Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-08 / 33. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 8. Kommentárunk n hallgatás nem beleegyezés S zinte nem volt olyan újság, rádió- és tele­víziós állomás, amely ne foglalkozott volna rész­letesen a Vietnami Szoci­alista Köztársaság legutóbbi békekezdeményezéseivel. Ha az előjel természetesen kü­lönböző is, az egyetemes ér­deklődés érthető. Kambodzsa hibájából olyan térségben tört ki áldatlan villongás, amelynek népei évszázado­kon át nagyon sokat szen­vedtek és soha annyit, mint éppen a legutóbbi évtized­ben. Ilyen körülmények között a térség határain túl is örömmel üdvözölte a béke minden barátja a vietnami akciót. Hanoi három pont­ban foglalta össze indítvá­nyának lényegét: 1. Minden katonai tevékenységet hala­déktalanul szüntessenek be a két ország határvidékén. 2. Találkozzanak a két ország, Vietnam és Kambodzsa'kép­viselői bárhol, hogy a nem­zeti szuverenitás és a köl­csönös be nem avatkozás el­vei alapján aláírjanak egy szerződést. 3. A felek egyez­zenek meg a szerződés be­tartásának biztosítékairól. Egyszerű, világos beszéd, amire nehéz nemet válaszol­ni. A kambodzsaiak ezt nem is tették. Egyelőre éppen- hogy semmit sem tettek, il­letve egyet azért mégis: jó­val a vietnami javaslatok el­hangzása után nehéz-tüzér­séggel lőtték a vietnami ha­tárvidéket. Ez a tipikus esete annak, amikor a hallgatás távolról sem minősülhet belegyezés­nek. A nemzetközi enyhülés és — ugyanolyan mértékben — a kambodzsai nép létérdekei is azt követelik, hogy Phnom Penh világos választ adjon a világos indítványra. Mon­danunk sem kell, hogy a minden szempontból sokkal erősebb Vietnam vezetőit nem a harc kimenetelével kapcsolatos aggályaik kész­tették a legutóbbi lépésre. K ambodzsa visszatérő vádja, hogy Hanoi „valamiféle szövetség­be” akarja 'kényszeríteni az indokínai országokat. Phnom Penh fittyet hány annak az alapvető ténynek, hogy a körülmények változása nyo­mán éppen a vietnami kom­munisták javaslatára oszlat­ták fel a közös Indokínai Kommunista Pártot. Ez azon­ban nem jelentette és most sem jelenti azt, hogy valami azért nem „kényszeríti” an- tiimperialista, elemi érdek- szövetségbe az egykori fran­cia—Indokína győzedelmes népeit. Ez a valami azon­ban nem Hanoi, hanem — maga a kérlelhetetlen törté­nelem. .. Szovjet-osztrák kormányftti tárgyalások Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a Kremlben fogadta dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt (Telefotó - KS) Szovjet—osztrák kormány­fői tárgyalások kezdődtek tegnap Moszkvában. A két ország külkereskedelmi mi­nisztereiből és más gazdasá­gi szakembereiből álló tár­gyaló küldöttségeket Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a ■Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke és dr. Bruno Kre­isky osztrák szövetségi kan­cellár vezeti. A tárgyszerű, baráti légkö­rű tárgyalásokon megvitatták a kölcsönösen előnyös, jó­szomszédi szovjet—osztrák kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy mindkét fél a kapcsolatok további szi­lárdítására törekszik, mert ez népeik érdekeit szolgálja és a béke javára válik. A szovjet és osztrák mi­niszterelnök áttekintette az időszerű nemzetközi problé­mákat is és síkraszállt az enyhülési folyamat elmélyí­téséért, az európai biztonság megszilárdításáért és az egvüttműködés bővítéséért. MOSZKVA A különböző szakszerveze­tek együttműködése, az egész világra kiterjedő szakszer­vezeti egység megteremtése szolgálatába kívánja állítani a Szakszervezeti Világszövet­ség áprilisban Prágában sor- rakerülő kongresszusát —je­lentette ki Pierre Gensous az SZVSZ főtitkára kedden Moszkvában tartott sajtó- konferenciáján. A főtitkár rámutatott: a megváltozott feltételek a szakszervezeti világmozgalom megújhodá­sát, az akcióegység megte­remtését követelik meg és az SZVSZ maga részéről kész felülvizsgálni elképze­léseit, hogy hozzájáruljon az egység kialakításához. PRÄGA Hétfőn este visszaérkezett Prágába a CSA Csehszlovák Légitársaság eltérített TU— 134-es utasszállító repülőgé­pe, amelyet aznap délben — miután menetrendszerűen Berlinből útnak indult a Csehszlovák fővárosba — egy Ladislav Molnár nevű férfi az NSZK-beli Majna— Frankfurtban való leszállás­ra kényszerített. Sikeres etióp ellentámadás Folytatódik az etióp had­sereg ellentámadása az ogadeni térséget megszál­lásuk alatt tartó Szomáliái erők ellen - közölte ked­den Addrsz Abebában Baalu Girma, Etiópia ügy­vezető tájékoztatási mi­nisztere. Etióp részről közölték, hogy az ellentámadás súlyos veszteségeket okoz a Szomá­liái egységeknek, amelyek az ogadeni front több szakaszán fegyvereiket hátrahagyva me­nekülnek. A visszavonulás tényét Szomáliái részről is A Szaljut—6 két űrhajó­sának Jurij Romanyenkó- nak és Georgij Grecskónak keddi munkanapján az auto­matikus berendezések, a te- lemetrikus adók és a földi orvosok közreműködésével ismét azt vizsgálták, hogyan hat a tartós súlytalanság a két asztronauta egészsé­gére. Mindenekelőtt a szív­megerősítették. Hivatalos mogadishui bejelentés szerint a Szomáliái csapatok az etióp ellentámadás hatására „tak­tikai visszavonulást” hajtot­tak végre. • * * Girma Neway őrnagy, az etióp forradalmi tájékoztatá­si központ vezetője tegnap, Rómában tartott sajtóérte­kezletén közölte, hogy „meg­bízható információk szerint Egyiptom, Szaud-Arábia és Irán a jelentős fegyverszállí­tásokon kívül 7000 katonát is küldött Mogadishuba, a Szo­máliái csapatok támogatásá­ra”. és véredényrendszer műkö­dését ellenőrzik rendszere­sen. Az orvosi vizsgálat ered­ménye minden tekintetében kielégítő: Romany enko és Grecsko folytathatja immár kilencedik hete tartó és eddig zsúfolt kozmikus uta­zását. A két szovjet űrha­jós hangulata kitűnő. WASHINGTON A TASZSZ szovjet hírügy­nökség Anvar Szadat egyip­tomi államfőnek a washing­toni sajtóklubban hétfőn el­hangzott beszédét ismertet­ve a többi között megálla­pítja: Az egyiptomj elnök egyértelműen értésére adta, hogy kész híven szolgálni az amerikai érdekeket a közefl- keleten és Észak-Afrikában. Ezzel kapcsolatban ismét azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államok kormá­nyához, hogy lássa el fegy­verekkel Egyiptomot. NEW YORK Dinh Ba Thi nagykövet, a Vietnami Szocialista Köztár­saság állandó ENSZ-képvi- selője tegnap nyilatkozatot tett közzé az Egyesült Álla­mok hatóságai által fabri­kált váddal kapcsolatban, miszerint részese lenne egy állítólagos „kémkedési ügy­nek”. A nagykövet ismétel­ten rágalomnak minősítette e vádat. Dinh Ba Thi egy­úttal bejelentette, hogy a VSZK kormányától kapott utasításnak megfelelően el­hagyja New Yorkot. SZALJUT—6 Kilencedik hete az űrben Elhunyt Nemeslaki Tivadar (1923-1978) Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy február 7-én szívroham következtében elhunyt Nemeslaki Tivadar elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, kohó- és gépipari miniszter, ország- gyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadar elvtárs temetése február 14-én (kedden) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, har­costársai és munkatársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az Országgyűlés Elnöksége Nemeslaki Tivadar a ma­gyar kommunistáknak ah­hoz a nemzedékéhez tarto­zott, amelyet a háborús esz­tendők tanítottak meg he­lyük kiválasztására, hova­tartozásuk vállalására, akik a felszabadulás után „el­évülhetetlen érdemeket sze­reztek a szocialista forra­dalom kibontakoztatásá­ban, az új, szocialista Ma­gyarország megteremtéséért vívott küzdelemben. 1923-ban Tatabányán szü­letett munkáscsaládban. Először szülővárosában dol­gozott, mint bádogos és vízvezetékszerelő, majd az almásfüzítői olajfinomító­ban helyezkedett el. Itt kapcsolódott be a munkás- mozgalomba. 1943-ban tag­ja lett a vasasszakszerve­zetnek, 1944 márciusától bekapcsolódott az illegális mozgalomba, a Békepárt sajtóját és röplapjait ter­jesztette. Társa; szókimon­dó, harcos kiállása miatt becsülték, szerették. A felszabadulással új sza­kasz kezdődött az ő életé­ben is. Pártszervezőként, majd szakszervezeti főbizal­miként, később mint az üze­mi bizottság elnöke vett részt az almásfüzítői olaj- gyár életének megújításá­ban. 1948-tól a Szakszerve­zetek Komárom megyei Ta­nácsánál töltött be fontos tisztséget. 1949-ben már a párt Köz­ponti Vezetőségének mun­katársaként foglalkozott szakszervezeti kérdésekkel. Később elvégezte a pártfő­iskolát, utána a pártköz­pontban, majd a SZOT ap­parátusában dolgozott. Az 1956-os ellenforrada­lom leverése után a bá­nyászat területére küldték. Olyan viszonyok között kel­lett ismét részt vennie a termelés megindításában, mint a felszabadulást kö­vető időkben. Többek kö­zött Komárom megyében szervezte a munkát, 1958 elején pedig e megye párt- bizottságának titkárává, ké­sőbb pedig első titkárává választották. Az MSZMP VIII. kongresszusán a Köz­ponti Bizottság tagja lett. A megyei pártbizottság első titkárának tisztét 1966-ig töltötte be, amikor a va­sasszakszervezet főtitkárá­vá választották. Négy év­vel később a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának titkára, 1973-ban főtitkár- helyettese lett. 1975. júliu­sában nevezték ki kohó- és gépipari miniszterré. A párt XI. kongresszusán ismét a Központi Bizottság tagjává választották. 1963 óta országgyűlési képviselő. Nemeslaki Tivadart áldo­zatos munkásságáért három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával. 1957-ben pedig megkapta a Munkás—Pa­raszt Hatalomért emlékér­met. Véget ért a francia—NSZK csúcstalálkozó A szokottnál ünnepélye­sebb hangú nyilatkozattal, de új kétoldalú megállapodások vagy kezdeményezések nél­kül ért véget tegnap a 31-ik, francia—NSZK csúcstalálko­zó, amelyre a két ország kö­zötti barátsági és együttmű­ködési egyezmény aláírásá­nak 15. évfordulóján került sor Párizsban. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök a sajtó képviselőinek adott nyilatko­zatában az egyezmény mélta­tása után elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a megbe­széléseken a két ország „kon­junkturális helyzetéről” vagy­is a gazdasági fejlődés alaku­lásáról és lehetőség szerinti összehangolásáról volt szó. Koalíció—három szólamban Alf Wennerfors, a konzervatív párt képviselője széles mosollyal fogad a város fölé emelkedő székház legfel­ső emeletén. Miközben hellyel és ká­véval kínál arról a négy napról be­szél, amelyet 1973. nyarán töltött Bu­dapesten az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium vendégeként. — Csodálatos négy nap volt, a la­kástervezést és a nagyszabású lakás­építést tanulmányoztuk... De most talán a mi dolgainkról beszélges­sünk. Szinte minden átmenet és beveze­tő nélkül elmondta, hogy a három párt alkotta polgári kormányban kez­dettől fogva vannak kisebb nézetel­térések, de a nagy kérdésekben álta­lában egyetértés tapasztalható. Sokat beszéltek arról, hogy miképp alakít­sák a kormány politikáját. Vastag könyv őrzi a tavaly szeptember 8. óta a centrum, a liberális és a kon­zervatív párt vezetői között folyó vi­tát. Eleinte élesebb szópárbajra is sor került, de napjainkban egyre jobban kialakul a „csapatmunka”, bár elő­fordul még a koalíción belül is a „három szólam”. Beszélgetésünk fonala itt a gazda­sági témák felé közelített. — Talán túl jól éltünk a korábbi években, s ezt most meg kell fizetni — mondta Alf Wennerfors —, s ez nem könnyű. Elég sok kölcsönt vet­tünk fel, persze nemcsak mi, hanem a szociáldemokrata kormány is. De arra törekszünk, hogy ne legyen munkanélküliség nálunk. A hivata­los statisztikák szerint most 2 száza­lék alatt vagyunk. A külügyminisztériumban David Wirmak hangsúlyozza, hogy pártja, a liberális párt sokféle embert tömö­rít. Szociális intézkedések megítélé­sében mégis nagyon közelítenek a je­lenlegi ellenzék, a szociáldemokraták álláspontjához. Külpolitikában is alig észrevehető a változás a Palme-ka- binet irányvonalához képest, hiszen a jelenlegi vezetés is ügyel arra, Hogy a semlegesség talaján állva a békés egymás mellett élés, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű országok kö­zeledését szorgalmazza. Fálldinék a kereskedelmi és kulturális kapcsola­taik szélesítésére törekszenek, ugyan­akkor rendkívül erőteljes politikát fejtenek ki a függetlenségükért küz­dő afrikai országok erkölcsi és anya­gi segítésében is. (Hallottam olyan véleményt, hogy a polgári pártkoalíció vezére hiába tett önálló programnyilatkozatot, vé­gül is egy esztendő mérlege azt bizo­nyítja, hogy — különféle és többsé­gében rajta kívül álló okokból — nagyjából szociáldemokrata módon, tehát a régi eszközökkel kell vezet­nie.) Wirmark nagy tárgyismerettel beszélt az import-export okozta sajá­tos gondokról is. hiszen a svéd gaz­daságot rendkívül érzékenyen érin­tette az energiahordozók árának emelkedésén kívül az is, hogy számos kiviteli cikk, elsősorban a korábban minden piacon jól értékesíthető svéd acél iránt megcsappant az érdeklő­dés. A hazai szakemberek azt vall­ják, hogy megszűnt e termék egyed­uralma, hiszen számos má§ ország­ban is előállítanak a svéd acélhoz hasonló jóminőségű kohászati termé­keket, s ráadásul ezek az országok olcsóbban jelentkeznek a piacokon. De gondok vannak a hajóiparban csakúgy, mint a textil-, az üveg- és a papírárukat előállító vállalatoknál. Nem ritka a magánvállalkozásoknál az úgynevezett állami beavatkozás — éppen a foglalkoztatottság szinten- tartása, a választóknak tett korábbi ígéretek megvalósítása, vagyis a munkanélküliek számának csökken­tése érdekében. Viszont éppen az életszínvonal-politikával és a szociá­lis juttatások nyugati országokban szokatlanul magas szinten tartásával függ össze az, hogy az ország adós­ságai jelentősen növekedtek. A jövő év tavaszán ismét tárgya­lások lesznek a gyárosok és a szak- szervezeti vezetők között a munka­bérekről. Mint mondták, nehéz és hosszú tárgyalássorozatra van kilátás. A ko­alíciós pártok azt szeretnék, ha meg­egyezés jönne létre és nem lenne szükség a kormány beavatkozására. Jelenleg mindenesetre nagy az elté­rés a szakszervezetek béremelési igé­nye és a gyárosok teljesítési szán­déka között. Paulovits Ágoston (Következik: 3. Illúziók nélkül)

Next

/
Oldalképek
Tartalom