Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-17 / 65. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 65. sz., 1978. március 17., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Földet ért a Szojuz—27 B két űrhajós jé egészségben viselte el a kilencvenhat napos utazás fáradalmait 96 nappal a bajkonuri rajt után tegnap kora délután visszatért a Földre a Szaljut-6 űrállomás állandó személy­zete, a világrekorder űrkettős. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko űrhajója, a Szojuz-27 pontosan az előre megadott körzetben szállt le. A két kiváló űrhajós egészséges, a tartós űrutazás után is jól viselte el a leszállás okozta megterhe­lést. A tiszaföldvári Lenin Tsz dobozüzemében készülnek a Tisza cipők papírdobozai, de más üzemek is földvári csomagoló­anyagban hozzák forgalomba termékeiket. A több mint száz dolgozó évente 33 millió forintot termel a szövetkezetnek. Képünkön Tokaji Zsigmondné méretre vágja a kartonlapokat Hazánkba érkezik Willy Brandt Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának meghívására Willy Brandt, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke a közeli napokban hazánkba látogat. (MTI) A Tisza Cipőgyárból Nyolcmillió a népgazdaságnak Jó ötletek, megvalósult javaslatok A jót is lefokozza Megengedhető-e, hogy a korszerű technika, technoló­gia sokféle vívmányával él­ve, aprónak tűnő mulasztá­sok, melléfogások, fegyelme­zetlenségek miatt a Végered­mény az elérhetőnél gyat­rább, kisebb értékű legyen? Természetesen a szónoki kérdésre csakis tagadással fe­lelhetünk. Az ilyesmi nem engedhető meg, a valóságban pedig a gyakorlatban sere­gestül találkozunk eseteivel, következményeivel. A búto­rok kétharmada készül pél­dául napjainkban úgyneve­zett öntött, azaz lakköntő­géppel fényezett felülettel. Az eljárás világszerte köve­tett, korszerű, gépi eszközei megbízhatóak, a lakkanya­gok választéka bővül, minő­ségük egyre jobb. Ennek el­lenére az így előállított bú­torok negyedénél fedez fel különböző hibákat a gyári minőségellenőrzés, a tárca szúrópróbaként ismétlődő vizsgálata, a kereskedelmi minősítés. Az okok többfé­lék, előfordul például a kí­vánatosnál gyengébb lakk használata más híján. Ám a hibák nagyobb része a tech­nológiai előírások be nem tartásáig, vagy egyenesen megsértésére vezethető visz- sza. Arra tehát, hogy vala­kinek, valakiknek nem volt kellő figyelmük, türalrrjük úgy tenni a dolgukat, aho­gyan azt illene. Más eseteknél gyakran azonosak a buktatók. Mert hiszen hivatkozhatunk szín­hibás kelmékre, melyek a legkorszerűbb szövő- és ki­készítőgépekről kerültek le, nagy termelékenységgel ki­bocsátott, de mérethibás vil­lanyszerelési cikkekre, zsír­tól csepegő, agyonsózott hús­ipari töltelékárukra, bár fél­automata berendezéssoron állították élő azokat, s fal­burkoló csempékre, melyek mázát néhány hónap eltel­tével pókhálószerűen von­ják be a repedéseik, holott a gyártó gépeket a nemzet­közi élmezőnybe tartozó cég­től vásárolták kemény va­lutáért. Elhárítva a végletesség ve­szélyét: nem csupán, nem kizárólag ilyen okok követ­kezménye a jó lefokozása. Előbb ugyan a lakossági fo­gyasztásba kerülő árukat em­lítettük, de nyugodtan bő­víthetjük a kört a termelő- eszközökre, beruházási ja- • vakra, sőt az alapanyagokra is, mert azoknál sem más a helyzet. Valahogy kényelmetlen­nek érzikj — tisztelet a kivé­telnek — társak és irányí­tók a megszólalást, a fed­dést, s ha kell, a felelősség- revonást. Inkább morogva vagy közömbösen tudomásul veszik, megint nem úgy men­nek a dolgok, ahogy kellene. Az egyik nagyüzemben kiál­lítást rendeztek a különböző hibák miatt seilejtre sikere­dett termékekből. Odaírták melléjük, mit ér az árucikk, mi okozta á hibát, s ki kö­vette el! Azt a felzúdulást! A rendezők "Visszakozni kényszerültek; bár a nagy sikerű kiállítás néhány na­pig még látható volt az ebédlő előterében, a táblács­kák eltűntek, névtelenné vált a megnevezett vétkes, s et­től megnyugodtak a kedé­lyek. Holott éppen a nyug­talanságra kaptak erőteljes indíttatást, ám ahogy ők, mások sem fedezik fel, mi­féle partokat mosnak el, om- lasztának le az apró mulasz­tások, fegyelemsértések bú­vópatakjai. M. O. A leszállásra moszkvai idő szerint 14 óra 19 perckor ke­rült sor, a kazahsztáni Celi- nograd várostól 265 kilomé­terre nyugatra. Néhány órá­val előbb az űrhajósok át­szálltak az űrállomásról a Szojuz—27 űrhajóba, és pon­tosan délelőtt 11 órakor le­kapcsolták az űrhajót az űr­állomásról. Ezt később a moszkvai televízió képfelvé­telről közvetítette. A meg­adott időpontban működésbe lépett az űrhajó fékező hajtó­műve, majd lekapcsolódtak a vissza nem térő egységek. A leszállás a megadott időpont­ban történt; megfelelő ma­gasságban előbb a nyitó ej­tőernyő nyílt ki, majd a több TERVEGYEZTETÖ TÁRGYALÁS A Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Minisztériummal tegnap Szolnokon került sor a tervegyeztető tárgyalásra, amelyet Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első tit­kára vezetett. A minisztériu­mot Váncsa Jenő miniszter- helyettes és munkatársai képviselték. Részt vett a megbeszélésen dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnö­ke és Mohácsi Ottó, a me­gyei pártbizottság titkára is. A megye idei mezőgazda- sági és élelmiszeripari ter­veiről dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyette­se adott tájékoztatást, amely­nek alapján vitatták meg az időszerű tennivalókat. Délután a miniszterhelyet­tes a megye élelmiszeripari üzemeinek vezetőivel folyta­tott megbeszélést. PEDAGÓGIAI EMLÉKÜLÉS SZOLNOKON A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló­ja tiszteletére pedagógiai emlékülést tartottak tegnap Szolnokon, a helyőrségi mű­velődési házban. Az ülésen — amelyen részt mint másfél ezer négyzetmé­ter felületű fő ernyő is, a föld felett közvetlenül pedig működésbe lépett a puha le­szállást biztosító fékező be­rendezés rakétasorozata. Romanyenko és Grecsko a leszállás első szakaszában ál­landó kapcsolatban állt a földi irányító központtal és folyamatosan beszámolt a legfontosabb mozzanatokról. Amikor az atmoszféra sű­rűbb rétegeibe lépő űrhajó és a Föld között átmenetileg megszakadt a rádiókapcsolat az irányító központban fe­szült várakozás előzte meg azt a pillanatot, amikor a helikopteres egység jelentet­ve^ dr. Boros Ottóné, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője is — elő­adások hangzottak el a szov­jet pedagógia nagyjairól, történetéről. Elsőként dr. Zrinszky László kandidátus, az MSZMP Politikai Főisko­lájának tanszékvezetője tar­tott előadást Lenin és a pe­dagógia címmel, majd Mik- lósvári Sándor minisztériu­mi főtanácsos, az Országos Pedagóiai Intézet főigazgató­ja beszélt a szovjet pedagó­giának a magyar közoktatás­ra gyakorolt hatásáról. Vé­gül a Szovjetunió nevelési és oktatási törekvéseiről dr. Il­lés Lajosné kandidátus, az Országos Pedagógiai Könyv­tár igazgatóhelyettese tartott előadást. A MAGYAR ORVOSTUDOMÁNYI NUKLEÁRIS TÁRSASÁG II. KONGRESSZUSA A hazai és külföldi nuk­leáris medicina jelenlegi te: helyreállt a kapcsolat és a két űrhajós jól van. A földet érést rövid orvosi vizsgálat követte. Romanyen­ko és Grecsko jól viselte el a tartós űrutazás után a le­szállást és jó egészségben volt. Az űrhajósokat a hely­színről azonnal tovább vit­ték. Hosszabb ideig a bajko­nuri űrrepülőtéreh marad­nak, hogy beszámoljanak út- jukról és, hogy szervezetük gondos orvosi felügyelet mel­lett alkalmazkodjék a földi körülményekhez. Az SZKP Központi Bizott­sága,a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa üdvözölte a tudóso­kat, tervezőket, mérnököket, technikusokat és munkásokat, mindazokat, akik részt vet­tek a Szaljut—6—Szojuz or- b'tális tudományos-kutató komplexum tartós űrrepülé­sének előkészítésében és vég­rehajtásában, mindenkelőtt (Folytatás a 2. oldalon) színvonaláról ad áttekintést a magyar orvostudományi nukleáris társaság II. kong­resszusa, amely tegnap kez­dődött meg Budapesten a Magyar Kereskedelmi Ka­mara épületében. Rodé Iván, a társaság elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, ezt kö­vetően Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár üdvözölte a kongresszus mintegy 200 hazai és külföldi résztvevőjét. A kongresszus két napján összesen mintegy 130 előadás hangzik el. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS AZ OVH-BAN Az öntözéses gazdákodás- nak kihasználatlan tartalékai vannak; azon túl, hogy az öntözésre berendezett terüle­tek sem kapják meg minden évben a mesterséges csapa­dékot, a vízzel ellátott ré­szeken nem optimális a hasznosítás — állapították meg az Országos Vízügyi Hi­Tavaly és tavalyelőtt a martfűi Tisza Cipőgyárban szám szerint ugyanannyi, összesen 134 újítást adtak be. Óvári Géza, az újítási iroda vezetője szerint a moz­galom szempontjából 1977 mégis összehasonlíthatatlanul jobban sikerült, mint az 1976-os esztendő. Hogy miért? Két számmal erre is megválaszolt: míg két évvel ezelőtt 74, addig tavaly már 94 újítást fogadtak el az ér­tékelők. Tehát minőségileg lépett előre a gyár újítómoz­galma. A csúcs nem most volt, hanem még valamikora hat­vanas évek végén, majd át­meneti visszaesés után a négy esztendővel ezelőtt ki­adott kormányrendelet „tet­te” méltó helyére a mozgal­mat, és teremtett kedvező feltételeket az újítók mun­kájához. Azóta ismét sike­resen segíti a vállalati ter­vek megvalósítását a széle­sebb alapokra helyezett moz­galom. Az újítási kedv fellendü­lése tette lehetővé az 1976- os eredményt amely megha­ladta a 6,2 millió forintot. Jelentős ez az összeg, még vatalban tegnap megrende­zett szakmai tanácskozáson, amelyen a MÉM által tudo­mányos kutatók bevonásával elkészített, a legutóbbi hat év öntözéses gazdálkodását elemző tanulmányt vitattak meg összefüggésben az idei feladatokkal. A vízügyi szervek és a MÉM együttes intézkedéssel készültek fel az idei öntö­zési szezonra, a gazdaságok előreláthatóan a kívánt mennyiségben vehetik igény­be az öntözővizet. EGY MONDATBAN — A Szovjetunió posta­ügyi minisztere N. V. Tala- zin március 13—16. között hivatalos tárgyalásokat foly­tatott Budapesten Horn De­zső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettessel és a magyar hírközlés vezetőivel. — Építészetünk és építő­iparunk múlt évi munkájá­ról ad szemléltető összefog­lalást az „Épitettük ’77-ben” kiállítás, amelyet tegnap nyi­tott meg a Fővárosi Tanács bemutató termében Jantner Antal építésügyi és városfej­lesztési miniszterhelyettes. ilyen, milliárdos termelési értékű, vállalatnál is! Nem1 volt kisebb az újítók előtt ál­ló feladat az elmúR eszten­dőben sem, hiszen a koráb­biakhoz hasonló jó ered­ményt kívántak elérni. Ter­vük sikerült, sőt, mint hal­lottuk, a benyújtott újítások közül jóval több felelt meg *a követelményeknek. így az eredmény is nagyobb, az újítások hasznosítása mintegy 7,8 millió forinttal gyarapította a vállalatot. Nem maradt el az elismerés sem: újítási díjként tavaly 301 ezer forintot fizetett ki a vállalat, míg az újitómoz- galomban kiemelkedően te­vékenykedő dolgozók jutal­mazására 50 ezer forintot adtak. Új vonása a mozgalomnak, hogy sok területen együtt­működnek a fizikai és a szellemi dolgozók. A jelen­tős, nagy megtakarítást ho­zó újítások egyaránt ilyen kollektív munka eredménye­ként születtek, és valameny- nyi közös jellemzője, hogy a májustól októberig tartó újítási verseny idején nyúj­tották be őket elbírálásra. A hatvankét versenyújítás kö­zött több figyelemre méltó akadt. Egy hattagú kollek­tíva lett a verseny nyertese, s ötletük összefügg a C-gyár rekonstrukciójával, az ötödik ötéves terv legnagyobb ci­pőgyári vállalkozásával. LSP- paszták alkalmazásával nagy mértékben csökkennek a költségek, az előkalkuláció alapján 3 millió forint jöve­delemre tesz szert így a vál­lalat. A tőkés importból származó thermoplasztikus anyagok hasonló minőségű, szocialista országokban gyár­tott anyagokkal való helyet­tesítésére is érkezett javas­lat — eredménye várhatóan kétmillió forint lesz. E néhány kimagasló újítás után rrég folytat! atnánk a sort, hiszen a legtöbb javas­lat az újítási feladattervvel és a gazdasági vezetés elkép­zeléseivel összhangban szüle­tett. Az anyagtakarékosság fokozása, az üzem- és mun­kaszervezés színvonalának emelése állandóan az újító­mozgalom napirendjén sze­repel. Az újítók figyelmét az idén elsősorban a mun­kásvédelmet, valamint a bel­ső tartalékok feltárását és hasznosítását szolgáló ötle­tekre próbálják irányítani — szem előtt tartva a mozga­lom eddig még kihasználat­lan lehetőségeit. Gj. Kunszentmártonban, a Körösmenti Tsz géptelepén külön tanműhelyben gyakorolják leen­dő szakmájuk mesterfogásait a 628-as számú Szakmunkásképző Intézet mezőgazdasági gépszerelő szakmunkástanulói Képünkön Farkas István és Gyömöri Károly másodikos ta­nulók egy Csepel teherautó motorjának makettjével ismerkedik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom