Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

1978. március 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szigetköz. Valamikor a vadvizek országa, ma szabá­lyozott, de szépségüket nem vesztett folyópartok, árnyas erdők, zöldellő rétek és dú­san termő fekete föld. A néprajzgyűjtő régi dalok, táncok, mesék és használat­ból kivont munkaeszközök után kutat. A geológus ter­málvizet talál, a termelőszö­vetkezetek meleg vízzel fű­iének a zöldségnek, virág­nak, s a vízparton fiatalok, öregek élvezik a napfényt Horgászok paradicsoma, régi haj őstörténetek szülőhelye. Fehérre meszelt, földbesüp- pedt parasztházak váltakoz­nak emeletes majdnem-palo- tákkal; védelmet élvező rit­ka madarak és a vízparton legelésző tehéncsorda a Bécsbe induló, igyekvői, su­hanó szárnyashajó zúgását hallhatja. A Duna jövője A múlt és a jelen olyan, romantikus egybefonódása, amely már aránylag kevés helyen található hazánkban. Vigyáznak is rá azok, akik már látják a Szigetköz jö­vőjét. Erőmű, hajóút, növek­vő idegenforgalom — ezek­ről egyre többet olvasha­tunk. De arról, mit tesznek a tervezők azért, hogy a fej­lesztés közben megőrizzék a táj jellegét, szépségeit, ar­ról kevesebb szó esik. Pe­dig nem kevésbé érdekesek ezek a tervek, s nem ke­vésbé fontosak. Az erőmű több mint tíz évre tervezett építési mun­kálatai idején Pozsony és Dunakiliti között egy kb. 15 kilométeres szakaszon 4—5 kilométerre szélesítik a Du­na medrét, és így hatvan- millió köbméteres víztározót nyernek. A dunakiliti duz­zasztó, az úgynevezett felví­zi csatorna és az árvízvé­delmi rendszer ezzel párhu­zamosan épül. A duzzasztó­mű és a tározó tó elkészül­te után a mostani Duna- mederben számottevően csök­ken a víz szintje, s emiatt csökken a talajvíz szintje is mintegy tizennégyezer hek­táron. Ezért nagyszabású ön­tözési rendszert kell majd építeni. Megfontolt tervezés esetén azonban nem kell tartani a mezőgazdasági ter­melés visszaesésétől, bár a termelési költségek valószí­nűleg emelkednek. A víz magassága azért is fontos, hogy a meder árvíz- védelmi célokra tiszta ma­radjon, s hogy ne változzon a táj jellege, ha képe szük­ségképpen változik js. A fej­lesztésért felelős országos és helyi szervek fő feladatuk­nak tartják a Szigetköz ős­vidék jellegének megtartá­sát: hogy ne mocsarasodja- nak el a belső ágvízrend- szerek, a holtágaik, kisvizekl és az ártéri erdők. A vad­állomány fő jellegzetességei­ben változatlan maradjon. Az autópálya A közvéleményt érdekli az autópálya ügye is, amelyben azonban még nem született végleges döntés. Elkészítet­ték Győr-Sopron megye hosszú távú közlekedésfej­lesztési koncepcióját, amely­ben az autópálya nyomvona­lának két változatát vették] fel. Az egyik szerint az autóút Győrtől a Szigetköz­ben haladna!, a másik sze­rint pedig a győr—hegyes­halmi vasút mellett, a han­sági oldalon, de természete­sen településeket nem érint­ve érné el az országhatárt. A szigetközi megoldás ol­csóbb lenne, a hansági út vi­szont nem sértené a Sziget­köz egységes táj jellegét. A döntést nemcsak gépko­csi-forgalmi és anyagi szem­pontok befolyásolják. Gon­dolni kell a termálfürdők­re épülő idegenforgalmi le­hetőségekre. A termálvizes kórházi gyógyítás bázisa Győr és Mosonmagyaróvár lenne, az útókezélés, a gyógyüdülés színhelye pedig Hédervár, Lipót és környé­ke. Üdülők, SZOT-üdülők képzelhetők el ide és szál­lodák. A hédervári kastély sorsáról még nincs döntés, mindegyik elképzelés — sza­natórium, művésztelep, va­dászkastély vagy „utókúrá- zó” — lényegében az idegen- forgalommal kapcsolatos. Egy másik javaslat szerint le­hetne a magyar természet­védelmi adatbank helye is. A táj A romantikus táj sok ki­rándulási alkalmat kínál. Ezt szervezetté lehetne ten­ni. Gyalogosan, kerékpárral, ladikkal, hajón, kocsin, lovon — r.em is annyira pénzkér­dés ez, mint szervezésé és ötleteké. Lehetőség lenne egyéni horgászattal és cso­portos halászattal tölteni az időt; a vadászat és a lóte­nyésztés — mindkettőnek hagyománya van a Sziget­közben — új, nagyobb lehe­tőséget kaphat egy fejlődőbb idegenforgalomba ágyazva. A megyei tanács pediig rövide­sen nyilvántartásba veszi azokat a falusi házakat, ame­lyeket városi ember is meg­vehet majd üdülő céljára. Néhány héttel ezelőtt el­indultak. az első dózerek Du­nakiliti térségében, ahol tíz­tizenöt év múlva üdülőtelep házai virítanak majd, sür­get az idő. G. B. Évenként műszaki szemle D tisztább Tiszafüredért A tiszafüredi Nagyközségi Közös Tanács V. B. szak- igazgatási szerve a közel­múltban adta ki jelentését költségvetési üzeme 1977. évi házkezelői tevékenységéről. Ezt a feladatét az üzem 1976. április 1. óta látja el a nagyközségben. Az elvég­zett munka 70 százalékával a lakosság elégedett volt, ugyanakkor a bejelentések 20 százalékát a vállalat ta­valy nem teljesítette. A többszintes épületek lépcső­házainak rendsizertelen és nem kielégítő a takarítása, a szemét elszállítása megfe­lelő, de a földszintes házak körül ez a szolgáltatás még nincs megoldva. Az idei feladatok közül a jelentés kiemeli: ügyelni kell az utcák fokozottabb tisz­tántartására, a szemét rend­szeres elszállítására, és éven­ként legalább egyszer átfogó műszaki szemlét kell tartani a bérlakásokban, mivel gyors az állagromlás. A bér­lemények 25 százaléka ugyanis elavult, 25 százalé­ka pedig gyenge minőségű. Tavaszi „riadó” Örményesen Az Üj Élet Termelőszövet­kezet ifjúsági szocialista bri­gádja csatlakozásra szólítot­ta fel a napokban örménye­sen nemcsak a szövetkezet többi szocialista kollektívá­ját, hanem az Április 4. Gépipari Művek helyi, gyár­egységében dolgozó fiatalok és korosabb dolgozók brigád­jait is. A „Tiszta, virágos községért”, valamint a „600 perc” mozgalom keretében társadalmi összefogásra buz­dítják a szövetkezeti fiatalok a községbelieket parkok épí­tésére, a gyermekintézmé­nyek, a sportpálya rendbe­hozatalára, bővítésére. Tegnap érkezett a faluba az a tízezer forint értékű fa­csemete-szállítmány, amiről a községi közös tanács gon­doskodott. Platánok, fenyők és egyéb díszfák mellett most a gyümölcsfák is szorgos ke­zekre várnak, hogy mielőbb földbe kerüljenek, az utcák, parkok díszéül. Az első kö­zös társadalmi munkaakció­ra máris itt a lehetőség! Jászkiséren Társulással Szennyvízelvezető- és tisztítóhálózat épül Jászberényben Efferent 600 adagos . konyhával Az emelkedő falaik jelzik Jászkiséren, hogy jól halad­nak az új étterem építésé­vel. A létesítmény a lebon­tott régi Pálma kisvendéglő helyén épül, a Jászapáti és Vidéke Áfész beruházásában, nyolc és fél millió forint költséggel. Az 540 négyzetméter alap- területű, központi fűtéssel ellátott épületben korszerűen felszerelt 600 adagos kony­ha és 200 vendég étkeztetésé­re alkalmas étterem kap majd helyet. A korszerű vendéglátáshoz teremtenek kedvezőbb felté­teleket három hűtőkamra^ tá­laló, bús- és zöldségelőké­szítő fülkék, tágas raktárhe­lyiségek építésével. A kivite­lező a helyi költségvetési üzem. Az új Pálmát előre­láthatólag 1979. augusztus 20-án nyitják meg. Akik figyelemmel kísérték Jászberényben a 11-es számú vízmű építését, tudták, hogy a vízhálózat bővítése együtt jár a szennyvízelvezető és tisztítóhálózat létrehozásával. Ezért fogadták örömmel a hírt 1975. decemberében, hogy megalakult a Városi Csatornamű Társulás, amely alakuló ülésén vállalta, hogy a lakosság, a gazdasági és társadalmi szervek segítsé­gével megteremti a városi csatornamű-rendszer kiépí­tésének anyagi alapjait. Mi történt azóta? A kér­désre Kis Istvántól, a váro­si tanács vb műszaki osztá­lyának vezetőjétől kaptunk választ. — Az alakuló ülésen a határozat, hogy meg kell építeni a város csatornamű­rendszerét, olyan tények is­meretében született, hogy a beruházás megvalósításúhoz — a tervezők becslése sze­rint — 85 millió forintra van szükség. Ennek fedezete a 10 év alatt befizetendő ér­dekeltségi hozzájárulás, az OVH, a felsőbb tanácsi és a városi tanácsi hozzájáru­lás. Az árváltozások miatt azóta új költségvetést kel­lett készíteni. — Kiderült ugyanis, hogy a beruházás tényleges költsége eléri a 110 millió forintot. A tanács vb műszaki osztálya a tár­sulattal közösen pályázatot nyújtott be az Országos Környezetvédelmi Hivatal-, hoz. A pályázatot elfogad­ták, és ez azt jelenti, hogy a város a környezetvédelmi alapból 24 millió forint tá­mogatást kap a szennyvízel­vezető csatomarendszer épí­téséhez. — Hol tartanak most? — A társulás megalakulá­sa óta a város addigi 6 kilo­méter csatornahálózata Jász­berény délnyugati részén újabb 4 kilométer csatomá- vail bővült. Ez lehetővé tet­te, hogy a nagyobb szenny- vízkibocsájtókat — az Aprí­tógépgyárat és a Tejüzemet — „rákössék” a hálózatra. A délnyugati részen épült ge­rincvezetékek gyűjtik majd össze a környéken épült és épülő mintegy 600 lakás szennyvizét. A beruházás az idén a szennyvíztisztító-telep építé­sével folytatódik. Elkészült a telep víz és villamosener­gia ellátását biztosító be­rendezés, az üzemi útháló­zat. Ezekre a fejlesztésekre eddig csaknem 3 millió fo­rintot költöttek. Az épület és a gépi be­rendezések költsége várha­tóan elérj a 60 millió forin­tot. A telep napi 5. ezer köb­méter szennyvíz tisztítására lesz alkalmas. Ez a csator­namű-rendszer építésének első lépcsője, a befejezés 1981—82-re várható. Tovább épül a szennyvíz­elvezető csatornahálózat, közben elkészül egy szenny­vízátemelő telep és üzembe helyeznek egy szennyvíz- nyomó csőrendszert. A kö­vetkező ötéves tervben — ez már az építkezés máso­dik lépcsője lesz — elkezdik egy újabb 5 ezer köbméter szennyvíz fogadására alkal­mas tisztítótelep építését. I. A. A turistákat pártolva A turizmus fejlesztéséért Űj szerződéstípust veze­tett be jogintézményeink sch rába az 1977-ben módosított Polgári Törvénykönyv 36. fe­jezete. A neve: utazási szer­ződés. Nem jogászati okoskodás, hanem a körülmények hoz­ták létre ezt a szerződésfaj­tát. Idegenforgalmunk rend­kívül gyorsan fejlődik. Az utazási irodák és idegenfor­galmi vállalatok évente több mint 300 ezer magyar ál­lampolgár külföldi utazását szervezik, 700 ezer külföldi vendéget fogadnak, és az országon bélül több mint 1 millió magyar állampolgárt visznek el kirándulásokra, tanulmányutakra. Az utazásokkal kapcsola­tos szolgáltatásokat mindez­ideig az utazási irodák által kialakított feltételek szerint rendezték. Nem lenne egé­szen pontos az a kifejezés, hogy garantálták. Még ha nem is tapasztalt senki szán­dékos és túlzott nyerészke­désit, az utazási irodák al­kotta szabályok akarva- akaratlanul is túlságosan egyoldalúak voltak. Emiatt bőven teremtek panaszok, megígért szolgáltatások ma­radtak el úgy, hogy az uta­sok nem kaptak kárpótlást. Miután a külföldi utaknál több utazási iroda is szerző­dik egymással egy-egy tur­né, turistaút lebonyolításá­ra, panaszok esetén az egyik iroda a másikra hárította a felelősséget, és végül az utas hoppon maradt. Új utazási rendelet Résziben ezek az okok, de főleg az a követelmény, hogy a turistáknak korszerű és magas színvonalú ellátást kell biztosítani, késztette a Polgári Törvénykönyv meg­alkotóit, hogy megteremt­sék Magyarországon az uta­zási szerződések intézmé­nyét. Ennek megfelelően a Minisztertanács legutóbbi ülése rendeletet alkotott az utazási szerződéskötésekről. Ha egyetlen mondattal pró­báljuk jellemezni ezt a ren­deletet, amely 1978. március 1-én lépett hatályba, azt kell mondanunk: a turistá­kat pártolja. Érdemes majd elolvasni a Magyar Köz­lönyben megjelent sorokat. Érdemes megismerkedni a rendelettel, ha nem máskor, hát az utazás előtt. Egyéb­ként is az utazási irodák előírt kötelessége, hogy fel­hívják az utazási szerződé­sek megkötésekor az utasok figyelmét eme új rendelet szabályaira. A szerződés egyik legfon­tosabb előírása, hogy mi­ként kell megállapítaiii a díjakat. Előfordul ugyanis, hogy a lekötött külföldi utak ára emelkedik, ha például lényegesen változnak a szál­lodák, a szórakoztató prog­ramok árai. Ilyenkor számí­tani lehet arra, hogy egyes utasok a nagyobb költség miatt nem akarnak utazni. Az új rendelet biztosítja az utasok számára az úgyneve­zett elállási jogot. Ez any- nyit jelent, hogy a tervezett utazás megkezdése előtt — meghatározott időben — az utasak költségtérítés nélkül léphetnek vissza. Felbontha­tó a szerződés akkor is, ha az előzetesen 'közölt prog­ram változik. Az utazási irodák kötelesék a szerző­désben meghatározott szol­gáltatásokat — szállás, ét­kezés, idegenvezetés, szóra­kozás, kulturális program stb. — teljesíteni, ha az utas a kikötött részvételi díjat megfizette. Akkor is felelnek a szolgáltatásokért, ha ezeket a velük szerződést kötött külföldi partnerek adják. Tehát a turistának a hazai utazási irodáknál kell reklamálnia. A rendelet ki­mondja, hogy a szabályok­tól az utas hátrányára soha nem szabad eltérni. Ameny- nyiben a szerződés bármely oknál fogva az utazás köz­ben szűnik meg, az utazási irod,a köteles az utas érde­kében megtenni a szükséges intézkedéseket. Ilyen intéz­kedés válhat szükségessé pél­dául akkor, ha a turista út­közben megbetegszik. Szabályozzák a fizetövendég-ellálást Gyakorlatilag a turizmust érinti a fizetővendjég-látást szabályozó kormányrendelet is, amelyet szintén a leg­utóbbi minisztertanácsi ülés fogadott el. Ez a szolgálta­tási intézmény az idegen- forgalmi főszezonban a szük­séges szálláshelyeknek majd­nem felét adja a Magyaror­szágra érkező turisták szá­mára, de a belső utazások során is használják a ma­gánlakásokban felajánlott vendégszobákat az utazók. A rendelet általában szabá­lyozza a fizetővendég-ellá­tást, és részletesen kitér a használati díjra. Ezt a szál­lásokat szervező vállalat kapja, majd a szállásadónak átutalja. Mikor mondható fél a szálláshely? Két esetben: valaki nem fizeti meg a szállásdíjat, vagy ha a szál­láshelyen kirívó magatar­tást tanúsít, a berendezést rongálja. Az első esetben a szállásokat kezelő vállalat mondhat fel, a második esetben a szállásadónak is joga van közvetlenül fel­mondani. Előfordult a fizetővendég­ellátás szervezetében, hogy egyes lakók az ideiglenesen bérelt lakásokat a szerződés lejárta után nem akarták elhagyni. A rendelet most rövid és formaságoktól men­tes eljárást ír elő az önké­nyes bennmaradókkal szem­ben, s ezzel biztosítja a szállásadók érdekeit, jogait. Végül a Minisztertanács fel­hatalmazta a belkereskedel­mi minisztert, hogy szabá­lyozza, a fizetővendég-elá- tás díjait, és további rész­területeit. A rendelet a ki­hirdetés napján lép ’ ha­tályba. Május elsejére Új Városliget várja vendégeit Budapesten a Városliget­ben egy hónappal a kitűzött határidő előtt, április végéig — befejeződik a teljes re­konstrukció. A több ütemben- végzett munka utolsó szakaszában, most! az Ajtóéi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán az iskolások játszókertjében dolgoznak. Gyepesítenek, utakat építenek. Az új ját­szótereken, a főváros legna­gyobb csúszdáját cölöpökből összeállítva, több emelet ma­gas svéd mászókát. enyhén permetező vizes játékokat lé­tesítenek a gyerekeknek. Az átadásig elkészül a játék­kölcsönző is, ahol kerékpá­rok, s más'játékok bérelhe­tők]. A Vajdahunyad vára mö­götti kiszögellésen — az algásodás megszüntetésére — új betonteknőt kap a tó. Fel­töltik vízzel, majd taviró­zsákkal és más vízi növé­nyekkel népesítik be. Gaz­dagítják a Városliget nö­vényvilágát. A Kertészet Vágány utcai telepéről, még az ősszel, egy százhatvan éves örökzöld tölgyet telepítettek át. Eh­hez hasonló mindössze négv található az országban. A gondos ápolás nyomán a tölgy új lakóhelyén megho­nosodott, tovább terebélye­sedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom