Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-02 / 52. szám
1978. március 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Régi játékok kiállítása az Óbudai Helytörténeti Múzeumban. Az 1500 darabból álló gyűjteménynek felnőttek és gyermekek körében egyaránt nagy sikere van. Az üveglapok mögött nagyapáink játékai, az érdeklődő óvodásoknak a kiállítás rendezője, Karlóczainé Kelemen Marianne magyaráz 20 film a versenyprogramban Tévétalálkozó Veszprémben Döntött az előzsüri — 20 film kap vetítési jogot a június 26—július 1. között rendezendő VIII. veszprémi tévétalálkozón. Három főidíjért — Borsos Miklós Balatoni szél című kisplasztikájáért — versengenek^ a drámai és a szórakoztató műfaj döntőbe jutott filmjei, köztük a „Vegyes savanyúság”, „Az egyperces novellák”, a „Sakk-matt”, a „Felső-Ausztria” és a „Magellan”. Veszprém városának díját a legjobb filmírónak adják át, s díjat ítélnek oda a tévékritikusok is. A közönségdíj sorsát a tévénézők szavazatai alapján döntik el. Külföldi * televíziós társaságok is részt vesznék a vetítéseken, nemcsak vendégként, vásárlóként is. A rendezők vagy harminc ország tévéseit hívták meg. Március 15-ig tart Megkezdődött az elsősök beíratása Tegnap megkezdődött és március 15-ig tart a tanköteles korba .lépő gyermekek, az új elsősök beíratása. A beiratkozások pontos idejét mindenütt a helyi tanácsok' határozták meg. Az 1978—79-es tanévre azokat a gyermekeket veszik fel az iskolába, akik a 6. életévüket szeptember. elsejéig betöltik. A rendtartás szerint az iskola igazgatója kivételesen azoknak a felvételiét is engedélyezheti, akik a 6. életévüket szeptember 1. és 30. között töltik be, feltétel . azonban, hogy .testileg és szellemileg alkalmasak legyenek az iskolai tanulmányok megkezdésére, s az iskola is tudjon biztosítani helyet a számukra. Ilyen esetben a szülőknek vagy a gondviselőknek a kérelmet április 15-ig kell benyújtaniuk az igazgatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a fejlettséget igazoló hatósági orvosi bizonyítványt, s ha óvodába járt a kisgyerek, a vezető óvónő véleményét is. Az Október 1-e és 31-e között született gyerekek felvételét rendkívül indokolt esetben a megyei tanács művelődésügyi osztálya engedélyezheti. A leendő elsősöket a lakásuk szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell beíratni. A szülők, gondviselők feltétlenül vigyék magukkal személyi igazolványukat, illetve a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. , A hadügy forradalma A hadászattól a líráig Bemutatjuk a Zrínyi Katonai Kiadót A szürke laktanyaépület folyosóit katonabakancsok koptatták fényesre. Ma már aligha lehetne itt hangos vezényszót hallani, az egykori hálótermekből kiadói szerkesztők dolgozószobái lettek, a fegyverek helyét kéz- iratkötegek foglalták el. A Zrínyi Katonai Kiadó igazgatójával, Bedő László ezredessel beszélgetünk e sajátos kulturális intézmény munkájáról, sokirányú tevékenységéről. — A kiadó neve önmaj- gáért beszél — mondja Bedő ezredes. — A Zrínyi a Honvédelmi Minisztérium könyvkiadója, s fő feladata a néphadsereg és társ fegyveres testületek igényeinek kielégítése. Természetesen ma ez már nem csupán azt jelenti, hogy kizárólagosan az „egyenruhás emberek” számára készítünk könyveket. Az az évi 40—50 könyv, amely a mi kiadásunkban megjelenik, a katonákon kívül igen sok „civil” olvasót is érdekel. Sokszor emlegetik manapság a hadügy forradalmát. Nos, ez követelménnyé teszi, hogy a korszerű hadászat, harcászat alapí- elvei/t, a haditechnika eredményeit bemutató fontos könyveket közrebocsássuk. S tény az is, hogy ezek a témák mind több nem-katona olvasót érdekelnek. Elég csupán arra utalni, hogy a Szovjet—amerikai hadászati fegy-. vercsökkentési tárgyalások menete mindenkit jogosan izgató kérdéssé vált. Ugyanakkor kiadunk kifejezetten szakkönyveket is, melyeket elsősorban katonaolvasóknak szánunk. Szerzőink a legkiválóbb hazai és külföldi, elsősorban szovjet szakemberek közül kerülnek ki. Csak egy könyvre kívánom felhívni a figyelmet: a Hadáí- szatra. Ezt a több mint egy évtizeddel ezelőtt kiadott munkát úgy lehet ma is fellapozni, hogy abban a szovjet katonai doktrína érvényes tételeit ismerhetjük meg. De lényegében el lehet mondani, hogy a hadtudomány minden ágából közöljük a legkorszerűbb ismereteket. — A honvédelmi törvény o néphadsereg embernevelő funkcióit is hangsúlyozza, hogyan vesz részt ebben a munkában a kiadó? — Arra törekszünk, hogy könyveinkben reális képet adjunk a katonaéletről, haladó katonai hagyományaink, a szocialista internacionalizmus, katonabarátság eszméit hirdessük. Évente megjelentetünk egy irodalmi antológiát, amely a Honvédelmi Minisztérium és az .írószövetség pályázatának díjnyertes műveiből szerkesztünk. Az idén látott napvilágot a Sarkcsillag című kötet, amely Illyés Gyula és Garai Gábor versei mellett tartalmazza Boldizsár Iván, Karinthy Ferenc, Bertha Bulcsú és Thiery Árpád novelláit, de helyet ad fiatal alkotók elbeszéléseinek is. Szeretnénk, ha az írók megismernék a mai hadsereg életét, a katonák mindennapjait, s még több ilyen témájú értékes művet adhatnánk ki. Megjelentetjük a szocialista országok katonairodalmát, s részt veszünk á „Győzelem könyvtára” sorozat kiadásában is. A honvédelmi nevelést szolgálják azok a könyveink sorozataink, amelyek közvetlenül az ifjúsághoz szólnak. Pár szót szólnék egyik sikeres vállalkozásunkról, a haditechnikai füzetekről. Ezekben a színes, illusztrált könyvekben a hadi- technika legkiválóbb ismerői bemutatják a korszerű hadseregek fegyverzetét. A fiatalok keresik ezeket a köteteket, s így aztán már nem tudunk annyit kiadni, amennyit megvennének. Hasonlóképpen a fiataloknak szólnak katonapolitikai zsebkönyveink. Itt van például a legújabb, Réti Ervin írta a „Véres évek, fekete hóna- pok”-at. Ez a „közel-keleti krónika” jó háttéranyagot adhat a mai viharos események megértéséhez is. —Az olvasók jelentős része élénken érdeklődik a háborús memoárok, a hadtörténeti művek iránt. Mit ajánl ebből a témakörből a kiadó? — A kiadó legnagyobb „bestsellere” az utóbbi években a Zsukov-memoár volt. Dédelgetett ötletünk: a szovjet katonai enciklopédia köteteinek anyagát felhasználva szeretnénk megjelentetni egy magyar katonai lexikont. M. G. Néhány könyv a kiadó '77-es terméséből Ki az „igazi” muskátlis kislány? Lapunk múlt év november 13-i számában cikket közöltünk. A „Muskátlis kislány” Szolnokon címmel Koszta József egyik legszebb leánykaportréjának modelljéről, Orosz Béláné, született Murányi Terézről. Írásunk nyomán előkerült a Nők Lapja 1968.' május 11-i száma,' amelyben Bényi László festőművész-művészettörténész beszélgetett hasonló okból az említett. festmény általa ismert modelljével: Molnár Sándorné, Schmidt Katalinnal. Forró Tamás riporter felkereste mindkét, ma már idős asszonyt, s a televízió februári Csak ülők és mesélek műsorában már mindkettőjüket láthattuk, amint őszinte meggyőződéssel val* lották magukénak Koszta ragyogó munkáját. Az Esti Hírlap munkatársa visszadobta a labdát Bényi Lászlónak, hogy szerinte akkor ki a Muskátlis kislány modellje? A kitűnő Koszta-monograna írója természetesen saját „felfedezettjét”, Molnár Sándornét véli igazinak, s Orosz Bélánéval kapcsolatban azt mondja: „Róla a mester a Leány muskátlival című képet festette. Ez a festmény Szentesen található — magántulajdonban. Azt hiszem, nem kell hozzá antropológusnak lenni, hogy a képen felismerjük a szélesebb, energikusabb ar- cott, Murányi Teréz egykori vonásait.” Nos, ez ítéletnek igazságos, leánya van ezen a képen is, és muskátli is. A készülés időpontjában sem lenne hiba, ám ez utóbbi igencsak nagyobbacska leány, a nyolc- kilenc esztendőt, az „igazi” korát jóval túllépte. Haja középen választott, mellig látható blúza elől gombos. S hiányzik hajából a masni is, amelyre Orosz Béláné nemcsak emlékszik, de megőrzött gyerekkori portréján — sajnos a fotográfia kissé sérült — pontosan úgy van a hajába kötve, mint Koszta képén. Ha ezt a felnagyított, a televízió műsorában is bemutatott régi fényképet alaposabban megnézzük,! valóban nem kell „antropológusnak lenni”, hogy felismerjük a hasonlóságot a Muskátlis kislányhoz. De tegyük hozzá azt is, amit korábbi írásunkban nem közöltünk. Orosz Béláné felidézte, hogyan adta rá az „alacsony kis tömzsi ember” a világos, „jó, bő, ráncos” selyemruhát, a fekete pruszlikot, és hogyan ültette bele a fa karosszékbe, hogyan kötötte szebbre hajában a masnit. Miként ült naponta egy-két órát szótlanul, amíg a kép készült... Mindez azért figyelemre méltó, mivel a kis Murányi Terézről, aki akkor 8—9 esztendős volt, mindösz- sze ezt az egy képet festette a művész. S miután a kép készülésekor, azaz mégegy- szer a Szapáry utcán egy nyitott ablakú szobában 17— 18 évesen” látta utoljára a képet, minden rá vonatkozó adatot visszaemlékezéséből közölt. S ezek az emlékek kísérteties pontossággal ráille- nek a Muskátlis kislányra. (Orosz Béláné szolnoki tartózkodásakor, már az interjú után nézte me? a képet a Szolnoki Galéria jubileumi kiállításán, s ráismerve az akkor róla készült, képre, — írta be a televízió által közölt Egyoldalú lenne azonban véleményünk, ha nem indultunk volna a másik Muskátlis kislány nyomába is. A Rákospalotán élő Molnár Sándorné, Schmidt Katalin készséges örömmel emlékezett vissza a Szolnokon töltött évekre, bár árvagyerekként, különböző családoknál kapott hol jobb, hol rosszabb menedéket. Gyermektartási könyvének bejegyzése szerint 1916—17 közötti időszakban Pillái Andrásnénál- volt a Tabánban, a Festő utcában, át- ellenben a művészteleppel. Öt is az utcán szólította meg a festőművész, vitte magával a telepre „modellt ülni”, több alkalommal, egy-két éven keresztül. Úgy emlékszik, a Muskátlis kislányon kívül készült róla a Katóka című kép, egy Ételhordó kislány, azután egy olyan, amelyikben szintén ebben a fa karosszékben ül és egy rózsa van a hajában. Halványan emlékszik egy korsóra is, amit valamelyik képén a kezében tartott... Itt álljunk meg egy pillanatra, és idézzük az Esti Hírlapból Bényi Lászlót. „A Muskátlis kislánynak eddig három változatát ismertük. A negyedik épp mostanában került elő, a Galéria műtárgybírálatára hozta be egy műgyűjtő. A festmény első, magántulajdonban levő- fogalmazványán a karos-támlás széken — i z érdekesség kedvéért. jegyzem meg: ez a szék ma Chiovini Ferenc szolnoki festőművész fulajdonában van — oldalsó beállításban, a kezében 'fehér vázával jelenik meg a „muskátlis kislány”. A másodikon, amely már megközelíti a végleges kompozíciót, hajában rózsaszínű szalaggal, kezében ugyancsak fehér vázát tartva, szemből láthatjuk a figurát. A most előkerült, harmadik kép á végleges változathoz készült fej tanulmány. Itt még a kislány hajában látható a muskátli, de az arcán már ott vannak a tűrkizes zöld reflexek. A negyedik, a Galériában levő remek, sűrítve mutatja fel az előző három kompozíció szépségét, eredményeit...” A műtörténész írását a képek témájáról, alátámasztja Molnár Sándorné fentebb idézett emlékezése. A karos- ■ székre ő is világosan emlékszik, s a ruhára is. . .Az egy rigszihkiék s\elyemruha volt, nem volt összevarrva, abba én úgy belebújtam, és ő hátul összekötötte ... volt egy olyan kis bársony pruszlik hozzá, az sötét volt..Katókáról több kép készült, álló és ülő alakos is, természetes, hogy pontosan nem emlékszik csak az akkor őt foglalkoztató motívumokra. Mi hát az igazság. Az egyszeri modell Murányi Teréz és a rendszeresen Kosztéhoz járó Schmidt Katalin visz- szaemlékezéséből még egy, talán perdöntő adalék tűnik ki. Schmidt Katalin a Festő utcából, s még egy rövid ideig a Vásártérről járt ki a művésztelepre. A menhelyi könyv szerint 1919— március 1-től már Szandaszőlősön volt. Kérdésünkre meg is erősíti, amikor az első háborúban bombáztak Szolnokon ő már nem volt a városban. Orosz Béláné viszont arra emlékszik, hogy „a háború, a forradalom után” járt Koszta műtermében, „akkor még nem volt rendbetéve a művésztelep, de már lehetett dolgozni.” Orosz Béláné tehát 1920 21- telén, vagy a következő évben kerülhetett kapcsolatba a művésszel. Átnéztük az érintett időszak Koszta-ki- -állításainak katalógusait. Az 1917-es, Ernst Múzeumban rendezett első nagy kiállításon szerepelt az álló alakos Katóka, a Lányka korsóval, és egy Leányka — de a Muskátlis kislány nem. Ezen a címen az 1920. illetve az 1922- es kiállításon sem szerepelt. Lehetséges ugyan, hogy más címmel tüntették fel a katalógusban, de valószínűbb, hogy a kép csak a húszas évek elején készült, s akkor valóban Orosz Béláné lehetett csak a modellje.-És még egy adalék. Megke restük a Muskátlis kislány valamikori tulajdonosának családját, akiknek .Szapáry utcai lakásában Orosz Béláné a harmincas években felismerte a róla készült alkotást. Akkoriban a Muskátlis kislány volt a birtokukban, az a csodás Koszta kép, amiről a modell-polémia folyik. A Bényi László által Orosz Bélánénak tulajdonított Leány muskátlival című festményt nem is ismerik. Egri Mária sorokat a vendégkönyvbe.) Múzeum az EspersiMiázból Király llus emlékére Népművészeti pályázat A makói tanács megvásárolta a Kazinczy utca 6. szám alatti épületet, ahol a század első évtizedeiben gyakran találkoztak haladó szellemű politikusok. írók, képzőművészek. A baloldali radikális eszméket valló Es- persit János ügyvéd itteni lakása az egyik központja volt a makói és a szegedi irodalmi -és művészeti életnek. A ház történelmi levegőt sugárzó szobáiban múzeumot rendeznek be, amelyet a tervek szerint 1979 januárjában nyitnak meg. Király llus — kalocsai népművész mester emlékére pályázatot hirdet a Népi Iparművészeti Tanács, a Népművelési Intézet és a Bács-Kiskun megyei Tanács művelődésügyi osztálya népi hangszer, népviseleti baba, valamint hímestojás készítésére. A pályázat nyilvános: részt vehetnek rajta szakkörök, csoportok és egyének egy — illetve többdarabos munkával. Pályamunkákat 1978. június 15-ig kell elküldeni „Népművészeti és Háziipari Szövetkezetek bemutató terme, Kalocsa, Tompa Mihály u. 7.” címre. A legjobb pályamunkákat díjazzák, s a VI. Duna menti folklórfesztivál idei programjaként kiállítást rendeznek belőlük Kalocsán. Orosz Béláné Murányi Teréz gyermekkori képe
