelessé­geket. A Központi Bizott­ság legutóbbi ülése határozatából egyebek körött az is következik, hogy legjobb tudásunk szerint dol­gozni nemcsak jogunk, hanem köte­lességünk is. Ennek velejárója!, hogy a közügyekben való részvétel joga és kötelessége is átszövi mindennapi életünket. Sokasodó és mind bonyo­lultabbá váló társadalmi, politikai, gazdasági feladataink az élet min­den frontján sürgetően kívánják, hogy ne kevesek tiszte legyen a kö­zösség érdekében való fáradozás, ha­nem mindannyiunké, akik e hazá­ban élünk. Határozott célunk, hogy minél többen kapcsolódjanak be a döntések előkészítésébe, kimunkálá­sába és alkotó végrehajtásába. Az egyenlően mért jogok gyakor­lása és a kötelességek teljesítése képe­zi alapját annak a törekvésünknek, hogy tovább erősödjék a szocialista nemzeti egység, társadalmunk min­den osztályának és rétegének szoros együttműködése, a párt és a tömegek kapcsolata, népünk összeforrottsága. Arra törekszünk, hogy megőrizzük a gyakorlatban bevált politikánk fő irányvonalát, feltárjuk és megvá­laszoljuk a fejlődés új kérdéseit szocialista hazánk javára, a közös­ség és az egyén boldogulására. Míg mi az emberi jogok maradéktalan érvényesítését természetes köteles­ségünknek tartjuk, a burzsoázia csak szónokol az emberi jogokról. Ezek a megnyilatkozások azonban puszta deklarációk, hivalkodó és üres szó­lamok °tt, áhol milliós tömegeket sújt az infláció, a munkanélküli­ség, ahol szellemi terrort folytatnak a haladó eszmék képviselői ellen, ahol mind nagyobb méreteket ölt az emberrablás, a fizikai megfélem­lítés minden rendű és rangú for­mája. Ezen a napon — a világ dolgozói­val együtt — a magyar nép is a munkás nemzetköziség vörös zász­laja alatt ünnepel. A földkerekség minden táján száz és százmilliók harcos seregszemléken tesznek hi­tet a béke, a társadalmi haladás, a munkásosztály ügye mellett. Mi­közben a reakciós erők, a béke és a társadalmi haladás ellenségei igye­keznek megakadályozni a pozitív folyamatokat, az enyhülés térhódí­tását, erősítik propagandájukat a szo­cialista országok ellen, fokozzák harcukat a szabadságukért küzdő népekkel szemben — a Magyar Népköztársaság pártunk XI. kong- ressszusa határozatának megfelelően folytatja következetes külpolitikáját. Azon munkálkodik, hogy erősítse barátságunkat, együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista or­szágok közösségével, támogatja a tő­kés országokban küzdő testvérpár­tokat, a társadalmi haladás úttörőit, a gyarmati uralom alól felszabadult népek harcát a társadalmi haladá­sért és a teljes nemzeti függetlenség biztosításáért, küzd a békés egymás mellett élés kiterjesztéséért, a béke védelméért és meszilárdításáért. A világpolitika fő tendenciáinak elem­zése alapján joggal állapította meg a Központi Bizottság legutóbbi ha­tározata, hogy az elmúlt három év­ben a szocializmus pozíciói világ­méretekben tovább erősödtek, a ka­pitalizmus általános válsága mélyült, jelentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szé­lesedett a békeszerető erők küzdelme az enyhülés irányzatának további térhódításáért. A kommunisták soha nem titkol­ták — már első kiáltványukban vallották és hirdették —, hogy az egész földkerekségre kiterjedő har­cuk célja nem kevesebb, mint aj vi­lág megváltoztatása. E harc ered­ménye, hogy folyamatosan gyara­podnak a hatalomra jutott munlkásr- osztály osztagai, a szocializmus hí­vei, öntudatos építői és gyarapodik azoknak a serege, akik a kapitalista országok májusi seregszemléjén a békéért, a társadalmi haladásért, a munkásság nemzetközi szolidaritá­sáért küzdenek. A mai világpolitikai helyzet leg­főbb jellemzője, hogy széleskörűen kibontakozóban van a különböző társadalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élése. Ezzel szemben újra és újra le kell küz­deni a reakciós erők — kezdve az imperialista köröktől a maoista esz­mék örökségét vállaló személyek és csoportok — ellenállását, lépésről- lépésre haladva a) nemzetközi fe­szültség enyhítésének útján. Határo­zottan fellépünk a népek alapvető érdekeit fenyegető lázas imperialis­ta törekvés: a neutronfegyverek gyártása és nyugat-európai elhelye­zésének a terve ellen. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mostani má­jusi lobogók alatt vonuló százmilliók — a világon mindenütt — velünk együtt hallatják hangjukat azok el­len, akik a neutronbomba gyártásá­ra ösztökélik a nagyhatalmakat. A májusi seregszemlék milliói tudva tudják, hogy a békéről és a biz­tonságról folytatott tárgyalásokon a neutronbomba megszállottjai a leg- elképesztőbb feltételekkel állhatnak elő, próbálhatnak zavart kelteni, de nem kerekedhetnek felül a józan ész diktálta tényeken, óhajaik nem törhetik meg a népek békeakaratát. A béke, a haladás és a szolidari­tás záloga a szocialista tábor, éjén a Szovjetunióval. Az a közösség, amely — a világ haladó mozgalmai­ra támaszkodva — történelmi kül­detésének tekinti egy új világhá­ború, a rakéták és a neutronfegyve­rek veszedelmének elhárítását, hogy békés, örömteli május elsejéket ün­nepelhessünk. Miközben százmilliók álma ölt testet a béke gondolatában, proletár internacionalizmusunk táplálja a szolidaritást a szabadságukért, a társadalmi haladásért küzdő népek­kel, szervezetekkel és mozgalmak­kal. A proletár internacionalizmus egyik nagyszerű példáját érzékelhet­jük a szabadságért és függetlensé­gért küzdő angolai nép hősi harcá­nak támogatásában. Májusi zászló­ink alatt vonulva a világ népeivel együtt szolidárisak vagyunk azzal a küzdelemmel, amelyet Dél-Afrika és a világ más térségeinek népe* vívnak á még meglevő gyarmati el­nyomás és a szégyenletes faji meg­különböztetés éllen. Mély felhábo­rodással ítéljük el a chilei terrort. A szolidaritás jegyében emelünk szót minden haladó rendszer mellett. Együtt küzdünk a monopolkapitaliz­mus ellen fellépő testvérpártokkal, amelyek a burzsoázia féktelen uszí­tásának kereszttüzében keresik az emberibb élethez vezető utat. Szí­vünk minden melegével, elvtársi tisztelettel kívánjuk, hogy elvezessék munkásosztályukat, népüket az el­nyomástól és kizsákmányoláisitól men­tes új világba, olyan társadalomba, amelyben a szabad élet, a béke, a jólét és az emberi harmónia ural­kodik. magyar munkások, földmű­je velők, értelmiségiek, párt­tagok és párton kívüliek, a fiatalok és az idősebbek a párt iránti bizalom je­gyében készültek a mai napra, a munka és a béke, a szolidaritás^ a proletár internacionalizmus ünnepé­re. A Központi Bizottság néhány napja tartott ülésének visszhangjá­ból kitűnik: dolgozó népünk osztat­lan lelkesedéssel üdvözli a párt vál­tozatlan politikáját, a gyakorlati munka fejesztése érdekében hozott döntéseket. Ez a cselekvő egyetér­tés volt eddig is és lesz a jövőben is a fejlett szocialista társadalom építésének legfőbb erőforrása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom