Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-26 / 97. szám
Éljen a szocialista nemzeti egység! Somogy megyében befejeződött az Adria Kőolajvezeték Berzence és Kára községek között épülő szakaszának hegesztése. Április végén - a vezeték harmincnyolc kilométeres szakaszán - megtörténik az első nyomáspróba. Képünkön: Kutas község térségében beemelik az óriás méretű tolózárat. Szerecsendió, gyömbér, fokhagyma Kismalacok infraiámpa alatt Újító kollektívák A vásárlók egyre inkábba feldolgozott termékeket keresik. Ez a megállapítás Csorna Jánostól, a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatójától származik, aki egyúttal bizonyítékokkal is szolgált. — 1960-ban még csak 90 vagonnyi húskészítmény hagyta el a portánkat, tíz évvel később már 215 vagonnal gyártottunk, tavaly pedig 527 vagont töltöttünk meg termékeinkkel. Természetesen közben a választék is bővült, hiszen manapság már ötven-hat- vanféle húsipari áru között válogathat a fogyasztó. Illetve csak válogathatna, hiszen még a legjobban ellátott üzletekben sem lehet megtalálni egyszerre az egész áruskálát. Gyarapodó választék, akadályokkal — Nincs megfelelő eladó- és hűtőtér — indokol Csorna János — és persze azt is hozzá kell tenni, hogy például a sonkát húsvét környékén keresik leginkább az emberek és a töpörtyűnek vagy a szalonnának nyáron igazán nincs nagy keletje. Ettől függetlenül, ha az előbbiek nem akadályoznák a boltokat, bővíthető lenne a választék, hiszen a legjobban ellátott üzletekben is „mindössze” csak harminc- harmincötféíe húskészítménnyel találkozhatunk. Nem beszélve arról, hogy a legkisebb egységek számára előírt minimum, a nyolcféle termék, egyáltalán nem nevezhető bőséges választéknak. A húsipar ettől függetlenül a skála további szélesítésére törekszik, újabban az úgynevezett magyaros ízesítéssel próbálkozik. A fokhagymával, szerecsendióval, gyömbérrel és egyéb „furcsasággá!” fűszerezett tíz- tizenegyféle árut Szolnokon is gyártják, s így a mindennap éjfélkor kezdődő, úgynevezett terítéseknél ezek is helyet kapnak a hűtőkocsikban. A vállalat a megyében mintegy 750 helyre fuvarozza ki termékeit, van ahová hetente csak kétszer-háromszor. A főbűnösre: a nincsre az igazgató az előbb már rámutatott, viszont vannak befolyásos mellékszereplők is, a boltosok. Nem mindegy, hogy az üzletvezető mikor, mennyi árut rendel, s az meddig elég. Persze csak egyszer számítsa el magát alaposan, a. gyorsan romló termékek nagyon megcsúfolják.. . Mindenki jól jár — Az is igaz — mondja Csorna János —, hogy mi se vagyunk valami fényesen eleresztve. Normális esetben legalább három-négynapos hűtőkapacitással kellene rendelkeznünk, de a miénk még egynapi termeléshez se elég. így aztán nyomjuk kifelé az árut, ahová csak tudjuk. Nincs más választás, mert a másik oldalon ott van a felvásárlás és a feldolgozás. 1970-ben 202 ezer, 1977-ben 411 ezer, 1978-ban pedjg várhatóan 440 ezer sertést gyűjt össze a vállalat. Az állatok több mint fele más vágóhidakra — Miskolcra, Gyöngyösre, Budapestre — kerül, hiszen az itteni teljesítménye meglehetősen kicsi, tavaly is csak 151 ezer hízót tudott feldolgozni. Az „alapanyaggal” viszont nincs baj, ezt az előbbi számok is egyértelműen igazolják. A vágás utáni minősítés bevezetése, amit először a legtöbb termelő morgással fogadott, végül is csak jót hozott. Javult a hús- és a fehéráru, s ezen belül is nemeshúsok aránya. Ez természetesen a felvásárlási áron is meglátszott, hiszen tavaly minden kiló sertéshúsért 1,60-nal többet vihettek haza a nagyüzemek, mint 1976-ban. (Ez ugyan csak az átlag, de évi 5—10 ezer állatot kibocsátó telep százkilós hízóira átszámolva így se jelentéktelen az összeg.) II fiatalokra már nem számíthatunk És a kistermelők? Nekik is megéri a jószággal bajlódni? Búzás Mihály példája erre is választ ad. A törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet dolgozója taValy 47 hízót adott le, némi csodálkozással veszem hat tudomásul, hogy házuk inkább közelebb van a központhoz, mint a város széléhez. Beljebb lépve már alábbhagy az elképedés, hiszen az ólak környékén olyan tisztaság uralkodik, hogy az már szinte csoda. — Kényesek vagyunk az ilyesmire, az udvaron már jónéhány seprű elkopott — mondja a gazda. — Meszelünk, ahányszor kell, de nincs is itt bolha egy darab se. Ünetetö, önilató A kismalacok infraiámpa alatt melegszenek, nem hiányzik az elkülönítő rács se. Az állatok étvágyát és szom- ját az önetető — ez egyébként állítólag az egész országban nem kapható — és az önitató szolgálja ki, akár merre fordulunk, öröm a nézelődés. — Saját anyakocákat tartok, kétszer fialtatom őket — magyarázza Búrás Mihály. — Ha nem elég a szaporulat, mert ezt a negyvenöt-ötvenes létszámot tar; tani alkarom, akkor malacot is veszek. Egy kiló húst négy kiló takarmányból állítok elő, de már olyan is volt, amikor 3,80-ból sikerült. A 28 forintos alapárra a több éves szerződés nyomán, valamint a nagyüzemi felárral — ez utóbbin a tszszel közösen osztozunk — szóval összesen kilónként még 1 forint 50 fillér -jön. így a haszon hízónként olyan 600—700 forint. Búzáséknál a férfi és az asszony is dolgozik, amit a jószág körül tenni kell, azt reggel-este így is elvégzik. Igaz, meg kell gondolniuk, hogy mikor és mennyi időre hagyják ott a házat, de ezt is meg lehet szervezni. A három gyerek közül viszont már egynek se fűlik a foga az ilyen „szervezéshez”. Lengyel berendezések a nyomdákba Ebben az évben több százezer rubel értékben szállít hazánkba különféle nyomdaipari segédberendezéseket és bútorokat a varsói Va- rimpex Külkereskedelmi Vállalat — közölték a vállalat képviselői tegnap a budapesti Lengyel Kultúrában: a lengyel nyomdaipari kiállítás megnyitóján. A bemutatón egyebek között szedőberendezések, prések láthatók és kiállították olcsó, egyszerű kivitelű, de korszerű szed.őtermi bútorokat is. JászalsőszentgyörgYön Hárommilliós többletbevétel az állattenyésztésben Eredményesen zárta az idei első negyedévet az állattenyésztési főágazat a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben. Tavaly az év első három hónapjában 4,6 millió forint, most az első negyedévben 7,5 millió forint árbevételt értek el a szarvasmarha- és a sertés- tenyésztésben dolgozó tsz. tagök. A tehenészeti szaktelepen dolgozó Sallai Imré brigád a tejtermelés 23 százalékos növelését vállalta az idei munkaversenyben. Időarányosan túlteljesítették vállalásaikat, hiszen a tavalyi 538 literrel szemben az év első három hónapjában 732 liter tejet fejtek tehenenként. A közös gazdaság tavaly 238 ezer, az idén 366 ezer liter tejet értékesített az első negyedévben. Kitett magáért a sertéstenyésztésben dolgozó Osztya- penko brigád, is. A kollektíva az idén a tavalyi 6 ezer 793 mázsa helyett 8 ezer 100 mázsa hízott sertés értékesítését vállalta. Húszszázalékos többletvállalásukat időarányosan megháromszorozták, március 31-ig ugyanis a tavaly első negyedévben átadott 896 mázsa sertés helyett most hatvanegy százalékkal több, azaz 1446 mázsa hízott sertést értékesítettek. Ezzel az újítással kirukkolt a jászberényi Aprítógépgyár műszaki főosztályának Delta Szocialista Brigádja. A gumiszitát, amit eddig tőkés országból szereztek be, a kollektíva jóvoltából ma már itthon is tudják gyártani. A haszon: több mint négymillió forint értékű deviza megtakarítása. A brigádhoz hasonlóan egyre több kis közösség nyújt be újítást. Nemrég hírül adtuk, hogy a Tisza Cipőgyár egyik hattagú „csapata” nyerte a tavalyi vállalati újítási versenyt. Szép számmal érkeznek munkák az újítási irodákra, vagy az újítási felelősökhöz, úgynevezett komplex brigádoktól, ahol egy-egy célfeladat megvalósításán munkások, mérnökök együtt dolgoznak. Az újítások nagy része — még inkább ez a jellemző — kis dolog, de ez értékét cseppet sem csökkenti. Ügyes ötletekről, szerszámokról, ésszerű munkaszervezési megoldásokról szólnak a javaslatok, s éppen ezért nem szabad .őket elhanyagolni. A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában találunk olyan munkást, akinek nevéhez tíznél is több, a munkát segítő megoldás tartozik. Ott tudják: ezek a „kicsinységek” a fenntartói az újítási kedvnek, éltetői annak á szellemnek, amelyből a problémákat kutató, kereső újítók nagyobb ötletei születnek. Ezeket a nagyobb elképzeléseket. többnyire egy kollektíva valósítja meg egy-egy gép átalakításánál ugyanis szükség van mind lakatosokra, mind villamos- mérnökökre, műszaki rajzolókra, vagy villanyszerelőkre. A kollektív újítások elősegítik az együttes gondolkoAz új lakások statisztikai értékelésében az idén új kategória a beköltözésre kész lakás — ezekből az év első negyedévében 1829-et adott át a kivitelező építőipar. Az újfajta statisztikai értékelés szerint most már nem a műszaki átadást veszik figyelembe, hanem aat a végső állomást, amikor a tanácsok a beköltözhetőség tanúsítádást, nemcsak a pályázatra, hanem más témákra, kérdésekre vonatkozóan is. Ha hat ember együtt töri a fejét, ha hat ember együtt izgul a kísérlet sikeréért, akkor az a közösség képes kitartani, áldozatot hozni, csiszoltabban, összeszokottabban dolgozni. Hogy a Tisza cipőgyári példánál maradjunk: a forma- talpgyártás új anyagféleségét kidolgozó kollektíva egyik tagja mondja: „összeszokott a gárda, most egy új feladaton dolgozunk.” A folytatás tehát nem várat magára. Kis újítás, nagy újítás — mindkettőre vonatkozik, hogy hatvan napon belül választ kell kapniuk készítőiknek az értékelőktől. Sajnos, ebből az időtartamból gyakran lesz hat hónap, vagy még annál is több. A Volán 7. sz. Vállalatnál a ragasztott fékbetétekről szóló újítás is igen rögös utat futott és fut be, s mellette idézhetnénk példának a mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet újítóinak azt a munkáját, amely a növényi fehérjék megőrző eljárásával foglalkozik. Ezekkel ellentétben sok-sok értékelt, elfogadott — és nem mellékes — bevezetett újítást említhetnénk. A haszon? örvendetes: csak milliókban kifejezhető. Persze nem mindegy, hogy a szám s a tizedes jegy közé hány nulla kerül. Egy-egy vállalat a tíz-, húsz-, százezer forintos megtakarításokkal, ötletekkel hozzájárul, s hozzájárulhat ahhoz, hogy a haszon milliárdokra duzzadjon. Az ötletekhez persze újítók kellenek. Mostanában egyre gyakrabban újító kollektívák. saként kiadják az úgynevezett. lakáshasználatbavételi engedélyt. Az építőipari vállalat vagy szövetkezet ugyan a műszaki átadással lényegében befejezte a munkát, de jónéhány esetben előfordult, hogy a közműhálózat — a gáz, a víz, a villany stb. — bekötésének késedelme vagy más akadály miatt hónapokig álltak üresen a lakások. Ügyes célgépek segítik a munkát Jászberényben, a Műszeripari Szövetkezetben. A vezetékek egyengetése és darabolása kézi erővel túl aprólékos munka: ez az egyengető masina mindezt gyorsan, pontosan végzi el, megkönnyítve a szerelők munkáját is. H. J. Több mint 1800 beköltözésre kész lakás b. A.
