Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. március 4. A Szojuz—28 sikeres találkozója a Szaljut—6-tal közelítéshez szükségesek. Az űrhajósok rádiókapcsolatot tartottak a földi központtal, ahol egyébként Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák KP Központi Bizottságának első titkára is látogatást tett, és tanúja volit az űrhajósok és az irányító munkatársak közötti beszélgetésnek. Közben a Szaljut űrállomáson a két űrveterám, Ju- rij Romanyenko és Georgij Grecsko, akik 12. hetük utolsó napját töltötték pénteken a világűrben, megtették az előkészületeket a vendégek fogadására. Az űrhajósok ellenőrizték az űrállomás berendezéseit, az összekapcsoláshoz szükséges szerkezeteket A Szojuz—28 a Föld kiürül tett 17- fordulata alatt) Alekszej Gubarev s Vladimir Remek végrehajtotta azt a szükséges korrekciós manővert, amellyel az űrállomás közélébe jutatták űrhajójukat. Innen kezdve már az automatikus berendezések vették át az irányítást, rádiótechnikai és egyéb berendezésekkel az űrállomás közvetlen közelébe vitték az űrhajót, amelyet Romanyenko és Grecsko korábban megfelelő orientációval a kívánt helyzetbe hozott. Az összekapcsolás, amelyet a földi irányító központból televízión követtek — a kamera az űrállomáson működött — tel jesen a megadott és többször / sikerrel megvalósított program szerint ment végbe: közvetlen közelébe érve az űrhajó egészen kis sebességgel közelítette meg az űrállomást, az összekapcsoló berendezés orra lassan becsúszott a Szaljut—6 megfelelően kimunkált kapcsolórészébe, és a mechanikus berendezések összekapcsolódtak. Az összekapcsolás után az űrhajósoknak még ellenőrizniük kellett, hogy az tökéletes-e, valamennyi berendezés működik-e, és a két égi jármű hermetikusan kapcsolódik egymáshoz. Ez a munka mintegy három óráit igényel, s csak ezt követően lehetséges az összekötő ajtók kinyitása. A csehszlovák lapok tegnap pirosbetűs szalagcímekben üdvözölték a legújabb űreseményt, a Szojuz—28 felbocsátását és azt, hogy a szovjet űrhajón elindult a világűrbe az első csehszlovák kozmonauta. A hivatalos közlemények mellett az újságok riportok és cikkek egész sorát közölték kozmikus expedíciók csehszlovák vonatkozásairól. Részletesen ismertették eddigi életpályáját, a nagy feladatra való felkészülésének főbb állomásait, a Szojuz— 28 csehszlovák űrhajósának, Váldimir Remek századosnak. A lapok tudományos cikkei és interjúi főként azt fejtegetik, hogy a csehszlovák űrhajós kozmikus útja igen megtisztelő, de voltaképpen nem meglepő folytatása es folyománya a csehszlovák űrkutatás fejlődésének. A cikkek írói rámutatnak, hogy Csehszlovákiá 1965-től kezdve folyamatosan részt vett a szocialista országok közös interkozmosz programjának gyakorlati előkészületeiben. A Rudé Právo, a CSKP KB központi napilapja vezércikkben is foglalkozott a szovjet—csehszlovák űrrepüléssel. A cikk megállapítja, hogy a Szojuz—28 útja az űrkutatás új fejezetét nyitja meg, a világűrben végzett tevékenység nemzetközivé szélesítésének fejezetét. A szovjet—csehszlovák közös űrrepülés egyúttal kitűnően példázza azt a szoros együttműködést, amelyet a két testvérország az emberi tevékenység különböző területein folytat egymással. Kézzelfogható megnyilvánulása a két állam és a két testvérpárt közös érdekeinek és céljainak — hangoztatja a Rudé Právo, majd méltatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió — saját nemzeti programjában és nemzetközi 'síkon egyaránt — kezdettől fogva tesz azért, hogy a kozmikus térséget csakis az emberiség javára, kizárólag békés célokra használják fel. * * * Az Interkozmosz-program keretében most kezdődött szovjet—csehszlovák űrrepülés alkalmából Gu&táv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke és Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szövetségi Kormány elnöke pénteken táviratot intézett Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Alekszej Koszigin miniszterelnökhöz. A csehszlovák vezetők a táviratban gratulálnak az SZKP KB-nak, a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a Szojuz—28 űrhajó nemzetközi személyzettel történt felbocsátásához, amely — mint hangoztatják — új lapot nyit az űrhajózás fejlődésében és a világűr-kutatás nemzetközivé tételében, nagy közös sikerét jelenti az egész szocialista közösségnek. „— A világűr meghódításában tett közös lépésünk további ösztönzést ad népünknek. építő munkájához, a Csehszlovákiát és a Szovjetuniót, a két ország kommunista pártjait és népeit ösz- szefűző hagyományos baráti kapcsolatok és testvéri együttműködés elmélyítéséhez” — emeli ki többek között a távirat. A Csehszlovák Tudományos Akadémia tegnap Prágában megnyitotta nemzetközi űrrepülési sajtóközpontját, ahol a bel- és külföldi újságírókat írásban és naponkénti sajtókonferenciákon tájékoztatják a nemzetközi legénységgel repülő Szaljut—28 útjáról, valamint a csehszlovák űrkutatásnak ezzel az űrexpedícióval ösz- szefüggő eredményeiről, tudományos és műszaki érdekességeiről. A tegnap tartott első sajtótájékoztatón ismertették a csehszlovák űrhajós-jelöltek kiválasztásában és felkészítésében alkalmazott módszereket. A Csehszlovák Tudományos Akadémia tegnap bejelentette, hogy az első csehszlovák kozmonauta űrrepülésének megörökítésére emlékérmet bocsát ki. Kommentárunk Salisburyi alku Owen kételyeinek, Nkomo és Mugabe aggodalmának, Smith örömének, Muzorewa, Sithole és Chirau reményének adott kifejezést a Salisburyben aláírt megállapodást követően. A hét nyilatkozat persze sok egyébben is különbözik egymástól, híven tükrözve a rhodesiai különalku veszélyeit és ellentmondásait. Lényegében a korábbi angol—amerikai terv élteimében született a fajüldöző fehér telepes rendszer és a három megalkuvó fekete politikus egyezménye. A belső rendezést célzó kompromisszumban éppen azokról feledkeztek meg, akik régóta következetesen küzdenek a bennszülöttek jogaiért: a Zimbabwei Hazafias Frontról. Nélkülük pedig — mint azt a brit külügyminiszter kételyei is mutatják — aligha lehet bármilyen egyezségre jutni. A színesbőrű lakosság elemi érdekeinek elárulása révén jutottak el Salisburyben a megállapodásig. Igaz, hogy majd megvalósul az „egy ember — egy szavazat” elve, a fehér bőrű lakosság azonban számarányát meg mindig messze meghaladó mértékben kap beleszólást az ország ügyeibe. A száz tagú törvényhozásban 28 fehér képviselő jut majd mandátumhoz a többségi uralom bevezetése után, pedig a szánesbőrűek teszik ki Rhodesia lakosságának 96 százalékát. Félő, hogy a gazdasági életben ugyancsak a fehér érdekek maradnak az uralkodóak, ezek pedig semmiképpen nem egyeztethetőek a bennszülöttekével. Megfigyelők máris arra számítanak, hogy a Hazafias Front fegyveresei minden eddiginél élesebben és határozottabban reagálnak az általuk mindig is árulónak tartott három afrikai vezető által jóváhagyott megállapodásra. Az Afrikai Egységszervezet — akárcsak korábban — ezentúl is teljes mértékben támogatja a Hazafias Frontot, s aligha akad egy is a környező, úgynevezett frontállamok közül, amely elismerné a fajüldözőkkel megalkuvók paktumának létjogosultságát. Már a jövő héten tisztább lesz a kép, mindenekelőtt arról, hogy a világban miképpen reagáltak Smith időhúzó taktikai megoldására. Az ENSZ rhodesiai vitáján aligha talál kedvező fogadtatásra a most aláírt paktum. A fejlődő országok, a Zimbabwei Hazafias Fronttal szolidáris államok, a fajüldözés meggyőződé- sds, ellenzői az efféle társadalmi megbékéléssel: a többség érdekeinek nyílt kiárusításával, az apartheid politika rafinált tartósításával nem értenek — és nem is érthetnek — egyet. Smith kétségkívül csak időt nyert. A végső szó ugyanis azokat illeti, akiík Rhodesiában őseik jussán Zimbabwe függetlenségéért, népének felemelkedéséért folytatják a fegyveres harcot. Gyapay Dénes Elhunyt lánossy Lajos Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy március 2-án szívroham következtében elhunyt Jánossy Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Központi Fizikai Kutató Intézet volt igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jánossy Lajos elvtárs temetése március 8-án (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Bizottsága Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézet Belgrádi találkozó Újabb kiegészítések a záródokumentum- tervezethez A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó — amelyen földrészünk 33 országa, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagyköveti szintű küldöttségei vesznek részt — tegnap délután újabb plenáris ülést tartott. Az ülésen a román delegáció kiegészítést nyújtott be a találkozó záródokumentumának három oldalas dán szövegtervéhez, amelyet csütörtökön a résztvevők többsége támogatásáról biztosított. Ezt követően a vendéglátó Jugoszlávia képviselője kifejtette, hogy a záródokumentumon végzendő szerkesztői munka alapjául elfogadhatónak tartja a dán előterjesztést, amelyhez kiegészítéseket indítványozott. Hangsúlyozta, hogy a jugoszláv delegáció támogatja a román kiegészítést is. A vitában felszólaló máltai delegáció vezetője is bejelentette, hogy a dán előterjesztés módosítása esetén kiegészítő megjegyzésekkel fog élni. A plénum ezután úgy határozott, hogy a dán javaslat alapján — a kiegészítésekkel — megkezdi a szerkesztői munkát a záródokumentum fellett. Sztane Dolanc Prágában Sztane Dolanc, a JSZK KB Elnöksége végrehajtó bizottságának titkára tegnap a CSKP meghívására baráti munkalátagatásra Prágába érkezett. A csehszlovák főváros repülőterén Vasil Bálák, a CSKP KB Elnökségének tagja, KB-titkár és más személyiségek üdvözölték. Jánossy Lajos 1912. március 2-án született Budapesten. A Tanácsiköztársaság bukása után szülei emigráltak, velük együtt került Bécsbe. Egyetemi tanulmányait az osztrák fővárosban és Berlinben végezte. Nagyívű tudományos pályafutását 1934- ben kezdte meg Berlinben, majd 1943-ban Londonban folytatta tudományos munkáját 1947-ig. A dublini Institute For Advanced Study professzora és kozmikus sugárzási laboratóriumának vezetője volt 1947—1950 között. A magyar 'kormány hívására 1950-ben tért haza, s ebben az évben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének 1956-tól 1969-ig állt az élén, s 1970-től tudományos tanácsadóként folytatta munkáját az intézetben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem atomfizikai tanszékét 1958-tól vezette. Megszámlálhatatlan tudományos tagsága és tisztsége mellett mindig futotta erejéből, hogy a társadalmi, politikai közéletben is aktívan részt vegyen: 1950 óta a párt tagja, az MSZMP VIII. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává választották. Tudományos munkásságáért az állami vezetés kitüntetésekkel is kifejezte elismerését. Az 1951-ben adott Kossuth-díj mellett megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát és a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, 1972- ben akadémiai aranyéremmel tüntették ki. Az ország határain kívüli elismerését mutatja, hogy az Ír, az NDK a Bolgár Tudományos Akadémia, a Mongol Tudományos Tanács, a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet Tudományos Tanácsa is tagjává választotta. Több külföldi tudományos kitüntetéssel is elismerték tevékenységét. Pályája kezdetén a kozmikus sugárzást kutatta, újabban a relativitás-elmélet, a kvantumelmélet és a valószínűségszámítás fizikai alkalmazásának kérdései foglalkoztatták. Valószínűségszámítás című munkája tankönyvként szolgál az egyetemeken, alapművekfcént tartják számon a „Relativitáselmélet és fizikai valóság”^ ..Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján”, valamint a „Fejezetek a mechanikából” című könyvét. Tudományos publikációit angolul, bolgárul. lengyelül, oroszul, olaszul és németül is kiadták. Eredményekben gazdag munkásságát szakította félbe a váratlan halál. Vele a magyar tudomány fáradhatatlan, nemzetközi /tekintélyű ■tudósát veszítette el. Elsőrendű feladat a béke megszilárdítása Ponomarjov nyilatkozata a Pravdának a budapesti tanácskozásról Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára nyilatkozatot adott a Pravdának a testvérpártok központi bizottsági titkárainak Budapesten megtartott tanácskozásáról. Küldöttségünk — mondpt- ta — elégedett a tanácskozás menetével és eredményével. Véleményünk szerint a tanácskozás meghatározó szerepet tölt 'be a testvérpártok együttműködésének további fejlesztésében az eszmei-politikai területen. — A vita központi kérdése az volt, hogyan őrizzük meg és szilárdítsuk meg a békét, hogyan akadályozzuk meg a nukleáris katasztrófát. Az elvtársak arról beszéltek, hogy még tevékenyebben, kezdeményezőbben kell fellépnünk, el kell érnünk közös céljaink megvalósulását. A béke megszilárdítása országaink, pártjaink számára elsőrendű feladat és erről világosan szóltunk a közleményben. Az SZKP Központi Bizottsága, élén L. I. Brezs- nyev elvtárssal, mindent megtesz e történelmi fontosságú feladat megoldásáért. — A tanácskozás valamennyi felszólalója rámutatott: ahhoz, hogy megőrizzük a békét, elhárítsuk a háború fenyegetését, még következetesebben és szilárdabban kell gondoskodnunk a politikai enyhülés megszilárdulásáról, arról, hogy az katonai enyhüléssel egészüljön ki. A találkozón részt- vett pártok kijelentették, hogy ezen a téren még ener- gikusabban tevékenykednek mind politikai téren, mind pedig abban, hogy ideológiailag támasszák alá az enyhülés érdekében végzett gyakorlati tevékenységüket, — Az enyhülés zsákutcába juthat, ha nem érjük el a fegyverkezési verseny megszüntetését, nem 'keressük a leszereléshez vezető utakat. — A tanácskozáson résztvett valamennyi párt egyetértett abban, hogy a békéért és a haladásért vívott harc legfontosabb eleme: az igazság terjesztése a létező szocializmusról. (sikerei ről; a kapitalista rendszerrel szembeni fölényéről. A vita során erről számos érdékes megállapítás hangzott el. A testvérpártdk küldöttségei tájékoztatást adtak a szocialista és a kommunista építés országukban elért sikereiről. — Felszólalók aláhúzták, hogy az emberiség e legfontosabb létkérdéseinek megoldásában a kommunisták fontos szerepet hivatottak betölteni. Az osztályellenség is tudja ezt, éppen ezért törekszik minden eszközzel arra, hogy megingassa a kommunista mozgalmat, elválassza egymástól a kommunista pártokat, gyengítse azt a képességüket, hogy összeforrottan lépnek föl. Az imperializmus ebben látja az egyik legfontosabb utat arra, hogy ártson az enyhülésnek, megingassa a békeszerető erők pozícióit., — A tanácskozáson részt vett pártok kifejezésre jutatták, hogy szolidárisak a nem szocialista országok testvér- pártjaival! támogatják az imperializmus ellen a békéért, a népek biztonságáért, a .szocializmusért vívott harcukat. A találkozón nagy figyelmet szenteltek a nemzeti felszabadító mozgalom problémáinak. Ez teljességgel érthető is, hiszen a mozgalom most fejlődésének igen felelősségteljes szakaszát éli át. Szó volt arról, hogy fokozni kell a figyelmet az úgynevezett harmadik világban, különösen pedig a felszabadító harc legizzóbb pontján végbemenő folyamatok iránt. — Végül felhívták a figyelmet arra, hogy az imperializmus felélénkítette a szocializmus elleni, a kommunista mozgalom elleni, a társadalmi haladás és a béke elleni propagandáját. Tulajdonképpen ezek nem jelentenek kü- lön-külön irányvonalat az imperializmus oropagandájá- ban, egy és ugyanazon irányvonal megnyilvánulásai, hi- szeri napjainkban nincs olyan béke- és haladásellenes állás- foglalás, ami ne lenne egyben kommunistaellénes is. És megfordítva: minden kommunistaellenes diverzió kárt okoz a békének és a haladásnak is. Ezért," ahogyan azt a felszólaló elvtársak hangoztatták, a béke és a haladás védelme elválaszthatatlanul összekapcsolódik az imperialista ideológia, a kommunistaellenesség ellen vívott harccal. — A vita érdekes, tartalmas és gyümölcsöző volt, a találkozót jól szervezték rrieg. Ebben nagy érdeme van a vendéglátó pártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amelynek valamennyien őszinte hálánkat fejezzük ki — mondotta befejezésül a Pravdának adott nyilatkozatában Borisz Ponomarjov. Aleksiej Gubarev és Vladimir Remek útban a Szaljut-6 felé
