Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-25 / 96. szám
Köszöntjük a munkában élenjárókat! Műszaki hetek ’78 Előadás a hulladékégetésről Tanfolyam karbantartóknak Bőrrámás talp Martfűről Nemrégiben még a jászberényi Aprítógópgyár olyan partnert keresett külföldön, amellyel együttműködve a hazai igényeknek előírásoknak megfelelő hulladékmegsemmisítő berendezéseket tud gyártani. Körültekintő piackutatás után a választás az osztrák PURATOR cégre esett. Így a berendezések bizonyos részeit a magyar, egyes elemeit a szomszédos ország vállalata készíti el. Tegnap a PURATOR-cég képviselője a műszaki betek egyik rendezvényén — melynek szervezője a Gépipari Tudományos Egyesület jászsági csoportja volt — ismertette a berendezések főbb típusait. A termékre az előzetes felmérések szerint igen nagy az igény, hiszen egyre több hulladék képződik mind az üzemekben, mind a háztartásokban vagy a kórházakban. Az egyes hulladéktípusokhoz alkalmazkodva kellett kidolgozni a megsemmisítő-berendezések nagyságát, teljesítményét. Közöttük találunk olyat, amely óránként 25-től 1000 kilogrammnyi anyagot is képes feldolgozni. A hulladékot zsákokban, konténerekben, vödrökben folyamatosan adagolják be a tüzelő- térbe, így az nem veszélyezteti a kezelő személyzetet. Egy másik típus a nagy hőértékű és a nehezen éghető anyagok „likvidálására” lesz alkalmas. Itt különleges technológia biztosítja majd, hogy elégjenek és a távozó füstgázok is teljesen oxidálódjanak. Ez a technológia garantálja egyebek között azt is, hogy a kiszálló gázok portartalma az előírott érték alatt legyen. A Gépipari Tudományos Egyesület a műszaki hetek alkalmából kenéstechnikai tanfolyamot szervezett karbantartó szakembereknek. Április 17-én dr. Vámos Endre, kandidátus előadásával kezdődött a tíznapos tanfolyam, amelynhek tegnapi programjában a kehőanyagok gyártásáról, alkalmazásának módszereiről hallhattak ismertetőt a résztvevők. Az elkövetkezendő napokban többek között a kompresszorok, a járművek, az élelmiszeripari gépek kenéstechnológiájáról lesz szó, az előadásokban. A Bőr- Cipő és Bőrfeldolgozó Ipari Tudományos Egyesület martfűi csoportjának tegnapi rendezvényén Galy- lyas Katalin, a Tisza Cipőgyár mérnöke, a fröccsöntött TR-talpgyártás tapasztalatairól és a termékek felhasználásának lehetőségéről tartott előadást. A gyár az V. ötéves tervidőszakban kétmillió párral növeli az elkészített formatalpak számát. Ehhez Olaszországból gépeket vásárolt, amelyekkel kis terűié3 ten, egy műszakban két kezelő munkással, nagy meny- nyiségű formatalpat tudnak gyártani. Az előadáson elhangzott, nem elég az új beruházás, működéséhez meg kell teremteni a megfelelő körülményeket — kellő nagyságú szerszámkészlettel, jó minőségű alapanyagok beszerzésével. Az új gépek miatt átcsoportosítják a meglevőket úgy, hogy a termelés- kiesés minimális legyen, s a berendezések minél hamarabb munkába állhassanák. így az év második felében már teljes kapacitással termelnek az olasz gépek, és piacra „dobhatják” a különleges bőrrámával készült termékeket. Vasárnap is Dolgoztak az Adria épftSi Vasárnap sem pihentek az Adria kőolajvezeték magyar- országi szakaszának építői. A munkák jelenlegi helyzetétől és üteméről ítélve május tizedikére az országhatár és a Kara közötti 85 kilométeres szakaszon földben lesz az óriás acélcsőkígyó. A vasárnapi munka eredményeként rövidesen megkezdhetik az első harminc kilométeres szakasz próbáját: vízzel töltik fel a csővezetéket és nagy nyomással szilárdsági próbának vetik alá, ami egyben a szerelési munka minőségét is jelzi majd. Tengeri úszádaru Angyalföldről Üjabb 200 tonna teherbírású tengeri úszódaru készült el a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi üzemében. A daru terhelési próbái néhány héten bélül befejeződnek. Előreláthatólag májusban kezdik meg elvontatását, s az Atlanti-óceánon keresztül kéthónapos tengeri úton ér majd a brazíliai Recife kikötővárosba. Az újpesti gyárban eddig összesen mintegy 250 tengeri úszódarut gyártottak, a legtöbbet a 100 tonnásokból. Ezeket a Szovjetunióba, Lengyelországba, Romániába, Jugoszláviába. Kubába, Kínába és a Közel-Kelet országaiba szállították. Most egy új típusú 100 tonnás úszódaru tervein és építésének előkészítésén dolgoznak. Ezt a darut Brazília rendelte meg. A jászszentandrási Haladás Tsz szőlőiben most van a tavaszi munkák dandárja. Emberek hajladoznak a tőkék között, metszenek, pótolják a hiányzó karókat, mellettük permetezőgép szórja széles sávban a gyomirtószert. Képeink a tavaszi munkák egy- egy pillanatát örökítik meg. Tavasz a szülőkben A metszés szakértelmet kíván. TKL Fél éve avatták a megye legszebb háziipari üzemét Jászárokszálláson. A Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet új székházában a kon fekciórészlegen, a szabászaton és a csomagolón kívül helyet kaptak a szociális létesítmények is. A példás gyorsasággal, alig 20 hónap alatt befejezett beruházás a helyi költségvetési üzem munkáját dicséri. lobh koordináció, alaposabb döntés másfél évtizedben jelentő- Az utóbbi sen változott az ipari üzemek szervezeti formája. A különböző iparágaikban nagyvállalati, tröszti szervezetek jöttek létre. Ennek következtében a vállalatok nagy részéhez egy vagy több gyár, gyáregység, telephely (tartozik, melyek nemegyszer egymástól távol, más-más köz- igazgatási egységben működnek. A gazdaságban létrejött szervezeti változásokat — egyedi eseteket (kivéve — nem követte a párt szervezeti felépítése. Itt ugyanis a területi elv érvényes, vagyis egy köz- igazgatási egység pártszervezeteit az adott területi pártszerv irányítja. A szervezeti felépítés különbségei tették szükségessé, hogy a gyárakkal, gyáregységekkel és telephelyekkel rendelkező vállalatok központjaiban működő pártszervek, illetve pártszervezetek koordinációs jogot kapjanak. Ezzel élve a vállalat egészét érintő kérdésekben, az alapvető gazdasági elhatározásokban kezdeményezhetik az érintett pártszervezetek véleménycseréjét, közös állásfoglalását. A KB Titkársága a közelmúltban megállapította, hogy az utóbbi időben „tovább fejlődött a koordinálási joggal felruházott pártszervek munkája”. Mit tartalmaz e sommás megállapítás? Mindenekelőtt azt, hogy - nagyvállalati pártszervek és szervezetek ma már világosan látják: a koordinációs munka alapvető tartalma és célja, hogy előmozdítsa a vállalat eredményes működését, a fő célkitűzések megvalósítását. A vélemények egyeztetése a legtöbb nagyvállalatnál már a koordinációt igénylő feladatok megtervezése, munkatervbe való foglalása előtt elkezdődik. Általában az egész vállalatot érintő legfontosabb kérdéseket tűzik napirendre. Ilyenek pl. a középtávú és operatív vállalati, gyári, telephelyi tervek, a gyártmány- és gyártásfejlesztési koncepciók, a beruházási elképzelések, az ösztönzési rendszer, az exporttal kapcsolatos feladatok, a szocialista munkaverseny tapasztalatai. A döntések előtti véleménycserét, a közös állásfoglalás kialakítását nagymértékben elősegíti az a mind több helyen meghonosodott gyakorlat, hogy előzetes anyagot bocsátanak a gyári, telephelyi pártszervezetek rendelkezésére. Így a gyáregységek párttitkárai a választott testületek véleményének birtokában vehetnek részt a nagyvállalat koordinációs fórumán. Az ilyen módszerek kedvező visszhangra találtak a gyáregységeknél, erősítették a demokratizmust. A legáltalánosabban alkalmazott forma a rendszeres titkári értekezlet. Mind jellemzőbb, hogy a gyáregységek párttitkárai részt vesznek a nagyvállalati pártbizottsági és végrehajtó bizottsági üléseken. A fontosabb feladatok megtárgyalására közös testületi üléseket, együttes igazgatói és párttitkári értekezleteket, a tervfeladatok egyeztetésére megbeszéléseket hívnak össze. A különböző koordinációs fórumok jó alkalmat nyújtanak a tapasztalatcserére, s így kedvezően hatnak a pártmunka egyéb területeire. A koordinálás a legtöbb vállalatnál segítette a belső irányítási rendszer fejlődését, a gyáregységi önállóság helyes értelmezését, az üzem- és munkaszervezés javulását, az új profilok kialakítását, egyes termékek, gyártmányok átcsoportosítását, a fejlesztési, beruházási tevékenység tervszerűbbé válását, a bér- és szociális kérdésekben mutatkozó helyenkénti feszültségek megszüntetését. Egyértelműbbé vált a gazdaságpolitikai célok képviselete, lényegében megszűnt a gyáregységek pártszervezeteinek önállósodási törekvése. Nagy eredménynek könyvelhetjük el, hogy a nagyvállalatok vezetői egy-egy fontosabb döntés előtt ma már kérik, igénylik a központi pártszervek és a gyáregységek párt- szervezeteinek egyeztetett állásfoglalását. Korántsem állíthatjuk, hogy a javuló és egyre hatékonyabb együttműködés súrlódásmentes, és azt sem, hogy ne lennének olyan ellentmondások, amelyek csak hosszú távon oldhatók meg! Vannak nagyvállalatok, ahol indokolatlanul centralizálnak olyan kérdéseket is, amelyek hatáskörileg a gyáregységeket, telephelyeket illetnék meg. Az effajta rendezetlenség persze hogy viták forrásává lesz. Nem olyan gyakran, mint 2—3 évvel ezelőtt, de még mindig előfordul, hogy egyes gyáregységek irreális követelésekkel lépnek fel. Ezek a legtöbb esetben a helyi érdekék túlzott képviseletéből, az összvállalati elképzelések ismeretének hiányából erednek. Őszintéi rá kell azonban mutatni arra, hogy egyes vidéki telephelyek éppen az őket irányító területi pártszervek nyomására lépnek fel túlzott követelésekkel, (amelyek például) nagyobb község-, illetve városfejlesztési hozzájárulást követelnek. Még ma is vita tárgya néhány nagyvállalat központi gyára és a gyáregységek között a technikai színvonal, a szociális ellátottság és a bérek különbözősége. A viták, az ellentmondások mai valóságunkat tükrözik, társadalmi-gazdasági fejlődésünkkel együttjáró gondok ezek. Mivel objektív okokból származnak, hosszú ideig számolni kell velük, s ezt a gyáregységi pántszervezeteknek meg kell érteniük és értetniük. A gondok egy része azonban elkerülhető, illetve megoldható lenne a megfelelő időben történő tájékoztatással. Nem egyszer tapasztaljuk ugyanis, hogy a gyárak vezetői az eredményekről szívesebben beszélnek, gondjaikat viszont mintha igyekeznének eltitkolni. Amint a KB Titkársága rámutat, a koordinációs munkában számos tartalék van még. Az egyik legfontosabb feladatként szabja meg a határozat, hogy a koordiáló pártszervek és -szervezetek munkájukkal járuljanak hozzá, hogy a nagyvállalatokon belül minden egységben jobban megértsék gazdaságpolitikai céljainkat, s azokat a gyakorlati munkában váltsák valóra. Sokrétű feladat sum- mázódik e rövid megfogalmazásban. Mindenekelőtt tovább kell javítani a nagyvállalati tervezőmunkát, s jobban össze kell hangolni a gyáregységek és telephelyek tervező tevékenységével. Több tényező zavarja ugyanis ezt. Egyrészt a gyáregységek részéről esetenként indokolatlan várakozás tapasztalható, felülről várják a jelzést, hogy milyen intézkedések szükségesek. Másrészt a helyi irányító pártszervek elképzelései népi mindig esnek egybe a nagyvállalat cselék- vési programjának főbb elveivel. E problémákat jobb tájékoztatással, gondosabb előkészítéssel és a különböző pártszervek és -szervezettek jobb együttműködésével meg lehet oldani. A jobb tájékoztatásért, ezáltal a nem kívánatos viták megelőzéséért mindenekelőtt a koordináló pártszervek tehetnek sokat. így tovább kell javítaniuk kapcsolataikat a gyáregységek, telephelyek pártszervezeteit koz- vetlerül irányító területi pártszervekkel, jobban igényelve segítségüket. Nem lennénk igazságosak azonban, ha a területi pártszerveket egyoldalúan felmentenénk, s csak a koordináló pártszerveket okolnánk a hiányosságokért. A jó kapcsolatokra törekvő koordináló pártszerv meghívásának ugyanis egyes területi pártszervek nem tesznek eleget. A tájékoztatás, illetve tájékozottság igénye tehát mindkét felet egyaránt kell hogy jellemezzen. munka nem öncél, haA koordinációs nem fontos gazdasági, politikai céljaink megvalósításának nélkülözhetetlen eszköze, emelője. Nagyvállalatainkra ötéves tervünk hátralevő időszakában, de a későbbiekben is jelentős feladatok várnak. A koordinációs munka javítása, továbbfejlesztése ezek eredményes megoldását szolgálja. ■ Markovics Ferenc az MSZMP KB munkatársa