Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
1978. április 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Munkásasszonyok a házi tűzhely mellett Akit a körülményei otthon tartanak — az idős szülő ápolásra szorul, a kicsi gyereket nincs hol elhelyezni,— az tudja csak igazán értékelni, mit jelent az olyan munkahely, ahonnan haza lehet vinni a'munkát. Sok ezer nőnek nyújtanak kereseti lehetőséget azok a szövetkezetek, üzemek, amelyek termelése a bedolgozókra épül. A több mint 800 munkást foglalkoztató jászárokszállási Háziipari Szövetkezet közös műhelyében mindössze százharminc-egynéhányan dolgoznak, a többiek otthonra vállaltak hímzést, szőnyegszövést, varrást. A környező községekben — Jász- szentandráson, Jászapátiban, Tarnaörsön, Jászladányban, és Jászjákóhalmán — összesen kétszáznál több nőt juttat otthoni munkához a szövetkezet, helyben meg csaknem ötszázat. A hét minden napján jöhetnek a bedolgozók a központi üzemház részlegeibe, ahol délig veszik át a készterméket, és kiadják az új munkát. Reggel érkeznek sokan, különösen hétfőn. A kerékpárokra kötözött átlátszó nylonzsákok árulkodnak arról, ki hova tart, hiszen messze virítanak a konfekciósok tarka bébiruhái, finom pasztelszíneikkel szerényen húzódnak meg a műanyag fóliába csomagolt térítők, fehérneműk. Méri Imréné terítőgarnitúrákat hozott. Péntek óta harmincat készített, géppel cakkozta a széleket. — Most ez a feladatom, máskor pólyákat, kisingeket, kocsipaplanokat, hálóingeket kapok. Azóta csinálom, amióta a férjem beteg lett. Műköves volt, az orvos köny- nyebb munkára javasolta, és bizony nagyon megcsappant a család jövedelme. Azelőtt nem dolgoztam, a háztartást vezettem, neveltem a gyerekeket, varrogattam is nekik, ez adta az ötletet, hogy munkára jelentkezzem a szövetkezetben. .. Akkor, 1972-ben, tízéves volt a kisebb gyerek, tizenhat a nagyobb, nagyon kellett a pénz. — Megtalálta a számítását? — Bizony, ha keresni akar az ember, napi tizenkét órát is hajtja a gépet, ha sürgős a munka — szállítás előtt — előfordul, hogy még éjszaka is. Kétezer-kétezerötszáz forint összejön havonta. Reggel — amikor a férjem munkába megy, a kisebb fiam berény- be mert az erősáramú szak- középiskolába jár — nyugodtan a géphez ülhetek. Délután háromkor már jön a férjem, ő sokat segít a házimunkában. A harminc garnitúráért háromszáz forint munkabért írnak jóvá, kétszáznál többet kell ebből kicakkoznia. hogy meglegyen az átlagkereset. A nagyfiú egyetemen tanul belőle. — Már az általános iskolából a szövetkezetbe kerültem, a közös műhelyben tanultam a szőnyegszövést 1958-ban. Aztán, hogy az édesanyám nagyon beteg lett, egy időre búcsút vettem a torontálitól. Hazajöttem, hogy legyen, aki megigazítsa a vánkost a feje alatt, beadja a gyógyszert. Édesanyám bedolgozó volt. hímzett, helyette kézimunkáztam otthon, az ő munkalapjára. Ezért nem kaphattam szülési segélyt sem, amikor a kisfiam „megérkezett”. Később már a gyerek miatt kényelmesebb volt otthon dolgozni, de visz- szatértem a szőnyeghez, jobban szeretem. A Kölcsey úti kis családi ház udvari szobájában a szövőszék a fő bútordarab, Füle- ki Lászlóné munkaeszköze. A délelőttből a szövőnőnek kevés jut, a háziasszony rend- beteszi a lakást, megfőzi az ebédet, mire kisfia hazaér az iskolából. Olykor a délután egy részében segít a gyereknek a tanulásban, aztán ismét csattog a borda késő estig. Most éppen exportmunkán dolgozik. — Hatvanas, ötvennégyes, hetvenhármas, mi már csak így emlegetjük, hiszen árnyalatonként más-más számmal jelölik a színeket... Egy négyzetméterért százöt forint a munkabér, körülbelül ezer- 'kétszáz forint egy hónapban. És mégis csak itthon vagyok, jobb így a gyereknek is, a férjemnek is. Nyugodtabban élünk... — Marika gimnazista, tud vigyázni óvodás öccsére, bevásárol, segít a takarításban, most már könnyebb. Tizennégy évig bent dolgoztam, akkor jöttem haza, mikor iskolás lett, hogy több időm legyen vele foglalkozni, őszszel meg a kicsi kezdi az iskolát. A gyerekeknek jobb így, hogy velük vagyok, és így is keresek havi ezerhat- száz-kétezer forintot. Szovjet exportra készülnek ezek a kis napozóruhák, szeretem őket, olyan vidám a mintájuk — mutatja Csikós Jó- zsefné. — Csütörtökön vettem át harmincnégyet, az már kész, most újalbb harmincat kaptam, s még egyszer jövök a héten. Még arra is jut idő, hogy a gyerekeknek, vagy anyukámnak megvarrjak valamit. Magam osztom be a munkaidőt, ahogy a legideálisabb az anyának, a háziasz- szonynak és a feleségnek. Nincs lemaradás a termelésben és időben asztalra kerül a meleg étel is... Három bedolgozó asszony a sok közül, akik a családi tűzhely mellett is teljes értékű munkát nyújtanak. — rónai — A tiszafüredi vasfa Szakmunkásképzés az MHD tiszafüredi gyáregységében Az üzent udvarán egy hatalmas, lakkozott fatörzs fogadja a belépőket. A hajdani faóriás betonalapzaton áll, törzsén apró, szögeit fémkörök százai. Felette hajókénak, lent négy évszám: 1844, a gyárelőd, a Ganz alapításának éve, 1945, a felszabadulás dátuma, 1970, a tiszafüredi részleg „születésének” kezdete és 1976, a vasfa felállításának időpontja. — Ezt az egykori vasashagyományt mi két éve vettük át a fővárosi anyavállalattól — tájékoztat Nemes István tanműhelyvezető. — Hajdanában ott is hasonló faóriás csonkjára szögelték fel a kis téglalap alakú fémlapokat., rajtuk a végzett tanulók neve, szakmája, a vizsga időpontja. Ügy tűnik, a vasfa a törődés, a haladó munkásmozgalmi hagyományok ápolása mellett az érzelmi kötődést is szolgálja, afféle tabló az utódok számára. Nem utolsósorban azt tükrözi, hogy a tiszafüredi üzem szakember-utánpótlását elsősorban házon belül igyekszik biztosítani. — Hosszú utat tettünk meg a kezdettől a vasfáig — folytatja a tanműhelyvezető. — Gyárunkban 1970 a szakmunkásképzés dátumának kezdete, és már az első évben 68 elsőst iskoláztunk be a leendő új tiszafüredi gyár részére. Az első időszak -nagyon nehéz volt, mivel a Petőfi úti telepen termelés és tanulás is együtt folyt, nem mindennapi zsúfoltság közepette. Megoldást csak 1974 hozott, mivel felépült az új üzem, és a munkások kiköltöztek a város szélére, így a Petőfi úton csak a tanműhely maradt. Persze át kellett építeni az egész épületkomplexumot, külön helyiséget alakítottunk ki az elsős szerkezeti lakatosoknak, a másodikosoknak és külön a forgácsolóknak. Még ugyanebben az évben közel egymillió forintért felújítottuk a gépparkot, és fokozatosan bővítettük az épületet: öltözőt, fürdőt létesítettünk. Jelenleg több millió értékű kéziszerszám, valamint gépi felszerelés segíti a fiatalok képzését. Az idén is közel egymillió forintot áldozunk a tanműhelyek további műszaki fejlesztésére. — Milyen helyi ösztönzéssel segítik a tanulókat? — A gyerekeknek — akik rendesek, megbízhatóak és megfelelő tanulmányi eredményt értek el — társadalmi ösztöndíjat ad az üzem. Ez a tanulmányi pótlék mellett újabb havi 400—500 forint. A viszonzás csak any- nyi, hogy a fizetett hónapok számának megfelelő időt kell nálunk töltenie az oklevél kézhez vétele után. A másik kedvezmény az, hogy a végzősök az utolsó félévben már a kezdő szakmunkások órabértarifájában dolgozhatnak, így keresetük elérheti a végzettek fizetésének 90 százalékát. Az elmondottakból az is kitűnik, hogy nem keresnek rosszul az itt elhelyezkedő hegesztők, esztergályosok, illetvei vas- és fémszerkezeti lakatosok, hiszen egy kezdő szakember átlagbére a szakmától és a vizsgaeredménytől függően havi kétezer forinttól kétezer-hé’t- százig is emelkedhet. — Bár a környéken a mi tanműhelyünk felszereltsége a legjobb, a helyi kezdeményezések, a jó kezdőfizetések ellenére még tudnánk felvenni néhány tanulót. Őszre 34 jelentkező van a darugyárba, zömmel közepes bizonyítvánnyal. Szeretnénk az induló évfolyamot kiegészíteni ötvenre. Eddig ez minden tanévben sikerült, reméljük szeptemberig ez a gondunk is megoldódik, önmagunk igazolására, no meg azért is, hogy megtudjuk, mi a fiatalok véleménye rólunk, a gyárról, félévenként ifjúsági fórumot rendezünk, ahol a résztvevők szóban és írásban felvethetik ügyes-bajos gondjaikat, egyetértésüket, különvéleményüket a gyári, munkahelyi légkörről, eredményekről. A vasfán eddig 225 név díszeleg, azaz 1970 óta eny- nyien végeztek a gyár tanulói közül. Az újabb névtáblák elhelyezésére ez év júliusában kerül sor. Az ünnepélyes összejövetelen részt vesznek a szocialista brigádok és a gyár vezetői, valamint tanulói. Minden ifjú szakmunkás saját kezűleg szögezi fel névtábláján. Jelenleg 51 tizenéves végzős dolgozik az MHD tiszafüredi gyáregységében, és elsősorban szorgalmuktól, munkájuktól függ, hogy hiánytalanul felkerül-e valameny- nyiőjük neve a vasfára. 4 halandóság nyomában Felmérés — az életért Az egészségügyi miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján a közvélemény felfigyelt egy adatra: bizonyos életkorban és főleg férfiaknál nem csökkent a halandóság, sőt, 1965- höz képest valamelyest emelkedett is. Ez a jelenség, arra késztette a minisztériumot, hogy az idei évben nagyarányú vizsgálatba kezdjen. Erről kérdeztük dr. Balog János miniszteri főtanácsost. — A vizsgálatnak kettős célja van: egyrészt nagy pontossággal meg akarjuk ismerni a lakosság egészségi állapotát; másrészt a pontosabb adatok alapján a korábbinál még jobban igyekszünk tervezni. Természetesen az egészségi állapotról eddig is folyamatos információval, részadatokkal rendelkeztünk a kötelező éves jelentésekből. — Melyek ezek? — A betegforgalomról, a kórházi betegekről kor, nem, betegség szerinti megoszlásban készített adatlapok, a kötelezően bejelentendő betegségek adatai; táppénzesek, rokkantak száma, a száz éve vezetett halálozási statisztikák. Ezek részinformációk, azonban ha összesítjük őket, már elég jól következtethetünk belőlük. A vizsgálat azonban nem elég jól, hanem pontosan akar következtetni, többek közt a halálozási arány bizonyos romlásának okára is. Az utóbbi jelenség meglepő, de valójában nem „mellbevágó”. Mikor egy ország gazdasági- szociális-kulturális helyzete elér egy bizonyos szintet, a születéskor várható életkor eléri mondjuk a hatvan évet, akkor a fejlődés óhatatlanul lelassul. Ügy mondjuk, hogy könnyebb az átlagos életkort negyvenről ötvenre emelni, mint hatvanról hatvanegyre. Ennek ellenére természetesen az összes lehetőséget ki kell használnunk, hogy minden módon növeljük az átlagos életkort. Milyen okot gyanítanak a statisztika romlása mögött? — A balesetek növekedése mindenképp szerepet játszik, ide sorolhatjuk a kopási betegségeket, elsősorban a keringési rendszer betegségeit. Az ilyesmi idős korban természetes, ebben az életkorban azonban idő előtti! Ügy hisszük, hogy a civilizációs Interjú dr. Balog Jánossal az Egészségügyi Minisztérium fiitanácsosával betegségek nagy számát, korai jelentkezését az életformaváltás eredményezi. Itt üt vissza a hétvégi telek, a kocsi a külföldi út, túlmunka, maszekolás. A családon belüli munkamegosztás jelenlegi helyzete miatt lehet az, hogy elsősorban férfiak sínylik meg. Természetesen a fentebb elsoroltak csak elképzelések — egy biztos: arról szó sincs, hogy az egészségügyi ellátás ma rosszabb lenne, mintt tíz éve. Tehát az egészségügyi szaktárcán kívül álló, de az egészségre ható okok után kell kutatnunk. — A vizsgálatokat hány emberen végzik? — A kiválasztott csoport az egész ország lakosságának egészét reprezentálja. Egy éven át huszonötezer embert kísérünk figyelemmel, a lakosság két ezrelékét. A mintakiválasztást a Központi Statisztikai Hivatal végezte, az általuk kidolgozott ELAR — egységes lakossági adatfölvételi rendszer — alapján. Az alaptényeket már föl is vették; a mintában levők személyi adatait, a lakóhely minőségére és az együttlakók számára vonatkozó adatokat. — Miként történik a vizsgálat? — Április elsején kezdődik, az országnak csaknem mind a négyezer orvosi körzetében. Először a körzeti ápolónők elmennek a személyekhez, fölveszik róluk az adatlapot. Volt-e orvosnál, voltak-e panaszai, el tudta-e látni munkáját? Ezt az adat- felvételt minden hónapban megismétlik. Közben, ha a megfigyelt személy orvoshoz fordul, vaf>y orvost hív. erről is adatlap készül. — Ez a tevékenység a körzet nővérektől többletmunkát követel... — Minden lapkitöltést megfizetünk. Továbbá, ha vállalják, még egy, szintén fizetett feladatuk is lesz: végig kell látogatniuk a település egészségügyi intézményeit, hogy öt évre visszamenőleg' kiírják a vizsgált páciensre vonatkozó egészségügyi adatokat. Amennyiben nem vállalják, erre a feladatra orvostanhallgatókat, szigorló orvosokat kérünk fel. — Miként alakul az év végi összkév? — Négy adatforrás áll rendelkezésünkre: az orvosbeteg találkozásról készült adatlapok, a tizenkét megkérdezés lapjai, az öt évre visszatekintő adatok és az év végi szűrővizsgálat. Itt a mintát először a körzeti orvos vizsgálja meg. Ha gyanú támadt valamilyen betegségre, akkor második lépcsőben járóbeteg szakrendelésen, vagy kórházban folytatják a vizsgálatot... Egyébként az országos vizsgálaton kívül másik ágon is kutatónk : az ország három megyéjében, zárt településeken. Itt az általános célokon túl még egy, gazdaságilag fontos dolgot is kutatunk: hogyan alakul a beteg-beteg- ség-ráfordítási költség kapcsolat más-más helyen. A Hajdú-Bihar megye néhány községében végzett vizsgálat már befejeződött. Balassagyarmaton és Baranyában pedig április 1-én kezdődött. — Milyen formában hasznosul mindez a tervezésben? — Ha rájövünk a jelentős halálozási és betegségi okokra. akkor felvázolhatjuk ezek várható alakulását is. Ha pedig ismerjük a várható helyzetet, akkor már egy érettségizett gyerek is kiszámíthatja: mi kell. Hol építsünk kórházat, milyen betegségre készüljünk, melyeket feledjük el.... Egy év múlva „fűtik be” a nagy teljesítményű komputert, amely összeadja, bontja és elemzi az adatokat. Olyan okos gondolkodó gép ez, hogy a hatalmas elemző munka mellett még hat más minisztériumot is szolgál ki. Persze működteté- se sem olcsó, ahogy az egész vizsgálat sem az: harminc- millió forintba kerül. Gondoljunk azonban arra, hogy egy kórházi ágy létesítése egymillió forint. A vizsgálat pedig harmincnál jóval többet tesz majd nélkü- lözhetővé... Szántó Péter A törökszentmiklósi Gépgyártó és- Javító Szövetkezetben - holland megrendelésre — új típusú mezőgazdasági gépek és berendezések gyártását kezdték meg az idén. A műtrágya - szóró kocsik mellett traktorra szerelhető takarmányadagoló adaptereket is készítenek. £z export munka mintegy 3 millió forinttal növeli a szövetkezet idei bevételét. Képünkön az adagoló adapter szerelését végzik. (Fotó: T. F.)
