Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-02 / 78. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 2. Pártalapszervezetek v v figyelme ismét a közoktatási intézmények felé fordul. Az új tanterv bevezetéséről, jelentőségéről, annak lényegéről egyre több tájékoztatás jelenik meg. A bevezetésre való előkészület az MSZMP 1972 júniusi közoktatáspolitikai határozatának megjelenésével kezdődött. A határozat rögzíti: a közoktatás elégítse ki a jelen és jövő szocialista társadalmának igényeit. Megfogalmazódott a követelmény a „nevelő iskolák” kialakítására, amelyekben a korszerű ismeret, a marxista világnézet, s a magatartás egységének megvalósítása a fő cél. A közoktatás korszerűsítése, az új tanterv bevezetése tehát egyértelműen politikai feladat, éppen ezért az iskolai pártalapszervezetek szerepe és felelőssége az elmúlt években megnöveke- detti Szoünokon 1972-ben 28 közoktatási intézményben tizenhárom párta lapszervezet működött 242 taggaiL A határozat ismertetésében, elfogadtatásában már jelentős szerepet vállaltak az alapszervezetek. A kommunista pedagógusok többféle fórumot találtak arra, hogy a tantestületek politikai szemléletét, cselekvési egységét formálják. Gátolta valamelyest a munkát, hogy azösz- szevont alapszervezetek a határozatból származó feladatok megvalósítását nem tudták az iskolák sajátos problémájára konkretizálni, a pánt vezető szerepét a testület egészében tovább erő-, síteni. Az MSZMP XI. kongresszusa határozatának teljesítése azonban szükségessé tette, hogy az intézmények önálló alapszervezettel működjenek. A tervszerűbben irányított pártépítő munka lehetővé tetJe a decentralizálást — kiemelten az alsó fokú oktatási intézményekben —, így jelenleg városunkban 31 oktatási intézményben 23 iskolai párt- alapszervezet 356 taggal tevékenykedik. Az eltelt években az önálló iskolai alapszeryezetek eredményesen dolgoztak a közoktatáspolitikai határozat megvalósításáért. A mindennapi pártmunka középpontjában egy-egy feladat megoldása állt. A tervek jól rögzítették, hogy az alapszer- vezétek az iskola adottságainak megfelelően milyen konkrét feladatokat jelöltek meg a határozatok teljesítésére. Kiemelt feladatként a „nevelő iskolák” megvalósítása szerepelt. A tantestület eszmei, ideológiai egységének megteremtése érdekében a nevelők, az ifjúság politikai képzése első helyre került. Egyes nevelési feladatok konkrét meghatározásával, a tevékenységi lehetőségek bővítésével sok segítséget adtak az iskolavezetésnek. Erősödött az iskolai tömegszervezetek, az ifjúsági mozgalmak — úttörő, KISZ —párt- irányítása, és a mozgalom a sajátos lehetőségeivel jól segíti a feladatok eredményesebb megvalósítását. Az utóbbi években az alapszervezetek ellenőrző, értékelő munkája is fejlődött, s megnövekedett a párttagok személyi felelőssége. A tantestületek mindennapi munkájában, az értekezleteken gyakoribbá vált a kommunista pedagógusok egységes megnyilatkozása. Az állami, a tömegszervezeti vezetőkkel való jó együttműködés, a közvetlen pártirányítás a tantestületek egészére pozitív hatással van. Az új tanterv előkészítésének folyamatát és ebben az I társadalom 1977—78-as tanév konkrét feladatainak teljesítését a júniusi beszámoló-taggyűléseken elemzik, értékelik a pártvezetőségek. A közoktatáspolitikai határozat megvalósításában most a legnagyobb feladat az új tanterv bevezetése. Az előző években a politikai feladatok megvalósítása a régi, vagy kissé módosított tantervi keretekben történik, de 1978-ban új lesz a tantervi keret is. A fokozatos bevezetés minden nevelőt érint. Az új koncepció, az egyes tárgyakban az új témakörök, a feldolgozás új módszerei nem kis feladatok elé állítják pedagógusainkat. A felkészülés megfelelő, és ebben az iskolai alapszervezeteknek meghatározó szerepük volt. A feladatok pontos megjelölésével a végrehajtás ellenőrzésével és értékelésével hozzájárultak ahhoz, hogy a tantestületek szemlélete pozitív irányban fejlődjön. Sokat tettek azért, hogy mindenki értse meg az új tanterv bevezetésének politikai lényegét, hogy a tantestületek egységes szemlélete a megvalósításban minél eredményesebb legyen. Biztosították, hogy a soksok objektív nehézség ellenére nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben induljon az új, 1978-as tanév, hogy képesek- legyenek a nevelők a gyakorlati munka során jelentkező problémák megoldására, leküzdésére. A szakmai felkészülés a megyei és városi tanács irányításával történt. Az alapszervezetek messzemenő segítséget adtak a szervező, mozgósító munkában. Néhány éve több iskolában kísérleti tanterv szerint tanítottak a nevelők. Tapasztalataikat nemcsak saját tantestületükben, hanem más iskolák nevelőinek is átadták. A városi tanács művelődésügyi osztályának szervezésében 1975- től szakmai tanfolyamok indultak, a pedagógusok városi munkaközösségekben ismerkedtek az új tantervvel. A tantervi vitában részt vevő nevelők gyakorlati tapasztalataikkal segítették a végső megfogalmazást. Ebben a tanítási évben pedig a nyomtatásban is megjelent végleges tantervi anyagot az iskolai munkaközösségekben és a tantestületekben delgozták fel. Az alapszervezetek kezdeményezésére s irányításával az új követelményeknek megfelelően bővítették oktatási intézményeink társadalmi kapcsolataikat. Az 'iskolák nevelő-, oktatómunkáját a patronáló vállalatokkal, intézményekkel felújított „szerződések” egyre tartalmasabban szolgálják. A szülők részére összehívott tanácskozás, ahol elsőként ismertették az új tantervi követelményeket, a feladatokat, és kérték fel a szülőket a jobb együttműködésre. pártalapszervezetek vezetőségei, tagjai 1972 óta végzett egyre tartalmasabb politikai munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az új tanterv bevezetése a követelményeknek megfelelően történjék meg. Segítették a tantestületek politikai, szakmai felkészülését, a cselekvési egység megvalósításását. A város pedagógusainak eddig végzett lelkiismeretes munkája pedig biztosíétk, hogy az elkövetkező években a közoktatáspolitikai határozat megvalósítása egyre magasabb szintű lesz. Dr. Bereczki Lajosné az MSZMP Szolnok városi Bizottságának munkatársa h Iskolai Klubavatás Kunhegyesen A kunhegyesi művelődési központ Kunsági ifjúsági klubjának fiataljai április 4-én veszik birtokukba új klubhelyiségüket. A klubot társadalmi munkával alakították ki. A Szolnoki Galériában Tegnap délután a Szolnoki Galériában Verő Gábor, a Kulturális Minisztérium képzőművészeti és közgyűjtemiény főosztályának helyett*! vezetője nyitotta meg a Régi kaukázusi szőnyegek című kiállítást. József Attilán is emlékeznek Jubilál a kunszentmártoni gimnázium Huszonöt éves a kunszentmártoni József Attila Gimnázium. Az iskola diákjai, tanárai ma és holnap ünnepi kulturális és sportrendezvényekkel, a József Attila nevét viselő gimnáziumok pedagógusainak, tanulóinak találkozójával teszik nevezetesebbé a középfokú oktatási intézmény születésnapját. A megnyitót követően szavalóverseny kezdődik. Az esemény rangját növeli, hogy a zsűri munkájában részt vesz dr. Makay Ödönné József Etelka a költő testvére is. Az ünnepi megemlékezésre délután kerül sor, amelyen kihirdetik majd a szavalóverseny eredményét, azután koszorúzási ünnepséggel, az „öregdiákok” találkozójával folytatódik a rendezvénysorozat, este pedig az iskola irodalmi színpada és kamarakórusa ad műsort. Holnap az új KISZ-tagok fogadalomitételére, a KISZ- éneklőköreinek megyei találkozójára, tömegsport bemutatóra kerül sor, s este ifjúsági klubesttel zárul a kétnapos rendezvénysorozat. Módszerbörze A nagyiváni ifjúsági klub ma délután fél négykor klub- találkozót rendez a tiszafüredi járás ifjúsági klubjai részére a helybeli művelődési házban. A módszerbörzét kulturális műsor követi. Tavasz a könyvtárban Az iskolákkal közösen elkészített hasznos és szórakoztató tavaszi programmal várják a gyerekeket Jánoshidán a gyermekkönyvtárban. Különösen a kéthetenkénti szabad szombatokon a gyerekek érdeklődéséhez igazodó program kínál sokféle szórakozási lehetőséget. Béke-gyerekszemmel Éljünk mindig békében címmel járási gyermekrajz- kiállítás nyílt Tiszafüreden a könyvtár helyiségében. A fiatalok, az óvodás kortól a középiskolásokig, negyven festményen, grafikán, rajzon vallanak a békés élet és világ mindennapi örömeiről, eredményeiről. A tárlat április U-ig tekinthető meg. A budapesti Iparművészeti Múzeum először mutatja be reprezentatív kiállítás keretében a múzeum összes kaukázusi szőnyegeit és hímzéseit a Szolnoki Galéria termeiben, majd az országos érdeklődésre számot tartó kiállítás Budapesten kerül a nézők elé az Iparművészeti Múzeumban. Folytatása ez a kiállítás az 1976-ban nagy sikerrel szerepelt régi türk- mén szőnyegkiállításnak, ahol a megye művészetkedvelői a világ egyik legszebb türkmén szőnyeggyűjteményében gyönyörködhettek. A kiállítássorozat a következő évben bemutatja az Iparművészeti Múzeum legszebb perzsa és anatóliai szőnyegeit. A száztíz darabot számláló szőnyeggvűjtemény mellett eredeti kaukázusi hímzéseket, öszvér- és tevetakarókat, nyeregtarisznyákat, pazar díszítésű keleti fegyvereket, kancsókat, tálakat, gyertyatartókat, faragott ko- rántartó-állványokat és keleti mosdókészleteket is bemutatnak. A kiállítást eredeti fényképfelvételek kísérik, s ezek érzékletesen szemléltetik á kaukázusi népek több ezeréves építészetét, képző- és iparművészetét, és a látogatók teljes bevezetést nyernek a keleti szőnyegművészet világába. A kaukázusi szőnyegek Mezőtúron ld. Szabó István tárlata Id. Szabó István Kossuth- díjasi, érdemes szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás április 3-án a mezőtúri kiállítási csarnokban. A tárlatot Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg délelőtt 11 órakor. A hetvenöt éves művész az utóbbi évtizedben készített szobrait április 23-ig nézhetik meg a művészet barátai naponta 14—17 óráig, vasárnaponként pedig délelőtt 10— 12-ig is. szépségét a középkori arab szerzők is hangsúlyozták. Az építőművészet a XII— XV. században virágzó volt, s Nahicsevány, Sírván és Baku azerbajdzsán építőmesterei valószínűleg nemcsak épületeket és azok díszítéseit tervezték, hanem készítettek szőnyegminta-rajzokat is.A londoni Victoria és Albert Múzeumban őrzött óriási méretű „Ardebil szőnyeget” is műhelyekben, mintarajz alapján dolgozó azerbajdzsán takácsok készítették. A szőnyeg Ardebil város mecsetje részére készült 1539-ben. A szőnyegkészítés egyébként is a legelterjedtebb népművészeti ágazat volt, és régen minden nő tudott szőnyeget szőni vagy csomózni. Keleten kevés bútort, helyette inkább szőnyegeket használtak. Birkagyapjút a kaukázusi hegyi legelőkön és a szteppéken élő nyájak bőven adtak. A nők maguk mosták, kártolták, fonták és festették a szőnyegekhez szükséges fonalakat, pamutot elvétve, selymet csak kisebb tárgyaknál ritkán használtak. Festőanyag is volt bőven a kaukázusi erdőkben, réteken és házikertekben. Minden családnak volt receptje, s legalább negyven-ötven féle növényi festőanyagot alkalmaztak. A festés művészete hosszadalMIT TEGYEN az ember, ha befogad éjszakára két vadidegent, de reggel már csak egyiküket találja, mégpedig összeroncsolt fejjel, vértéfagyva, holtan? Természetesen azonnal jeleníti a gyilkosságot. Csakhogy 1956 novemberét írjuk, egy elhagyatott tanyán vagyunk, valahol az osztrák határ közelében. A 'gyilkost elfogni reménytelennek tűnik, nyilván túl Van már a határon. így ki hiszi el a bejelentőnek, hogy nem ő a gyilkos? Igaz, kinek ás jelenteié? A falu messze van, most amúgy is nagy ott a zűrzavar, a tanácsháza bezárva, ajtaja be- szegelve, a csillag a fal tövében. .. A körülmények tehát a tanya gazdái ellen dolgoznak. De ezek folyamatos változása nem módosíthatja állandóan a fennálló erkölcsi rendet. Csak megkönnyítheti vagy nehezítheti betartásukat. Tehát mindent figyelembe véve is ugyanaz a válasz az iménti kérdésre. De nehezebb kimondani. Megtörtént esetet dolgoz fel Galgóczi Erzsébet kisregénye és az ebből készült film. A gyilkosság csak kiindulópont, az alkotókat nem a krimi, hanem a tragikus eseményt követő helyzet foglalkoztatja. Nem erednek hát a gyilkos után, hanem azt figyelik, mihez kezd Sokorai, a gazda, felesége és fia, amikor a derengő pirkadatban felfedezik a holttestet az istálló kövén. Kétségbeesett buzgalommal választják a rosszat: az apa dönt, az anya megfélemlítetten hallgat, a fiú pedig irtózva engedelmeskedik, a Dunába dobja a hullát. Tettüket világossá teszi, megmagyarázza a kritikus helyzet, de nem fogadtatja el azt, nem menti fel őket. Vét-» keztek, és vállalniuk kell közös bűnük egyre nyomasztóbban rájuk ereszkedő terhét. Mihályfi Imre filmje ezért választ jó utat, mert nem egy erkölcsi kinyilatkoztatást akar belénk sulykolni. Nem takargatja a mentő körnas és fáradtságos munka volt. A rossz minőségű vegyifestékek használata a Kaukázusban 1872-ben kezdett el terjedni, olcsó volt és gyors, de ezzel indult hanyatlásnak a kaukázusi sző- nyegművesség, s az újabb eredmények elérése már csak a szovjet hatalom éveiben következett be. ötven nemzet él a Kaukázusban, és gazdagítja egymást sajátos kultúrájával, ezért a kaukázusi szőnyegek mintakincsének gazdagságával és színeinek harmóniájával kevés szőnyegfajta veheti fel a versenyt. A kiállítás egyik legértékesebb darabja a XVI. századi horgas-kampós mintázatú Gendzsa szőnyeg, továbbá a ritkaságnak számító rég; sírván imaszőnyegek. A kaukázusi takácsnők tudását tanúsítja a „lOű rubeles szőnyeg” is, amelyre az 1888-ban forgalomban levő bankjegyet hűen lemásolta a népművészet. A szolnoki kiállításon bemutatjuk a híres régi örmény sárkányos szőnyegeket is. Ezek a világ nagy múzeumainak féltve őrzött kincsei, mivel 60— 70 darab maradt fenn belőlük az egész világon, s nagy szerencse, hogy az Iparművészeti Múzeum három kiváló sárkányos szőnyeget mondhat magáénak. A régi kaukázusi szőnyegek című kiállítás április 1- től május 28-ig bezárólag lesz nyitva a Szolnoki Galéria termeiben, majd Budapesten az Iparművészeti Múzeumban június 28-tól október 30-ig. rüilményt, sőt a család hiteles ábrázolásával megpróbálja megérteni tettük indítékait. Nem sugall felmentést, de megakadályozza, hogy a néző túl korán és könnyen állást foglaljon és legyintve ítélkezzen. Mihályfi sajnos túlságosan leszűkíti vizsgálódása tárgyát a családra, a három ember kapcsolatára. A többi szereplő hangsúlytalanná válik, ami a filmben sematikus leegyszerűsítésként jelentkezik. A környező világot a „kommunista’?, a „tsz- agitátor”, a „disszidens", a „rendőr” képviseli. Így emberek helyett csak egyetlen színnel bemázolt klisék jelennek meg, ezek viszont nem vállalhatják a felelősség rájuk eső részét. Pedig ez az igazi „közös bűn”. Itt követ el hibát a rendező: úgy akar lélektani drámát bemutatni, hogy közben elfeledkezik a mögötte húzódó társadalmi drámáról. így szándéka ellenére egyoldalú, leegyszerűsített lesz a történet. Nem áll meg a maga lábán. Bizonytalanul biceg, billeg, akár- merről is vizsgáljuk. Köny- nyen tettenérhetők a megvalósítás hiányosságai. Rengeteg a gondos, de erőltetett, csikorgóan „szép beállítás” és a iteátrálisra sikerült jelenet. Horváth Sándor mindenáron hitelességre törekvő játéka is ellenkező eredményt hoz és tenmészetellenességbe csap át. (Kellemes meglepetés viszont a még főjskolás Csák György bemutatkozása.) A FILM őszintesége és becsületes szándéka bot- ladozásai ellenére kiérdemli a néző jóindulatát, és végül elégedetten nyugtázhatjuk: ahhoz képest, hogy az utóbbi hetekben nem sok örömünk volt a hazai filmekben —kivétel-tálán csak a „Magyarok”, — hogy a regényfel- dolgozások elvétve nyújtanak az eredetivel azonos élményt, szóval mindezeket figyelembe véve a „Közös bűn” figyelemre méltó film. Bérezés László Geodéziai gyakorlatokon is részt vesznek a szolnoki Vízügyi Szakközépiskola tanulói: Gyulászi Sándort a Vegyiművek lakótelepének szintezése közben örökítettük meg. Az elsősmásodikos tanulók általános építési, vízépítési ismereteket szereznek, míg a harmad-negyedévesek csőíektetést, földmérést is gyakorolnak az iskola tanműhelyében. Gombos Károly FILMJEGYZET A KÖZÖS BŰN
