Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-23 / 95. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának határozata A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése (Folytatás a 3. oldalról) elveinket, 'la nem-marxista nézetek határozottabb elvi bírálatban részesüljenek. Ä kommunisták minden szin­ten vállalják a felelősségből rájuk háruló részt a párt VI. A A Magyar Szocialista Munkáspárt, a párt szerve­zetei és tagjai a XI. kong­resszus határozatainak szel­lemében és azok megvaló­sításáért dolgoznak. A párt eszmei, politikai és szerve­zeti egysége szilárd, tö­megkapcsolatai erősek. A párt vezető szerepe a szocializmus építésének irá­nyításában és szervezésében megfelelően érvényesül. A marxizmus—leninizmus tu­dományos elméletére tá­maszkodva és a társadalmi fejlődés valóságos helyzeté­ből kiindulva a párt hatá­rozza meg a szocializmus építésének soronlévő és táv­lati feladatait, a munkás- osztály és az egész dolgozó nép érdekeit képviselve szer­vezi és irányítja az építő­munkát, ellenőrzi a végre­hajtást. Tevékenységében épít az állami és a társa­dalmi szervekre. Támaszko­dik a tömegszervezetekre, mozgalmakra — a Hazafias Népfrontra, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a szak- szervezetre, a nömozgalom- ra, amelyek szocialista rend­szerünkben rendeltetésüknek megfelelően önállóan tevé­kenykednek. A párt Irányító tevékeny­ségének fontos részeként a pártellenőrzés minden szin­ten javult, rendszeresebbé vált és kiterjedt a párt-az állami, a társadalmi, a gaz­dasági élet. összes terüle­tére. A párt vezető szerepének erősítése, irányító munkájá­nak további javítása fejlő­désünk alapfeltétele, s ez megkívánja munkamódsze­rének állandó javítását. A munkában nélkülözhetetlen elemző, értékelő tevékeny­ség mellett nagyobb figyel­met kell fordítani az egy­séges cselekvésre, a végre­hajtás megszervezésére és az ellenőrzésre. A választott testületek tagjai egyénileg Is jobban vegyenek részt a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. 2. a kongresszusi határo­zatoknak megfelelően ered­ményesen hajtottuk végre a párttagsági könyvek cseré­iét. A tagkönyvcsere során .törlés és kilépés útján 20 760-an kerültek ki a {Járt­ból; eltérő politikai felfogá­suk, a párt politikájával való egyet nem értésük mi­att mindössze 34-en vál­tak ki, A párt a kongresszus óta eltelt időben is egészségesen fejlődött: 1975-től 1978-ig 83 ezer új tagot vettek fel, kö­zülük 56 százalék fizikai dolgozó, 60 százalék harminc év alatti és 31 százalék a nő. Az újonnan felvett párt­tagok nagy többsége a tag­felvételt meglőzően tömeg­szervezetekben, szocialista brigádokban, munkásőrség­ben végzett társadalmi munkát. Jelenleg eredek foglalkozás szerint a párt­tagság csaknem háromne­gyede munkás és paraszt. A tagkönyvcsere ugyan­úgy, mint a mindennapi munka tapasztalatai is megerősítették, hogy a párt- egység nem egyszer s min­denkorra adott, azt az idő­szerű feladatokhoz igazodó­an újból és újból meg kell teremteni. Nem elég az elvek­ben, a feladatokban egyetér­teni, a cselekvésben is egy­ségesnek kell lenni. Az egy­ség legfőbb tartalma és cél­ja a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtása, a fejlett szocialista társada­lom építése. 3. a párt politikájának megvalósulásában döntő szerepe van a káderek helytállásának. A párt és az állam vezető testületéi­ben, valamint apparátusá- politikájának megvalósítá­sáért az ideológia, az okta­tás, a kultúra, a közműve­lődés területén. Ennek ér­dekében az elvi orientáló munka megjavítására, a szo­cialista eszmeiségű alkotások következetesebb támogatásá­ra, a marxista erők fokozot­tabb összefogására van szük­ség. párt ban, a gazdasági, a kultu­rális építőmunka területein különböző szinten dolgozó párttag és pártonkívüli ká­derek zöme megfelel a kö­vetelményeknek, szocialista elvek, s normák szerint él és dolgozik, alkalmas ameg- növékedett feladatok ellátá­sára. A vezető testületekben megnövekedett a fizikai dol­gozók, a nők, a fiatalok ará­nya. Előrehaladás történt a káderek meggondolt cseré­jére vonatkozó kongresszu­si állásfoglalás érvényesí­tésében is. A kádermunika feltételei jobbak lettek, de még nem kielégítő a káde­rékkel való foglalkozás, a munkások, köztük a fiata­lok és a nők felkészítése po­litikai, gazdasági, társadalmi vezető tisztségek betöltésére, hiányosságok vannak a ká­derek előléptetési módsze­rében. A fejlődés, az előttünk ál­ló feladatok megkívánják, hogy a kádermunka az ed­diginél is nagyobb figyel­met kapjon. Megkövetelik, hogy a vezető posztokon, különösen a kulcspozíció­ban csak rátermett, a poli­tikai, szakmai, magatartás­beli követelményeknek egy­aránt megfelelő vezetők le­gyenek. Következetesen ér­vényt kell szerezni annak az elvnek, hogy elsődleges a társadalom érdeke, s az ér­tékelés mércéje a végzett munka eredménye. Hely­telen, hogy gyakran elhú­zódnak indokolt személy- cserék, megengedhetetlen szubjektívizmus miatt az el­fogadhatónál többször for­dul elő téves kiválasztás, nem kielégítő az utánpót­lás nevelésének színvonala. A szükséges stabilitás meg­őrzése mellett biztosítani kell a káderek rendszeres, a változó igényeknek meg­felelő cserélődését. Társadalmunk demokra­tizmusa abban is fejeződjék ki, hogy a vezetők köre fo­lyamatosan felfrissül új ká­derekkel. Minden vezető te­kintse kötelességének, hogy tudatosan és tervszerűen gondoskodjék a politikai és szakmai követelményeknek egyaránt megfelelő szoci­alista típusú vezetők kivá­lasztásáról, neveléséről, elő­léptetéséről, a szükséges ká­dertartalékról. Az eddiginél céltudatosabban kell fog­lalkozni az új káderek ki­választásával és nevelésével, Mindez az eddiginél na­gyobb tervszerűséget, átte­kintést, objektív kiválasz­tást igényel, aminek intéz­ményes feltételeit is meg kell teremteni. 4. a XI. kongresszus óta eltelt időszakban párttag­ságunk nagy erőfeszítéseket tett és sikeresen teljesíti a kongresszus által kitűzött feladatokat. Egysége, pél­damutató munkája igazolja, hogy megfelel a XI. kong­resszuson megszabott, a szervezeti szabályzatban rögzített nagyobb követel­ményeknek. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tapasztalatai is iga­zolják, hogy a pártban to­vább erősödött a fegyelem. A XI. kongresszus óta .a pártszervek és -szervezetek következetesebben fellépnek azokkal a párttagokkal szem­ben, akik megsértik a szer­vezeti szabályzatot, kommu­nistához méltatlanul dol­goznak és élnek. A párt­szervek szigorúbban léptek fel a párthatározatok vég­rehajtásában mulasztást el­követők, valamint a párt­megbízatást, a pártéletet el­hanyagolok ellen. A hatá­rozottabb fellépéssel is si­került visszaszorítani számos kedvezőtlen jelenséget. Mindezek ellenére még nem értünk el minden területen olyan mérvű fejlődést, ami­lyen a jelenlegi körülmé­nyek között kívánatos és lehetséges lenne. A pártta­gok kis részének magatar­tásában még mindig megta­lálhatók olyan jelenségek, amelyek a fegyelem erősö­dését hátráltatják és árta­nak a párt tömegkapcsola­tainak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar A nemzetközi kommunista mozgalom világszerte fellen­dülőben van. A szocializmus, a kommunizmus az embe­riség korábbi történetében példa nélküli, az egész föld­kerekségre kiterjedő esz­meáramlattá és politikai erővé vált. A kommunista és munkáspártok a szoci­alista országokban az úi élet építésének vezetői, a kapitalista országokban a társadalmi haladás úttörői, a volt gyarmati területeken a nemzeti függetlenség tel­jes kivívásáért és a hala­dásért folytatott küzdelem élharcosai. A szocializmus­ért, a demokráciáért, a nemzetek érdekeiért, a bé­kéért folytatott harcban a kommunista és munkáspár­tok többségének növekszik taglétszáma, szélesedik tö­megbefolyása, erősödik po­litikai szerepe saját hazá­jában. A kommunista és munkáspártok a nemzetközi helyzet alakulásának jelen­tős tényezői. Pártunk a marxizmus- leninizmus elveitől vezérel­ve, a szocialista hazafiság és á proletár internaciona­lizmus eszméitől áthatva ki­veszi részét a nemzetközi kommunista mozgalomnak a haladásért, a békéért folytatott harcaiból. Arra tö­rekszünk, hogy fejlesszük kapcsolatainkat valamennyi testvérpárttal, és tevékeny­ségünkkel elősegítsük moz­galmunk marxista-leninista egységének erősödését, kö­zös céljaink elérését. A XI. kongresszus óta el­telt három évben a világ minden tájáról összesen 65 testvérpárt küldötteivel folytattunk kétoldalú meg­beszéléseket. Pártunk kép­viseltette magát a testvér­pártok kongresszusain. Te­vékenyen vettünk részt az európai kommunista és munkáspártok nagy jelen­tőségű berlini értekezletén, a testvérpártok számos más tanácskozásán. Részt vet­tünk a szocialista országok testvérpártjainak egységét és ideológiai együttműködé­sét szolgáló rendezvényeken. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris azzal a harccal, amelyet a tőkés­országokban működő kom­munista pártok vívnak a monopoltőke gazdasági és politikai hatalmának meg­töréséért, a dolgozók érde­keinek védelméért, a társa­dalmi változásokért. Az in­ternacionalista szolidaritás jegyében szélesíti és erősíti kapcsolatait a fejlődő orszá­gokban működő kommunis­ta pártokkal. 2* Pártunk azt vallja, hogy az országonként eltérő tör­ténelmi feladatok megvaló­sítása minden kommunista és munkáspárttól konkrét helyzetmegítélést és fel­adatmeghatározást követel. Természietesnek tartjuk, hogy a különböző felfételek jközött tevékenykedő, stra­tégiájukat és taktikájukat önállóan kialakító pártok keresik a választ a fejlődés új kérdéseire. Ez szükség­szerűen együtt jár véle­ménykülönbségekkel és vi­tákkal is. ugyanakkor meg­növeli a tapasztalatcsere jelentőségét. A nemzetközi munkásmoz­galmon belül jelenleg is mutatkoznak álforradalmi tendenciák, jobb- és „bal- oldali” elhajlások a marxiz­mus—leninizmus irányvona­lától. Jelentkezik nacionaliz­mus. szovjetellenesség. amelynek legszélsőségesebb válfaja a maoizmus. Mind­ezeket a béke. a szocializ­mus, a haladás ellenségei igyekeznek kihasználni a munkásmozgalom bomlasz­munkásosztály idén hatvan éves marxista-leninista párt­ja társadalmunk elismert vezető ereje. Megalakulása óta folytatott harcával, az egész nép ügyének becsüle­tes szolgálatával nyerte el pártonkívüli szövetségesei, a dolgozó milliók bizalmát. Ezt a jövőben is csak az egész párttagság állhatatos munkájával, helytállásával tudja és kívánja gyarapí­tani. tására, zavar és szakadás elő­idézésére, a kommunisták so­raiban a szocialista országok egységének megbontására. Pártunk álláspontja, hogy minden egyes testvérpárt jo­ga és kötelessége a marxiz­mus—leninizmus tanításai­nak, a szocialista forradalom és építés általános törvény­szerűségeinek az adott or­szág sajátosságait és hagyo­mányait figyelembe vevő ön­álló, alkotó alkalmazása. Ez minden párttól igényli a nemzeti és nemzetközi érde­kek egyeztetését, az egység­re való törekvést, a kölcsö­nös szolidaritást és az elv­társi együttműködést. Moz­galmunk fejlődésével együtt nő a proletár internacio­nalizmus jelentősége a test­vérpártok önállósága, egyen­lősége és önkéntes együtt­működése alapján. 3. Pártunk kongresszusai­nak határozatai, a kommu­nista és munkáspártok 1969- es moszkvai világtalálkozó­jának és 1976-os, berlini eu­rópai konferenciájának meg­állapításait szem előtt tartva harcolunk a nemzetközi mun­kásmozgalom egységéért, ak­cióképességének növeléséért. Az imperializmus elleni harc közös céljai alapján erő­sítjük kapcsolatainkat a fejlődő országok nemzeti fel­szabadító mozgalmaival, nemzeti demokratikus párt­jaival. A béke, a leszerelés, a nemzetközi enyhülés előmoz­dítása,, a dolgozó emberek jogainak védelme érdekében együttműködésre törekszünk a szocialista, szociáldemok­rata pártokkal is. A Központi Bizottság to­vábbra is fontos feladatnak tartja, hogy pártunk a marx­izmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus szel­lemében végzett aktív nem­zetközi tevékenységgel is se­gítse a haladás erőinek tér­nyerését. Ugyanakkor tisztá­ban van azzal, hogy orszá­gunk, pártunk, szocializmust építő népünk a nemzetközi színtéren a legnagyobb ha­tást az eredményes hazai épí­tőmunkával, társadalmi fej­lődésünk időszerű feladatai­nak megoldásával fejtheti ki. » * * A Központi Bizottság a XI. kongresszus óta végzett munka áttekintése során megállapítottá, hogy mind az eredményekben, mind a fogyatékosságokban tükröző­dik a párt vezető testületed­nek és végrehajtó szerveinek munkája. Kiindulva a párt­nak a társadalom szocialista fejlődéséért érzett felelőssé­géből, szükségesnek tartja a végrehajtás gyengeségeinek önkritikus vizsgálatát, a munka megjavítását minden szinten. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága mély megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a magyar munkásosztály, a szövetkeze­ti parasztság, az értelmiség, a dolgozók milliói helyeslik, és cselekvőén, tettekkel se­gítik a XI. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását. A továbbiakban is számít né­pünk szocialista öntudatára, hazaszeretetére, a dolgozók alkotó tevékenységében rej­lő hatalmas lendítőerőre. A Központi Bizottság fel­hívja a prtbizottságokat, az alapszervezeteket, a párttag­jait. a kommunistákat, hogy továbbra is legyenek kez­deményezői, szervezői a kongresszusi határozatok kö­vetkezetes végrehajtásának. Példamutatóan járjanak elöl abban a munkában, amelyet népünk szocialista nemzeti egységbe tömörülve végez hazánk, a Magyar Népköz- társaság felvirágoztatásáért. (MTI) A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge Kállai Gyulának, a Ha­zafias Népfront elnökének elnökletével április 21-én ülést tartott, amelyen meg­hallgatta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bi­zottsága első titkárának tá­A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága április 21-én kibő­vített ülést tartott, amelyen meghallgatta Németh Ká- rulynak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a KB titkárának tájékoztatá­sát az MSZMP Központi Bi­zottságának 1978. április 19 —20-i üléséről. A pártbizottság Katona Imrét, a Központi Bizott­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 22- én, szombaton ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gánál^ és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének javaslatát. Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát — nyugállo­mányba vonulása miatt, ér­demeinek elismerése mel­lett — mentesítette a titká­ri teendők alól és Katona Imrét, az Elnöki Tanácstag­ját bízta meg az Elnöki Ta­nács titkári feladatainak el­látásával. Az Elnöki Tanács más fontos megbízatásuk miatt felmentette tisztségükből: Havasi Ferencet, a Minisz; tertanács elnökhelyettesét, dr. Korom Mihály igazság­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­ségének és a szocializmus épí­tésében szerzett érdemeinek elismeréséül Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjá­nak — nyugállományba vo­nulása alkalmából — a Ma­gyar Népköztársaság Ér­demrendje kitüntetést ado­mányozta. Az Elnöki Tanács Cseterki Lajosnak és Párdi Imrének, a Központi Bizottság tagjai­nak, a szocializmus építésé­ben végzett eredményes Tegnap elutazott Buda­pestről a Német Demokrati­kus Köztársaság kulturális delegációja, amely, élén dr. Kurt Merkel nagykövettel, az NDK Külügyminisztériumá­nak főosztályvezetőjével, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében megbeszéléseket foly­Budapesten még soha nem látott, páratlan értékű ritka­ságokat felvonultató tárlat nyílt — 250 év magyar festé­szete címmel — tegnap a Képzőművészeti Főiskola Népköztársaság úti kiállító termében. Az 58 festmény, a miskolci Herman Ottó Múze­um gyűjteményéből váloga­tott anyag, amelyet a magyar festészet legkiemelkedőbb jékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1978. április 19—20-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának javaslatát az Elnöki Tanácsban és a Miniszterta­nácsban javasolt személyi változásokról. (MTI) ság tagját, érdemeinek el­ismerése mellett — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Budapesti Pártbizottság első titkári tisztségéből, a pártbizottság tagjai sorából; beválasztotta tagjai sorába Méhes Lajost, a Központi Bizottság tagját és megválasztotta a pártbi­zottság első titkárának. (MTI) ügyminisztert és dr. Mar­kója Imre igazságügyi mi­nisztériumi államtitkárt. A Minisztertanács elnökhe­lyettesévé Marjai Józsefet, igazságügymin: szternek dr. Markója Imrét, kohó- és gépipari miniszternek Sol­tész Istvánt választotta meg. * * * Szombaton az Országház Munkácsy termében Loson- czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Marjai József, dr. Markója Imre és Soltész István letette a hivatali es­küt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. (MTI) munkájuk elismeréséül — nyugállományba vonulásuk alkalmából — a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetéseket szomba­ton Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Kádjár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. (MTI) tatott hazánk és az NDK 1967-ben megkötött kor­mányközi kulturális és tudo­mányos egyezményének fel­újításáról, az országaink kö­zötti kulturális és tudomá­nyos együttműködés tovább­fejlesztésének lehetőségeiről. alakjainak munkáiból állítot­tak össze, az 1700-as évek elejétől századunk derekáig ad áttekintést a hazai piktúra fejlődéséről­A tárlat, melyet Somogyi József Kossuth-díjas szob- részművész, a főiskola rekto­ra és Szabadfalvi József, \g miskolci Herman Ottó Mú­zeum igazgatója nyitott meg — tegnap és ma 10 és 18 óra között — május 7-ig látható. VII. Pártunk nemzetközi tevékenysége A Budapesti Pártbizottság ülése Az Elnöki Tanács ülése Biszku Béla, Cseterki Lajos és Párdi Imre kitüntetése Elutazott az NDK kulturális delegációja Páratlan értékű festmények Kiállítás nyílt a fővárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom