Szolnok Megyei Néplap, 1978. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

1978. február 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jászladányi Vegyesipari Szövetkezet galvanizáló üzemének dolgozói főleg a szövetkezetben előállított táskazárak nikkelezésével foglalkoztak. Ez évtől több bútoripari vállalat és szö­vetkezet megrendelésére nagy tételben végzik ajtópántok és zongorazsanérok bevonását is Béremelések a „közös kasszából“ A statisztika tanúsága sze­rint az egy keresőre, jutó át­lagkereset az elmúlt évben 7,5 százalékkal emelkedett. Az átlagon belül persze ki- nek-kinek a keresete ennél többel, illetve kevesebbel. A '„többel” kategóriába főként azok tartoznak, akik tavaly központi béremelésben ré­szesültek. Az év második fe­lében rendezték az oktatási, a közművelődési és az egész­ségügyi dolgozók bérét, a népgazdaság három ágazatá­ban — az iparban, a kiske­reskedelemben és a vendég­látásban — bevezették az egységes műszakpótlékot, je­lentősen emelték a béreket a villamosenergia és a ru­házati iparban is. Javultak a bérarányok A legtöbbeket a műszak- pótlék emelése érintett. A többműszakos fizikai dolgo­zók és közvetlen termelés- irányítók közül 700 ezren részesültek béremelésben. A pótlékkal a két műszakban dolgozók havi törzsbére át­lagosan 10. a három műsza­kosoké 20, a folyamatos munkarendben dolgozóké pedig 30 százalékkal maga­sabb annál, mint amennyit a velük azonos munkakörül­mények között dolgozó, azo­nos munkát végző, de ál­landóan nappali egy mű­szakba járó munkatársak keresnek. » A ruházati és a villamos­energiaiparban tavaly négy százalékos központi bér­emelést hajtottak végre. Több mint 260 ezren része­sültek jelentős béremelés­ben a közoktatási, a felső- oktatási és a közművelődési intézmények dolgozói közül. A központi béremelés az egészségügyben is a dolgo­zók tömegeit érintette, kö­rülbelül kétharmadukra, mintegy 140 ezer emberre terjedt ki. A központi béremelések­ből tavaly összesen több mint 1,2 millió dolgozó ré­szesült, az intézkedések pénzügyi hatása éves szin­ten megközelíti a 4,3 mil­liárd forintot. Ez az összeg a „közös kasszát”, a költ­ségvetést terheli. Az intézkedések nyomán a szocialista iparban a bér- növekedés üteme a textil és a textilruházati iparban volt a legmagasabb, de lényege­sen az átlag feletti volt az élelmiszer, a villamosener­gia, az építőanyag és a vegy­iparban. A béremeléseket az tette szükségessé, hogy az érintett szakmákban a*, dolgozók ke­resete — a munka nehézsé­géhez és a munkakörülmé­nyekhez képest — indoko­latlanul alacsony volt. Az intézkedések nyomán csök­kent az elmaradás, javultak a bérarányok és nyilvánva­lóan mérséklődtek az érin­tett szakágazatokban a mun­kaerő ellátási gondok is. A vállalatok, intézmények, szövetkezetek többsége — nagyon helyesen — felhasz­nálta a központi béremelést az egyéni ösztönzés javítá­sára is. Igyekeztek a ren­delkezésükre álló összegé­ket a végzett munka szerint differenciáltan elosztani. A műszakpótlék emelésé­nek tapasztalata az. hogy nemcsak a nagyobb terhe­ket vállaló munkások na­gyobb anyagi elismerését se­gítette elő, hanem jelentős ösztönzőkéit is hatott. A munkások közül egyre töb­ben — bár még nem elegen — vállalják a többműsza­kos, illetve a folyamatos munkarendet és ezzel javul­tak a nagyértékű, nagyka­pacitású gépek, berendezések kihasználásának feltételei. A többműszakos munkahelye­ken csökkent a munkaerő mozgása Is. A központi béremelések elsőrendű feladata, funkció­ja a bérezésben meglévő in­dokolatlan különbségek mér­séklése, illetve megszüntetés se és a munkaerőnek a nép­gazdaság számára fontos te­rületre való közvetett orien­tálása. Ezek a folyamatok természetesen csak viszony­lag hosszabb távon érzékel­hetők, mérhetők, azonban a béremelések óta eltelt több, mint fél esztendő tapaszta­latai már mutatják a ked­vező hatások első jeleit. Bérfeszültségek és kerese­ti aránytalanságok azonban nemcsak azokon a területe­ken voltak és vannak, ame­lyekre tavaly a központi bérintézkedések kiterjed­tek. A népgazdaság teherbí­róképessége azonban véges, az összes feszültséget egy- időben, egyszerre nem tud­ja megszüntetni. n tervtörvény szerint A műszakpótlék rendezé­sekor a nem érintett ágaza­tokban (például a közleke­désben, az építőiparban, a mezőgazdaságban, a keres­kedelem más szakágazatai­ban és a szolgáltatás egyéb területein) a dolgozók közül sokan — jogosan — kérdez­ték: rájuk mikor kerül sor? Ebben az esztendőben ■ • mint ahogy azt az ország- gyűlés által elfogadott 1978- as tervtörvény is leszögezi — tovább folytatódik, illet­ve befejeződik az egységes műszakpótlék kiterjesztése a szolgáltatásban és a termelő- ágazatok eddig nem érintett területein. Ezenkívül emel­kedik az orvosok, az asszisz­tensek és az egészségügyi ügyviteli dolgozók, valamint a területi bírósági és ügyész­ségi dolgozók bére is. Ezekkel a tervezett bér- intézkedésekkel tovább csökkennek a kereseti arány­talanságok, de azért az el­következendő évekre is ma­rad éppen elég tennivaló. Karcagi László Csehszlovákiában Készül az atomerőmű „lelke” Munkapadokon vannak már Csehszlovákiában a paksi atomerőműbe kerülő első reaktor készülő elemei. Hazánk első atomerőmű­vének építése kapcsán to­vább erősödnek Magyaror­szág és Csehszlovákia im­már hagyományos műszaki kapcsolatai. A második vi­lágháború után az első erő­művet Inotán a Csehszlovák Népköztársaság szállította. A legutóbbi a Dutnamenti és a Tiszai Hőerőművekben sze­reltek fel kazánokat és a hozzátartozó berendezése­ket. A magyar—szovjet együtt­működés alapján megvaló­suló paksi atomerőműben is nagy Széket képviselnek a csehszlovák berendezések. Az elmúlt években a szo­cialista országok ' között megtörtént az atomerőművi berendezések gyártásszakosí­tása. Eszerint Csehszlovákia szállítja Paksra egyebek közt az atomerőmű „lelkét” je­lentő reaktort. Tárgyalások folynak egyéb berendezések szállításáról is. A tiszafüredi járás hét ter­melőszövetkezetének közös üzeme, a Kuntej tiszafüre­di telepére naponta 20 ezer liter tejet szállítanak. Ennek egy részét zacskók­ba csomagolják, 13 ezer literből túrót és sajtot ké­szítenek. A raktárban éven­te 25 ezer vagon trapis- ta sajtra nyomják rá a sza­vatossági határidő bélyeg­zőjét fl megyében lévő csak­nem 1200 KISZ-alapszervezet több mint harminc ezer tagja, ezekben a hetekben tartja az elmúlt évi munkáról számot adó taggyűlését. Értékelik az 1977-es mozgalmi év tapasz­talatait eredményeivel, gond­jaival egyetemben, az egyes KISZ-tagok feladatvállalásai­nak, megbízatásainak végre­hajtását és megválasztják alapszervezetük vezetőségét, valamint delegáltjaikat a KISZ-vezetőségeket, bizottsá­gokat választó küldöttgyűlé­sekre. Az ifjúsági szövetség éle­tében rendkívül nagy jelen­tőségű eseménysorozat ez: felelősségteljes vélemény- nyilvánítást, döntést követel a fiataloktól. Köztudomású, hogy a KISZ-ben minden fia­tal egyéni feladatot vállal és e taggyűléseken a kollektíva dönt arról, hogy végzett munkája alapján ki, ki al- kalmas-e továbbra is arra, hogy az ifjúsági szövetség tagja legyen. Nos, a nagy­többség nyugodt szívvel áll­hat saját közössége elé, mert teljesítette, amit vállalt. Hisz valamennyien tapasztalhat­juk nap mint nap, hogy a fia­talok döntő többsége tisztes­séggel elvégzi mindenapi munkáját. Egyre inkább ki­tűnnek munkaszeretetükkel, szakértelmükkel, a társadal­mi munkaakciókban való helytállásukkal, a különböző védnökségvállalásokkal, a munkaverseny-mozgálomban elért eredményeikkel. Kell erre bizonyíték? Nos, a megye mintegy 250 KISZ- alapszervezetének ifjú kom­munistái, a szervezeten kívüli fiatalok ezreit is megmozgat­va a helyi és az országos véd­nökségek megvalósításában kiemelkedő eredményeket ér­tek el. A Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszer megépíté­sében és hasznosításában, a környezetvédelmi- és a hús­program megvalósításában nélkülözhetetlen munkát vé­geznek. Említhetjük példá­nak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójára kibontakozott mun­kaversenyt is, amelybe negy­ven ezer Szolnok megyei fia­tal kapcsolódott be. A hulla­dékgyűjtési akcióban évről évre több mint hatvan ezer KISZ- és úttörű korosztályú fiatal vesz részt. És lapunk­ban arról is hírt adtunk nem egyszer, hogy a Szakma Ki­váló Tanulója versenyben miként törekszenek fiatalja­ink tudásuk, szakértelmük gyarapítására. Milyen tapasztalatokat von­hatunk le a már lezajlott tag­gyűlésekből ? Mindenekelőtt azt, hogy az ifjú kommunis­ták tisztában vannak felelős­ségükkel és érvényesítik azt. Bizony már volt olyan fia­tal, akit eltanácsoltak az if­júsági szövetségből. És már magában ez a tény is figyel­meztet, a pártalapszerveze- teknek az eddigieknél is na­gyobb figyelmet kell fordíta­niuk a hozzájuk tartozó KISZ-alapszervezet munká­jára. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a pártalapszervezetek felelőssége kettős: egyrészt magának a kommunista kö­zösségnek, másrészt a KISZ- _ ben megbízást teljesítő párt­tagok felelősségét kell hang­súlyozni. ■ 11107 vezetőségválasztó, ** értékelő taggyűlé­seken a pártalapszervezetek vezetőségeinek minősíteniük kell a KISZ-alapszervezet, a vezetőség, a titkár munkáját. Akkor jó ez a minősítés, ha valóban a pártalapszervezeti vezetőség véleményét tükrözi és ha az, az ifjúsági szövet­ség taggyűlésén hangzik el. ha minden fiatal megismeri az idősebb kommunisták vé­leményét, megítélését tevé­kenységükről. Ha megtudják milyen pártfeladatot kap alapszervezetük, aminek ele­get tenniük becsületbeli dol­guk. Hisz ezeken a taggyű­léseken kell újabb pártfel­adatot adni a fiatalok szá­mára. olyat, amely konkrét, teljesíthető, tehát értékelhető is menetközben, és egy év múlva. Ilyen feladat adásra a me­gyében már sok jó példa van: több helyen megszabták milyen munkát várnak a fia­taloktól a szocialista munka­verseny fejlesztésében, a fia­talok kommunistává nevelé­sében. Másutt a szakmai kép­zésre, az általános műveltség megszerzésére adtak megbí­zatást az ifjú kommunisták­nak. Van olyan munkahely, tihol azt szabták feladatul, hogy a KISZ jobban éljen ér­dekvédelmi jogkörével nem­csak a jogok, hanem a köte­lességek oldaláról is. Vagyis a megbízatások széles körű­ek, sokfélék, — olyanok, mint maga az élet. És ez a jó! A pártalapszervezeti veze­tőségeknek ugyanakkor nem elég csak feladatot szabni a fiatalok számára, kötelessé­gük év közben rendszeresen figyelemmel kísérni, hol tar­tanak azok teljesítésével, ér­tékelni a munkájukat, és ha kell segíteni is a végrehaj­tást. És e segítés egyik na­gyon fontos módja, ha minél több fiatal párttag vállal pártmegbízatást a KlSZ-alap- s^ervezetbeni tevékenységre, ha idősebb kommunisták propagandista vagy patroná­lóként munkájukkal, szemé­lyes példamutatásukkal is tá­mogatják az ifjú kommunis­ta közösséget. Miben nyilvánulhat még meg a jelen napokban a párt- szervezetek segítőkészsége? Például a vezetőségválasztás előkészítésében. Megértetni a fiatalokkal — esetleg a párt- alapszervezet tagjaival, veze­tőségével is —, hogy a KISZ- ben nem azért van minden évben a beszámoló taggyűlés­sel együtt vezetőségválasztás, mert a vezetőségnek valóban cserélődnie kell. Csak azok helyett kell másokat válasz­tani, akjfc nem végezték el a feladatot amit rájuk bíztak, vagy akik gyes-re mentek, kiöregedtek az ifjúsági szö­vetségből és így tovább. Az elsődleges cél a feladatok tel­jesítésének számonkérése, el­lenőrzése. Tiilfillk a KISZ a párt IUU1UH, ifjúsági szerve­zete. Az idősebb testvér joga és kötelessége, hogy segítse a fiatalabbakat, hogy példát mutasson a számára. Ezért nélkülözhetetlenek a szemé­lyes emberi kapcsolatok. Egy pártszervezet akkor dolgozik jól, ha többek között együtt él a fiatalokkal, mert csak így ismerheti meg gondolko­dásukat, véleményüket a vi­lágról, a saját dolgaikról. Csak így tudja befolyásolni őket jó irányba, politikai, társadalmi, gazdasági célja­ink megoldása érdekében. V. V. A rendelet megmagyarázza Kevert gáz kérdőjelekkel Ezen a télen „megszaladt" az otthonokban a gázszámia. Az előző évekhez viszonyítva nagyobb számok kerültek a fize­tendő rubrikába, mind a Szolnok megyei, mind a Nógrád me­gyei vagy a budapesti fogyasztóknál. Az oka elsősorban a hideg. Meteorológusok a megmond­hatói, jó pár esztendeje an­nak, amikor ilyen mélyen járt hétről hétre, hónapról hónapra a hőmérők higany­szála. így azitán mindenki fűtött alaposan, bár ezért szemrehányás nem érhet senkit. A külső hőmérséklet^ csökkenés miatt az ipari üzemek is több földgázt használtak el. (Hidegebb vízzel, megfagyott anyagok­kal dolgoztak...) A megnőtt igény ellátása miatt, hogy jusson elegendő tüzelőanyag mind a budapestieknek, mind a szolnokiaknak, vagy a ceglédieknek, a földgáz szál­lítók, — az OKGT néhány vállalatáról van szó — be­kapcsolták a Hajdúszoboszló és a főváros közötti nagy­nyomású országos hálózatba az ebesi gázmezőt, később jutott a vezetékekbe a' be­rekfürdői . földgázból is. (Népgazdasági érdek, hogy a meglevő tartalékokat hasz­nálják fel az import helyett.) Az intézkedést a biztonsá­gos ellátás tette szükségessé, de ezzel a gáz kalória érté­ke csökkent. Csökkent azért, mert az ebesi kutak rosz- szabb minőségű fűtőértékű anyagot adnak. (A hajdú- szoboszlóival kevert gáz fű­tőértéke köbméterenként az előírt 8153 helyett átlagban 7890 kilokalória,) A jó és a rossz minőség között viszont a gázórák nem tudtak kü­lönbséget tenni, ugyanúgy mérték továbbra is a ház­tartásokban elfogyott köb­méterek számát. (Meg kell jegyezni, hogy a lákások fű­téséhez ebből az alacsonyabb kalóriértékű földgázból töb­bet kellett felhasználni a lakóknak.) A gázórák tehát azt mutatták, több köbmé­ter használódott el, ezek ára azonban — a kalóriatarta­lomtól függetlenül — ma­radt a régi. Jogtalan haszonra tett volna szert a TIGÁZ szop noki üzemigazgatósága? A Nehézipari Minisztérium 1974-ben született 7-es szá­mú rendelete előírja, csak akkor kell ármódosítást kér­nie a vállalatnak, ha az elő­írt fűtőérték — így a ka­lóriafart alom — tíz száza­lékkal csökken. A szakem­berek kiszámították, no­vember, december és január hónapban 3,9 százalékkal volt kevesebb a fűtőérték a meghatározottnál, így ez az előírt értékeken belül ma­radt. Törvénysértés tehát nem történt.» A jogtalan ha­szonra vonatkozó kérdésre már egyértelmű nemmel aligha válaszolhatunk. MiérF? A Tiszántúli Gázszolgál­tató és Szerelő Vállalat a Gáz és Olajszállító Vállalat­tól vásárolja a földgázt, Az elszámolásnál nem a köb­méterek, hanem a kalóriák számítanak. (!) Mivel a gyáraknak, üzemeknek a fűtőanyagot szintén a kaló­riaértéknek megfelelően ad­ja el a TIGÁZ, így a gáz minőségének romlása az ő pénztárcájukat nem érinti, a lakosságét viszont igen, mert nekik a köbmétereket kell megfizetni. A TIGÁZ tehát szándékától függetle­nül plusz haszonhoz jut a háztartási fogyasztók rová­sára. Az említett rendelet ezt megengedi, s a magya­rázatot is megadja; nem­csak akkor kell ármódosí­tást kérnie a TIGÁZ-nak, ha csökken tíz százalékkal a kalóriatartalom, meg kell tennie ezt a lépést, ha en­nek fordítottja következik be, azaz, ha tíz százalékkal növekszik. Ilyen fűtőérték­növekedésről viszont — az utóbbi években — nem be­szélhetünk. A TIGÁZ tehát nem mondhatja az esetleges méltatlankodóknak azt, hogy a jelenlegi csökkenést ellen­súlyozza a valamikori növe­kedés. Minden apellálásra magyarázat a rendelet. A rendelet, amelyet érde­mes lenne felülvizsgálni. Vi1 tathatatlanul az . pluszmun­kát jelenthet és gyakori ár­módosításokkal járható. Egy­szerű megoldást találni erre a szakemberek dolga. Hogy érdemes foglalkozni vele, erre egy adat: csak Szolnok megyében több mint 14 ezer fogyasztót érint a kalóriák csökkentése és a változat­lan áron kiállított számla. H. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom