Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-05 / 31. szám

1978. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Labdarugók mezei futóversenye „Az idő után kullogunk..." v y| / Látogatás a karcagi sportfelügyelőnél i* sw, flt tJiP H * % jjjfm Aki Karcagon a városi előrelépés, mint ahogy ter- sportfelügyelőséget keresi, veztük. Az egyesületek telje- annak át kell evickélnie a sítették ugyan az adott fel- régi, kopott ház előtti sár- adatokat, de főleg a ki- tengeren. Szimbolikus ez a emelt sportágakban — atlé­w l Villáminterjú az NB-s csapatok edzőivel Tegnap a megyeszékhelyen, Szandaszőlősön lezajlott a megyei labdarúgó csapatok mezei futóversenye, a me­gyei szakszövetség rendezésé­ben. A versenyen — a téli felkészülés utolsó nagy állo­másán — a szakemberek a követelményrendszerre tá­maszkodva a labdarúgók ál­lóképességére, erőnlétére ke­restek — és kaptak — vá­laszt. A viadalon a megye négy NB-s együttesének il­letve a megyei bajnokság 18 csapatának volt kötelező a részvétel. A verseny előtti perceket arra használtuk fel, hogy megkérdezzük az NB-s ed­zőket, miként sikerült az alapozás, mit várnak csapa­tuktól, a mezei futóverse­nyen, illetve a tavaszi idény rajtján. Fried­mans zky Zoltán, a Szolnoki MTE NB­II- es csapa­tának ve­zető ed­zője: — A 22-es keret, azaz három if­júsági játékossal együtt hu­szonöt labdarúgó lelkesen, fegyelmezetten készült, zokszó nélkül tűrték a szen­vedést — mert az is volt. Olyan időszakot hagytunk a hátunk mögött, amely a kel- lemetlénebbek közé tarto­zik, de nagyon fontos, hiszen a játékosok — remélhetően — egy évre szereztek meg­felelő alapot. A futóverseny­re is készültünk, jóval töb­bet futottak a játékosok, mint amennyit az MLSZ előírt. Sikeres tavaszi rajtot várok, hogy a további út mi­nél simább legyen. Sztancsek János, a Szolnoki MÁV NB III- as csa­patának vezető ed­zője: — Ügy ér­zem, nagyon jól sikerült a téli felkészülés. A harmin­cas keret munkáját, két könnyebb esetet kivéve, nem zavarták sérülések. Egyetlen súlyos gondunk az, hogy csak egy kapussal rendelke­zünk. Tisztes helytállást vá­runk a futóversenyen, sőt remélem, hogy az idén is kék-fehér egyéni győzelem születik. A tavaszi idény el­ső négy mérkőzésén négy pontot akarunk szerezni, ha sikerül, úgy fel tudunk zár­kózni a bennmaradókhoz. , Buchár , László a Í m Lehel SC m m NB III-as P jyp.K , csapatá­JiSjA «“í“­- ^ H ' y Jászbe­rényben húsz játékos készült két ka­pussal, sérülések nem vol­tak. Mint már köztudott, László László kapus vissza­jött, újdonság viszont, hogy Sárközi Gyula csapatkapi­tány elkezdte az edzéseket, és jövőhéten edzésbe áll a lábtörést szenvedett Szabó Tamás is. Tavaly mi nyertük a mezei futás csapatverse­nyét, most is dobogós hely­re számítunk. A tavaszi cél az, hogy az első tíz között maradjunk. Hogy sikerül-e? Kell, hogy sikerüljön. Sok függ a Mezőtúri Honvéd el­leni mérkőzéstől, kár. hogy éppen megyei csapat az egyik riválisunk. Bencsik Gyula, a Mezőtúri Honvéd NB III-as csapatá­nak veze­tő edzője: — Ná­lunk huszonhat-huszonnyolc játékos alapozott, együtt ké­szült az első, a tartalék és az ifjúsági együttes. Sajnos vannak sérültjeink, köztük két jó futónk is. Ennek elle­nére szeretnénk megtartani a futóversenyen elért tava­lyi második helyünket. A tavaszi szezon első négy mérkőzése közül hármat ott­hon játszunk, egyet pedig Jászberényben. Nehéznek ígérkezik ez a találkozó, igaz, a többi sem lesz köny- nyű. Mi is szeretnénk benn­maradni az osztályban. A mezei futóversenyen elő­ször az NB-s csapatok öt-öt tagú válogatottjai vágtak ne­ki a négyezer méteres táv­nak, amelynek megtételére 16 perces szintidőt adtak. El­sőként a Szolnoki MÁV lab­darúgója. a húszéves Szabó Imre ért célba, mintegy 25 méteres előnnyel. — A mezőtúri Liptáknak kö­szönhetem a győzelmet, soká­ig futottunk együtt. Minden­esetre nagyon örülök az el­sőségnek, megérte a kemény munka. Remélem, a pályán is ilyen gyors leszek. — Az első három hely vala­melyiké­nek meg szerzésére számítot­tam — mondta. A kitűnően rendezett me­zei futóversenyen, amelyen a megyei sporthivatal felké­résére közreműködött a me­gyei atlétikai szakszövetség is, a következő eredmények születtek; NB-s csapatok ál­tal kijelölt játékosok egyéni versenye: 1. Szabó Imre (Sz. MÁV) 12,45 mp. 2. Fejes (Le­hel SC) 12,48, 3. Lipták (Me­zőtúri Honvéd) 12,49, 4. Zi­elbauer (SZMTE) 12,57, 5. Terjéki (Lehel SC) 13,03. Csapatban: 1. Lehel SC 29, 2. Mezőtúri Honvéd 54, 3. Sz. MÁV 58, 4. SZMTE 69 ponttal. Az NB-s csapatok többi tagjának eredménye: 1. Melis György 12,42, 2. Ló- di (mindkettő SZMTE) 13,42, 3. Bacher (Lehel SC) 13,45. A megyei csapatok által kije­lölt versenyzők egyéni verse-*, nye: 1. Sebestyén János 13,09, 2. Bata 13,17, 3. Mayer 13,19 (mind Törökszentmik­lósi SE). Csapatban: 1. Tö­rökszentmiklósi SE 63, 2. Sz. Vegyiművek 120, 3. Kar­cagi SZSE 184 ponttal. A megyei csapatok többi tagjá­nak eredménye, I. csoport: 1. Földi János (Jb. Vasas) 13,59, 2. Juhász (Tisza Cipő SE) 14,03 3. Fejes (Sz. Vegyi­művek) 14,09. II. csoport: 1. Bíró László 14,01, 2. Klement mindkettő Karcag) 14,04, 3. Veres (Tiszafüred) 14,11. Az egyéni és csapatgyőztesek helyezésüknek megfelelően értékes tárgyjutalmakat kap­tak. C. L. Fotó: TKL dágvány: a város sportjá­nak szekere hasonló körül­mények között éviekéi előre. A 44 éves Simon Pál 1966 óta sportfelügyelője a vá­rosnak. Tőzsgyökeres kar­cagi: titkár volt a városi KISZ-bizottságon, munka­társ a pártbizottságon, dol­gozott a tiszafüredi járási hivatalban. Jól ismeri a Vá­rost és lakóit is. Munkája igen sokrétű. Többek között szervez, irányit, tárgyal, ösz- szehangol, jelentéseket ír, munkaterveket (készít — és „jelen van”. — Volt egy óriási szenve­délyem, a horgászás — mondja mosolyogva. — Egy­szer aztán ezt hallottam egy verseny után. „Mi dolgozunk, ő meg pecázik." Azóta min­den versenyre elmegyek, még akkor is, ha konkrét dolgom nincs ott. A hivatalos mun­kaidőm 8 óra, jár a szabad szombat is, de egyiket sem lehet betartani, annyi a ten­nivaló. A sportfelügyelősé­gen ketten dolgozunk, az elő­adó, Gál Sándorné szintén nem panaszkodhat tétlenség­re. Most éppen „gépírónő” — az éves munkatervünket gé­peli. Jelenleg a közgyűlések előkészítésén, megrendezésén dolgozunk. A városban öt sportegyesü­let — a Szövetkezeti SE, a Vörös Meteor, a Kórház, az Üveggyár és a Vasas — te­vékenykedik kétszáz-kétsizáz- ötven igazolt versenyzővel, il­letve nyolc szakszövetség, társadalmi alapon. A legered­ményesebben a labdarúgó, a kézilabda, a tájékozódási fu­tó és a sakk szakszövetség dolgozik, az asztalitenisz, az atlétikai, a birkózó és ko­sárlabda szakszövetség kez­deményező, szervező és ösz- szefogó munkája még erősen akadozik. — Sajnos, az elmúlt, év­ben nem sikerült úgy az tika, birkózás, kosárlabda és labdarúgás — elmaradtunk céljainktól. Az atléták és a birkózók például egyetlen minősítő pontot sem szerez­tek, s ez bizony kudarc. A férfi kosárlabdázók, meg­nyerve a megyei bajnoksá­got, eljutottak az NB 11-es osztályozóra, ott viszont el­buktak. De hol is játszottak volna, ha feljutnak? Olyan terem ugyanis nincs a vá­rosban, amely alkalmas baj­noki mérkőzésre. Nincs is égetőbb gondunk, mint a ke­vés sportlétesítyiény. Tavaly négy év után fe­jeződött be a labdarúgó já­téktér felújítása, az öltözők bővítése és korszerűsítése, valamint az atlétikai pálya építése. Mindez hárommillió forintot emésztett fel. Ezen­kívül egy bitumenes kosár­labdapályát és két gyenge minőségű nagy labdarúgó pályát „számlál” a városi, az iskolák és az üzemek saját pályáin kívül. A sportfel­ügyelőség tavaly 152 ezer forinttal gazdálkodott, ami a meglevő sportlétesítmé­nyek fenntartására és kar­bantartására, valamint a vá­rosi és szakszövetségi verse­nyek megrendezésére elegen­dő. A sportcsarnokra — amelynek építését évek óta tervezik — nincs pénz. — A másik baj az — foly­tatja a sportfélügyelő —, hogy idős társadalmi akti­vistáinkat nem tudjuk fiata­lokkal pótolni. A sportolást abbahagyóknalc csak öt szá­zaléka vállal továbbra is ve­zető, irányító munkát. Kevés a szakemberünk is. Az el­múlt években sok edzőt, is­koláztunk be, de a képesí­tettek közül alig néhányan dolgoznak. Vagy időhiány, vagy anyagi okok miatt. Annyi bizonyos, hogy aki itt kereseti forrásnak tekinti az edzői %állást, az csalódik. — Miben értek el ered­ményt? — A tömegsportban. A Va­sas Sportegyesületben — amely 1976-ban alakult tö­megsportjelleggel — például a három bázis vállalat ezer­egyszáz dolgozójának 35 szá­zaléka mozog rendszeresen. Jó a kapcsolatunk a KISZ- bizottsággal és az Úttörő­szövetséggel is, programjain­kat összehasonlítjuk. Kora tavasztól késő őszig jól ki kell használnunk az időt, mert ilyenkor télen megint csak szembe találjuk ma­gunkat azzal a kérdéssel, hogy hol sportoljanak a fia­talok. A városban négy köny- nyen elérhető tornaterem van, csakhogy egyrészt ki­csik, másrészt esténként a versenyszakosztályok hasz­nálják őket. Sajnos, a torna­termeket a hétvégeken sem tudjuk igénybe venni a tö­megsport számára. Nem az iskolák igazgatói, hanem a takarítók miatt. Vagy egyál­talán nem, vagy csak csilla­gászati összegért hajlandók kitakarítani a termet. Nem túl rózsás tehát a kép Karcag sportéletéről. Érthető, hogy nem büszkél­kedhetnek országosan is szá­mottevő eredményekkel, hi­szen a megyében is jóné- hány község előttük jár a sportban. „Az idő után kul­logunk” — fogalmazta meg Simon Pál. — „Ami másutt *i nár elkészült, az nálunk még csak terv...” így igaz. A fejlődéshez, a tervek valóra váltásához el­sősorban a feltételeket kell megteremteniük. S ez bi­zony nem csak pénz kér­dése. Ahhoz azonban, hogy Karcag sportélete virágozzon, és termést hozzon, társadal­mi összefogásra is szükség van. Constantin Lajos Meglepetéssel kezdődött a Néplap Kupa Kunszentmártoni TE—Tö­rökszentmiklósi SE 0:0. Ti- szaliget, 300 néző, v.: Tom- bor. Kunszentmárton: Ga- ráz Z. — Gácsi, Farkas, Bir- gés (Szénáczki), Tóth II. (Szarvák), Tóth I., Pálinkás, Veres P., Demjén, Veres I., Események VASÁRNAP: Labdarúgás. Néplap Kupa: a 3. helyért 10. a döntő 12 óra, Ti- Bzaliget. Előkészületi mérkőzés: Sz. MÁV II.—Honvéd Kilián FSE. Szolnok, MÁV-sporttelep 10; Mezőtúri Honvéd—Túrke ve. Mezőtúr 14. Sakk. NB II: Szolnoki MTE— MÉM Szolnok, ÉPSZER-szék- ház 10. Teke. NB H. férfi: Honvéd Gyulai SE—Salgótarjáni Üveg­gyár. Szolnok, MÁV-tekecsar- nok 10. Tömegsport. III. Olajbányász Kupa: Szolnok, tiszaligeti sport- csartiok 9. Vívás. Szolnok város középis­kolás bajnokság: Szolnok, MÁV- sportcsarnok 8. Közgyűlések. Tiszainokai Tsz SE, tanácsháza 9; Kunmadarasi Tsz SE, művelődési ház 9; Ti- szaugi Tsz SE. klubkönyvtár 9; Szelevényi Tsz SE, művelődési ház 10; Kőtelki Tsz SE. műve­lődési ház 9; Jászágói Tsz SE, művelődési ház 9; Jászárokszál- lási Vasa«; SE Hűtőgépgyár klub 9. Idegenben szerepelnek: a H. Kilián FSE asztaliteniszezői Sze­geden, a magyar felnőtt baj­nokságon; a Szolnoki Vízügy SE és a Szolnok városi sportiskola úszói Budapesten, az úttörő és gyermek csapatbajnokság első fordulójában; a Szolnoki MÁV NB I-es férfi tekecsapata Pápán, a Vasas ellen; a sakk NB n- ben a Lehel SC Székesfehérvá­rott, a Videoton ellen. HÉTFŐ: Közgyűlések. Kétpói Tsz SE, művelődési ház 17; Szolnoki Spartacus SE, KISZÖV-székház 16.30; Tiszatenyői Tsz SE. könyv­tár 18, Országos asztalitenisz bajnokság Szegeden Öt Kilián-versenyző a 32 között A szegedi városi sportcsar­nok játéktere tele van zsú­folva zöld asztallal. Tizenkét asztalon zajlik a küzdelem, amely pénteken a selejtezők­kel kezdődött, s tegnapra már valamennyi verseny­számban a legjobbakig ju­tott. A Szolnok megyei asztali - teszsportot tíz Honvéd Ki­lián FSE és három Lehel SC versenyző képviselte, közü­lük öt Kiliános jutott a leg­jobb 32 közé. A selejtezők során „elhullt” Iharos és Kovács (mindkettő Kilián), de nem sikerűit a nagy táb­lára kerülnie a jászberényi Reisz Tibornak, Hájos Já­nosnak és Gyurkó Miklósnak sem. Hájost a ceglédi Né­meth, Reiszt a miskolci Van- csura és Gyürkét, a verseny rangidőse, dr. Nagy (Szegedi DÉLÉP) búcsúztatta el. Néhány kellemes megle­petést is számba vehetett Kövecses Ferenc, a Kilián FSE szakosztályvezetője. Pó­tári például remek mérkőzé­sen győzte le Vancsurát, Ber­ta pedig egy olyan ágról ju­tott tovább, ahol nem sok esélyt jósoltak neki. ö vi­szont erre mit sem adva 2:0- ra nyert Romhányi (Szan- dy), Szeri (Kaposvár) és Tó- sa (MÉMTE) ellen. Innen esett ki például Harangi és Guttmayer (Ganz-MÁVAG) is. A legnagyobb érdeklődés­sel várt versenyszám, a férfi egyes döntője tegnap a dél­utáni órákban kezdődött, és a legjobb 32 között, tehát öt Kilián-versenyző, Kreisz, Molnár, Pótári, Horváth és Berta vágott neki a küzdel­meknek. Petróczki. Edző: Tóth And­rás. Törökszentmiklós: Ma- jer — Nagy, Arany, Vasas, Boda, Géczi, Sebők (Sebes­tyén), Kállai, Kocsis, Stum­mer, Vitéz. Edző: Papp Ist­ván. A tiszaligeti stadion sa­lakpályáján négy, a megyei bajnokságban játszó labda­rúgócsapat részvételével teg­nap megkezdődött a Néplap Kupa. Először az őszi for­duló második helyezettje, a Törökszentmiklósi SE és a negyedik, a Kunszentmártoni TE lépett pályára. A mér­kőzés túlnyomó részében a törökszentmiklósiak támad­tak többet, de csatáraik a jobbnál jobb helyzeteket is kihagyták. A fiatal erőkből álló kunszentmártoniak hő­siesen védekeztek, és a ren­des játékidő gól nélküli dön­tetlennel végződött. A bün­tetőrúgásokban Kunszent­márton 4:3 arányban győ­zött. A hetvenedik percben Vitézt és Pálinkást kiállítot­ták Jó: Garáz Z., Farkas, Tóth I., Demjén, ill. Boda, Kocsis. Jászberényi Vasas—Rákó- czifálva 2:1 (1:0). Tiszaliget, v.: Abonyi. Jb. Vasas: Ba­lázs — Kiss S., Varga Gy., Csík, Hegyesi, Földi, Kiss L. (Tóth J.), Török, Czakp, Pin­tér, Dorók (Benke). Edző: Túri László. Rákóczifalva: Nagy (Szabó) —• Nyolczas I., Mihályi (Balogh), Fekete, Ladányi, Bencsik, Horváth B., Kovács, Gergely, Zakar, Novotny. Ed;ző: Papp Lász­ló. Változatos, jó iramú mér­kőzésen a Vasas a 46. perc­ben már 2:0-ra vezetett, de a Rákóczifalva a hajrában közel állt az egyenlítésihez. G.: Pintér (11-esből), Hegye­si, ill. Bencsik. Jó: Varga Gy., Földi, Czakó, ill. Nyol­czas I., Bencsik, Novotny. Jelenet a Néplap Kupa nyitómérkőzéséről, fehér mezben a törökszentmiklósiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom