Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

n jövő útja Kor&zakof összegező s kor­szakot nyitó dokumentum­ként értelmezhetjük azt a határozatot, amelyet az MSZMP Központi Bizottsá­ga 1978. március 15-i ülésén elfogadott, s amelyről a köz­leményt a napilapok tegna­pi számukban hozták nyil­vánosságra. Hazánk mező- gazdaságának ®s élelmiszer- iparának helyzete, hosszú távú fejlesztése olyan kér­déskör, amibe szinte minden beletartozik. Ahogy arra a párt vezető testületé rámutatott: a nagy­üzemi mezőgazdaság kiala­kulása és megszilárdulása reálisan elérhetővé tette a korábban csak a vágyakban szereplő célokat, s mind markánsabb vonásokkal for­málja át a földművelő em­bert, s a megművelt tájat, benne a lakóhelyet is. Ilyen értelemben korszakot ösz- szegzett — nagyszerű ered­ményeket fölmutató eszten­dőket! — a Központi Bizott­ság, s merít az alapok erő­sek, folyamatosan gyarapod­nak és korszerűsödnek, új korszak feltételei teremtőd­tek meg. Olyannyira, hogy valójában a korszaknyitás már megtörtént — ha még nem is minden tekintetben s valamennyi részterületen —, a mezőgazdaság rálépett az intenzív fejlesztés útjá­ra. Ez az intenzív, dinami­kus haladás szülte azt az ellenitmondást — mely me­gyénkben is ejllemző —, hogy az élelmiszeripar mind nehezebben birkózik meg a halmozódó terméktömeggel. A Központi Bizottság rámu­tatott arra, hogy a két te­rületet összehangoltan kell a jövőben fejleszteni. Kiindulópontul azt a tényt kell választanunk, hogy a mezőgazdaság további dina­mikus fejlődése lényeges eleme a gazdasági növeke­désnek. A dinamikus növe­kedésnek azonban az eddi­gieknél szorosabban kell kapcsolódnia a termelés kí­vánatos összetételéhez, a mi­nőség és a gazdaságosság ja­vításához, s mind a mező- gazdaságban, mind az élel­miszeriparban a beruházá­soknak, a fajták és a tech­nológiák kiválasztásának, az eszközök korszerűsítésének egyszerre kell szolgálniuk a hazai ellátás egyenletességét és a devizahozam növekedé­sét. Erre különösen a kuko­ricatermelésben és az állat- tenyésztésben, valamint az állati eredetű termékek fel­dolgozásában van szükség — mutatott rá a Központi Bi­zottság, mert ilyen tekintet­ben a legutóbbi években meglehetősen nagy rés tá­madt a növénytermelés több területe és az állattenyész­tés között. Rengeteg tennivaló sűrű­södik a vezető párttestület állásfoglalásában, hiszen a dinamikus fejlődés fenntar­táséhoz a kukoricatermelés, a hazai fehérjetakarmány­bázis bővítése éppúgy elen­gedhetetlen, mint a zöldség­es gyümölcstermelés fokozá­sa, az élelmiszeripar tech­nológiai rekonstrukciója, a tároló- és hűtőtérhiány fel­számolása. Kapcsolódó, egy­mással többszörös kölcsön­hatásban álló tényezőkről van szó, azaz — s gyakor­lati tapasztalatok erősítik az intelem egyik vagy másik szükségességét — nem elég egyik vagy másik területen elérni a célt. Éppen ezért az eddigieknél nagyobb céltu­datosságot fogalmazza meg kívánalomként — vagy nyersebben fogalmazva kö­vetelményként — a Központi Bizottság határozata, mert így érvényesülhetnek mara­déktalanabbal az össztársa­dalmi érdekek. A céltudatossághoz hozzá­tartozik, hogy az iparfejlesz­tésben, különösképpen a gép­iparban éis a vegyiparban, a mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra korszerűsí­tésében jobban figyelembe kell venni a mezőgazdasági és az élelmiszeripari igénye­ket. Éppen a teendők e sok­rétűsége az oka, hogy a „mezőgazdasági határozatot” vallójában az egész tánsadal- maü érintő, s valamennyi népgazdasági területnek fel­adatokat adó állásfoglalás­ként kell értelmeznünk ^szó­ban és írásban, sí cselekede­teinkben még inkább. Ára: 1­SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 67. sí., 1978. március 19., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megemlékezések a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján A forradalmi ifjúsági na­pok eseményeinek újabb ki­emelkedő állomása március 21-e, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 59. évfordulója. A főváros ifjú­sága politikai és kulturális rendezvényeken tesz tanúbi­zonyságot arról, hogy tisz­telettel őrzi haladó hagyo­mányainkat, történelmi múl­tunk e dicső, forradalmi em­lékét. A budapesti ifjú kommu­nisták képviselői kedden es­te 7 órakor a Köztársaság téren politikai nagygyűlést tartanak. Egyúttal megemlé­keznek a KISZ zászlóbontá­sának 21. évfordulójáról is. Szolnokon 21-én délelőtt 10 órakor tartják a közpon­ti ünnepséget a Tanácsköz­társaság harcainak emlék­táblájánál. A Himnusz után Tabák Lajos, a munkás­mozgalom régi harcosa mond ünnepi beszédet, majd a szolnoki városi pártbizott­ság, városi tanács végrehaj­tó bizottsága, és a Hazafi­as NépJj-ont városi bizott­ságának* képviselői helyez­nek el koszorút az emlék­táblánál. Délelőtt 9 órakor a város üzemeinek párt- és KISZ-bizottsági küldöttei megkoszorúzzák Hoksári Já­nos emléktábláját, Tisza Antal mellszobrát, Szamuely Tibor mellszobrát. F. Bede László emléktábláját-, a Fa­munkás emlékművet, és az 1919-es emlékművet. Az új KISZ-tagok fogadalomtéte­lét az üzemekben, intézmé­nyeknél és az iskoláknál ünnepi KISZ-taggyűlésen rendezik meg. Karcagon ma délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnep­ség. A KISZ-szervezetek és a városban dolgozó szocialista brigád.ok képviselői megko­szorúzzák a Déli temetőben a vöröskatonák sírját. Ezzel egyidőben a Kossuth téren levő két tanácsköztársasági emléktábla előtt ifjúsági nagygyűlést rendeznek, Túrkevén tegnap délután 15 órakor koszorúzták meg az 1919-es mártírok emlék­tábláját, majd a fiatalok KISZ-fogadalomtételére ke­rült sor. Jászberényben a városi tanács folyosóján és a Tán­csics Mihály úti pártszék­ház falán levő emléktáblán délelőtt 10 órakor helyezik el a megemlékezés koszo­rúit. Délután 17 órakor a Déryné Művelődési Központ­ban tartják az ünnepélyes KISZ-fogad.alomtételt. KISZ-fogadalomtételi ün­nepséggel kezdődik Kisúj­szálláson a tanácsköztársasá­gi megemlékezés kedden dél­után 16 órakor. Az avatás után a párt-, állami ,és tö­megszervezeti vezetők talál­koznak a városban élő egy­kori vöröskatonákkal és ve­teránokkal. Ünnepi beszédet Barna Károly, a városi párt- bizottság első titkára mond. Törökszentmiklóson is KISZ-fogadalomtétellel kez­dődik délután 3 órakor az ünnepi program a vasas mű­velőd,ési házban, majd ki­tüntetéseket adnak át a ki­váló KISZ-tagoknak és kol­lektíváknak. Fél ötkor pedig megkoszorúzzák a volt vá­rosi tanácsházában levő em­léktáblát. Mezőtúron 21-én délután 14 órakor helyezik el a kegyelet virágait a városi tanácsnál levő emléktáblá­nál, és a vöröskatonák sír­jánál. Ezt követően 15 óra­kor kibővített ünnepi KISZ bizottsági ülést tartanak, ahol a Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából 6 kollek­tívának* és 14 KISZ-tagnak, úttörővezetőnek adnak át ki­tüntetéseket. ÜNNEPSÉG A HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZBAN Átadták A több mint háromszáz fiatal munkáját ismerte el a KISZ Központi Bizottsága azzal, hogy a Szolnok me­gyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet KISZ bizottságának adományozta a KISZ KB Kiváló KISZ- szervezet Zászlója kitün­tetést. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt 10 óra­kor ünnepséget tartottak az intézetben, amelyen meg­jelent AndrikÖ Miklós, a megyéi pártbizottság első titkára, Túróczj Ferencné, a városi pártbizottság titkára, A megjelenteket dr. Nagy László szervező titkár kö­szöntötte, majd átadta a szót dr. Sebestyén Mihálynak, az intézmény KISZ-bizottsági titkárának, aki ünnepi be­szédének elején a három ta­vasz ünnepéről emlékezett meg, majd szólt a KISZ- szervezet tevékenységéről. Elmondta, hogy szakmai fel­adataik mellett sikerült szer­vezeti életüket erősíteni, előbbre léptek a KISZ-mun- kában. A megyei kórházak a KISZ KB zászlaját közül a legnagyobb létszá­mú KISZ-bizottság náluk dolgozik. A KISZ-szervezet tagjai teljesítették az akció- programjukban megjelölt feladatokat. Ebben segítettek a párttagok, a pártonkívü- liek is. Az elért eredmény kötelezi a fiatalokat arra, íogy munkájuk még jobb, szervezettebb legyen. Egy évvel ezelőtt egyik KISZ-bizottsági ülésen úgy határoztak: megszervezik az úttörő egészségügyi századot. Az Űjvárosi Általános Isko­la pajtásaival vették fel a kapcsolatot a kórház fiatal­jai. Az elméleti és gyakor­lati kiképzés után elérkezett az a pillanat, amikor az út­törők ünnepélyesen fogadal­mat tehettek. A Hetényi Gé­za Kórház-Rendelőintézet KISZ-bizottsága ebből az al­kalomból zászlót adományo­zott a század tagjainak. Az úttörők műsorral köszöntöt­ték az ünnep; gyűlés részt­vevőit. Ezt követően Nyitrai Ist­ván, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára üdvözölte a fiatalokat. Meg­köszönte eddigi kiváló mun­kájukat, és átnyújtotta a jól megérdemelt jutalmat, a KISZ KB Kiváló KlSZ-szer- vezet Zászlója kitüntetést. Nemcsak a kollektíva te­vékenységét ismerték el méltóképpen, azok a fiatalok is kitüntetést kaptak, akik élen járnak a KlSZ-munká- ban. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója lett Jenei Anna főnővér, dr. Nagy László se­bészorvos és Tóth Gizella rendelőintézeti asszisztens. A KISZ KB aranykoszorús jel­vényét dr. Molnár Imre fő­orvos, a Hetényi KISZ Klub vezetője vette át. Dr. Csépá- nyi Attila, a főigazgató-fő­orvos négy fiatalnak nyúj­totta át a főigazgató-főorvo­si dicséretet. Tízen kapták meg a 10, és hatan a 15 éves KISZ-tagságért járó jelvényt. Azok a kórházi ve­zetők — huszonketten —, akik egész évben segítették a fiatalok munkáját, jutalom­ban részesültek. Elutaztak Csillagvárosba a magyar ürhajósjelöltek Az .Interkozmosz tagorszá­gainak egyeztetett program­ja alapján a kiválasztott ma­gyar űrhajósjelöltek tegnap elutaztak a Moszkva melletti Csillagvárosba. Az előzetes terveknek megfelelően a Ga­garin Űrhajózási Kiképző Központban megkezdődik a felkészítésük a közös űrre­pülési feladatok végrehajtá­sára. Kamionnal Olaszországba Kétezer húsvéti bárány a megyéből Harmincöt Szolnok megyei temelőszövetkezettel és két állami gazdasággal a tava­lyinál kétezerrel több, azaz negyvennyolcezer bárány felvásárlására kötött az idén szerződést az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. Több­ségét külföldön értékesítik, így a tervezett 48 millió fo­rintos árbevételből 35 millió forint exportbevétel lesz. Különösen kelendők az itá­liai és a közel-keleti piaco­kon a 12—14 kilogramm át­lagsúlyú .tejesbárányok, eze­kért egyenként, belföldi ér­tékben számolva, kilencszáz- ezer forintot fizet a külföldi vásárló. Az első negyedévben, pon­tosabban március 15-ig 5500 a megyei j'uhászattal foglal­kozó mezőgazdasági nagy­üzemei. A legtöbbet a tíz­ezres anyaállománnyal ren­delkező tiszaörs—nagyiváni Petőfi és az ötezer anya­juhot nevelő karcagi Má­jus 1. Termelőszövetke­zettől vásárolta fel az Ál­latforgalmi Vállalat. Vagon­ba szállították el a külföldi megrendelők a valutát jelen­tő gyapjasokat, amelyekből 2200 volt a tejesbárány, a többi úgynevezett gyorshizla- lású expressz pecsenyebá­rány. A húsvéti ünnepekre ép­pen ma indítanak útnak me­gyénkből nagyobb export- bárány-szállítmányt, A két­ezer, zömében tejesbá­rányt vagonban szállították a közös gazdaságok a szol­noki teherpályaudvarra ahol kamionokba rakják át őket. Keréken „utaznak” tovább, hogy még a húsvéti ünnepek előtt idejében eljussanak az olaszországi üzletekbe. Külpolitikánk az enyhülés szolgálatában (KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom