Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-10 / 59. szám
1978. március 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tavaszra várnak az E 301 rendvágó gépek a kunmadarasi Kossuth Tsz-ben: Deák Bálintot a karbantartás utolsó pillanataiban örökitettiik meg. Ha a tavasz meleg lesz, már április végén megkezdhetik a lucerna és a gyep első kaszálását MUNKAVERSENY A jobb ellátásért A szocialista brigádok vezetőinek Debrecenben tartott tanácskozásán csatlakoztak a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat dolgozói a Láng Gépgyárban elhangzott országos munfcaveiTseny-fel híváshoz. A Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok megyéket ellátó vállalat kollektívája felajánlotta értékesítési tervének túlteljesítését. Azonban nemcsak a forgalom H terv teljesítésében A Volán vállalatok számára jól kezdődött az év, hiszen az első két hónapban 2,8 millió tonnával több árut fuvaroztak el, mint a növekedésével1 kívánnak segíteni a vásárlási gondokon. A kereslet és a kínálat összehangolása érdekében több alacsonyabb árú és gyermekcipőt szállítanak az idén az üzletekbe, a zavartalan kereskedelem érdekében pontosan betartják a szállítási határidőket. A vállalat gazdaságosságának javítása érdekében a brigádok vállalták, hogy a növekvő forgalmat a költségek emelkedése nélkül valósítják meg. múlt év azonos időszakában. Januárban 12,5 millió, arö- videbb februárban is 11,1 millió tonnás teljesí(tmé- nyük az idei magasabb tervet is jól meghaladta. fl Tiszazugban Kihasználták a iá ideit A nagyrév! Tiszazug Termelőszövetkezet traktoros szocialista brigádjai az elmúlt napok jó idejét kihasználva, mintegy 70 hektáron elvetették a cukorborsót, amelynek termését a Kecskeméti Konzervgyárba szállítja majd a tsz. Nagy lendülettel halad a munka a ti- szakürti kerületben lévő Bo- garasi szőlőkben is. Az ötven hektár telepítés befejezésével itt száz hektárra nő az új szőlőterület. Ugyanezen napokban fogtak hozzá a nők a 16 hektáros szőlőiskola létrehozásához szükséges szaporítóanyag megszedéséhez is. A kékfrankos és a kövidinka vesszőből mintegy kétmillió darab kerül a szőlőiskolába, amelynek egy részét a jövő évi telepítéshez használják majd fel, a másik felét pedig értékesítik. Előnyt szerzett a Volán Hétköznapi nyugalom Sziráki Boldizsámé, Erzsébet asszony szép nyugalma is eljött. Begyógyultak a sebei, kisimultak az összegubancolódott évek az emlékezetében. Csak egy tizenhét év előtti nap emléke sajog mindmáig. Az a nap új időszámítást hozott az életében. —Péntek volt... Budapestről vártam haza a férjemet, ott dolgozott a Csatornamű- veknél. A szomszédasszony nálam volt, mondta, a jó illatok csalogatták át. Hát persze, sütöttem, főztem, vártam az uramat. Egyszercsak kopognak. Ugrottam az ajtóhoz, megjött Boldi. A szomszédember jött, hívta a feleségét. Az asszony nem akart menni, de csak erősködött a férfi ... Végül megmondták, hogy a délutáni hírekben bemondta a rádió, halálos baleset történt Budapesten, Sziráki Boldizsár 37 éves szász- bereki lakos ... Rámszakadt a világ. Harmincegy évesen, három apró gyerekkel, tízévi házasság után. Nem tudom mi adott erőt, talán az, ho^y -tizennégy éves koromtól -már rendszeresen jártam napszámba, megszoktam a kapa nyelét, vagv az. hogy a gyerekeim ott téHáboltak körülöttem, enni kértek... Nagyon sokat dolgoztam. Először bedolgozónak szegődtem el a termelőszövetkezetbe. Sokszor úgv hittem, elértem az erőm végére. Aztán mindig lett valahogy. Tíz esztendeje múlt, hogy beléptem a közösbe rendes tagnak ... Aki megfogja a munka végét — és én eddig mindig azt tettem — annak a kereset mellé becsület is jut. Amikor a gyerekek felnőttek, eladtam a szoba konyhás kis házat, a pénz felét elosztottam közöttük, a másik felét megtartottam. Apránként felépítettem egy kétszobás szép házat. -Rendes, jó bútorom, berendezésem van. Igaz, mindig bajlódom állatokkal is, most is tizenegy malacot vettem, ötöt már leadtam. Aki töri magát, annak többre jut pénze, és még csak azt se mondhatják, hogy érdemtelenül. Szeretem a szövetkezetét. Itt találtam meg a nyugalmamat. A munkám? A lúdtojásokat szedem le, tisztogatom, ládába rakom. Naponta ezer- kétszáz tojást. Értem mór a módját, szinte magától megy, ezért munka közben van időm mindenféléről gondolkodni. A lányomnak már nem kell a kukoricaföld végére pislognia, hogy alszik-e gyerek, nem -tűz-e rá a nap. Mert én így dolgoztam, ö és a többi menyecske fizetett szabadságot kapott gyereknevelésre. A lányom most tölti a hatodik évét gyesen. A nagyobb fiaméknól is van már kisgyerek, ő is megtalálta a párját. Én a legkisebbel vagyok. Ö huszonkét éves, traktoros a téeszben. Vágyam, kívánságom? Az egészség. Ha eljön az idő, nyugdíjba megyek. Még nyolc év addig. Pihenhetek aztán, adósság nélkül. És ha megérem, autózunk a fiammal mert az idén megkapjuk a kocsit. Elmegyünk ide, oda. Jó lesz. De csak úgy, hogy este hazaérjek. Mert az otthonom az én nyugalmam. Sziráki Boldizsámé a zagy- varékasi Béke Termelőszövetkezet tagja, megöecsuiit munkás. A szövetkezet elnök- helyettese azt mondta róla: „Ö is ahhoz a paraszti nemzedékhez tartozik, amelynek tagjai- már pihenhetnének, ha valahogyan jobban szerveztük volna meg a világot, ha felváltanák őket a fiatalok. Megérdemelnék... T. Szűcs Etelka Szakképzés iskolában, munkahelyen A Munkaügyi Minisztérium egyik felmérése szerint, a megkérdezett munkáltatók úgy nyilatkoztak, hogy a fiatal szakmunkások nyolcvan százaléka megfelelő szakmai felkészültséggel került ki az iskolákból, sőt Az utóbbi megjegyzés magyarázatául némi — kronologikus sorrendben és távirati stílusban fogalmazott — történeti visszapillantás kívánkozik: 1950—1954: három év helyett kettő illetve egy évre csökkentik a szakmunkás- képzési időt. Az akkor érvényes gazdasági tervekhez igazodva elsősorban a vas-, a bánya-, az építő- és a faiparban. 1954: az iskolákból kikerült fiatalok, enyhén fogalmazva: szakmájukról, a rájuk váró munkáról vajmi keveset tudtak. 1955: a képzési idő újra három év. A „vas és acél országa leszünk” jelszó módosítása a szakmunkásképzésben úgynevezett strukturális átszervezést jelentett. A vasipari tanulókat, sokszor tanév közben „átirányították” például a könnyűipari szakmákra. 1956: a mélypont. Alig 9000 fiatal szakmunkás végzett az intézetekben, az 1953. évi 30 ezerrel szemben. 1957—1960: némi javulás, A VI. törvény végre kiegyenesítette a szakképzés kanyargásait, s a bevezetőben idézett — a megkérdezett munkáltatók véleményéből leszűrhető — eredmények, lényegében az elmúlt nyolc esztendő viszonylagos nyugalmának köszönhetők. Ám ez a nyugalom nem azonosítható az oktatás módszertanát illető változatharminc százalékuk képzettsége átlagon felülinek ítélhető. Nem rossz arány; mi több: ez az eredmény —figyelembe véve a szakmunkásképzést ért jónéhány megrázkódtatást — kedvezőnek mondható. majd 1962-ben hihetetlen gyorsasággal megjelennek az első szakközépiskolák. Alig egy évvel azután, hogy az országgyűlés elfogadta az emlékezetes 1961. évi III. törvényt, amelynek alap- gond.olata a középiskolai képzés általánossá tétele. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata 1965 júniusában: „A népgazdaság teherbíró képességét, a munkaerő-gazdálkodás érdekeit alapul véve, a középfokú képzés; reális útja nem az, hogy minden tanuló valamilyen középiskolában tanuljon, hanem inkább az, hogy a fiatalok többsége szakmunkástanuló legyen”. Ennek értelmében megkezdődik a sietve létrehozott szakközépiskolák visszafejlesztése és ezzel párhuzamosan a hagyományos szakmai képzés korszerűsítése. 1969: újabb reform, a szakmunkásképzésről szóló VI. törvény," amely átrendezi a -tanítható szakmák nomenklatúráját, és az oktatás tartalmi részének újabb céljait, módszereit jelöli meg. lanságokkal, a gazdasági és a műszaki fejlődés egymást követő stációinak figyelmen kívül hagyásával. Vagyis: időről időre szükségeltetik a szakmai képzés szerkezetének korszerűsítése — s a hangsúly a szerkezetre, a struktúrára, nem pedig a képzési, oktatási rendszerre helyezendő. Tervezik az egyes szakmák profiljának szélesítését, összevonás, integrálás, illetve az alapszakmák kialakítása által, továbbá az ismeretek átrendezésével, új ismeretek beépítésével az egyes szakmák belső, tartalmi fejlesztését is előirányozták, ily módön is segítve a szakképzettség elméleti megalapozását, a műszaki gondolkodási, illetve a szakmai szemlélet fejlesztését. Például: valamennyi ipari szakmában bevezetik az elektrotechnika, a műszerek és mérések, valamint az üzemgazdaságtannal kapcsolatos tudnivalók oktatását. S hogy az egyszerűbb szakmák oktatása ne terhelje a szakmunkásképző intézeteket, a jövőben mód nyűik ezek munkahelyi oktatására, a vállalatoknál szervezett tanfolyamok keretében (általában olyan szakmák esetében, ahol a képzési idő 6— 12 hónapot igényel). A folyamat nem zárul le S ami talán a leglényegesebb: a jelzett változások, finomítások bevezetésére fokozatosan kerül sor; olyan ütemben, ahogy a megfelelő oktatási anyagok, segédletek elkészülnek, és oly módon, hogy e változások ne okozhassanak különösebb fennakadást az oktatás jelenlegi rendjében. E módosítások ugyanis — az elképzelósék szerint — nem az oly sok reformot megért szakmunkásképzés újabb átformálását jelentik, hanem a meglévő oktatási rend és módszer napjaink, s méginkáhb a közeljövő műszaki-gazdasági követelményeihez való hozzáigazítását ígérik. Annak a kézenfekvő ténynek a feltételezésével, hogy a szakképzés folyamata nem zárul le a szakiskola elvégzéséveL Vértes Csaba Kanyargós út Korszerű szerkezet — szélesedő profilok Csökkentek a vagyon elleni és az erőszakos bűncselekmények Tavaly több mint 123 és félezer bűncselekmény vált ismertté, 4,5 százalékkal kevesebb mint 1976-ban. JólDr. Szíjártó Károly sajtótájékoztatója százalékát a közlekedők kölehet, a fiatalkorú bűnelkövetők száma 3,6 százalékkal csökkent, nem túl jó a kép, ha figyelembe vesszük: minden tízezer fiatalkorú ■lakos közül csaknem 124-et kellett felelősségre vonni bűncselekmény miatt — állapította meg dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a bűnözés alakulását, szólt a megelőzés időszerű feladatairól, továbbá a törvénysértések kiküszöbölését és megelőzését segítő általános felügyeleti és polgári jogi tevékenységről. Az összbűnözésen beiül változatlanul a legnagyobb arányt, 55 százalékot képviselik a vagyon élíLeni bűn- cselekmények. Míg a társadalmi tulajdont károsító bűnözés csökken, a személyi javak elleni bűncselekmények „szintjét” nem sikerült visszaszorítani. Igaz, a jogszabályaink ellen súlyosan vétők tavaly 83 millió forinttal kevesebb kárt okoztak a társadalmi tulajdonban. Bűncselékményeik nyomán azonban így is 117,5 millióra rúgott az okozott kár. Figyelmet érdemel: több mint felére csökkent a társadalmi tulajdonban gondatlan rongálással okozott kár, viszont két év távlatában 20-ról 22 millióra emelkedett a hanyag kezeléssel előidézett vagyoni hátrány összege. A bűncselekmények 17 vetik el, figyelmeztető jelenség ebben a kategóriában a 2,7 százalékos emelkedés. Mi több, csaknem 5 százalékkal volt magasabb a halált okozó közúti bűncselekmények száma, s több mint 9 százalékkal emelkedett a súlyos testi sértéssel járó szabályszegések aránya is. Mindez arra ösztönzi a hatóságokait, hogy fokozzák a felelősségrevonás szigorát. A törvény teljes szigorával kell eljárni az ittas járműn vezetőkkel szemben; a múlt évben összesen 14 700-at vontak felelősségre. Az utóbbi években szigorúbbá vált az erőszakos és garázda jellegű bűnelkövetők felelősségre vonása. Jórészt ennek tudható be: tavaly 5,3 százalékkal csökkent az e körben ismertté vált bűncselekmények száma. A Legfőbb Ügyészség alapvető feladatának tekinti a bűnözés megfékezését — hangsúlyozta dr. Szíjártó Károly. — Az elmúlt esztendőben megvizsgálták a népgazdaság és különösen a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények földerítésének, továbbá a felelősségre vonásnak a gyakorlatát. Szorosabbra vonták kapcsolataikat a társadalmi vagyon kezelésére hivatott gazdálkodó szervezetekkel, azok felügyeleti hatóságaival és szerveivel. Figyelmet érdemlő megállapítás: mintha kevesebb figyelmet fordítanának az arra illetékesek a gondatlanságból fakadó bűncselekmények üldözésére. Az általános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenység tapasztalatairól szólva dr. Szíjártó Károly kiemelte: tavaly 2909 vizsgálatot végezték a jogalkalmazás több területén, örvendetes, hogy a hatósági és a gazdálkodó szerveknél tovább erősödött a törvényesség. Az ügyészségek által feltárt jogsértések jellege és súlya azonban arra figyelmeztet, hogy még határozottabban kell fellépni a szocialista törvényesség teljesebb megvalósulását akadályozó felelőtlenség, hanyagság vagy bürokratikus ügyintézés ellen. A tapasztalatok szerint időnként visszaesik a hatósági tevékenység színvonala. Kivált akkor, ha jól képzett és gyakorlott szakemberek távoznak el, vagy a jogalkalmazók az új szabályokat nem ismerik meg időben. Az elkövetkező esztendőkben az állami, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén szívós munkát kíván állampolgáraink szocialista tudatának és helyes szemléletének fejlesztése. Csakúgy, mint a bűnözést elősegítő okok feltárása, megszüntetése. Az ügyészi, a bűnüldöző és az igazságügyi szervek változatlanul azon munkálkodnak, hogy a jogpolitikai elvek alapján következetesen érvényesítsék a bűncselekmények és elkövetőik földerítéséhez, a differenciált felelősségre vonáshoz fűződő érdekéket, ezzel is elősegítve a hatékonyabb megelőzést. (MTI)
