Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 28. A nagykun kerület főorvosa Száz éve hall meg Dr. Hátai Gábor október 4-én született 1831. Karcagon, és 100 év- ---------vei ezelőtt, 1878. feb­ruár 28-án halt meg dr. Rá­tái Gábor. Szülei egyszerű parasztemberek voltak. Gyer­mekük átlagon felüli képes­sége és tudásvágya korán megmutatkozott; négy éves volt, amikor iskolába adták. Életének döntő fordulata 14 éves korában, 1845-ben kö­vetkezett be. Hollay József karcagi patikájába gyakor­nokot keresett, és ajánlást kért az iskola tanítóitól. A választás az iskolából nem­rég kikerült Rátái Gáborra esett. 1 851 őszén az egyetemi tanév kezdetével Pestre ment, hogy megszerezze a gyógyszerész képesítést. Gyógyszerészeti tanulmá­nyainak befejező részót Bécsben végezte, és utolsó vizsgáit is itt tette le. Rátái ekkor is meglepetést szer­zett tanárainak. Érezte ugyanis, hogy német nyelv­tudása nem elegendő a gyógyszerész vizsga letéte­léhez, ezért azzal a kéréssel fordult az egyetem vezetői­hez, hogy vizsgáit latin nyel­ven tehesse le. A sikeres vizsga 1853-ban, 22 éves kot­róban zajlott le; méltán váltva ki elismerést mind a tanári kar, mind a pálya­társak részéről. Oklevelének megszerzése után a karcagi, a törökszentmiklósi, a szol­noki, szentesi és tiszafüredi gyógyszertárban dolgozott, de tudásvágya ismét Pestre vitte. 25 éves volt, amikor felvételét kérte az orvostu­dományi egyetemre, azonban a tanuláshoz pénz kellett. Tanítással kereste meg a ta­nuláshoz szükséges pénzt. Tanított többek közt az egyik leánynevelő intézetben, ahol világtörténelmet és magyar irodalomtörténetet, adott élő. Az intézet vizsgáin nem ki­sebb személyiségek jelentek meg rendszeresen, mint Arany és Jókai. Az orvos­tudományi egyetemen utolsó vizsgáját 1861. március 22- én tette le. Szülővárosa bi­zalmat előlegezett neki, és kilenc nappal a vizsga előtt nagykun kerületi főorvosnak választatta meg. Bemutatko­zó beszédében közölte abbeli szándékát, hogy egyévi sza­badságot kér, mert nyugat­európai tanulmányutat kí­ván tenni, hogy ismereteit gyarapítsa. A városi tanács engedett a kérésnek, sőt 2 ezer forint ösztöndíjat sza­vazott meg részére. 1857-től széles körű 'szak- irodalmi, tankönyvírói és egészségügyi publicisztikai tevékenységet folytatott. El­ső cikke a dr. Markusovsz- ky Lajos szerkesztésében megindult Orvosi Hetilap­ban jelent meg: „A gyógy­szerészeti tudomány állása hazánkban, s mik volnának annak e téren legsürgősb teendői” címmelT Az Orvosi Hetilapban írni, a lap mun­katársának lenni Marku- sovszky, Semmelweis, Bókái és Lumnitzer mellett ko­moly szakmai rangot és nem utolsó sorban politikai ho­vatartozást is jelentett. A Magyar Természettudo­mányi Társulat 1858-ban rendes tagjává, majd 1865- ben első titkárává választot­ta meg. Ez idő tájt írta meg növény-, ásvány- és állatta­nát, majd a „Gyógyszerésze­ti tudományok alapvonalai” című tankönyvét. Ezután né­metből magyarra fordította Niemeyer Felix „Részletes kór- és gyógytudomány” cí­mű tankönyvének több mint 800 oldalas' második kötetét. Számos ismeretterjesztő tanulmánya közül számunk­ra, karcagiak számára külö­nösen figyelemre méltó a „Fekete halál (pestis) Kar- czagon 1739-ben”. Rátái ezen tanulmányát az utolsó na­gyobb kolerajárvány idején, 1873-ban írta. Széles körű felvilágosító iratnak szánta; nem akarván, hogy megis­métlődjék az 1739-es tragé­dia, amikor is a tudatlanság és az egyébként sem megfe­lelő egészségügyi rendszabá­lyok miatt Rarcagon min­den harmadik-negyedik em­ber a járvány áldozata lett. A város lakossága ekkor kb. 5 ezíer fő volt, s a járvány­nak a halotti anyakönyv ta­núsága szerint 1480 ember esett áldozatul. Az 1873-as kolerajárvány idején Rátáit Pest megye, Kecskemét város, Heves me­gye tiszántúli része, a Nagy- és Kiskunság, valamint Bé­kés megye területére kor­mánybiztosnak nevezték ki. Ezen hivatalos megbízatá­sának is a tőle megszokott kitartással és szorgalommal igyekezett eleget tenni. A kolerajárványban Rarcagon meghaltak száma korántsem volt olyan ijesztő, mint az 1739-es pestisjárvány ide­jén. A város lakossága ek­kor már körülbelül 15 ezer volt, és ebből közel ezer em­bert vitt el a kolera. életében fáradha­Egész tatlanul dolgozott-------------az egészségügy fej­lesztésén ; karcagi főorvos­korában éppúgy, mint az Or­szágos Egészségügyi Tanács tagjaként, vagy mint kor­mánybiztos a kolerajárvány idején, amikor is nemcsak a veszedelmes kórral, hanem a babonával és az emberi értetlenséggel is meg kellett küzdenie. A rengeteg mun­ka fokozatosan aláásta egészségét. Különösen fájdal­masan érintette, hogy 1877- ben mindössze egy szava­zattal utasították el akadé­miai tagságát. Aki oly nyíl-- tan küzdött az álszenteske­dés, a vakbuzgóság, a babo­na, az egészségtan helyett Jónásról és a cethalról taní­tó iskolarendszer ellen', aki szóban és írásban nyíltan el­ítélt minden zsarnoki hatal­mat, annak nem sok esélye lehetett I. Ferenc József mo­narchiájában az akadémiai tagságra. t 1 878 februárjában, mint megyei főorvos hivatalos te­endők miatt Kunszentmár- tonban járt. Agyvérzést ka­pott, majd rövid szenvedés után 1878. február 28-án 47 éves korában elhunyt. Szü­lővárosában, Karcagon te­mették el a déli temetőben. Nevét ma a karcagi kórház egyik szocialista brigádja és egy utca őrzi, de életművét, az egészségügyi és az álta­lános emberi haladásért, a korának megfelelő színvona­lú gyógyításért folytatott harcát csak kevesen ismerik. Csányi Sándor SZÁMUK NÖVEKSZIK Bábosok a megyében Magyarországon csak egyetlen hivatásos bábszínház működik. A bábjátszás tehát elsősorban műkedvelők tevékenysége, és tegyük hozzá, örvendetesen fejlődő mozgaloma. Amíg 1960- ban alig 350 bábcsoportot tartottak nyilván, addig napjaink­ban számuk a kétezerhez közelit. Megyénkben csaknem negyven bábcsoport műkö­dik. Figyelemre méltóak a túrkevei, a mesterszállási, a törökszentmiklósi és a me­zőtúri bábosok újabb tö­rekvései, de Szolnokon a Járműjavító bábcsoportja is egyre gyakrabban hallat ma­gáról. A műkedvelő bábcso­portok többsége gyermek­együttes, így a bábozásnak főleg a gyermekek szemé­lyiségformálásában van nagy szerepe. Elsősorban komp­lexitása miatt. A bábozás se­gíti az értelmi, érzelmi, vi­lágnézeti, erkölcsi), esztéti­kai és politechnikai neve­lést. Nem utolsósorban — mivel a bábjátszás kollektív munkát igényel — a közös­ségi szellem kialakításának egyik legjobb fóruma. R felnőttekhez is szól Arról sem feledkezhetünk meg azonban, hogy a báb­művészet a felnőttekhez is szól. Az Állami Bábszínház, vagy az amatőröknél ma­radva a békéscsabai „Nap­raforgó ” és a pécsi „Bóbi­ta” bábeiy/üttes felnőttda­rabjai mindenkor nagy si­kert aratnak. Megyénkben Törökszent- miklóson, Mezőtúron, Kun­hegyesen, Tiszafüreden és Martfűn működnek felnőtt bábegyüttesek. Tagjaik jó­részt pedagógusok, óvónők; gyermekszerető emberek. Érthető módon így elsősor­ban gyermekeknek játsza­nak, repertoárjuk gyermek- darabokból áll. Előrelépést jelentene megyénk báb- mozgalmában. ha együttese­ink próbálkoznának felnőt­teknek szóló irodalmi alko­tások feldolgozásával, báb- színpadi bemutatásával is. Törökszentmiklós bázis hely A műkedvelő bábozás a népművelés része. A báb­csoportoknak a művelődési központok, házak nemcsak keretet, hanem otthont is adnak, segítik megszervezé­süket, irányítják munkáju­kat, biztosítják a működé­sükhöz szükséges anyagi fel­tételeket. Megyénkben a tö­rökszentmiklósi művelődési központ a bábmozgalom összefogója, az amatőr báb­művészet bázishelye. Nem véletlenül. A városban több mint tíz évre tekint vissza a bábjátszás. Ez idő alatt je­lentős sikereket értek el, olyan módszerek birtokosai­vá váltak, amelyek elsajátí­tása a megye más együtte­seinek is hasznára válik. A művelődési központ húszezer forint céltámogatást kap a megyei tanács közművelődé­si alapjából a bábmozgalom fejlesztésére. Elsősorban módszertani tevékenységet folytatnak. Ez év első felé­ben a megye bábcsoport­vezetői tapasztalatcserén vesznek részt a Nyíregyhá­zán megrendezendő tiszán­túli bábjátékos napokon. Itt egyébként megyénk két együttese, a törökszentmik­lósi és a mezőtúri bábcso­port is bemutatkozik. Több fellépést S ha már a fellépéseknél tartunk, szólnunk kell a bábcsoportok szereplési le­hetőségeiről is. Évente két alkalommal megyei bemuta­tót rendeznek, a közeljövő­ben éppen Törökszentmikló- son. A bemutatók jó alkal­mak egymás munkájának megismerésére, módszercse­rére. Ezenkívül a bábcsó- portok saját működési he­lyükön. elsősorban gyermek­társaiknak tartanak előadá­sokat. Ezek a bemutatkozá­sok azonban többnyire kam- pányjellegűek, ünnepnapok­hoz kötődnek. A megyei mű­velődési központ törekszik arra, hogy a jövőben mi­nél több hivatalos szereplé­si lehetőséget biztosítson a bábcsoportoknak. Ezzel elő­segítve, hogy az amatőr báb­művészet elfoglalja méltó helyét közművelődésünk egé­szében. Tanfolyamok, bemutatók * A nyáron Zebegényben rendezik meg a bábcsoport­vezetők tanfolyamának egy­hetes intenzív kurzusát, ahol a törökszentmiklósi együttes módszertani bemutatóját is megtekinthetik a résztve­vők. Szakmai napokat éven­ként több alkalommal tarta­nak a megye városaiban. Ezeken a Népművelési Inté­zet munkatársai az elméleti előadások mellett útmutatót is adnak a bábcsoportok munkájához. A megyei mű­velődési központ kétéves bábcsoportvezetői tanfolya­mot indít az idén Török- szentmiklóson. A tanfolyam minden bizonnyal hozzájá­rul a bábcsoportok szakmai irányításának javításához. összességében nézve me­gyénk bábmozgalma egyre nyitottabbá válik. A báb­csoportok nem egymástól el­szigetelten működnek, sőt bekapcsolódnak az országos mozgalomba is. A legkivá­lóbbak pedig jelen vannak a bábmozgalom hazai fóru­main, műsoraikkal színesí­tik a szakmai bemutatókat, tanácskozásokat. T. E. Kisdobosok VIT-karneválja S zínes rendezvénysorozattal köszöntik a gyermek- és serdü­lőkori mjozgalmak nemzetközi bizottsága, a CIMEA husza­dik születésnapját a szolnoki Mátyás király úti Általános Iskola úttörői, kisdobosai. Az április 3-ig tartó programban raj­névadó gyűléseket, ünnepélyes csapatösszejöveteleket tartanok, KISZ fiatalokkal találkoznak, és kiállítást rendeznek az úttörőéle­tet bemutató rajzaikból. Mindennek nyitányaként az elmúlt hét végén táncházat rendeztek az úttörőknek, és Havanna jegyében vidám VIT-karnevált a kisdobosoknak. Az utóbbit eleveníti fel képriportunk Az első osztályosok orosz nép­viseletben, orosz néptáncot mutattak be pajtásaik és szü­leik nagy tetszésére „Táncoljunk, játsszunk, dalol­junk együtt" - biztatta a kar­nevál résztvevőit CIMEA Viki, azaz a hetedikes Stefandel Re­náta Most még „páholyból", de jövőre már együtt a kék- nyakkendösökkel Baráti országok kispajtásainak játékait mutatta be a II. e. Martos Flóra raja (Fotó: Temesközy F.) Lekésett szüret Az első percek egy szok­ványos — kissé mulatságos, ugyanakkor érezhetőén tra- gigus színezetű — rádiójáté­kot ígértek Kopányi György Lekésett szüret című hang­játékát figyelve. Megérkezik egy öregember egy isten há­ta mögötti faluba, ahol talál­kozik néhány találomra elő­bukkanó, azután néhány szándékosan arra járó hely­bélivel. A Páger Antal által meg­személyesített főszereplő, „hazatért amerikás”. Már- már sajnáljuk a „hontalan krőzust”, aki visszatért falu­jába, aki bőkezű szeretetével és váratlan majd egyre in­kább „elvárt” ajándékaival kenyerezi le az otthoniakat, amikor megérezzük, ő nem a jólismert dollárpapa. Jólle­het, csupán az utolsó percek­ben közli velünk a szerző, hogy Kolep éppen a családi „jólét” ellen, a hétköznapok vészesen szürkülő és szürkítő jóléte ellen lázad, már az el­ső dialógusok valami mást sugallnak. Érezzük, az öreg a község szeretetére, megér­tésére és befogadására vá­gyó mindennapi ember, s nem a szentimentalitásra mindig is hajlamos polgá- rok-falusiak könnyet fakasz­tó, hajlott hátú hontalanja. S érezzük, nem is annyira a főhős a főszereplő e darab­ban, hanem mindazok, akik­kel érintkezik — a sablonok­hoz szokottak. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy a szüretről késett le Kolep. A közösség az, amit elveszített. Nem ma­gánya, hanem magáraha- gyottsága a tragikus. Varga Géza rendező meg­érezte, hogy kevés a leleple­zéshez, ha csak a hangjáték- végi poénra épít. Olyan szi­tuációkkal, konfliktusokkal tette megfoghatóvá az egyén és a közösség összeütközését, amelyek egyszerre voltak kü­lönc módon tragikusak és fanyar humorral átszőtten komikusak. A két főszereplő — Páger Antal és Törőcsik Mari — számukra ismert szerepkörökben teremtettek különösen értékeset. Brahms Brahms életéről és művé­szetéről informált bennünket a Dupla vagy semmi szomba­ton befejeződött újabb ciklu­sa. A részletes elemzés he­lyett egy kívánságunkat sze­retnénk aláhúzni. Legyen e műsor a komolyzene közvet­lenül, mindenkihez szóló népszerűsítő fóruma, de igye­kezzék a jövőben a vetélke­dő forma esetlegességeit még határozottabban háttérbe szorítani. Ne a tizenkétezer, forint legyen a műsor tétje, hanem a jó muzsika — mint ahogyan a szombati példa mutatta. Várjuk újabb soro­zatukat! (zsák) Újjászülető harangtorony Az idei idegenforgalmi szezonban már új „köntösé­ben” fogadja látogatóit Ke- let-Magyarország egyik leg­érdekesebb műemléke, a nyírbátori gótikus reformá­tus templom szomszédságá­ban álló fából készült ha­rangtorony, amelyet 1640- ben Bethlen Gábor építtetett. A mostani teljes felújítás során széleskörű társadalmi összefogással és az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatásával kicse­rélik az elkorhadt, elavult faszerkezetet. Egyidejűleg speciális vegyszerekkel telí­tik, tartósítják a gyönyört torony faanyagát. A helyre állítás májusra, az idegen forgalmi idény kezdetér befejeződik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom