Szolnok Megyei Néplap, 1978. április (29. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. április 15. ^ t 1 JwLL UÍUÍLuuL E ärjünnmr SlslIM m B tudomány termelőerővé válik... A városkapu rózsáitól a gépi meggyszedésig Bemutatjuk a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Intézetet A CyUrrlölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet budatétényi modern épülete Budatétény afféle déli városkapuja Budapestnek, a Duna jobb partján. A fővárosba érkezőt ennél a ,.kapunál” kedves fogadtatás, virágok szín- és illatorgiája fogadja. Mindezért a tettes a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet, amely a 6-os főút mentén márciustól novemberig rózsák és más, egynyári virágok ezreiből produkálja ezt az állandó dekorációt. ' Az intézetetv főigazgatója, dr. Molnár Béla mutatja be: — 1949-ben vonták össze az akkor még Kertészeti Kutató Intézetnek nevezett, újonnan alakult intézetbe a Földművelésügyi Minisztériumnak az országban szétszórt kísérleti telepeit, a gyümölcs, zöldség és dísznövény- termesztéssel foglalkozó szakembereket. Később, amikor a táj-kutatóintézeteket létrehozták, sok vidéki telepet azokhoz csatoltak (így a Délalföldi Kutató Intézethez a makóit, a nyírségihez az újfehértóit) 1970-ben „profil- tisztítás’’ következett be: a gyümölcskutatás koordinátora lett az intézet, akkor újra hozzánk került Cegléd, Üjfe- hértó és Fertőd is. A zöldség- termesztés és kutatása viszont a kecskeméti Zöldség- termelő Kutató Intézet feladata lett, azzal már csak átmenetileg fo'glalkozunk. Ezért is kaptuk új nevünket. Jelenleg mintegy ezer fővel dolgozik az intézet, több, mint 1800 hektáron. Dolgozóink kétharmada fizikai munkát végez, közel 200 a kutatók és diplomás műszákiak száma. Tizenkilencezer négyzetméternyi üvegház és ötezer négyzetméter hollandi- ágy segíti a munkát. Csak a negyedik ötéves tervben 18 gyümölcs- és 41 dísznövényfajtánkat ismerték el. Egynyári virágvetőmagból az országos igény egyharma- dát fedezzük, törzsültetvényeinkből évi egymillió szemzőhajtást és oltócsapot, rózsatőből 50 ezer darabot hozunk forgalomba. 1960 óta kiállításokon mintegy 600 díjat nyertek termékeink. A kutató munkát 25 ezer kötetes könyvtárunk segíti. — Melyek az intézet fő feladatai? — Az új fajták előállítása mellett a gyökérnemes gyümölcsfák szaporítása, a dió vegetatív szaporítása, az almaültetvények telepítési rendszerének kidolgozása, a csonthéjasok koronaformájának kialakítása, metszése, gyümölcsfák trágyázása, növényvédelme. vegyszeres gyomirtása, csonthéjasok és bogyósfajok vírusmentesítése, mechanizációs és ökonómiai vizsgálatok tartoznak a fő feladatok közé. A gyümölcstermesztési főosztályon nemesítéssel és faj- kutatással foglalkoznak elsősorban. A vizsgált gyümölcsök: körte, a csonthéjasok közül a meggy, cseresznye, őszibarack, a héjasgyümöl- csűek közül a dió, mandula, gesztenye. (A közhittel ellentétben a dió nem csonthéjas, ez az elnevezés a szakemberek számára a gyümölcsön belüli csonthéjas maggal rendelkező fajokat jelzi!) Szelekcióval, honosítással, fajfenntartással, ökológiai és fenoló- giai kutatásokkal foglalkozunk. Ez utóbbi a levél, rügy, hajtás, általában a növény leírását jelenti. A termesztéstechnikán és a növényvédelmen túl fontosak a gépesítési, rakodási, szállítási kutatások is, valamint a gazdasági vizsgálatok. Állomásaink közül Cegléden a kajszibarack és a szilva nemesítése, fajtakutatása, alany- és szaporítástechnikai vizsgálatai, a kajszi „gutaütésével” kapcsolatos kutatások, Fertődön ^ málna, szamóca, piros és fekete ribizke nemesítése, fajtakutatása, a bogyós fajok termesztéstechnikája és növényvédelme, Üjfehértón az alma, birs, naspolya honosítása, szelekciója és fajtafenntartása, és mindenütt az ezekhez tartozó központi törzsültetvények fenntartása a fő feladat. A gyümölcskutatás általában komplex munka. Kertészmérnökök mellett gépészek, biokémikusok, életta- nos. ökonómus, és tárolástechnikai szakemberek, nö- vényvédősök vesznek részt benne. A komplexitás másik eleme a kapcsolat a rendszer- gazdákkal. így a dánszent- miklósi Micsurin Tsz-szel. a debreceni, hosszúhegyi, törökbálinti Állami Gazdaságokkal. a nyírkerti szakszövetkezettel, a berneczebaráti Tsz-szel. Ez a kapcsolat kétirányú. az intézet kis területe miatt e gazdaságok nagyüzemi kísérleti bázisul is szolgálnak. viszont a kutatások legújabb eredményeit folyamatosan kapják meg. Ha a virágokkal kezdtük, fejezzük is be velük: a budatétényi központban közel 3000 rózsafajta mellett mályva, sarkantyúvirág, őszirózsa pompázik. Lila -és fehér mályvájukat például licenc- ben vásárolta meg az USA és Hollandia. De másképp is eljut hírük külföldre: a híres rózsakiállítás révén. Ezt évente május végén június elején rendezik, az IBUSZ már külön erre szervez külföldi csoportokat. A rózsákról még annyit: a divat most a pasztellszínű. A házi és „erkély” kertészetek a minirózsát, a parkok viszont a nagy színfoltot mutató. száranként 25—80 virágú, 30—40 centiméter magas rózsát keresik. Kertes házban divatos a falat is díszítő kúszórózsa. És mindezzel foglalkoznak, sőt, olyan rózsákat honosítanak magyar viszonyokhoz, amelyek eddig csak a mediterrán országokban fordultak elő. Szatmári Jenő István Várható időjárás... Naponta halljuk a rádióban, televízióban, olvassuk újságokban a várható időjárást. S a Lények bizony nem mindig felelnek meg a várakozásnak. Vajon miért? Az időjárás előrejelzéséhez minél több adatot kell gyűjteni a múltból és a jelenből, és ismerni kell a légkör mozgástörvényeit. Az utóbbiakat elvben ismerjük, az adatokból pedig több mint 100 ezret gyűjtenek össze naponta a világon. Miért nem lehet mégsem tökéletes prognózisokat készíteni? Az egész Föld felszíne 510 millió négyzetkilométer, ebből viszonylag sűrűn lakott szárazföld mindössze 100 millió négyzetkilométer. A Föld négyötödén- tehát csak nagyon gyér időjárásmegfigyelés folyik, vagy egyáltalán nincs megfigyelés. Pedig a Föld felszínén jelenleg több mint 8500 meteorológiai állomás működik. A légkör magasabb rétegeiről ennél jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy az összes légköri mozgásról tudomást szerezzünk. olyan megfigyelőhálózatra volna szükség, amely az egész Földön észNövény egyetlen sejtből Az intézel munkatársai sejteket helyeznek a táptalajra, steril körülmények között A geotermikus energia hasznosítása Az angol Energiaügyi Minisztérium hároméves kutatóprogramot . dolgozott kj a Föld hőjének kiaknázására. A kutatóprogram alapján két eljárást fejlesztenek ki. Az egyik melegvíz kitermelése az üledékes medencék víztartó, rétegeiből vagy hőforrások szomszédságában. Ezt az eljárást már eddig is a világ több részén alkalmazták. A másik eljárás hidraulikus repesztésnek vet alá olyan kőzeteket, amelyeknek általában magasabb a hőmérsékletük, mint a többi kőzetnek. Ilyen kőzet elsősorban a gránit. Arra számítanak. hogy mindkét eljárással 100 és 200 C-fok közti hőmérsékleteket találnak. A háromévi kutatás költségeire az Energiaügyi Minisztérium 840 000 angol fontot irányzott elő. Ennek az összegnek a legnagyobb részét a földtani tudományok kutatóintézete kapja. Egy „ül“ sziget élővilága Gough Island 6 millió éves vulkánikus sziget az Atlanti-óceán déli részén. Az ösz- szes ott élő állat és növény kívülről került a szigetre. 30 féle virágos növény és 26 féle páfrány található a szigeten, de nem élnek rajta kétéltűek, csúszómászók- édesvízi halak és a behurcolt egerektől eltekintve szárazföldi emlősök sem. Az ilyen fajokban szegény ökológiai rendszerek vizsgálata egyszerű, és modellnek tekintve elősegíti a fajokban gazdagabb és ezért bonyolultabb ökológiai rendszerek vizsgálatát. Új fényképezőgép Üj mikrofilmes fényképezőgép jelent meg nemrég a szovjet üzletek kirakataiban Kijev-Vega néven ismert egy hasonló 16 milliméteres gép. . A Kijev—30 nemcsak nevében tér el elődjétől, hanem több változtatást is végeztek rajta. A Kijev-Vegá- tól eltérően ugyanarra a filmre nem 10x14. hanem 13x17 milliméteres képet készít. Különleges műanyag kazettájába 65 cm hosszú 16-os film helyezhető. így egy töltéssel 25 felvételt lehet készíteni. Az új modell megőrizte a teljesen lémből készült központi zár előnyeit, ugyanakkor az időjárástól függetlenül igen pontos 1 30. 1 60 és 1 200 exponálási idő állítható rajta. A tudósok már hetven éve felfedezték, hogy parányi növényi részekből- akár egyetlen sejtből- megfelelő körülmények között fel lehet nevelni az egész növényt. Ma pedig a kezdetben csak elméleti felmérés hasznos gyakorlattá válik. A sikeres növényi szövettenyésztéshez osztódóképes sejtre, vagy sejtekre van szükség. A tenyésztés nagyfokú sterilitást igényel: a szervezetből kiszakított sejt nem képes az önvédelemre. A táptalajon viszont szívesen elszaporodnak a baktériumok és a gombák is; amelyek elpusztítják a sejtet. A növényi szövef-tenyész- tésben rejlő lehetőségeket elsősorban a gyógyszeripar igyekszik hasznosítani. Ez a módszer az időjárástól, a kártevőktől függetlenítené a gyógynövénytermesztést. • Sikereket értek el az úfon a kertészeti növényszaporításban is. A vegetatív úton nehezen szaporítható növényekből ezzel a módszerrel gyorsan, nagy mennyiséget lehet előállítani. Egy kezdeti szövetdarabkából egy év alatt 10 000 teljes értékű növényt lehet „készíteni” szövettenyésztéssel. Hasonló kísérletek folynak az egész világon a „vírusszegény” szegfű. dália, burgonya stb. előállítására. A vírus ugyanis ezeken a növényeken olyan károkat okozhat, hogy célszerű még ilyen módszerekkel is megkísérelni a vírusmentes, vagy legalább vírusszegény szaporítóanyag létrehozását. A steril szövettenyésztés legújabb eredménye, hogy fajok közötti hibridek is létrehozhatók például a zab és a kukorica gyökérsejtjeiből. A módszertől valódi se'^hib- rideket remél a biológia, melyekből i,igazj hibrid” növények fejlődhetnek. Ez szinte beláthatatlan eszközt adhat a genetikusok kezébe, és ma még nem létező növényvariációk kiindulópontja lehet. Ilyen kísérleteket végeznek többek között az NDK genetikai és Kultúrnövény Kutató Intézetében. Hasznos információkat nyújtanak a meteorológ iái mesterséges holdak felvételei. A kép jobb felső részén a japán Hokkaido sziget, jo bb alsó sarkában egy tájfun képe látható lelni képes a kis forgószeleket. a magányos gomolyl'el- hőket. a hegyeken átkapaszkodó szél hullámait és a hegy mögötti örvényeket, a helyi záporokat és zivatarokat. továbbá a trópusi tengereken a trópusi ciklonok, a hurrikánok, a tájfunok keletkezését és mozgását.. Ha, ehhez még hozzászámítjuk a légkört érő különböző váratlan külső hatások — például vulkánkitörések, a légkör szennyeződése, a tengervíz. hőmérsékletváltozásai, a hótakaró — figyelemmel kíséréséhez. szükséges adatmennyiséget. akkor valóban belátható, hogy a rengeteg adat ellenére is „adathiány”- ban szenved még a meteorológia. A kellő adatsűrűséghez a jelenleginél hozzávetőleg ötvenezerszer több mérési eredményt kellene naponta összegyűjteni, vagyis a mostani 100 ezer helyett napi 5 milliárd adatra volna szükség. Ennyi mérést a meteorológiai műholdak, az időjárási radarok, az automatikus mérőállomások. a tengereken úszó bóják és a mérésekre berendezett óceán.járó hajók ma még együttesen sem tudnak elvégezni.
