Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-11 / 36. szám
1978. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A 628-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet cibakházi tanulói készítették a gépjármű-barát szakkör első go-kartját, amelyet most a második is követ miajd. Az apró járművekkel a kunszentmártoni Kilián-lakótelepben épülő KRESZ-parkban száguldoznak majd FILMJEGYZET Zsebpénz gy film megítéléséE hez egyaránt fontos a szubjektivitás és bizonyos távolság- tartás. Élményrekész érzelem és kívülálló értelem együttese szükséges, ha el akarjuk kerülni az értéktelen tudálékosság vagy a vak elfogultság buktatóit. Az említett kettősség megtartásával küszködöm Francois Truffaut Zsebpénz című filmje láttán. Truffaut filmjeit ugyanis szeretem, sőt talán elfogult is vagyok velük szemben. Az objektivitás látszata mögé bújva persze sorolhatnám vég nélkül a szabályos kritika szabályos kifejezéseit: kivételes mesterségbeli tudás (pedig valóban erről van szó — erről is), utolérhetetlen színészmogzatás, finom érzékkel improvizáló színészeit szelíd határozottsága mindig meg tudja tartani saját elképzeléseinek korlátain belül. Szembetűnő ez a Zsebpénzben, hiszen itt gyerekekkel kell bánnia, akik csak egyet tudnak: saját fantáziájukra hagyatkozva játszani, nagyszerűen meglesett, érzékeny kamerával elkapott pillanatok ... összevont szemöldökkel könyörtelnül felróhatnám vélt — érdemként is betudható — hibáit: szétszórt, elaprózott, nem válik el lényeges és lényegtelen, nincs fontos és kevésbé fontos ... Elmesélhetném a történetet (ami nincs): volt egyszer egy kisváros — Thiers —, annak voltak lakói — fodrászok, jegyszedők, tanítók, rendőrök, csavargók... — voltak gyerekek is — Patrick, Julien, Gregory, Oscar.... — volt körhinta, délutáni mozielőadás és unalmas történelemóra ... Hiába. így bizony nem kerülnénk közelebb Truffaut- hoz. Öt, akár az elfogultságot is vállalva, szeretni kell. „Az egyetlen a rendezők közül, aki mer érzelmeket ábrázolni. Ebben áll eredetisége és merészsége” — írta róla egy francia újság. Valóban, a gyermek őszinte érzékenységével és érzelmes- ségével kell nekünk is hozzá közelítenünk. Mert Truffaut mesél. Szép, szomorú, mulatságos meséket mond az életről. Nincs ezekben csodatévő hős vagy gonosz sárkány. Csodát Truffaut embersége tesz. Szeretete, mely életre kelt mindent. amit megérint. A város lélegzeni kezd, utcái kedvesen csevegve hordják lakóit, falai közt nyargalnak a lépcsők, komoran ágaskodnak a bérházak, féltőén ölelik magukhoz a bokrok a parkban totyogó gyerekeket. Csillogó fényében tetszeleg a régi Mercedes, hallgatagon ballag a két kopott kölyökcipő, unatkozva ásít a moziban az üresen maradt szék, tjjra és újra felbukkan a rendezőnél a mozi, és titkokat rejlő szent hellyé dicsőül. Komótosan pakolja a súlyos filmdobozokat a gépész, lányok után kajtat a két kamasz, a hátsó bejáraton lopódzik be a kis csibész, együtt az egész város, kezdődhet a vetítés. És a híradó sötétjében megszületik a diák első csókja, néhány sorral arrébb pedig tanárnője combján matat a szemtelen férfikéz. Gyermek és felnőtt szemlélete nem különül el a filmben. Ezért keverednek észrevétlenül a fantázia és a valóság elemei. így születik meg az őszinteség és érzelmesség truffaut-i szintézise, mely még gyengébbre sikerült művei is (a Zsebpénz nem ilyen) áthatja, és az átlag fölé emeli. Ezért állnak meg az emberek rémülten az utcán, amint megpillantják a sokadik emelet erkélyén egyensúlyozó kétéves Gregory! És ezért állhat fel teljes természetességgel a végzetes zuhanás után a kisfiú. — Gregory, bumm! — mondja nevetve és továbbtotyog. Ezután már nem csodálkozunk, amikor Oscar, a csecsemő fütyörészve bámul a kamerába. Elfogadjuk, ebben a világban ő is a helyén van. A „színészek” nagyszerű játéka is rendezői érdem. Truffaut tudja, hogy egyetlen feladata van: olyan szituációba kell helyezni a gyerekeket, melyben rá sem hederítve a kamerára felszabadultan, önfeledten önmagukat adhatják. Gregory! ezt a tipegő csöppséget csak bele kell ültetni egy rumli közepébe és kezeügyé- be rakni a mama bevásárlókosarát. A folytatást már rá lehet bízni. Csak az kell, hogy a két alig-iskolás testvér túl korán felkeljen, és eszükbe jusson reggelit kotyvasztani. Velük nevetünk ügyefogyott szorgoskodásukon. Aztán egyikük az ablakhoz lép, rácsodálkozik a hajnalra és vele mi is felfedezzük: szép ez a reggel, sőt szép ez a kopott bérház is. A kislánynak csak két aranyhal kell, aztán már csak a felnőtt értetlenségével és erőtlen fantáziájával figyeljük, hogyan különbözteti meg őket. gyerekek kedve alaA kítja tehát a filmet, de a rendező szándéka szerint. Ez a szándék pedig világos: figyelmeztetni a felnőtteket, hogy ők felelősek Gregory, Patrick és a többiek sorsáért. Ez persze egy kritikába illesztve közhely, de igazzá nemesíti a truffaut-i mese varázslata. Bérezés László Kedvenc témája: a Hortobágy — Komlósi József naiv festőt mindenki ismeri Nagy- ivánban. Hány éves? — ötven. — Hol dolkozik? — A helybeli termelőszövetkezetben. — Tanították rajzolni? — Az elemiben. Volt egy jó tanítóm, azóta senki. — Ki a művész példaképe? — Szinyeí Merse. Egyszerű, természetes. — Miket fest? — Tájképeket, portrékat. Egy részük Szolnokon, a többi Tiszaőrsön, Miskolcon; a Görbe-kocsmában van. De akad belőlük néhány a Hortobágyi Nemzeti Park múzeumában is. — Kedvenc színei? — Vörös, kék, zöld és sárga. — Kedvenc témája? — A Hortobágy. Azt mondják, ez puszta, nincs rajta semmi. Pedig csak figyelni kell, tele van élettel, színnel. Felül az égbolt, alul gyep, nád, liget, víz, messze ménes, gólya, zsálya, fűz. Ez semmi? — Látott már képkiállítást? — Még nem. — Ez hobbi? — Időtöltés is, meg szórakozás. A helybelieknek tetszenek a képeim, rengeteget kérnének, de nincs rá időm ... Afféle művészember még nem látta őket, pedig kíváncsi volnék rá, mi a véleménye . .. D. Szabó Új műtermek és műteremlakások Hamarosan újabb műtermekkel és műteremlakások- gyarapodnak városaink. A napokban Budapesten a Pozsonyi úton új műteremház építését kezdték meg. A több mint tízmillió forintba kerülő épület átadását az év végére, a jövő év elejére ígérik. Ezzel 18 budapesti művész számára teremtenek korszerű munkafeltételeket. Békéscsabán öt új műteremlakás már a beköltözőket várja. Két műterem épül Zalaegerszegen; nyár végére pedig Egerben is befejezik három építését. Ugyancsak Egerben a Széchenyi utca—Bajcsy-Zsilinszky utcai sarokház tetőterének beépítésével — újabb két műterem kialakítását tervezik. 1980-ig a Művészeti Alap jelentős hozzájárulásával Pécsett hét, Kecskeméten hat, Esztergomban, Gyulán, Salgótarjánban és Szolnokon három-három. Kőszegen kettő, Szekszárdon és Veszprémben egy-egy — összesen; 29 — újabb műterem, illetve műteremlakás épül. A KISZ 1978-1979. évi akcióprogramja A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közzétette az 1977 október 27— 28-i ülésének határozatait, amely a KISZ 1978- évi akcióprogramját tartalmazza. Az ülésen külön tárgyalták a dolgozó fiatalok, az egyetemi-főiskolai, a középfokú oktatási intézmények és a fegyveres erők és testületek KISZ- szervezetének akcióprogramját. I dolgozó fiatalok A határozat tehát a fiatalok különböző rétegeinél minden esetben kiegészül tennivalójuk szerint. így a dolgozó fiatalok vállalják munkájuk hatékonyságának növelését, minőségének javítását, fegyelmének erősítését, részt vesznek a termékszerkezet fejlesztéséből, exportkötelezettségeink színvonalas teljesítéséből, a népgazdaság igényeinek megfelelő munkaerőgazdálkodási feladatok megvalósításából. A termelés hatékonyságának növelését, a társadalom- politikai célok megvalósítását és a lakossági szükségletek kielégítését a munkaverseny- mozgalmak segítik elő. Ilyenek lesznek idén is a szocialista brigádmozgalmak, a „Ki minek mestere” és a „Ki minek szakértője” vetélkedők, „Az alkotó ifjúság” pályázat'és kiállítás, a KISZ Radar, a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa, fiatal agrárszakemberek tanácsa, a kommunista műszakok, a „Munkád mellé ad a neved!” — mozgalom. Folytatódnak a védnökségi mozgalmak, a központi védnökségek és a KISZ építkezések területén. A társadalmi muníkaakciók, a hulladékgyűjtési akciók és az egészségügyi ellátás javításáért indított mozgalmak ugyanezt a célt tűzték maguk elé. Még néhány nagy feladat, ami a dolgozó fiatalokat érinti: A „Politikusabban, aktívabban” címszón a határozatban a politikai képzést és önképzést értik, a felkészülést a X! VIT-re, a forradalmi ifjúsági napokra való felkészülést, az ifjúsági parlamenteket. Az Edzett ifjúságért mozgalom továbbra is az egyik legfontosabb feladat minden dolgozó fiatal számára. A határozatból nem maradt ki a „Művelt ifjúságért” elnevezésű akció, amely magában foglalja minden fiatal számára, az általános iskola befejezését, valamint az ifjúsági klubmozgalmakat, az amatőr művészeti mozgalmat, és az értelmiségi fiataloknak a közművelődésért folytatott munkáját. A felsőfokú intézményekben tanulók KlSZ-szerveze- tei munkájának középpontjában a szocialista szakemberképzés céljainak valóra váltása, a szakmai tanulmányi munika ösztönzése ál! Első és legfontosabb feladatuk, hogy szocialista szakemberekké váljanak. Mindezt elősegítik a szaktárgyi versenyek, a tudományos diákkörök, a szakmai klubok, a „Tanuljunk tanulni” mozgalmak, a már dolgozó fiataloknál említett Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás és az ifjúsági parlament. Iskolai szervezetek A feladat: tanulni! — jelöli meg a jelszót a határozat. A 14—18 éves korú fiataloknak ez a legfontosabb feladatuk: javítani a tanulmányi eredményeket, fellépni a késések, az igazolatlan órák ellen, a lógás, a fegyelmezetlenség ellen. Tantárgyakhoz kapcsolódó csapat- versenyeket, új tanulási módszereket kell tervezni, szervezni. Osztály-diákbizottságok munkájában kell előbbre lépni és kivívni a „kiváló tanulmányi közösség” címet. A szakmunkástanuló KISZ-szervezeteknek pedig az „Ismerd meg szakmád történetét” mozgalmat kell szorgalmazniok. Vállaljunk részt a társadalmi feladatokból, készüljünk a haza védelmére — mondja a határozat. Ezen a nyáron is 50 ezer középiskolást és szakmunkástanulót várnak az építőtáborokba. Tegyetek többet az úttörőkért! — szólít fel ugyanez a határozat. És meghirdeti az „Ismerkedj a' katonaélettel”- akciót is. A diákok részt fognak venni az 1978-as diákparlament, iskoláik politikai képzésein, és vállalják, hogy a társadalom művelt tagjaivá válnak, élenjárnak az „Edzett ifjúságért” mozgalomban. A sportolók közül a legjobbak eljuthatnak a moszkvai olimpiára is. A fegyveres erük KISZ-eseinek A fegyveres erők és testületek KISZ-szervezeteinek a határozat külön hangsúlyozza, hogy erősítsék internacionalista kapcsolataikat a Varsói Szerződésben tömörült és más baráti fegyveres erők, testületek fiataljaival. Feladataik a haza, az állam és a közbiztonság védelme, az államhatár őrizete. Náluk is megtalálhatók a szocialista versenymozgalmak, az „Alkotó ifjúság” pályázat és kiállítás, és a KISZ Radar. És talán itt a legfontosabb politikai képzés és a forradalmi ifjúsági napokra való felkészülés. Ezeknek a fiataloknak dolguk az is, hogy az eddigieknél hatékonyabban, mozgalmi eszközeik sokrétűségével keltsék fel a figyelmet a hivatásos katonai és rendőri pálya iránt. Nekik kell elősegíteniük, hogy minél több — a fegyveres erőkben és testületekben a szolgálatot példamutatóan teljesítő — tehetséges fiatal eljusson a katonai és rendőri főiskolákra, á tiszthelyettesképző bázisokra. Örajtuk is múlik, hogy a bevonuló fiatalok hogyan illeszkednek be a közösségbe. Nekik kell figyelniük a nős, családos fiatalok egyéni problémáinak megoldására is. Rajtuk múlik az is, hogy az egyetemi előfelvételiseket kiképző egységek KlSZ-szer- zetei tartsanak folyamatos kapcsolatot az egyetemek és főiskolák KlSZ-szervezetei- vel. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az 1978— 79-es mozgalmi évre tehát a fiatalság minden rétegének utat mutatott. S hogy ezt a mozgalmi évet hogyan zárják, az már a fiatalokon múlik. M. M. Sok segítséget nyújtanak a KISZ-es fiatalok, s a szocialista brigádok is. A kapcsolat nem formaságokból áll, hanem valóban együttműködést jelent. A fiatalok felkészítik a diákokat a KISZ-életre, irányítják az úttörőőrsök, rajok munkáját. Mindezeknek a számtalan megvalósulási formáját adja hírül a pályamunka egyik fejezete. A szocialista brigádok pedig különösen a pályaválasztásban, s a munkára nevelésben adnak sok segítséget az iskolának. — Azt mondják senki sem lehet próféta a saját hazájában — jegyzi meg Törőcsik- né. — Mégsem fordult meg egyszer sem a gondolataim közt, hogy elmegyek Jászal- sószentgyörgyrő! Igaz nem is akarok próféta lenni, tanítani, — s nevelni szeretnék ahogy csak futja az erőmből! Minden gyereknek adni valami szép útravalót a boldoguláshoz. T. G. Fotó: T. K. L. Díjnyertes pedagógia Az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet pályázatot hirdetett az általános iskolai nevelés lehetőségeiről és tapasztalatairól szóló írásokra. A pályázaton Törőcsik Jenőné jász- alsószentgyörgyi pedagógus második díjat kapott „Segítőtársaim a tanulók erkölcsi, v politikai és világnézeti nevelésében” című munkájáért. A dolgozat elején egy Szok- ratésztől vett idézet hökkenti meg az olvasót „Semmire sem tudom megtanítani, mert nem szeret engem.” A pályamunkát végigolvasva, — de a szakfelügyelők jelentéseiből is — kiderül Törőcsik Jenő- nének sikerül elsajátíttatni a tananyagot- diákjaival, elfogadják tanácsait, hallgatnak szavára, bár néha ez utóbbit csak jóval később hozzák tudomására a már gimnazista vagy szakmunkástanuló volt tanítványai. Szókratész szerint a pedagógia kulcsszava a szeretet. Ezt vallja Törő- csikné is, de alighanem ez egyben a legnehezebb a pedagógus munkájában. Ahány gyerek, annyiféle egyéniség: lehetetlen, hogy a nevelő va- lamennyiüket egyformán kedvelje. — A tanítás-nevelést nem lehet szimpátia alapján végezni — szögezi le egyik nevelési alapelvét. — Ahogy Makarenko vallotta minden gyerekben fel kell tételezni a jót, hinni kell benne. A bizalom. a buzdítás a leghatékonyabb nevelési módszer. Egy-egy bíztató szó szinte csodákat művel még a leglustább diákkal isf. Szerencsés helyzetben vagyok mivel a magyar az egyik szakom. A nevelésben segítenek nekem íróink, költőink; Petőfi, Arany, Móra, Kölcsey, Vörösmarty, Ady, Móra, Radnóti, József Attila. Műveikkel, életükkel formálják, tanítják a gyerekeket, nekem már szinte alig marad dolgom. Sokáig emlékezetes marad egy nyolcadik osztályban tartott órám. Tömörkény így volt rendelve című írásáról beszélgettünk. Mint ismeretes arról szól, hogy a jó eszű, szorgalmas fiú, a főhős nem tanulhat tovább. A diákjaim is éppen a pályaválasztás előtt álltak, s két lány kivételével mindannyian jelentkeztek középfokú oktatási intézményeinkbe. Lehet, hogy a beszélgetés, de lehet, hogy a főszereplő története már Önmagában olyan hatással volt a két tanulóra, -hogy óra végén odajöttek hozzám, s megkértek javasoljak nekik szakrhát. Azóta mind a ketten elsőéves szakmunkástanulók. Mint a pályamunka elárulja az írókon, költőkön kívül sok segítőtársa van még Törőcsik Jenőnének a tanítványai nevelésében! Köztük első helyen említi a gyerekek szüleit. Ebben is szerencsésnek érzi magát, hiszen Jász- alsószentgyörgyön született, volt iskolatársai révén imeri a fél községet. Egy-egy szülői értekezlet majdnem olyan mint egy „érettségi találkozó”, s ilyen légkörben még az esetleges elmarasztaló megjegyzés sem olyan kellemetlen.
