Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-08 / 57. szám
1978. március 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Számadás után Lezajlónak a beszámoló taggyűlések II honvédelmi miniszter Szolnokon Milyen következtetéseket vonhatunk le a tapasztalatokból? Mindenekelőtt azt, hogy a pártszervezetek munkája tervszerűbb, igényesebb, tartalmasabb lett, hogy nőtt a kommunisták felelősségérzete környezetük politikai nézeteinek formálása, saját munkájuk színvonalasabbá tétele iránt. Egyre inkább az a törekvésük, hogy korábban elhatározott feladataikat a taggyűlés fórumán elvtársi közösségben a végrehajtás tényeiveJ szembesítsék. A számok tükrében A most lezajlott beszámoló és összevont taggyűlések, a küldöttgyűlések ezt bizonyítják. Az elmúlt hónapokban — januárban és februárban — tartották ugyanis számadásukat a pá rtalap szervezetek tagjai. A megyében 912 alapszervezeti vezetőség beszámoló taggyűlésen, 70 községi és munkahelyi párt- vezetőség 43 helyen összevont taggyűlésen, 27 helyen küldöttgyűlésen adott számot elmúlt évi politikai munkájáról és jelölte meg idei feladatait. A beszámoló taggyűléseken a párttagság csaknem 90 százaléka vett részt, és mintegy egyharma- da mondott véleményt. Lényegében ugyanezek az adatok jellemzik az összevont és a küldöttgyűléseket is. Vagyis sikerült megőrizni a párttagsági könyvek cseréje idején a tagsággal folytatott párbeszédekben tapasztalható érdeklődést és aktivitást. Az is igaz viszont, hogy a tagkönyvcsere óta első alkalommal került sor a párttagokkal folytatott véleménycserére, amelyet a bizalmiak bonyolítottak le. Kis csoportokban, vagy egyéni személyes beszélgetéseken váltottak szót a pártmegbízatások teljesítéséről, a párttagok munkájáról, magatartásáról, és kértek véleményt az alapszervezet, a vezetőség tevékenységéről, javaslatokat a pártmunka színvonalának további növeléséhez. A beszélgetéseket követően pedig több mint három és félezer pántcsoport tartotta meg ülését a megyében, és az egyéni véleményeket. is figyelembe véve értékelte saját tevékenységét, a pártvezetőség, az alapszervezet 1977. évi munkáját. Minősítették az egyes párttagok munkáját is. Ezeken az üléseken újólag bebizonyosodott, hogy a pártcsoportok többsége felkészült, alkalmas feladatai ellátására. Megalapozott, nyílt, kritikus és önkritikus vélemények hangzottak el az egyénekről és a kollektívákról egyaránt. Reálisan, tárgyilagosan A vezetőségek beszámolói — amelyek már kevés kivétellel valóban kollektív munka eredményei voltak, és amelyek elkészítéséhez segítséget adott a felettes pártszervek' minősítése, az éves munka tárgyilagos megítélése — reális, hű képet adtak az elmúlt évben végzett politikai tevékenységről. Egyik ilyen általánosítható tapasztalat, hogy fejlődött az alapszervezetek munkájának színvonala, növekedett a tagság aktivitása. Konkrétabbak lettek a pártmegbízatások, így jobban ellenőrizhető, számonkérhető a végrehajtásuk. Rendszeresebben tartják a vezetőségi üléseket, a taggyűléseket. A pártcsopont-bizalmiakkal való rendszeresebb foglalkozás következtében a kis csoportok hasznosabban, eredményesebben dolgoznak. Tervszerű, megalapozott a párttaggá nevelés, a tagfelvételi munka. Sokszor szóvá tették az alapszervezeteknek, hogy a taggyűléseken csak a felsőbb pártszervek határozatait ismételgetik anélkül, hogy megmondanák a kommunistáknak mi a konkrét tennivalójuk azok végrehajtásában. Nos, e sablontól egyre inkább mentesek lesznek alapszervezeteink. Az szinte már természetes. hogy az üzemi, a szövetkezeti pártalapszervezetek beszámoló taggyűlésein tekintélyes időt szentelnek a kommunista közösség gazdaságpolitikai tevékenységének értékelésére. Elemezték, milyen része volt az eredmények elérésében egy-egy kommunistának, a bekövetkezett hibákban mennyire játszott közre a szervezetlenség, a nemtörődömség, a fegyelmezetlenség. És mindenütt szóltak arról, hogy az 1977. évi munkát áthatotta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplése, az évforduló tiszteletére kibontakozott nagy munkaverseny. Szó esett mindenütt az Angyalföldről útjára indult újabb országos munkaversenyről is, sok helyen éppen ezen a fórumon erősítették meg, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz, és hogy milyen többletmunka elvégzésére vállalkoznak. A beszámolókból az is kitűnik, hogy az alapszervezetek tavaly is nagyon fontos feladatuknak tekintették a párttagság marxista—leninista műveltségének fejlesztését. Ezt támasztja alá, hogy javult a politikai oktatások tartalma, színvonala. Viszont az is kiderült, hogy az ideológiai munkával még mindig keveset foglalkoznak, azok az alapszervezetek is, ahol pedig erre minden lehetőség megvan. Említettük már, hogy a beszámoló taggyűléseken a párttagság aktívan bekapcsolódott a vitába. Miről szóltak legtöbben? Az ipari jellegű alapszervezetekben a termelési eredmények elismerése mellett szóvá tették az üzemen belüli munkaszervezés fogyatékosságait, javaslatok hangzottak el megoldásukra. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az üzemek vezetői a szükséges átszervezésekről időben tájékoztassák a párttagságot, ilyen esetekben támaszkodjanak jobban a párttagok politikai munkájára. A különböző területeken dolgozó vezetők — a brigádvezetők is — fordítsanak nagyobb figyelmet az üzemen belüli munka jobb megszervezésére, az állásidők csökkentésére, követeljék meg Xnindenkitől a fegyelmezett munkát. Az a vélemény is elhangzott több helyén, hogy a nyersanyag és az alkatrészhiány gyakran párosul a vezetők felületes intézkedéseivel, megalapozatlan döntéseivel és ez súlyos következményekkel jár. Megalapozott vélemények A mezőgazdasági üzemek alapszervezeteiben elismeréssel beszéltek arról az erőfeszítésről, amit az őszi mezőgazdasági munkák sikeres és gyors végrehajtásánál tapasztaltak. Különösein sok szó esett az állattenyésztésről, arról, hogy a jó takarmányellátás senkit sem jogosíthat fel a pazarlásra, hogy a hozamokat az állategészségügyi és a gondozói munka további javításával lehet és kell növelni. Az egészségügy területén dolgozó alapszervezetekben viszont a tárgyi feltételek javítása, a meglévő eszközök jobb kihasználása, a táppénzes helyzet további, észszerű szigorítása, a nővérképzés gondjai, a gyermeki- gyógyászati szakrendelés javítása szerepelt a vita középpontjában. Az áfészek alapszervezeteinek tagjai az áruellátás gondjairól, a dolgozók szakképzéséről mondtak véleményt, javaslatot, míg a községi, a körzeti alapszervezetek taggyűlésein olyan hiányosságok kerültek szóba, amelyek az adott település áruellátásának gyengeségeit, az elégtelen szolgáltatásokat, a közlekedés és a lakóterület fejlesztésének gondjait tükrözték. És szinte mindenütt helyet kapott a vitában sok, a párt belső életével kapcsolatos megalapozott vélemény, javaslat. így például naigyon sok helyen kifejezték a kommunisták azt az óhajukat, hogy legyen bátrabb az alapszervezet vezetősége mind a dicséretben, mind a bírálatban, a számonkérésben. Az 1977-ben kifejtett politikai munka azt bizonyítja, hogy a kommunisták munkaszeretetükkel, tettre készségükkel élen járnak és, hogy vállalják az 1978-as év politikai és gazdasági feladatainak sikeres végrehajtását. V. V. A mözsi Új Élet Tsz-ben az idén 20 ezer négyzetméternyi fűtött fólia alatt termelnek primőröket. Már megkezdték 200 ezer tő paprika,és paradicsom tűzdelését Eszmecsere a tanteremben a miniszterrel Tegnap Szolnokra érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, akit a megyei pártbizottság székhazában Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadott. Tíz órakor kürtszó jelezte a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolán, hogy megérkezett a honvédelmi miniszter. Czinege Lajost és a kíséretében lévő Andrikó Miklóst Zsemberi István mérnök-alezredes, a főiskola parancsnokának kiképzési helyettese fogadta, s tájékoztatta a főiskola életéről. A tájékoztatót követően a honvédelmi miniszter és kísérete megtekintette a kiképzést szolgáló létesítményeket; több tiszttel és hallgatóval beszélgetett. A katonapolitikai kérdések mellett a fiatalokat közvetlenül érintő témákról is érdeklődött, — így például arról, hogy milyen képesítésű szakácsok főzik az ételt, a nős tisztjelölteknek milyen gondjaik vannak. Amikor arról beszélt, hogy a menyasszonyokat, fiatalasszonyokat fel kell készíteni a katonaélettel járó nehézségekre, sárról faggatta az egyik nős hallgatót, hogy neki miként sikerült ez, nagy derültség lett úrrá a csoportban. A tisztjelölt ugyanis lakonikus rövidséggel válaszolt: „Katonalányt vettem feleségül”. A miniszter az iránt is érdeklődött a hallgatóktól, hogy felkészültek-e a mainál korszerűbb technika fogadására is, hiszen a jövő útja mindenképpen a műszaki tudományok fejlődése. A válasz egyértelmű igen volt. A beszélgetés végén a miniszter így búcsúzott a hallgatóktól: „Viszontlátásra augusztus 20-án, az avatáson”. Mivel a főiskola korszerű oktatási eszközökkel jól felszerelt, a látogatás során igen sok szó esett azok használatáról. A hallgatónak mindig éreznie kell, hogy cselekvő résztvevője az órának, kérdezhet, kifejtheti a véleményét, ezért a technikai eszközök használata mellett a tanár szerepe elsődleges — mondotta a tanárakkal folytatott eszmecsere során Czinege elvtárs. A főiskolán tett látogatás után a honvédelmi miniszter időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tartott pártnapot, melyen megjelentek a helyőrség alakulatainak képviselői is. — sb — Fotó: TKL Panelek a poligoniigembol Orvosolják a munkaerőhiányt A nagy sorozat már nem ismeretlen fogalom az építőiparban sem, bizonyítók erre a, szolnoki Széchenyi lakótelep házainak építése. A nagyobb szériában készülő, de az egyedi létesítményeknél is úgy tud eleget tenni az építőipar a megnövekedett feladatoknak, ha az építkezés színhelyén már csak szerelőmunkát végeznek a vállalatok dolgozói. Ehhez szükséges az úgynevezett ipari háttér megteremtése, ahol az épületek „alkatrészeit”, a munkálatokhoz szükséges anyagokat — legyen az panel, betonacél, vagy habarcs — élőre el- vagy előkészítik. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál tavaly január 1-én alakult meg a Déli főüzem. Még 1969-ben erre a területre telepítette a vállalat az épületelemeket gyártó poligonüzemét, s az évek során idekerült a beton- és habarcskészítő részleg, a vashajlító műhely — mindmind kiszolgálói az építkezéseknek. Tavaly óta üzemszervezési szempontok miatt egységes irányítássál dolgoznak. A poligonüzemben majd egy évtizede kezdődött meg a termelés. Az itt készített elemekből épült fel Szolnokon a Zagyva-parti lakótelep, sokan ismerik tehát ezeket a gyártmányokat. Az új műszaki előírásoknak az itt felhasznált panelek már nem feleltek meg, változtatni kellett rajtuk, mert az új épületrajzok más típusú termékeket igényeltek. Korszerűsítették tehát a gyártósorokat, s már az új panelekből épülnek a Széchenyi lakótelepen az ötszintes házak. Tavaly még csak 154 lakás elemeit gyártották le az üzem munkásai, az idén a terv már 300, ezek mellett készítenek szigetelt oldalfalakat, s más egyedi termékeket. A termelés Készülékekkel, átszervezett technológiával megduplázása nagy feladat elé állítja az itt dolgozókát, mér csak azért is mert létszámuk mintegy hússzal kevesebb a tervezettnél. Igaz ugyanazon a telephelyen tevékenykednek mindig, de a munka aligha kíméletesebb, mint az építkezéseken. A szabadban elhelyezett gyártósorokon készítik a paneleket, esőben, hóban, szélben. A fizetések sem túlságosan magasak. A dolgozók nyolcvan százaléka vidékről jár be. ennek ellenére különélési pótlék nem fizethető, mivel a jogszabály kimondja: „telepített üzemről van szó”. A létszám tehát várhatóan a jövőben sem növekszik a kívánt értékre. Hogyan valósíthatják meg mégis tennivalóikat? Szervezéssel, a belső tartalékok feltárásával. A tegnapi naptól egészen októberig három műszakban készülnek majd a lakások elemei, — nagyobb termelékenységgel dolgozhatnak így az említett gyártósorok. Megszüntették az üzemben a betongyártást, néhány hónapja a Beton- és Vasbetonipari Művek szomszédos gyárából kapják ezt az építőanyagot, s így kilenc munkást nyertek a panelkészítésnek. (A betonkeverő berendezések hideg tartalékkal készenlétben állnak, felhasználhatják őket a betonszállítmány késése, vagy kimaradása esetén.) A Déli főüzem látja el hajlított és hegesztett vasbetonacél elemekkel az építkezéseket. Gondot okoz a létszámhiány itt is, annak ellenére, hogy a vasbetonszerelők a vállalat legjobban fizetett szakemberei közé tartoznak. Tavaly mintegy 4100 tonnányi acélt dolgoztak fel, a hajlítóműhelyben, a követelmények az idén sem csökkentek. (Habár az igények gyakran egyik évről a másikra változnak — tavalyelőtt például volt olyan időszak, amikor nem akadt munkájuk.) A szervezés itt is sokat segíthet. A miskolci December 4. Drótművekben például előre elkészített betonacél-hálót gyártanak. Az üzem még többet felhasználhatna az eddiginél, — ezzel jelentős meny- nyiségű munkát megtakaríthatna, — de nem teheti, mert a tervezők nem élnek az építkezést gyorsító megoldásokkal. A vállalat vásárol, de az üzem munkásai is készítenek készülékeket, berendezéseket, amelyek egyszerűsítik a munkafogásokat, gyorsítják a hajlított elemek előre gyártását. Segíti a munkások átcsoportosítását az is, hogy az elemek — akár a poligon- üziemé, akár más gyáraké — felülete a technológia javításával mind kevesebb vakolatot igényel, nélküle is lehet festeni, tapétázni. Így az itt dolgozók egy részét más munkákhoz irányíthatják. Nem biztos azonban, hogy az említett munkahelyekre, mert az ÁÉV más üzemeiben és főépítésvezetőségénél is létszámgondokkal küzdenek. S ez nem helyi, hanem országos jelenség. — az építőmunkások száma 1977-ben az iparágban csökkent, a feladatok száma viszont nem lett kevesebb. A Déli főüzem példája bizonyítja lehet megoldásokat találni a problémák orvoslására: gépesítés, munkaszervezés, megfelelő szociális ellátás, — ez az, ami recept gyanánt szolgálhat más vállalatoknak is. H. J.
